Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-21 / 145. szám, csütörtök
A KGST-együttműködés új formái A KGST-ben az integrációs folyamat fejlődésének alapja volt és egyelőre marad a Szovjetunió által szállított energiahordozók és nyersanyagok cseréje az európai szocialista országok késztermékei ellenében. Ez azonban korlátozza, hogy az integrációs folyamatba teljesebben bevonják a szocialista államok és elsősorban a Szovjetunió hatalmas ipari, tudományos és műszaki potenciálját. A szocialista gazdasági integráció időszakában körülbelül 20 ezer tudományos eredmény született sokoldalú együttműködésben. A legfontosabb tudományos-mü- szaki fejlesztési irányok területén 63 koordinációs központ, egy sor közös intézet, laboratórium alakult. Több mint száz sokoldalú egyezményt kötöttek különböző problémák közös megoldására, és ugyanannyit a tiz-tizenöt éves hosszú távú együttműködési célprogramok keretében. Kialakult a nemzetközi tudományos és műszaki információs rendszer, egyezmény született az egységes KGST-szabványokról, bővült az együttműködés a tudományos káderek képzésében, illetve a tudományos műszergyártásban. Ugyanakkor azonban nem sikerült fordulatot elérni az együttműködés hatékonyságának a javításában. A több mint 4000 alapkutatási és alkalmazott kutatási problémában együttműködő mintegy háromezer nemzeti kutatószervezet lényegében a hagyományos koordinációs formákat alkalmazza. A nagyobb eredményeket ígérő formák - a szerződéses kooperációs és a közös kutatás - egyelőre igen szerény helyet foglalnak el: még kevéssé elterjedtek a közös laboratóriumok, tudományostermelési egyesületek. A tudományos és műszaki együttműködésben a kooperáció aránya egyenlőre nem haladja meg a 10 százalékot. A hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a kutatási-fej- lesztési együttműködés szerveze- tileg-gazdaságilag elszakadt a termelési, beruházási és a kereskedelmi együttműködéstől, lassú az eredmények bevezetése, fejletlenek az önelszámolási és a szerződéses kapcsolatok. A műszaki-tudományos eredmények a nemzeti vagyon fontos alkotóelemei, melyeket körültekintően kell hasznosítani, mind nemzeti, mind integrációs keretek között. Ezért intenzív módon tovább kellene fejleszteni a kereskedelmi és velük összefüggő kooperációs ügyeletek tervezési, szervezeti és önelszámolási formáit. Az összehangolt politikának a műszaki-tudományos csere valamennyi irányára ki kell terjednie. Ma a kooperációs kapcsolatok terén a figyelem középpontjába a minisztériumok és a vállalatok kerülnek. E területen jogaik az utóbbi időben gyakorlatilag valamennyi KGST-országban jelentősen bővültek, bár nem mindig egyforma mértékben. A közvetlen kapcsolatok képezik az összehangolt politika keretében folytatott műszaki-tudományos és termelési kooperáció fejlesztésének fő irányát. A KGST-tagországok gazdasági együttműködésének fontos eleme a termelési szakosodás és kooperáció. A hetvenes években mintegy 120 sokoldalú és több mint 1000 kétoldalú termelési szakosodási és kooperációs megállapodást kötöttek. A KGST-tagor- szágok között ezek alapján lebonyolított kölcsönös áruszállítások értéke az 1970. évi 330 millió rubelról 1980-ra 25 milliárd rubelre emelkedett. Az elért eredmények ellenére a gyártásszakosítás méretei még nem kielégítőek. Ugyanakkor ma még főleg az úgynevezett végtermékkel kapcsolatos szakosodás fejlődik, melynek lehetőségei és gazdasági előnyei viszonylag korlátozottak. A lényegében korlátlan lehetőségekkel rendelkező és leghatékonyabb - az alkatrészek és részegységek gyártására irányuló és technológiai - szakosodás részaránya a szállításokon belül mindössze 15 százalék. A szakosodás nagyrészt a már korábban beindított termelés bázisán fejlődött, amelynek műszakigazdasági paraméterei nemegyszer elmaradnak a világszínvonaltól. Ugyanakkor a korszerű technikával kapcsolatos növekvő igényeket a KGST-tagországok egyre nagyobb mértékben tőkés import útján elégítették ki, és így növekedett a tóKés import aránya teljes gép- és berendezésimporton belül. Az aláírt megállapodások ma még kevés figyelmet fordítanak a szakosodás keretében gyártott termékek műszaki színvonalának tökéletesítésére, az ehhez szükséges múszaki-tudomá- nyos együttműködés fejlesztésére. Ez viszont az elért műszaki színvonal konzerválásához vezethet. A gyártásszakosítás, különösen pedig a termelési kooperáció tervezési, szervezeti és gazdasági oldalai még jelentős mértékben elmaradnak a követelmények mögött. A vállalatok közötti hatékony és állandó termelési-műszaki együttműködés kialakulását akadályozza a horizontális kapcsolatok fejletlensége, valamint az, hogy ma még elsőbbséget élveznek a rövid távú megoldások. Kedvezőtlen hatással van a kapcsolatok fejlődésére továbbá, hogy eddig még nem sikerült kidolgozni a részegységek és az alkatrészek árképzési rendszerét. Azok a nagykereskedelmi árak, amelyeken az exportált és az importált termékeket elszámolják, eltérnek a világpiaci árakon alapuló szerződéses áraktól, amelyek alapján a KGST-tagországok közötti elszámolások történnek. A termelési kooperáció előnyei nyilvánvalóak. Nem kétséges, hogy ennek a megszervezése több erőfeszítést igényel. Megköveteli, hogy a felek célprogramos módszerek és közös tervezés alapján hangolják össze együttműködésüket, ami viszont szükségessé teszi a közvetlenebb kapcsolatok megvalósulásáért való kölcsönös felelősség növelését. (A Komunyiszt 1983/18. számában megjelent cikk alapján) Az export-import megoszlása a főbb termékcsoportok szerint Bulgária Kuba Lengyelország y////////Xv}// r r/z/z/////////////////////^ e W/////////////////A Inntni ■' 31: y******* m Y/////j?//////////A Tr7777777í~ Magyarorszag ... . [////! W//////////////ysyyA ____tÉZZL-----JSI i r Mo ngólia NDK Szovjetunió y///i % 0 1982 ff—a Új kőolaj-lelőhely Egyiptomban Egyiptomban, nem messze Alexandrától új kőolaj-lelőhelyet találtak. A MENA hírügynökség jelentése szerint a lelőhelyről naponta 1500 barrel kőolaj és mintegy 4 millió köbméter földgáz termelhető ki. HÍZ Jugoszláv - svéd kereskedelem 1984 első negyedében Jugoszlávia 18,7 millió dollár értékű árut exportált Svédországba - ez 65 százalékkal több, mint az előző év ugyanazon időszakának mennyisége. Ezzel egyidejűleg Jugoszlávia importja Svédországból 27 százalékkal csökkent, és 27,4 milJELMAGYARÁZAT 1. Gép, gépi berendezések és közlekedési eszközök, 2. Tüzelőanyagok, ásványi nyersanyagok és fémek, 3. Nem élelmiszeripari nyersanyagok és azokból készült termékek, élelmiszeripari nyersanyagok, élelmiszerek, 4. Ipari fogyasztási cikkek, 5. Vegyipari termékek, műtrágyák, gumi, építőanyagok, egyéb áruk. (1981 -es adatok) ——— INNEN - ONNAN lió dollárt tett ki. Az idén Jugoszlávia 80 millió dolláros exportot tervez ebbe az észak-európai országba - ez 21 százalékos növekedés lenne 1983-hoz képest. Onnan származó importja viszont feltehetőleg 6 százalékkal kisebb lesz, s összesen 145 millió dollárt ér majd el. Jugoszlávia főként fémipari termékeket, mezőgazdasági cikkeket és berendezéseket szállít a skandináv országba, onnan pedig különféle gépeket, vasat és acélt, valamint vegyipari termékeket hoz be. (Tanjug) Olaszország több földgázt importál a Szovjetunióból A Szibériát Nyugat-Európával összekötő gázvezetéken keresztül Olaszország ez év októberétől több szovjet földgázt kap. A szovjet Szojuzgazekszport vállalat és az olasz állami olajvállalathoz tartozó SNAM megbízottjai Moszkvában megállapodást írtak alá, amely szerint a 25 évre szóló szerződés keretében a szovjet földgáz-szállítás mennyisége fokozatosan növekedik, és 1992-re eléri az évi 15 milliárd mennyiséget. Ez a más vezetékeken keresztül Olaszországba jutó szovjet földgáz mennyiségét is tartalmazza. A szovjet fővárosban egyúttal az olasz ENI konszern és a szovjet külkereskedelmi vállalatok is keretmegállapodást írtak alá a kölcsönös áruszállításokról. A Szovjetunió többek között olaj- és gázipari berendezéseket vásárol Olaszországtól. (APN) Amiben az egyensúly nem kívánatos A CSKP XVI. kongresszusa nem könnyű feladat elé állította a vállalatokat, üzemeket, mikor azt tűzte ki célul, hogy népgazdaságunk minden ágazatában az állóeszközök, a munkaerő, a nyersanyagok és az energia jobb kihasználására kell törekedniük, qriiközben állandóan javítaniuk kell a termékek műszaki színvonalát és minőségét. Nem kétséges, ezek a feladatok napjainkban egyre időszerűbbek, mert a követelmények nemcsak a hazai, hanem a világpiacon is rendkívül megnövekedtek. S ha a versenyt állni akarjuk, nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Bár még több mint egy év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a kitűzött feladatokat maradéktalanul teljesítsük, nem árt, ha már most mérleget készítünk, ha már most tudjuk, mit kell még tennünk többek között a minőség javítása érdekében. Hiszen tartalékainkat még korántsem merítettük ki, sőt sok esetben sajnos elmaradtak a tervezett eredmények. Közülük csupán néhányat szeretnénk kiemelni. Az elmúlt három év alatt a vállalatok nem fordítottak kellő figyelmet a gyármányfejlesztésre. A nyugat-szlovákiai kerületben például termékeiknek csupán 11 százalékát fejlesztették tovább. Ennek eredményeképpen az innovációs ciklus rendkívül hosszúra nyúlt, időtartama több mint 25 év. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy mire irányult ez a gyártmányfejlesztés. Az eredmények - sajnos - itt sem biztatóak. A szóban forgó kerület vállalatai ugyanis a legtöbbször csak a választék bővítésére törekedtek, miközben a gyártási technológiák felett szinte teljesen elsiklott a figyelmük. Az elemzések azt mutatják, hogy az új termékek többihez viszonyított részaránya sem éri el a tevezettet. A bőrfeldolgozó-, a textil-, az üveg- és a gépipar ugyan meglepi a vásárlókat egy-egy újdonsággal, de hol marad a többi ágazat? Nyitott kérdés még termékeink, köztük nemcsak az új, hanem az innovált gyártmányok minősége is. A szakavatott választ a minőségvizsgáló intézettől kaphatnánk, de sokat megtudhatunk a statisztikából is. Igaz, nem minden termék került az intézetbe, de a „vizsgáztatottaknak“ a fele nem állta ki a próbát, vagyis nem került az első minőségi osztályba. A felsorolást persze még folytathatnánk, és nemcsak ebből a kerületből. A mérlegnek azonban másik serpenyője is van. Ide a jó minőségű termékeket, innovált gyártási technológiákat, az újdonságokat rakhatnánk. Tény, hogy ezekből is van szép számmal. S hogy a mérleg valójában melyik oldalra billen, már csak azért sem könnyú megállapítani, mert a minőséget nem elég pusztán a gyártó szempontjából vizsgálni. A vásárló véleménye is sokat nyom a latban. Annyi azonban bizonyos, hogy követésre méltó példából, jó eredményből több is lehetne, ha némely vállalatnál kevesebbet beszélnének a gyártmányfejlesztésről, s inkább tennének valamit az ügy érdekében. A főiskolákkal, a Tudományos Akadémiával, a kutatóintézetekkel és természetesen a szocialista országokkal való szorosabb együttműködés is sokat segítene. Talán az is megtenné hatását, ha a vállalatoknál, üzemekben többet törődnének a minőségirányítási csoportok munkájával, mert azok idáig többnyire csak az adminisztrációigényességet növelték. S nem utolsósorban az újítóknak és feltalálóknak is több lehetőséget kellene nyújtani. A felsorolást ebben az esetben is folytathatnánk. De célunk nem az, hogy az íróasztalnál ülve, ceruzával a kezünkben univerzális gyógymódot írjunk elő. Ezt nem is tehetjük, mert a megoldás esetenként változó. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a vállalatoknál a minőséget az árutermelés első és alapvető követelményeként tartsák számon, ne csupán a félévi, vagy az év végi értékelések, esetleg statisztikai kimutatások miatt. Az ideális persze az lenne, ha annak a bizonyos mérlegnek a nyelve alaposan a jó minőség javára billenne. * KOVÁCS EDIT * tír m* "T : : - 4 ^ : 0: ?(*** “ ... % J*-*Marta Kolcunová munkacsoportja, amely a smižanyi faiskolában dolgozik, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Erdőgazdasági Üzem legjobb munkabrigádjai közé tartozik. A faiskolában, amely a Szlovák Paradicsom nevű tájvédelmi körzet területén fekszik, tíz és fél hektár területen korszerű módszerekkel évente több mint hárommillió kiültetésre alkalmas facsemetét nevelnek ki. A képen: Anna Novotná (baloldalt) és Anna Melcuchová, a munkacsoport két tagja gép segítségével fenyőfacsemetéket ültet. (Svätopluk Písecký felvétele -ČSTK) ÚJ SZÓ ' 4 1984. VI. 21. KOMMENTÁLJUK VILÁGGAZDASÁG @ VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG
