Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-17 / 115. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG ® VILÁGGAZDASÁG | ............................. KOMMENTÁLJUK --------- — Az árfolyam szerepe a nemzetgazdaságban Az árfolyam (devizaárfolyam) tulajdonképpen egy mennyiségi viszony, amely szerint a nemzetközi fizetéseknél az egyik ország pénznemét egy másik ország pénznemére cserélik be. Azt mondhatnánk, hogy az árfolyam egy ország pénznemének az ,,ára“ más országoknak a pénznemében kifejezve. Teoretikusan az árfolyam alapja az aranyparitás, azaz a pénzegység törvényes színaranytartalma. Ez azt jelenti, hogy eredetileg az árfolyam a különböző pénzegységek törvényes viszonya - egy ország pénzegységének egy másik ország pénzegységében kifejezve aranytartalmuk összehasonlítása alapján számított értéke. Azonban meg kell jegyezr,. hogy a mai modern gazdaságokban az aranyparitásnak már nincs meg a jelentősége, ami többek között az arany demonetizációs tendencióival függ össze. A szocialista országok pénznemeinek az alapja ugyan az aranyparitás, de az árfolyamszámításoknál többféle kiegészítő pénzügyi eszközt is figyelembe vesznek, melyek tulajdonképpen módosítják az árfolyamot. Ezek a pénzügyi eszközök differenciáltak a kereskedelmi fizetéseknél (ezen belül ru- bel- és dollárviszonylatban is) és a nemkereskedelmi fizetéseknél.17 Az utóbbi években azonban több fejlett kapitalista ország pénznemének az alapja már nem az aranyparitás, hanem a valutakosár.2'' Ez a változás összefügg a hivatalos rögzített aranyárnak a megszüntetésével, amelyet az US dollárban fejeztek ki, valamint az arany demonetizációjával és a Nemzetközi Valutaalapnak azzal az 1976. évi elhatározásával, miszerint az aranykészletek egy részét szabad árakon aukciókon eladják, ami aztán meg is történt. Az említett valutakosár, amely eredetileg a különleges lehívási jogok?' alapjául szolgált, az utóbbi években többször módosult. A rögzített aranyár megszüntetésével több iparilag fejlett tőkés ország a különleges lehívási jogokat, s ezzel tulajdonképpen a valutakosarat vette alapul. 1981. január 1-től 5 pénznem van a különleges lehívási jogok valutakosarában: US dollár, a nyugatnémet márka, francia frank, japán yen és az angol font. Az egyes pénznemek előre megegyezett arányban szerepelnek a valutakosárban: US dollár 42%, nyugatnémet márka 19%, francia frank 13%, japán yen 13%, angol font 13%. Ezek a százaléklábak tükrözik az egyes pénznemeknek a jelentőségét a Nemzetközi Valutaalapban, melyet a nemzetközi kereskedelemben és a nemzetközi fizetéseknél képviselnek. Ami a szocialista országok árfolyamait illeti, említettük, hogy ezekben az országokban különböző kiegészítő pénzügyi eszközöket használnak, melyek által az árfolyam reálisabbá válik. Hazánkban már 1967 óta - különböző módosításokkal ugyan - az úgynevezett belső reprodukciós árkiegyenlítőt használjuk. Ez az árkiegyenlítő kizárólag kereskedelmi fizetésekre vonatkozik, s közöttük is jobbara csak kivitelre. A behozatali fizetési forgalomnál a belső reprodukciós árkiegyenlítőt kizárólag akkor használjuk, ha a behozatal nem vonatkozik bizonyos nyersanyag és félkészárucsoportra, melyek a csehszlovák népgazdaság részére különösen fontosak. Ez az elhatározás azon alapul, hogy vannak nyersanyagok és félkészáruk, melyeket kapitalista országokból importálunk, és a nyersanyagok és félkészáruk árrobbanása begyűrűzödhetne, a gyártási költségeken keresztül kihatással lenne a hazai árakra, ami inflációs tendenciókhoz vezetne. A kapitalista világpiaci árak változása ugyanis gyakran spekulációs elgondolásokból fakad és diszkriminációs törekvésekkel is párosulhat. A belső reprodukciós árkiegyenlítőt tehát a külkereskedelmi fizetéseknél differenciált rubel-, dollár-, illetve nemszocialista pénznem viszonylatban alkalmazzuk. Segítségével azokat az átlagos népgazdasági költségeket fejezzük ki nagykereskedelmi árakban, amelyek szükségesek arra, hogy a kivitellel megkeressünk 1 US dollárt (vagy ennek megfelelő más konvertibilis valutát), vagy 1 rubelt. A hivatalos árfolyam és a belső reprodukciós árkiegyenlítő segítségével aztán a kereskedelmi és a fizetési mérleget koronára számítjuk át. Ezenkívül nagyon fontos tényező exportunkban az úgynevezett különbözeti mutató. Ez adja meg a választ a kivitelre gyártó üzem részére, hogy az export nyereséges és hatékony volt-e vagy sem. Az idáig leírtak már magában foglalják az árfolyam, azaz az árfolyam különböző kiegészítő pénzügyi eszközei reális voltának a fontosságát a szocialista népgazdaságban. A mai modern gazdaságban nem lehet nemzetközi munkamegosztás nélkül létezni, ami azonban magával hozza a külkereskedelmi kapcsolatokat. Külkereskedelmi kapcsolat pedig csak olyan árfolyampoliíŕikával lehet nyereséges és hatékony, ha a spekulációs és diszkriminációs tendenciókat kizárjuk és az árfolyam a maga kiegészítő pénzügyi eszközeivel egy objektív realitást tud felmutatni. GEORGINA MARTINOVA mérnök, docens, a Bratislavai Közgazdasági Főiskola tanára 1 / Ebből a praxisból kivétel - tudomásunk szerint - az európai szocialista államokban Magyarország, ahol az 1981. október 1-én megvalósított egységes árfolyam és a konvertibilis valuták heti árfolyamjegyzése valósult meg. Módszerükben a nemzetközi valutakosarat használják. 2/ 1974-ben a Nemzetközi Valutaalap tagállamainál már számos árfolyam-megállapítási gyakorlat létezett egymás mellett, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap nem ismert el. 1975-ben 11 ország szabadon lebegtette valutájának árfolyamát, a legtöbb államban egy valutához rögzített, 19 országban valutakosárhoz rögzített árfolyam volt érvényben, 4 ország egyéb módon tartotta fenn a rögzített árfolyamot, 7 állam pedig a közös lebegtetés (valutakígyó) módszerét választotta. A rögzített árfolyamokat fenntartó országok többnyire US dollárhoz, a francia frankhoz és a fontsterlinghez kapcsolták fizetési eszközük árfolyamát. Ez azt jelentette, hogy a hivatalos árfolyamot akkor módosították, ha pénzük piaci árfolyama a kiválasztott valutákhoz viszonyítva nagyobb mértékben megváltozott. A valutakosárhoz rögzített árfolyamok között körülbelül egyharmad volt a különleges lehívási jogok (SDR)-hoz rögzítés aránya. Ezek az országok arra törekedtek, hogy exportjuk versenyképességét önmagában egyik konvertibilis valuta se befolyásolhassa, ezért az intervenciókat a valutakosárban szereplő valutákban és a valutakosár szerinti súlyarányban hajtották végre. 3/ A Nemzetközi Valutaalap 1974 júniusában abszolút számokká alakította át a standard értékarányokat, hogy meg lehessen állapítani az egyes fizetési eszközök különleges lehívási jogokban belüli részesedésének megfelelő napi dollártartalmát. Az abszolút szám azt jelenti, hogy az SDR-ben hány egység US dollár, hány egység nyugatnémet márka stb. van. A műveletet úgy hajtották végre, hogy az 1974 júniusát megelőző három hónapban hogyan alakult az egyes valuták reprezentatív piaci, átlagos dollárárfolyama. Ezeket az árfolyamokat összesítették, a súlyok szerint felosztották és megnézték, hogy a kapott dollárösszegeknek az adott valuták hány egysége felel meg. Az SDR-nek a valuták napi reprezentatív árfolyam szerinti dollártartalmát tehát nem egy valutaegységre vonatkoztatva veszi figyelembe az Alap, hanem mindig annyi egységgel számol, ahány egység az SDR-en belül az adott fizetési eszközből szerepel. INNEN — ONNAN Eredményes igazgyöngy-termelés Az elmúlt évben jelentős meny- nyiségú (223 ezer karát) igazgyöngyöt „takarítottak“ be a bur- mai állami kagylótelepek dolgozói. A szakemberek nem véletlenül létesítették a telepeket éppen az Andam-tengerben és a Bengáli- öbölben. Sokéves kísérletezések során megállapították, hogy az áramlatok és a víz hőmérséklete, valamint vegyi összetétele nagyon kedvez a kagylók testében képződő gyöngyök kifejlődésének. f A telepek halászai egyre kiemelkedőbb eredményeikkel öregbítik a burmai igazgyöngy jó hírét. Egyre nagyobb méretű és változatosabb színárnyalatú gyöngyszemeket termelnek. Eddig a legnagyobbnak több mint 4 centiméter volt az átmérője. (Azija i Afrika) NÉPESSÉG 4,18 milliárd (1979) Fejlődő országok Fejlett országok TELEFONÁLLOMÁNY 508 millió (1981) Ázsia 3% Afrika 0,4% Európa 19% Latin-Amerika 4 Dél-Afrika 0,6 Európa 38 % USA 5% Japán 11% Japán 3% Óceánia 2 Ázsia 52 Kanada 1 % Óceánia 1 % Dél-Afrika 11 Kanada 3 A világ népessége és a telefonállomány megoszlása USA 38 % (HVG) Számvetés a hétéves terv végén A KNDK-ban 1984-ben zárul a--második hétéves tervidőszak, így természetes, hogy ez az év a számvetések jegyében telik el. A hétéves terv alatt az ipari körzetekben több mint 11 800 új termelő objektum kezdte meg működését. Köztük olyan nagyüzemek létesültek, mint a Taean ne- hézgépgyártó vállalat, a Namhung vegyészeti kombinát, a Kim Csaek vasmű új hideghengerdéje, vagy a vinalonkombinát modern üzemrészlege. Korszerű gyorsforgalmi utakat építettek, s újabb 1400 kilométernyi vasútvonalat villamosítottak. Az elmúlt években több mint 300 ezer újítás és találmány született az országban. (BUDAPRESS-KCNA) Közös kínai-amerikai olajkutatás A Kínai Nyílttengeri Olajkutató Vállalat (CNOOC) és két amerikai cég, az Occidental Petroleum tulajdonában levő Occidental Equipment and Services, továbbá a SEDC elhatározta, hogy Nanhai -SEDCO elnevezéssel a kínai Csiangszu tartomány menti, tengeri olajkutatáshoz szükséges szolgáltatások biztosítása céljából közös vállalatot létesít, 1,5 millió dollár tőkével, előreláthatólag 10 évre. 1980 és 1983 között a kínai cég amerikai, brit, francia és norvég cégekkel már hét közös vállalkozást szervezett. v (Uj Kína) A munkahelyi érdekekkel összhangban Már hagyomány, hogy jelentős események, nevezetes évfordulók alkalmával dolgozóink felajánlásokat tesznek, amelyekben a legfontosabb termelési feladatok túlszárnyalására, a hatékonyabb és gazdaságosabb munkára kötelezik magukat. így van ez ezúttal is. Nincs nap, amikor az újságok hasábjain, rádió és televízió híradásaiból ne értesülnénk egyének és kollektívák értékes munkateljesítményeiről, amelyekkel méltóan köszöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulóját. Ennek bizonyítására a példák sokasága kínálkozik, hiszen nem kis fáradságba kerülne olyan üzemet, szocialista munkabrigádot vagy munkahelyi kollektívát találni, ahol ismeretlen a munkaverseny és semmiféle felajánlást sem tettek. A galántai (Galanta) járásban például valamennyi egységes földművesszövetkezetben tettek üzemi felajánlást és az aktívan dolgozó tagok több mint nyolcvan százaléka egyéni vállalásával is részese a munkaversenynek. Mindenki aktív részvételével teljesítik vállalásukat a partizánskéi Augusztus 29-e Cipőgyár nemesócsai (Zemianská Olča) részlegén. A részleg valamennyi dolgozója brigádtag, is a brigádok kivétel nélkül értékes felajánlásokat tettek. Hasonló példákat említhetnénk a Tesla Holešovice érsekújvári (Nové Zámky) üzeméből, vagy a nagysallói (Tekovské Lužany) Haladás Egységes Földművesszövetkezetből is, ahol a tagok az év jelentős jubileumait és az egységes földművesszövetkezetek X. országos kongresszusát közel egymillió korona értékű vállalással köszöntik. Hibát követnénk el, ha a vállalásokat és a munkaversenyt csak egyoldalúan, a számok tükrében értékelnénk. A tartalmi elemzésről sem szabad megfeledkezni, s nagyon rosszul tesznek, ahol ezt nem tudatosítják. A vállalás önmagában ugyanis még nem jelenti törvényszerűen, hogy az egyéni és kollektív kezdeményezések szoros egységet alkotnak az adott üzem és munkahely érdekeivel. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége galántai járási bizottságának előadója mondta: „A formális munkaverseny ideje véglegesen lejárt, hitelét vesztette. Ügyeltünk arra, hogy a földművesszövetkezetek vállalásaiban a múlttól eltérően már ne egyszerűen a bruttó tervek túlteljesítésére kötelezzék magukat, hansm a termelés embertől függő hátterének minőségi részeit is igyekezzenek javítani. Ügyeljenek a műtrágyák és a növényvédő szerek ésszerűbb felhasználására, a tej minőségi mutatóinak javítására, a hatékonyabb takarmányozásra stb. És az is jellemzője a versenynek, hogy a munkahely jellegéhez igazodik. Például ott, ahol az lehetséges, a kollektíva kötelezettséget vállalt, hogy naponta teljesíti a termelési feladatokat.“ Hasonlókat tapasztaltunk az Elektrosvit várkonyi (Vrakúň) üzemében. A gépkocsivezetők brigádja vállalásával összhangban az üzemanyaggal való takarékoskodásra ügyel, míg a bakelitelemeket formáló részlegen elsődleges szempont a selejtmentes munka, a szerelőműhelyben a napi feladatok teljesítése, a szerszámkarbantartó részlegen pedig a hosz- szabbított műszakok vállalása és az újítómozgalomban való részvétel. Folytathatnánk a sort és a példákat, de a tanulság levonására, megértésére és elfogadására talán ennyi is elég. A meg növekedett és egyre nehezebb termelési feladatok teljesítésében nélkülözhetetlen a munkaverseny ösztönző ereje. Nem szabad lemondani mindarról, amivel csak az alkotó, igyekvő ember képes gazdagítani a munkát. Értéke, hitele azonban csak akkor van a munkaversenynek, ha az feladataival és céljaival szorosan a munkahely jellegéhez igazodik és így konkrét tettekre ösztönöz. EGRI FERENC A Sokolovi Vegyipari Művekben, ahol már megkezdték az akrilsav gyártását hazai propilénből, az első negyedévben a Vysoké Mýto-i Karosa dolgozói tűzoltóberendezéseket szereltek fel. Ez a vegyipari termelés védelmét szolgálja, különösen a raktárakban, ahol gyúlékony anyagokat tárolnak. A képen: Miroslav Kunca (baloldalt) és Jan Macháček mérnök a nyolc fecskendő egyikét próbálja ki. (Jirí Vlach felvétele - ČTK) ÚJ SZÓ 4 1984. V. 17.
