Új Szó, 1984. június (37. évfolyam, 128-153. szám)

1984-06-20 / 144. szám, szerda

ÚJ szú 3 1984. VI. 20. Török politikai foglyok halála (ČSTK) - Az isztambuli katonai kórházban három politikai fo­goly meghalt és további tíz válsá­gos állapotban van a foglyok tilta­kozó éhségsztrájkja következté­ben. Április 11-én mintegy ötszá­zan kezdtek éhségsztrájkot tilta­kozásul a katonai börtönökben fo­lyó kínzások és embertelen bá­násmód ellen. özal miniszterelnök tegnapi an­karai sajtóértekezletén kénytelen volt beismerni, hogy a török kato­nai börtönökben jelenleg 106 fo­goly tart éhségsztrájkot. Azt is megerősítette, hogy a foglyok kö­vetelik: politikai fogolyként bánja­nak velük, ne hozzanak több halá­los ítéletet és javuljon a bánásmód a börtönökben. A kormányfő eze­ket a követeléseket azonban elfo- gadhatatlanoknak minősítette. Turgut özal azt is elmondotta, hogy Isztambulban 15 éhségsztráj­kot folytató foglyot május 30-án kórházba kellett szállítani, további kettő pedig még a kórházba szállí­tás előtt meghalt. A kelet-angliai Orgrea- ve-ben hétfőn a rend­őrség kegyetlenül fellé­pett a sztrájkoló bányá­szok ellen. Száz sze­mélyt őrizetbe vettek, 50-en megsebesültek, köztük Arthur Scargill, a bányászszakszerve­zet vezetője (képün­kön), akit kórházba kel­lett szállítani. A bányá­szok igyekeztek meg­akadályozni a sztrájk­törőket abban, hogy a helyi üzemből elszál­lítsák a kokszot. A rendőri beavatkozás az eddigi legnagyobb összecsapássá fajult a rendőrség és a sztrájkolok között. Az ellenzéki munkáspárt vezére a parlamentben rámutatott, hogy bár­mely más kormány már rég tárgyalások útján igyekezett volna meg­oldani a * problémát, Margaret Thatcher azonban újabb rend­őröket küld a sztrájko­lok ellen. (Telefoto - ČSTK) Az SZKP KB Politikai Bizottsága a KGST legfelsőbb szintű értekezletéről (ČSTK) - A KGST-tagor- szágok vezetőinek múlt heti moszkvai legfelsőbb szintű gazdasági értekezletével és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának rendkí­vüli ülésszakával kapcsolat­ban foglalt állást az SZKP KB Politikai Bizottsága legutób- 1 bi ülésén. Megállapították, hogy az ala­pos kollektív előkészítés bizto­sította az értekezlet sikerét. A tanácskozás eredményei új szakaszt nyitnak a testvérpártok és a KGST-tagországok közötti kapcsolatok fejlődésében. Az ér­tekezleten meghatározták a szo­cialista országok együttműködé­sének fő irányait, és hosszútávra kijelölték a szocialista gazdasági integráció fejlődési útjait. Jelentős lépés történt a szocialista orszá­gok gazdaságpolitikájának egyeztetése irányában. Gazda­ságuk fejlesztésében a KGST-or- szágok fő vezérlő elvnek tartották és tartják a szocializmus felépí­tését és tökéletesítését, a nép jólétének növelését, a további tár­sadalmi-gazdasági s műszaki-tu­dományos előrehaladás biztosí­tását. A tanácskozáson elfogadott do­kumentumok megvalósítása két­ségtelenül magasabb szintre emeli a szocialista országok gazdasági együttmüködését, hozzájárul belső tartalékaik mozgósításához, kapcsolataik kiszélesítéséhez. A szocializmus sajátjának tekinthető demokrati­kus integrációs módszerek le­hetővé teszik, hogy minden egyes ország nemzeti érdekei szervesen kapcsolódjanak az egész közös­ség közös célkitűzéseihez. Az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzését szükségessé teszik azok a bonyolult külső körülmények is, amelyek között ezeknek az országoknak az előt­tük álló feladatokat meg kell olda­niuk. A KGST tagországai kifejez­ték azt az elhatározásukat, hogy visszaverik az imperializmus ag­resszív törekvéseit. Ugyanakkor megerősítették következetes elvi irányvonalukat, amelynek célja a béke megszilárdítása és a nem­zetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés és a kölcsö­nösen előnyös együttműködés normális medrébe való visszatérí­tése. Az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga áttekintette a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa múlt hét csütörtökön Moszkvában megtar­tott rendkívüli ülésének eredmé­nyeit is. Kedvezően értékelte azt a munkát, amit a Szovjetunió Nyi­kolaj Tyihonov miniszterelnök vezette delegációja végzett. A po­litikai bizottság megbízta a meg­felelő szovjet szervezeteket, hogy dolgozzák ki és hajtsák végre az ülésen létrejött megállapodások valóra váltásához szükséges in­tézkedéseket. Weinberger sietve cáfol (ČSTK) - Caspar Weinberger ame­rikai hadügyminiszter a CBS tévéállo­más adásában sietett cáfolni, hogy a dél-koreai repülőgépnek, amely ta­valy szeptemberben megsértette a Szovjetunió légiterét, semmi köze sem volt a szovjetellenes kémtevé­kenységhez. Ez a sietség csak annak bizonyíté­ka, hogy Washingtonban aggodalmat keltettek a dél-koreai gép incidensével kapcsolatos legújabb bizonyítékok, amelyeket legutóbbi számában hozott nyilvánosságra a Defence Attaché cí­mú brit katonai szaklap. Mint tegnap már beszámoltunk róla, a lap doku­mentumok alapján megállapította, Uszító deklaráció (ČSTK) - Az amerikai szenátus tegnapra virradó éjszaka Kubael- lenes „politikai deklarációt“ fo­gadott el, amelyben felszólítja a kormányt, hogy „bármilyen esz­közzel, akár fegyverek alkalmazá­sával is akadályozza meg a kubai befolyás terjedését“ a nyugati fél­teke más országaiban. Az uszító deklaráció célja, hogy politikailag támassza alá Reagan elnök agresszív közép-amerikai politikáját. A republikánus többsé­gű szenátus elfogadta Reagannek azt az állítását, miszerint az ame­rikai beavatkozás csupán reakció a kommunista Kuba állítólagos fel­forgató tevékenységére. Grenada lerohanásához is ezt az ürügyet használták ki. hogy a Szovjetunió légiterének a meg­sértésével az USA a szovjet katonai távközlési rendszerek működtetését akarta kiprovokálni, hogy aztán a kü­lönböző jelzéseket és utasításokat szalagra vegye a Challanger űrrepülő­gép és a Ferret felderítő műhold. Aldunate szabadságáért (ČSTK) - Az uruguayi katonai re­zsim a múlt szombaton őrizetbe vett Wilson Ferreira Aldunatét, a 11 évi száműzetés után hazatért ellenzéki politikust alkotmányellenes tevékeny­séggel vádolva kívánja bíróság elé állí­tani, úgyhogy akár 30 évi börtönbünte­tést is kaphat. Az ország politikai pártjai és demok­ratikus erői széles körű kampányt indí­tottak Ferreira Aldunate szabadon bo­csátásáért. BOHUMIL URBAN csehszlo­vák külkereskedelmi miniszter, aki hétfőn érkezett Bécsbe a cseh­szlovák-osztrák gazdasági együttműködési vegyes bizottság ülésére, kedden Linzben folytatott tárgyalásokat a hazánkkal együtt­működő acél- és gépipari kon­szernek képviselőivel. ULÁNBÁTORBAN nyilvános­ságra hozták a vasárnapi tanácsi választások előzetes eredménye­it. Ezek szerint a szavazáson az erre jogosultak 99,99 százaléka vett részt. PETR MLADENOV bolgár kül­ügyminiszter Bécsben folytat tár­gyalásokat osztrák kollégájával, Erwin Lanzcal a kétoldalú kapcso­latokról és időszerű nemzetközi kérdésekről. A bolgár minisztert fogadja Kirchschláger elnök és Si- nowatz kancellár is. A LETT KP megalakulásának 80. évfordulója alkalmából az SZKP Központi Bizottsága távirat­ban üdvözölte a balti köztársaság kommunistáit és valamennyi dol­gozóját. A SEYCHELLES-SZIGETEK elnökévé a hétfői szavazáson is­mét France Albert Renét válasz­tották meg. A szavazók 92,6 szá­zaléka adta le rá voksát. i AZ IDEI IZRAELI PARLAMEN­TI választásokból kizárták a zsidó és arab demokratikus személyisé­gekből álló politikai pártot, amely néhány héttel ezelőtt alakult meg „Haladó jelölő lista a békéért“ néven. AMERIKAI-SRÍ LANKA I ál­lamfői tárgyalások voltak hétfőn a Fehér Házban. Reagan és Dzsajavardene a két ország kap­csolatairól és a dél-ázsiai helyzet­ről tárgyalt. Washington már hosz- szabb ideje igyekszik elérni, hogy Colombo engedélyezze az ameri­kai hadihajók kikötését Srí Lanka indiai-óceáni partjain. ÚJ PÁRT alakult Ausztráliában. A Nukleáris Leszerelés Pártja, ne­véből eredően, az atomfegyverek betiltásáért, a lázas fegyverkezés megszüntetéséért, továbbá az amerikai katonai támaszpontok felszámolásáért száll síkra. Antonov ismét házi őrizetben (ČSTK) - Szergej Antonov bolgár állampolgárt, akit igaz­ságtalanul azzal vádolnak, hogy részt vett a II. János Pál pápa ellen 1981 májusában elkövetett merénylet előkészítésében, a bör­tönből ismét házi őrizetbe he­lyezték. Ilario Martella vizsgáló- bíró döntött erről az orvosi vizsgá­latok alapján, amelyek megállapít­ják, hogy Szergej Antonov egész­ségi állapota annyira súlyos, hogy további börtönben tartása veszé­lyeztethetné életét. A bolgár állampolgár az utóbbi időszak egyik legbotrányosabb kommunistaellenes kampányának áldozata, akit már 19 hónapja tar­tanak fogva annak ellenére, hogy a vizsgálat egyértelműen bebizo­nyította Mehmet Ali Agca török terrorista állításának hazug voltát, minek alapján Antonovot letartóz­tatták. A bolgár fél már nemegy­szer bizonyította a Balkan légitár­saság volt római igazgatójának ár­tatlanságát és a török merénylő vádjainak alaptalanságát. Trudeau-tlanul K anada - Trudeau nél­kül? Talán el sem lehet képzelni, pedig ez most már véglegessé vált, mivel a kor­mányzó Liberális Párt John Turner, a dúsgazdag torontói ügyvéd személyében a hét vé­gén megválasztotta az új párt­vezért, akit - a liberálisok parla­menti többségére való tekintet­tel - a közeli napokban minisz­terelnökké is kineveznek. Trudeau kisebb megszakí­tással 16 évig volt Kanada mi­niszterelnöke, ami ritka rekord a tőkés országok történetében. Pályafutása alatt sokféle jelzőt aggattak rá: kezdetben ö volt az „enfant terrible“, a fene­gyerek, majd „playboyból“ lett kormányfőnek titulálták, de leggyakrabban talán „nyak­kendőben“ politikusnak nevez­ték. Nem vitás, extravagáns fellépésével élesen elütött a régi gárdától. Amikor a hatvanas évek vé­gén szinte berobbant a kana­dai politikai életbe, s 1968-ban pártelnök és kormányfő lett, senki sem jósolt neki egyévnél hosszabb kormányzást. Ö ma­ga is viccnek vette a dolgot - legalábbis akkori nyilatkoza­tai szerint. Persze azért azon­nal új választásokat írt ki, s bár választási harcát néha talán komolytalan, vagy inkább ad­dig szokatlan módszerekkel folytatta, látszott, hogy azért mégsem veszi félvállról a poli­tikát. (Egyik emlékezetes „hú­zása“ volt, hogy 30 ezer mini­szoknyás lányt küldött a sza­vazók közé.) A siker nem ma­radt el, Trudeau képes volt rögtön 23-mal növelni pártja parlamenti képviselőinek számát. Persze 16 éve nem - leg­alábbis elsősorban nem - a kü­lönös választási módszerek biztosították a liberálisok nagy­arányú győzelmét. Trudeau népszerűségének rohamos növekedéséhez főleg az járult hozzá, hogy az akkor felgyü­lemlett problémák megoldása nem volt várható a nagy polgá­ri pártok hagyományos vezető­itől. Új emberre volt tehát szük­ség, s Trudeau ügyes érzékkel meglovagolta ezt a lehető­séget. M endemondák, pletykák persze mindmáig ke­ringenek róla, ám ezek mindigis csak fokozták népszerűsé­gét. A külsőségek mögött azonban alaposan felkészült, művelt, világot látott ember ké­pe rajzolódik ki. Anyja angolaj­kú, apja fr&nciaajkú kanadai volt, ami a későbbiekben hasz­nára vált a két nagy közösség problémáinak rendezésére tett erőfeszítéseiben. Az ügyvéd és kereskedő apának nem je­lentett gondot fia taníttatása, milliói biztosították Pierre Eliott számára a montreali jogi, majd a harvardi közgazdasági tanul­mányokhoz szükséges anyagi fedezetet. Később a Sorbon- ne-on szerez filozófiai és politi­kai ismereteket, Londonban is­mét közgazdaság-tudományt tanul. Bejárja szinte az egész világot: a hidegháborús évek­ben elmegy Moszkvába, a gyarmati Indiában a hinduk és muzulmánok háborúskodá­sába keveredik, feltűnik Kíná­ban is, Indokínában látják a francia idegenlégiósok és a felszabadító erők közt egy­aránt, a Közel-Keleten még kémkedéssel is megvádol­ják... Ez a „világjárás“ is bizo­nyára hozzásegítette ahhoz, hogy y már kormányfőként a nagy nemzetközi problémá­kat árnyaltabban ítélje meg, s lássa a feszültséggócok hát­terét. Kanada szempontjából Tru­deau érdemei közé kell sorolni, hogy tekintélyt szerzett az or­szágnak a nemzetközi politiká­ban, igyekezett kialakítani sa­ját arculatát. Az ENSZ-ben számos más nyugati országnál rugalmasabb, realistább mó­don közelítette meg a problé­mákat, igyekezett jó kapcsola­tokat kiépíteni a fejlődő orszá­gokkal, sürgette az ún. „Észak-Ďél“ együttmüködést. Kormányzása idején sokat tett Kanada és a szocialista orszá­gok viszonyának, együttműkö­désének javításáért, többször tárgyalt Moszkvában, s tavaly járt Prágában is. • Már-már szembetűnő volt az az igyekezete, hogy külön­bözzön a nagy déli szomszéd­tól, s a kanadai lakosság Ame- rika-ellenességére való tekin­tettel saját függetlenségét de­monstrálja. Az igazság azon­ban az, hogy Kanada gazda­sági és politikai téren egyaránt rengeteg szállal kötődik az Egyesült Államokhoz, s ezeket nem lehet egyszerűen elvágni. Ezt felismerve Trudeau egy­szer így nyilatkozott: „Az USA mellett élni egyenlő az elefánt mellett fekvő egér sorsával. Még ha jóakaratú és kedves is, minden egyes mozdulata ve­szélyt jelenthet". Ennél képle­tesebben nem is lehetne kife­jezni a két ország kapcsolatát. Bármennyire is igyekezett Tru­deau megszüntetni ezt az „egér-elefánt“ viszonyt, lé­nyegében nem volt erre képes. Amerikai cégek uralják a kana­dai gazdaságot, s így a recesz- szió átáramlott Kanadába is. A z utóbbi években romló gazdasági helyzet lehet annak is az oka, hogy a „Tru- deau-mániából“ felocsúdtak a kanadaiak, s a kormányfő népszerűsége esni kezdett. Egyre kevesebbet nyomtak a latban Trudeau hazai ered­ményei, nevezetesen Quebec szeparatista tendenciáinak le­törése, a kétnyelvűség elis­mertetése vagy az alkotmány „honosítása“ (az alkotmány- módosítás jogának kivétele a brit parlament kezéből). Ráadásul a neki tulajdonított külpolitikai sikerek értéke is jócskán csökkent, mivel a ka­nadai kormány militarista politi­ka rabja lett. Az USA, a NATO és a saját hadserege együttes nyomására valamennyi fegy­verfajta korszerűsítésének mil­liárdos programját hajtja végre. Nem lett tehát semmi azokból a hetvenes évek végén kitűzött tervekből, hogy Kanada foko­zatosan csökkenti katonai kia­dásait. Az ország területén fo­lyó amerikai robotrepülógép- kísérletek pedig csak tovább rontották Trudeau renoméját. A ma 63 éves politikus így jobbnak látta, ha távozik, még mielőtt az új választásokon- a közvélemény-kutatások i szerint jelenleg esélyesebb- ellenzéki konzervatívok vég­képp lerombolnák a Trudeau- mí toszt. J ohn Turner, A Trudeau- utód persze nem isme­retlen politikus Kanadában. Korábban már volt igaz­ságügy- és pénzügyminiszter, s épp a gazdaságpolitika miatt voltak nézeteltérései a kor­mányfővel. Pénzügyminiszter korában ismerkedett meg George Shultz-ca\, a jelenlegi amerikai külügyminiszterrel, aki akkor Turner partnere volt a washingtoni kormányban. Shultz ajánlására lett Turner- miután távozott a kormány­ból - az amerikai Bechtel kon­szern kanadai leányvállalatá­nak jogi tanácsadója, illetve az igazgató tanács tagja (Shultz annak idején a Bechtel igazga­tója volt). Turner emellett szá­mos nagy kanadai cégnél (pl. Canadian Pacifick, Seagram Co., Massey Ferguson) tölt be vezető tisztséget. Egyszóval, számos kapocs köti az Egye­sült Államokhoz gazdasági és személyi vonalon egyaránt. Ez meghatározó lehet jövőbeni politikájára nézve, feltéve, ha a liberálisok megnyerik az ősz­re jósolt parlamenti választá­sokat. A Liberális Párt részéről mindenesetre jó politikai húzás volt, hogy a párt konzervatív szárnyához tartozó Turnert vá­lasztotta vezetőjéül, aki nyilván nagyobb siker reményében szállhat majd szembe az ellen­zéki, s egyre előretörő Haladó Konzervatív Párttal. PAPUCSEK GERGELY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom