Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-01 / 128. szám, péntek
Friss kedvvel, eredetin Az ifjúsági kisszínpadok és müvészeti-ag itációs együttesek XV. fesztiváljáról KOMMENTÁLJUK Hagyományosan, az idén is Poprádban rendezték meg a fesztivált. A SZISZ KB, a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa és a Népművelési Intézet közösen. A fesztivál három napig tartott, a vendégszereplésre érkezett, prágai „Paraple“ műsorán kívül 12 együttes fellépésére került sor és a rendezők, művészeti vezetők szakmai megbeszélést, szemináriumot is tartottak. A fesztivál vendégeként pedig neves színművészek, Zdenka Studenková, Ľubo Roman és Július Pántik, nemzeti művész is találkoztak, beszélgettek a szereplőkkel, a közönséggel. A fesztivál idei programjáról a bemutatott műsorok alapján joggal elmondható: agitációs jellege hangsúlyozottabb volt, mint a korábbi években. Friss kedvvel, eredetien hozták színre az együttesek az élet apróságainak tűnő, ám sokakat foglalkoztató kérdéseket, problémákat, helyzeteket, hogy gondolkodásra, helyes ítéletalkotásra késztessék a közönséget. Az együttesek műsora, a fesztivál programja ennek érdekében minden látványos közvetítő elemet magába olvasztott: a mozgást, a táncot, a diavetítést, a kórust, a mimikát és gesztusokat, a verset, a prózát és a zenét, melyeket az együttesek a maguk módján, sajátosan alkalmaztak, de ugyanakkor politikailag elkötelezetten. A legsikeresebb a kremnicai gimnazisták alapította, Alagsori Színház elnevezésű együttes bemutatója volt. Szemétdomb című műsorukban oly módon foglalkoztak a közélet hibáival, fonákságaival, hogy megnevettették, szórakoztatták a közönséget, ám szavakkal ki nem fejezhető tartalom közvetítésére vállalkozva rá is döbbentették: rajtuk, csak rajtuk múlik, hogy mikor, mi kerül a közélet szemétdombjára. Műsoruk más volt, mint a hagyományos politikai kabaré vagy pantomim, bár egyes jelenetek ez utóbbihoz hasonlítottak leginkább. Ez az együttes kapta meg a SZISZ KB nagydíját, és az együttes két tagja, Roman Vykysalý, Anton Brčka, szinte azonos számú közönségszavazat alapján kapta meg a legjobb alakításért járó díjat. Említésre méltó, hogy műsorukat a fesztiválon a 85. alkalommal mutatták be, s a szövegíró, Jan Fakla szerint a műsor nem több, mint életünk mai visszáságairól szóló bohózat. A bratislavai Komenský Egyetem Matematika-Fizika Tanszékének diákjai, akik együttesüknek a PEGASNÍK nevet adták, de működésük jellegére hivatkozva következetesen ragaszkodtak a mű- vészeti-agitációs együttes minősítéséhez, „Jelentős haladás“ címmel mutatták be műsorukat. Három szerző szövegéből egységes egészbe ötvözött műsoruk olyan jelenetek sorozata volt, melyek szólamok nélkül fogalmazták meg napjaink ifjúsága, mások számára is a követendő politikai állásfoglalást. ók kapták meg a Szakszervezetek Szlovákiai Tanácsa nagydíját. A harmadik nagydíjat, melyet a Népművelési Intézet ajánlott fel, mondanivalót - a fasizmus elítélését, a háború iránti gyűlöletet - inkább mozgásformákkal, baletthez hasonló tánccal fejezték ki. Sajnos nem eléggé és nem mindig egyértelműen, amire fel is hívta a figyelmet a zsűri az eredmény kihirdetésekor. Nem kétséges viszont, hogy a három együttes közül a bratislavai volt a legsikeresebb. Az együttes művészeti vezetője, a színészrendező Michalídes házaspár jól érvényesítette a győri balett moz- gásmúvészetéből ismert formákat. Ennek ellenére eróltetettnek hatott A főiskolások PEGASNÍK múvészeti-agitációs együttese fellépésének egyik jelenete A szerző felvétele ugyancsak múvészeti-agitációs együttesnek, a Nová Dubnica-i MINIMUM elnevezésű együttesnek ítélte a bíráló bizottság. „A világ teremtésének hét napja“ című műsorban nagy szerepet kapott a humor, a szatíra, de előadás közben, főleg a vége felé, indokoltan érezhette a közönség: saját hibáin nevet. A poprádi gimnazisták és vagongyári fiatalok múvészeti-agitá- ciós együttese pedig azért aratott általános közönségsikert, mert a „Tesnina" címú műsorban a hasonló nevű, tátraalji községben élő, egykori partizánok visszaemlékezéseit hangszalagról, vetített diaképekről felidézve tárgyalta a napjaink ifjúságát okkal foglalkoztató kérdést: Ki a hős ma? A rendező, Vlado Benko, teljesítményét egyénileg, külön díjjal jutalmazta a zsűri. Rendkívül hatásos volt, főleg a közönség számára a Stúdió 77 (Spišská Nová Ves), a bratislavai Úsmev, valamint a Salamander (Liptovský Mikuláš) együttesek fellépése. Műsorában mind a három együttes Čapek prózájára építette a szöveget, de a lényeges a humor, ami persze érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a táncművészet amúgy is szegény humorban. Egyébként meglepetésnek számított mind a három együttes fellépése, a mozgásmúvészet jelentkezése a fesztivál programjában. A szakmai megbeszélésen, a szemináriumon főleg azt vitatták a résztvevők, hogy miként, milyen módon alkalmazható a mozgásművészet agitatív hatása, mikor érvényesül, s mikor nem. HAJDÚ ANDRÁS Nagy vívmányunk A szakszervezeti üdültetés a kommunista párt, a szocialista állam és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom által megvalósított szociálpolitika szerves része. A szocializmus nagy vívmánya ez, hiszen a szó legszorosabb értelmében tömegek élnek e vívmány nyújtotta lehetőséggel. Évente közel négymillió dolgozó vesz részt szakszervezeti üdülésen. A legtöbben, 2 700 000-en a vállalati, üzemi üdültetési formát veszik igénybe. A legnépszerűbb a központilag szervezett szakszervezeti üdülés. Csupán az elmúlt évben 578 407 dolgozó, illetve családtagjaik kaptak szakszervezeti üdülőbe beutalót - köztük minden hetedik külföldre. A szakszervezetek jelentős szerepet töltenek be a gyermekek nyári szünidei üdültetésének megszervezésében. Az FSZM 1710 pionírtáborában közel kétszázezer a férőhelyek száma. Tavaly 491 ezer gyermek töltötte ezekben a táborokban szünideje egy részét - huszonnégyezerrel több, mint az előző évben. Szakszervezeti és társadalmi forrásokból, főként a kulturális és szociális alapokból évente több mint 2,3 milliárd koronát fordítanak a dolgozók szervezett üdültetésére. A szakszervezeti tagok, amint ismeretes, az üdülési kiadások kisebb részét fizetik. A hetedik ötéves terv szakszervezeti üdülési létesítmények építésére nyolcszáz millió koronát irányoz elő. Hazánk legvonzóbb helyein, a Magas- és az Alacsony-Tátrában, az Óriáshegységben, a Šumavában és ismert fürdőhelyeken épülnek új, korszerű szakszervezeti üdülők. A Szakszervezetek Központi Tanácsa, együtt az üzemi bizottságokkal a gyermek- és ifjúsági üdültetési bázis további kiszélesítését tervezi. A fiatal nemzedék üdültetési lehetőségeinek megteremtése mellett a szakszervezetek tevékenyen hozzájárulnak ifjúságunk kollektív szellemben történő neveléséhez is. A negyvenedik idényébe érkezett szakszervezeti üdültetés ''rendszere tökéletesítésének vannak még tartalékai is. A gyorsabb, áttekinthetőbb beutalóelosztást a jövőben korszerű számítógépek végzik majd. Közismert, hogy a vállalati üdülök - számuk közel tízezer - nagy része csak a nyári hónapokban üzemeltethető. Az illetékes szakszervezeti szervek felmérése szerint a vállalati üdülök korszerűsítésével (fűtés, étkeztetési lehetőségek megteremtése stb.) több ezer férőhely állhatna egész éven át az üdülővendégek, a tanulóifjúság rendelkezésére. A kormány és az SZKT arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ezentúl egész éven át üzemeltethető üdülőlétesítményeket építsenek. A szakszervezeti üdültetés rohamos fejlődése elválaszthatatlan dolgozóink alkotó munkájától. Hiszen a társadalomépítés, az új értékek létrehozása az alapja a növekvő anyagi, szociális és kulturális igények szélesebb körű kielégítésének. SOMOGYI MÁTYÁS ORVOSI TANÁCSADÓ A pardubicei Plynostav vállalat dolgozói a nyugat-csehországi kerületben most fejezik be a gáztávvezeték 4. ágának építését. A Rozvadovnál kezdődő szakaszon eddig több mint 96 kilométer hosszúságban hegesztették össze a csövezetet. A déli szakaszt a jövő év szeptemberében fejezik be, a keleti szakasz átadását 1987-re tervezik. A képen: Ludvík Goga lángvágóval dolgozik. (Jiŕí Vlach felvétele - CTK) Az alvás az ember napirendjének egyik fontos része. Elengedhetetlen életszükséglet, amely a szervezet pihenését szolgálja. Annak ellenére, hogy a tudósok az utóbbi évtizedekben intenzíven foglalkoznak az alvás problémájával, mind a mai napig nem tudtak fényt deríteni több élettani folyamatra, amelyek hiányát egyelőre csak feltevésekkel helyettesítik. Az agyban elektromos hullámok keletkeznek, amelyek műszerek segítségvei rögzíthetők. Ez a kivizsgálási módszer nagy lépést jelentett az alvás egyes szakaszainak tanulmányozásában. Bebizonyosodott, hogy az alvás egyáltalán nem jelenti az agyműködés kikapcsolását, vagyis alváskor is dolgozik az agyunk, csak éppen más formában mint ébrenlétkor. Mi is történik tehát az alváshoz való készülődéstől az ébredésig? A legtöbb ember a szokásainak megfelelően készül az alváshoz. Ide tartozik az esti séta, mosakodás, vetkőzés, szellőztetés, ágyazás stb. A készülődés minden egyes szakasza már abban a tudatban történik, hogy aludni fogunk. Ha a megszokott cselekvéssor valami miatt megbomlik (idegen környezet), akkor az elalvás is nehezebb, az alvás is nyugtalanabb lesz. Ha jól akarunk aludni, teremtsük meg a nyugodt alvás feltételeit! Ezek a következők:- a hálószoba a lakás csöndesebb részén legyen- lehetőleg minden nap ugyanabban az órában térjünk nyugovóra- gondoskodjunk megfelelő elsö- títésről- a monoton hangok segítik az elalvást- a hőmérséklet 15-17 C° között a legmegfelelőbb- ne tartsunk erős illatú virágokat a hálószobában Az alvásról- nyáron teljesen nyitott, télen félig nyitott ablaknál aludjunk- lefekvés előtt jót tesz egy kis séta, meleg fürdő és valamilyen könnyű olvasmány- a fekhely legyen inkább keményebb mint túlzottan puha- használjunk könnyű takarót (a nagy dunnák nehezítik a test hószabályozását s ezáltal az alvást is)- öltözzünk át mindig könnyű, nem szoros hálóingbe, pizsamába. Lefekvés után következik az elalvás szakasza. Fokozatosan ellazulnak az izmok, és ezzel együtt gondolataink is rendezetlenebbekké válnak. Hozzásegíthetjük magunkat a gyorsabb elalváshoz, ha egyes izmainkat tudatosan lazítjuk el. Napi problémáinkat ne lefekvés után próbáljuk megoldani, mert ez aktív agytevékenységgel jár együtt. Normális körülmények között azonban lassan bekövetkezik a tapintás és a helyzetérzékelés megszűnése. Az elalvás során egyes embereknél ún. színes képek jelennek meg. Ezek még nem álmok, hanem csak a képzeletből felmerülő színes emlékek. Ezt a szakaszt is aktívan segíthetjük úgy, hogy igyekszünk gondolatainkat valamilyen nyugodt, kellemes, színes emlékre terelni. Az elalvás utolsó szakasza a hallás fokozatos kikapcsolásával jár. Az alvás szakaszában végzett műszeres megfigyelések alapján az alvás két különböző fázisát ismerjük. Az egyik a mély alvás fázisa, a másik az álomfázis. A mély alvás fázisa kb. 70 percig tart, ami után következik a kb. 20 perces álomfázis. Az egész ciklus tehát kb. 90 percig tart (egyénenként változó), ami egy alvás alatt legtöbbször ötször ismétlődik meg. A mély alvásra jellemző a lassú, rendszeres légzés és pulzus, a vérnyomás csökkenése és a harántcsíkolt izomzat részleges elernyedése. Ebben a fázisban nem álmodik az ember. Ilyenkor bonyolult biokémiai folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek újraépítik az elhasználódott fehérjéket, nukleinsavakat. Természetes tehát, hogy a mély alvás fázisa a nehéz testi munka után meghosszabbodik. Az álomfázisban a harántcsíkolt izomzat már teljesen elernyed. Jellemző továbbá a szemgolyók gyors mozgása, amit a szemhéjak mögött is jól megfigyelhetünk. Ilyenkor álmodik az ember. Az álomfázis a szellemi képességek újjáépülését valamint az emléknyomok bevésődését segíti. Minden ember álmodik. Az álomlátás az agyból felmerülő képek és események logikátlan halmaza. Ébrenlétkor, amikor elmeséljük álmainkat az agy már logikusan működik, kiszűri a fölösleges álomképeket, tehát úgy tűnik, hogy ugyanazt álmodtuk amit elmesélünk. Az alvás végén egyre inkább halmozódnak az álomfázisok. Legtöbbet a reggeli órákban álmodunk. Az agyba érzékszerveinken keresztül egyre több információ érkezik a külvilágból. Az alvás felületesebb lesz, míg végül kinyitjuk a szemünket. Itt kell szólni arról, hogy mennyit is aludjon az ember. Legnagyobb alvásigénye a csecsemőnek van, ami a gyermekkor folyamán fokozatosan csökken. A felnőttnek kb. nyolc órára van szüksége, de ez függ a kortól, évszaktól és a munkabeosztástól is. Mindenki saját maga tudja, hogy mennyi alvásra van szüksége. Az az alvás elegendő, amelyből az ember kipihenten, frissen és jókedvvel ébred. A kialvatlan ember ideges, ingerült, türelmetlen, veszekedős, sokat téved, csökken a figyelme és a teljesítőképessége, romlik az alkalmazkodóképessége. Végül, de nem utolsósorban egy nagyon fontos tanács: az alvászavarokban, álmatlanságban szenvedő ember altatót mindig csak orvos tanácsára, előírására szedjen! RÁCZ GÁBOR ÚJ SZÓ 4 1984. VI. 1.
