Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-17 / 115. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1984. V. 17. Céltudatosan fejlesszük az ellenőrző tevékenységet írta: Jaroslav Hajn, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke A pártszervek és -szervezetek felelősségteljesen megvitatják a CSKP KB 10. ülésének eredmé­nyeit, ami hozzájárul a pártélet megszilárdításához, a párt tekinté­lyének elmélyítéséhez és bővíti azok sorait, akik rugalmasan rea­gálnak a CSKP KB, a Nemzeti Front KB és a szövetségi kormány a nem­zeti felszabadító harc betetőzése és a felszabadulás 40. évforduló­jával kapcsolatos nyilatkozatára. A párt és a nép szilárd egységét tükrözik az állami terv idei felada­tainak túlteljesítésére irányuló kö­telezettségvállalások. Ma a CSKP szervezeti struktúrájának minden szintjén a politikai szervező és ideológiai nevelőmunka fő célja ezeknek a kötelezettségvállalá­soknak konkrét tettekké változta­tása. Egyúttal nő a következetes ellenőrző tevékenységnek, mint a valós helyzet megismerése fon­tos forrásának, a rendetlenség, a bürokrácia, a formalizmus elleni harc hatékony eszközének jelen­tősége. A CSKP Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülése ellenőrző jel­legű volt. Elemezte a XVI. párt- kongresszusnak a gépipar, az elektronikai ipar és a kohászat fejlesztésére vonatkozó határoza­tainak teljesítését. Röviden arról van szó - és nemcsak ezekben az ágazatokban, - hogy az egész társadalom figyelmét az irányító, a szervező és az ellenőrző munka tökéletesítésére összpontosítsuk. Nyilvánvaló, gazdaságunk ele­gendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy lépést tartson a nemzetközi fejlődéssel, további fejlődést érjen el és jelentősen növelje teljesítő- képességét. Az ipari és mezőgaz­dasági vállalatok munkakezdemé­nyezésének számos példája azt mutatja, hogy ezeket a célokat anélkül is elérhetjük, hogy rendkí­vüli igényeket támasztunk a nyersanyag, alapanyag, energiaés munkaerőforrásokkal szemben, elegendő, hogy a termelési folya­matban mindent magasabb szin­ten hasznosítsunk, örvendetes, hogy egyre több a hazai és a kül­földi piacon is jól értékesíthető termékünk. A külföldi piacon egyre inkább éles konkurrenciával talál­kozunk, sőt előfordul a szándékos kereskedelmi vagy vám diszkrimi­náció is. A munkakollektívák he­lyesen járnak el, amikor figyelem­be veszik, hogy mindennemű munka hatékonyságának és minő­ségének emelése társadalmi ér­dek. Ez az egyedüli, lehetséges és helyes út. A párt gazdasági- és szociális programjának megvalósításában elért jó eredmények azt igazolják, hogy politikánk helyes, egyre job­ban tudjuk a tudományos-műszaki ismereteket a termelés és az i rány í- tás gyakorlatában érvényesíteni. Azt is tanúsítják, hogy a Szovjet­unióval és a szocialista közösség többi országával folytatott együtt­működés szavatolja legmerészebb terveink eredményes megvalósítá­sát is. Ugyanakkor nem lehetünk önelégültek. A CSKP KB bölcs vezetésének köszönhetően ele­gendő tapasztalatot gyűjtöttünk ah­hoz, hogy mindig megfontoltan ér­tékeljük a pozitívumokat és a fogya­tékosságokat. A párt központi bi­zottsága 10. ülésén egyértelműen leszögezte, hogy elegendő erőnk és forrásunk van ahhoz, hogy az idén és jövőre is gyorsabb ütemben fejlesszük a népgazdaságot. A ta­nácskozás megmutatta, lényege­sen jobb eredményeket érhetünk el, ha kiaknázzuk tartalékainkat, ha a pártszervezetek igényesebben értékelik a gazdasági vezetők mun­kájának eredményeit és megköve­telik azt, hogy a rájuk bízott kollektí­vákat politikai és szakmai szem­pontból jobban irányítsák. sen felmérjék az általuk irányított kollektíva lehetőségeit és képes­ségeit. Valamennyien azt akarjuk, hogy a munkahelyeken jó viszo­Ne tűrjük meg a hibákat a termelés szervezé­sében és irányításában kel, állásfoglalásukkal nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az intézkedé­Nem tartják ezt mindenütt szem előtt. így például tavaly és az idei első negyedévben a vállalatok mintegy 20 százaléka nem teljesí­tette tervezett feladatait. Néhány esetben objektív okok állhatnak e mögött, de a mélyebb elemzés megmutatja, hogy a fogyatékos­ságok túlnyomó többségének for­rása £ rossz irányító munka - hangsúlyozta Husák elvtárs, majd hozzátette: ,,Az a tény, hogy sok esetben olyan vállalatokról van szó, amelyek már régebben nem teljesítik feladataikat, nem vet jó fényt az illetékes miniszterek és vezérigazgatóságok irányító mun­kájára. A pártszervek, amelyek nem helyettesíthetik az állami és gazdasági szerveket, nagyobb fi­gyelmet szentelnek ennek a kér­désnek, de javítaniuk kell szerve­ző, káder és ellenőrző tevékeny­ségüket is“. A több mint 47 ezer pártalap­szervezet funkcionáriusaihoz inté­zett komoly szavak elgondolkod­tatóak. Tény, hogy a pártszervek és -szervezetek nem tűrhetik meg a termelés szervezésében és irá­nyításában előforduló hibákat. Nem szabad megengedniük, hogy a gazdasági vezetők egy része helytelenül viszonyuljon a na­gyobb tervfeladatok megvalósítá­sához, a helyi érdekeket az egész társadalom érdekei és szükségle­tei fölé helyezze. Egyesek közülük eddig nem értették meg, vagy nem akarták megérteni a komplex intéz­kedések jelentőségét, döntéseik­sek teljes mértékben érvényesül­jenek a társadalmi gyakorlatban. Más szavakkal: egyes ipari, mező- gazdasági és más üzemek és lé­tesítmények igazgatói figyelmen kívül hagyják a társadalom érde­keit, nem látják, hogy ezzel meg­sértik pártunk stratégiai irányvo­nalát. A pártszervezeteknek fel kell lépniük az ilyen esetek ellen. Sajnos néhány helyen még rit­ka a hibák elleni határozott fellé­pés. A pártszervezet ellenőrzési joga azt feltételezi, hogy a párt­alapszervezet ellenőrizze a párt gazdaságpolitikájának megvalósí­tását, hogy saját elemzése aíapján objektíven értékelje az elért ered­ményeket. Egyúttal a jól végzett munka értékelésének részeként le kell vonni a következtetéseket azok esetében, akik megsértik a pártfegyelmet, nem elég kezde- ményezóek annak érdekében, hogy a párt határozatait és felada­tait teljesítsük. Amint Husák elv­társ a 10. ülésen előadott zársza­vában hangsúlyozta, nem tűrhet­jük meg a vállalatok spekulációit, minden ilyen esetből határozott következtetéseket kell levonni. A szigorú fegyelem követelménye mindenkire vonatkozik, de ebben is példát kell mutatniuk a vezetők­nek. A fegyelem megsértése, a spekuláció és a szocialista alap­elvek megsértése elleni harc ál­landó feladat. A pártszervezetek felelősségteljes feladata Az irányító pártszerveknek, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának ellenőrző tevékenysége során a jövőben is ügyelni kell a CSKP Központi Bi­zottságának határozatai, a párt­alapszabályzat és a terv által meg­szabott kötelezettségek pontos teljesítésére. Az országos tervet a köztársaság törvényhozó testü- lete törvényerőre emeli, amit szem előtt kell tartaniuk az üzemeknek, a mezőgazdasági szervezetek­nek, az állami gazdaságoknak és a többi termelő és nem termelő szervezeteknek is. A pártszerve­zeteknek például nem szabad el­fogadniuk egyes gazdasági veze­tők érvelését, miszerint valamilyen feladatot nem tudnak addig teljesí­teni, míg nem kapnak újabb mun­kaerőt, újabb beruházási eszközö­ket, további összegeket az állami költségvetésből. A gazdasági ve­zetők kötelessége, hogy maguk keressék a tervek megvalósításá­nak útját. Kötelességük, hogy al- kotóan fejlesszék a dolgozók kez­deményezését, ne becsüljék túl a technika lehetőségeit, és helye­nyok alakuljanak ki. Pártunknak érdeke, hogy elmélyüljenek az elvtársi kapcsolatok. Ezek azon­ban nem alapulhatnak a káros kölcsönös megbocsátásokon, en­gedményeken, mivel ez az egész társadalom kárára lenne. Ahol az egyes beosztásokban megfelelő emberek vannak, ott nem merülnek fel komolyabb prob­lémák és a munka jó halad. Viszont ott, ahol hosszabb ideje nehézségek merülnek fel az állami terv teljesí­tésében, ahol alacsony színvona­lon érvényesítik a tudományos­műszaki ismereteket, ahol nagy a termelés alapanyag-, nyers­anyag- és energiaigényessége, ott többnyire nincsen minden rendben a munkakollektívák irá­nyításában, a munkaszervezés­ben stb. Az ilyen üzemekben rendszerint nem megfelelő embe­rek vannak a vezető munkakö­rökben. A pártszervezetek kötelessége, hogy megelőzzék a súlyosabb hi­bák és nehézségek előfordulását. A munkahelyeken folyamatosan kell értékelniük a helyzetet, foglal­kozniuk kell a gazdasági vezetők irányító és szervező munkájával. Ha sikerül elemző munkájukba bevonni a funkcionáriusok széles aktíváját, a pártcsoportokat, a pár- tonkívülieket, az újítókat, a feltalá­lókat, akkor könnyebben tudják feltárni a gondok okait, gyorsab­ban és pontosabban tudják a hibá­kat helyrehozni. Ahol túl gyakori az egészségtelen elnéző állás­pont, ahol a pártszervezet is „nagyvonalúan“ figyelmen kívül hagyja a súlyos fogyatékosságo­kat, ott nem marad más hátra: felelősségre kell vonni az illetéke­seket. A vezetőkkel szemben támasztott igények A pártnak természetesen érde­ke a káderek stabilitása. Minden­kinek, aki azt megérdemli, szíve­sen segít. Nem tűri meg azonban, hogy bárki is hosszabb időn ke­resztül ne teljesítse feladatait. Azt sem engedi meg, hogy valaki is kivonja magát a társadalmi ellen­őrzés és politikai értékelés alól. A szocializmus milliók nagy műve. Az 1 millió 600 ezer tagot, illetve tagjelöltet ^egyesítő pártnak, mint a szocialista társadalom vezető erejének alkotmányos joga, hogy állást foglaljon az egyes munka­helyek helyzetével kapcsolatban és szükség esetén megoldásokat javasoljon. Ugyanakkor azonban, amint azt a CSKP KB Elnökségé­nek a 10. ülésen előterjesztett be­számolója hangsúlyozza ...... a pá rtszervek és -szervezetek nem helyettesíthetik a vezető gazdasá­gi szerveket. A párt politikai, szer­vező és ellenőrző funkciója, ame­lyet tovább kell szilárdítani, minde­nekelőtt abban rejlik, hogy a gaz­dasági vezetőktől igényesen meg kell követelni a feladatok teljesíté­sét, következetesen ellenőrizni kell és az összes dolgozót a fel­adatok teljesítésére kell mozgósí­tani. A gazdasági vezetőkre bizo­nyos felelősség hárul. Bíznak ben­nük, hogy teljesítik feladataikat. Megfelelő jogi, szervezési és más jogkörökkel rendelkeznek, ame­lyek szükségesek döntéseik meg­valósításához, a termelés fejlesz­téséhez és a terv teljesítéséhez. Minden ipari, mezőgazdasági vagy más üzem társadalmunk fon­tos része. Ha jól irányítják az üze­met, ez bizonyára befolyásolja a vállalat, a termelési-gazdasági egység, esetleg az egész köztársa­ság gazdasági mérlegét. Ha az üzem nem teljesíti feladatait, ez negatívan hat a szál Utói-meg ren­delői kapcsolatokra. Ezt mindig előnyben kell részesíteni a társa­dalmi érdekeket és szükséglete­ket. Ezt tükröznie kell az egyének értékelésének is - rá kell mutatni, hogyan járultak hozzá munkájuk­kal a feladatok teljesítéséhez. A párt, mint a szocialista társa­dalom legfontosabb irányító szub­jektuma mindig szem előtt tartja a politikai szempontokat, a párt gazdaságpolitikájának megvalósí­tását, beosztja a kádereket, ké­pességeiknek, politikai és szakmai ismereteiknek, tapasztalataiknak és erkölcsi tulajdonságaiknak megfelelő funkciókkal bízza meg őket. A pártszervezet az ipari, mező- gazdasági és más üzemekben fi­gyelembe veszi, hogy az igazgató, helyettesei, a mesterek, a techni­kusok közvetlenül felelősek a ter­melésért, fejlesztéséért, a terv tel­jesítéséért, a termelés hatékony­ságáért. A pártszervezet nem he­lyettesítheti ezt a jogkörüket és felelősségüket. A jól dolgozó ve­zető megerősíti tekintélyét politikai szervező és ideológiai nevelő­munkája során. Ezzel lehetővé te­szi, hogy teljes mértékben teljesí­teni tudja a rábízott feladatokat. A pártszervezet figyelembe véve a gazdasági vezető személyiségét azt is értékeli, hogy beosztását a társadalom érdekeivel össz­hangban gyakorolja-e. Kádereink­re ugyanúgy vonatkozik az a kö­vetelmény, amelyet az SZKP KB februári ülésén Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke fejtett ki: Elvárjuk gazdasági veze­tőinktől, hogy minden szinten le­gyenek önállóbbak, bátrabbak és ha szükséges vállalják az indokolt kockázatot is a gazdaság haté­konyságának növelése és a nép életszínvonalának emelése érde­kében. A kommunistáknak és alap­szervezeteiknek meg kell tanulni­uk objektíven értékelni az embere­ket, a dolgokat és eseményeket. Mindenekelőtt azokat a vezetőket kell támogatniuk, akik annak árán is érvényesítik és teljesítik a párt politikáját, hogy egyesek szemé­ben népszerűtlenné válnak. Ezzel szemben meg kell bírálni azokat, akik meghátrálnak a hanyagok, a becstelenek előtt, akik csak a saját személyes érdekeiket tart­ják szem előtt, bírálni kell azokat, akik félnek a véleménycserétő! és ahol csak lehet kerülik a nehézsé­geket. A pártszervezeteknek az ilyen magatartást, amely az op­portunizmus gyakori megnyilvánu­lása, nyilvánosan el kell ítélniük. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben, ahol terveink sorsáról döntenek, sok tízezer politikailag és szakmailag fejlett dolgozónk van, akik a szocialista építés leg­bonyolultabb feladatait is teljesíte­ni tudják. A központi bizottság nagyra értékeli munkájukat. Lenin szavai szerint a gazdasági veze­tők nemcsak saját irányító munká­juk eredményeiért, hanem az álta­luk irányítottak tevékenységéért is felelősek. A központi ellenőrző és revíziós bizottságnak címzett levelek ta­nulsága szerint nem sikerült még mindenütt felszámolni a felelőtlen­séget, közömbösséget, hanyag­ságot. A kommunisták szigorúan fellépnek a csalók ellen, azok el­len, akik meghamisítják a teljesít­mények kimutatását, elítélik a jog­talanul odaítélt jutalmakat, prémi­umokat. Pártunk és a szovjet kom­munisták is határozott harcot foly­tatnak az ilyen jelenségek ellen. Konsztantyin Csernyenko a vá­lasztóival találkozva kijelentette: „A párt és az állam fokozta a har­cot a negatív jelenségek, az állam eszközeinek pazarlása, a csalá­sok, a hivatallal való visszaélés, a lopások és megvesztegetések ellen. Ez nem ideiglenes kam­pány, hanem állandó irányvonal. Ezen a téren nem tűrünk meg semmilyen elnézést.“ Ezek a jelenségek az ellenőrző tevékenység alacsony színvona­lát, a rossz irányítást tanúsítják. Az ilyen jelenségek ellen nem har­colhatunk csupán népműveléssel, bírálattal, erkölcsi prédikációval. Természetesen nem mondunk le a nevelő hatásról, de a jó szóval aligha érnénk el sokat az élőskö­dők, karrieristák esetében. Az ilyen embereket rá kell kényszerí­teni a felelősségteljes munkára, a rendre és fegyelemre. Minde­nekelőtt azáltal, hogy olyan mun- kerendet teremtünk, amely meg­akadályozza az ügyeskedést, a hanyagságot, a selejtgyártást, illetve azt, hogy bárki is többet kapjon, mint amennyit a társadalo­mért dolgozott. A komplex intézkedéseknek is célja az egyének magatartásának és tevékenységének megváltozta­tása úgy, hogy minden munkahe­lyen mindenki a legnagyobb ered­ményeket érje el. A rossz munka- szervezés, az anyagi-műszaki el­látás akadozása, a termelés ala­csony műszaki és technológiai színvonala, a munkafeltételek el­hanyagolása, az egyenlősdi de­moralizál és nem ösztönöz kiváló teljesítményekre. Minden jogtalan bevétel a javadalmazás alaptalan differenciálódásához vezet, mivel ezáltal előnytelen helyzetbe kerül a becsületes, munkaszerető em­ber, a hanyaggal, spekulánssal, élősködővel szemben. Ez természetesen nem jelenti, hogy a differenciált javadalmazás ellen küzdünk. Ellenkezőleg. A még következetesebb differen­ciálást szorgalmazzuk. A központi bizottság jóváhagyta a bérrend­szer gazdasági hatékonysága emelésének programját, melyet a közvélemény megértéssel foga­dott. Mindig támogatjuk, hogy a ki­váló munkást, vagy konstruktőrt jól megfizessék. Kapjon megfelelő ju­talmat a feltaláló, az újító. Az azonban, aki nem érdemli meg, az egy koronát se kapjon. A CSKP ellenőrző és revíziós bizottságainak segítsége A párt ideológiai és szervezeti egységének megszilárdításában fontos szerepük van az ellenőrző és revíziós bizottságoknak. Meg­alapozott alapanyagokat adnak az irányító pártszerveknek arról, ho­gyan tartják meg a párt alapsza­bályzatát, hogyan teljesítik a kongresszusok és a központi bizottsági ülések határozatait. Ak­tívan elősegítik az alapszerveze­tek munkájában felmerülő fogya­tékosságok leküzdését. Az irányí­tó pártszervek az ellenőrző és re­víziós bizottságok elemzései alap­ján objektíven ítélhetik meg a helyzetet, hatékony intézkedé­seket foganatosíthatnak. A helyes, céltudatos ellenőrző munka hoz­zájárul a pártmunka javításához, s ezáltal a párt egységének és akcióképességének ŕnegszilárdí- tásához. A nemzeti felszabadító harc be­tetőzése és a felszabadulás 40. évfordulója jó alkalom népünk munka és politikai aktivitásának kibontakoztatásához, a párt és a nép egységének megszilárdítá­sához, ami feltétele a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött felada­tok teljesítésének. A CSKP Ellen­őrző és Revíziós Bizottsága szé­les körű aktívájának tevékenysé­gével is hozzájárul a párt sorai akcióképességének fokozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom