Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-21 / 145. szám, csütörtök

A KGST-együttműködés új formái A KGST-ben az integrációs fo­lyamat fejlődésének alapja volt és egyelőre marad a Szovjetunió által szállított energiahordozók és nyersanyagok cseréje az európai szocialista országok késztermékei ellenében. Ez azonban korlátozza, hogy az integrációs folyamatba teljesebben bevonják a szocialista államok és elsősorban a Szovjet­unió hatalmas ipari, tudományos és műszaki potenciálját. A szocialista gazdasági integrá­ció időszakában körülbelül 20 ezer tudományos eredmény született sokoldalú együttműködésben. A legfontosabb tudományos-mü- szaki fejlesztési irányok területén 63 koordinációs központ, egy sor közös intézet, laboratórium ala­kult. Több mint száz sokoldalú egyezményt kötöttek különböző problémák közös megoldására, és ugyanannyit a tiz-tizenöt éves hosszú távú együttműködési cél­programok keretében. Kialakult a nemzetközi tudományos és mű­szaki információs rendszer, egyezmény született az egységes KGST-szabványokról, bővült az együttműködés a tudományos ká­derek képzésében, illetve a tudo­mányos műszergyártásban. Ugyanakkor azonban nem sike­rült fordulatot elérni az együttmű­ködés hatékonyságának a javítá­sában. A több mint 4000 alapkuta­tási és alkalmazott kutatási prob­lémában együttműködő mintegy háromezer nemzeti kutatószerve­zet lényegében a hagyományos koordinációs formákat alkalmaz­za. A nagyobb eredményeket ígé­rő formák - a szerződéses koope­rációs és a közös kutatás - egye­lőre igen szerény helyet foglalnak el: még kevéssé elterjedtek a kö­zös laboratóriumok, tudományos­termelési egyesületek. A tudomá­nyos és műszaki együttműködés­ben a kooperáció aránya egyenlőre nem haladja meg a 10 százalékot. A hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a kutatási-fej- lesztési együttműködés szerveze- tileg-gazdaságilag elszakadt a ter­melési, beruházási és a kereske­delmi együttműködéstől, lassú az eredmények bevezetése, fejletle­nek az önelszámolási és a szerző­déses kapcsolatok. A műszaki-tudományos ered­mények a nemzeti vagyon fontos alkotóelemei, melyeket körültekin­tően kell hasznosítani, mind nem­zeti, mind integrációs keretek kö­zött. Ezért intenzív módon tovább kellene fejleszteni a kereskedelmi és velük összefüggő kooperációs ügyeletek tervezési, szervezeti és önelszámolási formáit. Az össze­hangolt politikának a műszaki-tu­dományos csere valamennyi irá­nyára ki kell terjednie. Ma a kooperációs kapcsolatok terén a figyelem középpontjába a minisztériumok és a vállalatok kerülnek. E területen jogaik az utóbbi időben gyakorlatilag vala­mennyi KGST-országban jelentő­sen bővültek, bár nem mindig egy­forma mértékben. A közvetlen kapcsolatok képezik az összehan­golt politika keretében folytatott műszaki-tudományos és termelési kooperáció fejlesztésének fő irá­nyát. A KGST-tagországok gazdasá­gi együttműködésének fontos ele­me a termelési szakosodás és kooperáció. A hetvenes években mintegy 120 sokoldalú és több mint 1000 kétoldalú termelési sza­kosodási és kooperációs megálla­podást kötöttek. A KGST-tagor- szágok között ezek alapján lebo­nyolított kölcsönös áruszállítások értéke az 1970. évi 330 millió rubelról 1980-ra 25 milliárd rubel­re emelkedett. Az elért eredmények ellenére a gyártásszakosítás méretei még nem kielégítőek. Ugyanakkor ma még főleg az úgynevezett végter­mékkel kapcsolatos szakosodás fejlődik, melynek lehetőségei és gazdasági előnyei viszonylag kor­látozottak. A lényegében korlátlan lehetőségekkel rendelkező és leg­hatékonyabb - az alkatrészek és részegységek gyártására irányuló és technológiai - szakosodás részaránya a szállításokon belül mindössze 15 százalék. A szakosodás nagyrészt a már korábban beindított termelés bázi­sán fejlődött, amelynek műszaki­gazdasági paraméterei nemegy­szer elmaradnak a világszínvonal­tól. Ugyanakkor a korszerű techni­kával kapcsolatos növekvő igé­nyeket a KGST-tagországok egy­re nagyobb mértékben tőkés im­port útján elégítették ki, és így növekedett a tóKés import aránya teljes gép- és berendezésimpor­ton belül. Az aláírt megállapodá­sok ma még kevés figyelmet fordí­tanak a szakosodás keretében gyártott termékek műszaki színvo­nalának tökéletesítésére, az eh­hez szükséges múszaki-tudomá- nyos együttműködés fejlesztésé­re. Ez viszont az elért műszaki színvonal konzerválásához ve­zethet. A gyártásszakosítás, különösen pedig a termelési kooperáció ter­vezési, szervezeti és gazdasági oldalai még jelentős mértékben elmaradnak a követelmények mö­gött. A vállalatok közötti hatékony és állandó termelési-műszaki együttműködés kialakulását aka­dályozza a horizontális kapcsola­tok fejletlensége, valamint az, hogy ma még elsőbbséget élvez­nek a rövid távú megoldások. Kedvezőtlen hatással van a kap­csolatok fejlődésére továbbá, hogy eddig még nem sikerült kidol­gozni a részegységek és az alkat­részek árképzési rendszerét. Azok a nagykereskedelmi árak, amelye­ken az exportált és az importált termékeket elszámolják, eltérnek a világpiaci árakon alapuló szer­ződéses áraktól, amelyek alapján a KGST-tagországok közötti el­számolások történnek. A termelési kooperáció előnyei nyilvánvalóak. Nem kétséges, hogy ennek a megszervezése több erőfeszítést igényel. Megkö­veteli, hogy a felek célprogramos módszerek és közös tervezés alapján hangolják össze együtt­működésüket, ami viszont szüksé­gessé teszi a közvetlenebb kap­csolatok megvalósulásáért való kölcsönös felelősség növelését. (A Komunyiszt 1983/18. számá­ban megjelent cikk alapján) Az export-import megoszlása a főbb termékcsoportok szerint Bulgária Kuba Lengyelország y////////Xv}// r r/z/z/////////////////////^ e W/////////////////A Inntni ■' 31: y******* m Y/////j?//////////A Tr7777777í~ Magyarorszag ... . [////! W//////////////ysyyA ____tÉZZL-----JSI i r Mo ngólia NDK Szovjetunió y///i % 0 1982 ff—a Új kőolaj-lelőhely Egyiptomban Egyiptomban, nem messze Ale­xandrától új kőolaj-lelőhelyet ta­láltak. A MENA hírügynökség je­lentése szerint a lelőhelyről na­ponta 1500 barrel kőolaj és mint­egy 4 millió köbméter földgáz ter­melhető ki. HÍZ Jugoszláv - svéd kereskedelem 1984 első negyedében Jugosz­lávia 18,7 millió dollár értékű árut exportált Svédországba - ez 65 százalékkal több, mint az előző év ugyanazon időszakának mennyi­sége. Ezzel egyidejűleg Jugoszlá­via importja Svédországból 27 százalékkal csökkent, és 27,4 mil­JELMAGYARÁZAT 1. Gép, gépi berendezések és közlekedési eszközök, 2. Tüzelőanyagok, ásványi nyersanyagok és fémek, 3. Nem élelmiszeripari nyersanyagok és azokból készült termékek, élelmiszeripari nyersanyagok, élelmiszerek, 4. Ipari fogyasztási cikkek, 5. Vegyipari termékek, műtrágyák, gumi, építőanyagok, egyéb áruk. (1981 -es adatok) ——— INNEN - ONNAN lió dollárt tett ki. Az idén Jugoszlá­via 80 millió dolláros exportot ter­vez ebbe az észak-európai or­szágba - ez 21 százalékos növe­kedés lenne 1983-hoz képest. Onnan származó importja viszont feltehetőleg 6 százalékkal kisebb lesz, s összesen 145 millió dollárt ér majd el. Jugoszlávia főként fém­ipari termékeket, mezőgazdasá­gi cikkeket és berendezéseket szállít a skandináv országba, on­nan pedig különféle gépeket, va­sat és acélt, valamint vegyipari termékeket hoz be. (Tanjug) Olaszország több földgázt importál a Szovjetunióból ­A Szibériát Nyugat-Európával összekötő gázvezetéken keresztül Olaszország ez év októberétől több szovjet földgázt kap. A szov­jet Szojuzgazekszport vállalat és az olasz állami olajvállalathoz tarto­zó SNAM megbízottjai Moszkvá­ban megállapodást írtak alá, amely szerint a 25 évre szóló szerződés keretében a szovjet földgáz-szállítás mennyisége fo­kozatosan növekedik, és 1992-re eléri az évi 15 milliárd mennyisé­get. Ez a más vezetékeken ke­resztül Olaszországba jutó szovjet földgáz mennyiségét is tartalmaz­za. A szovjet fővárosban egyúttal az olasz ENI konszern és a szov­jet külkereskedelmi vállalatok is keretmegállapodást írtak alá a köl­csönös áruszállításokról. A Szov­jetunió többek között olaj- és gáz­ipari berendezéseket vásárol Olaszországtól. (APN) Amiben az egyensúly nem kívánatos A CSKP XVI. kongresszusa nem könnyű feladat elé állította a vállalatokat, üzemeket, mikor azt tűzte ki célul, hogy népgazdaságunk minden ágazatában az állóeszközök, a munkaerő, a nyersanyagok és az energia jobb kihasználá­sára kell törekedniük, qriiközben állandóan javítaniuk kell a termékek műszaki színvonalát és minőségét. Nem kétsé­ges, ezek a feladatok napjainkban egyre időszerűbbek, mert a követelmények nemcsak a hazai, hanem a világpiacon is rendkívül megnövekedtek. S ha a versenyt állni akarjuk, nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Bár még több mint egy év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesítsük, nem árt, ha már most mérleget készítünk, ha már most tudjuk, mit kell még tennünk többek között a minőség javítása érdeké­ben. Hiszen tartalékainkat még korántsem merítettük ki, sőt sok esetben sajnos elmaradtak a tervezett eredmények. Közülük csupán néhányat szeretnénk kiemelni. Az elmúlt három év alatt a vállalatok nem fordítottak kellő figyelmet a gyármányfejlesztésre. A nyugat-szlovákiai kerületben pél­dául termékeiknek csupán 11 százalékát fejlesztették tovább. Ennek eredményeképpen az innovációs ciklus rendkívül hosszúra nyúlt, időtartama több mint 25 év. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy mire irányult ez a gyártmányfej­lesztés. Az eredmények - sajnos - itt sem biztatóak. A szó­ban forgó kerület vállalatai ugyanis a legtöbbször csak a választék bővítésére törekedtek, miközben a gyártási tech­nológiák felett szinte teljesen elsiklott a figyelmük. Az elem­zések azt mutatják, hogy az új termékek többihez viszonyított részaránya sem éri el a tevezettet. A bőrfeldolgozó-, a textil-, az üveg- és a gépipar ugyan meglepi a vásárlókat egy-egy újdonsággal, de hol marad a többi ágazat? Nyitott kérdés még termékeink, köztük nemcsak az új, hanem az innovált gyárt­mányok minősége is. A szakavatott választ a minőségvizs­gáló intézettől kaphatnánk, de sokat megtudhatunk a statisz­tikából is. Igaz, nem minden termék került az intézetbe, de a „vizsgáztatottaknak“ a fele nem állta ki a próbát, vagyis nem került az első minőségi osztályba. A felsorolást persze még folytathatnánk, és nemcsak ebből a kerületből. A mérlegnek azonban másik serpenyője is van. Ide a jó minőségű termékeket, innovált gyártási technológiákat, az újdonságokat rakhatnánk. Tény, hogy ezekből is van szép számmal. S hogy a mérleg valójában melyik oldalra billen, már csak azért sem könnyú megállapítani, mert a minőséget nem elég pusztán a gyártó szempontjából vizsgálni. A vásárló véleménye is sokat nyom a latban. Annyi azonban bizonyos, hogy követésre méltó példából, jó eredményből több is lehetne, ha némely vállalatnál kevesebbet beszélné­nek a gyártmányfejlesztésről, s inkább tennének valamit az ügy érdekében. A főiskolákkal, a Tudományos Akadémiával, a kutatóintézetekkel és természetesen a szocialista orszá­gokkal való szorosabb együttműködés is sokat segítene. Talán az is megtenné hatását, ha a vállalatoknál, üzemekben többet törődnének a minőségirányítási csoportok munkájá­val, mert azok idáig többnyire csak az adminisztrációigé­nyességet növelték. S nem utolsósorban az újítóknak és feltalálóknak is több lehetőséget kellene nyújtani. A felsorolást ebben az esetben is folytathatnánk. De célunk nem az, hogy az íróasztalnál ülve, ceruzával a kezünk­ben univerzális gyógymódot írjunk elő. Ezt nem is tehetjük, mert a megoldás esetenként változó. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a vállalatoknál a minőséget az árutermelés első és alapvető követelményeként tartsák számon, ne csu­pán a félévi, vagy az év végi értékelések, esetleg statisztikai kimutatások miatt. Az ideális persze az lenne, ha annak a bizonyos mérlegnek a nyelve alaposan a jó minőség javára billenne. * KOVÁCS EDIT * tír m* "T : : - 4 ^ : ­0: ?(*** “ ... % J*-*­Marta Kolcunová munkacsoportja, amely a smižanyi faiskolában dolgo­zik, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Erdőgazdasági Üzem legjobb munkabrigádjai közé tartozik. A faiskolában, amely a Szlovák Paradi­csom nevű tájvédelmi körzet területén fekszik, tíz és fél hektár területen korszerű módszerekkel évente több mint hárommillió kiültetésre alkal­mas facsemetét nevelnek ki. A képen: Anna Novotná (baloldalt) és Anna Melcuchová, a munkacsoport két tagja gép segítségével fenyőfacseme­téket ültet. (Svätopluk Písecký felvétele -ČSTK) ÚJ SZÓ ' 4 1984. VI. 21. KOMMENTÁLJUK VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom