Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-15 / 113. szám, kedd

ÚJ szú 3 1984. V. 15. Ismét Papandreu a PASOK elnöke (ČSTK) - Athénban vasránap befejeződött a kormányzó görög Pénhellén Szocialista Mozgalom (PASOK) I. kongresszusa. A ta­nácskozás zárónapján a küldöttek szervezési kérdésekről és a párt alapszabályzatában javasolt mó­dosításokról fejtették ki vélemé­nyüket. A párt elnökévé ismét Andre­asz Papandreut választották, aki egyúttal Görögország miniszterel­nöke is. Megválasztották a PASOK 120 tagú új központi bizottságát és végrehajtó bizottságát is. A delegátusok jóváhagyták azt a határozatot, amely indítványoz­za, hogy Görögországot a szocia­lista és a nyugati államok béke­mozgalmai közötti párbeszéd or­szágává, Athént pedig a béke vá­rosává nyilvánítsák. A PASOK kongresszusán részt vett CSKP-küldöttséget František Pitra, a CSKP KB titkára vezette. ALEXANDRIÁTÓL GIBRALTÁRIG NATO-hadgyakorlatok (ČSTK) - A Földközi-tenger Alexandriától Gibraltárig jelenleg rendkívül veszélyes térség, írta a moszkvai Pravda tegnapi szá­mában Jurij Vlagyimirov szem­leíró. A térségben, a NATO ,,déli szárnyán“ folyik a Distant Ham­mer ’84 fedőnevű haditengeré­szeti és légi hadgyakorlat, melyen az Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia, Kanada, Olaszország, Török­ország és Franciaország egységei vesznek részt. Az AFP hírügynök­ség jelentése szerint a manőve­rekre háborús állapotokhoz na­gyon közeli feltételek közepette kerül sor. Ez azt jelenti, hogy a Földközi­tenger vizein különböző országok zászlaja alatt közlekedő hajók nagy veszélynek vannak kitéve. Korábbi hasonló NATO-hadgya- korlatok már okoztak tragikus ki­menetelű baleseteket. Az Itavia olasz légitársaság személyszállító repülőgépe balesetének kivizsgá­lása során újabb olyan bizonyíté­kok merültek fel, amelyek azt tá­masztják alá, hogy az 1980 júniu­sában hasonló hadgyakorlaton ki­lőtt rakéta okozta a 81 utast szállí­tó gép katasztrófáját. A Csendes-óceánon ma kezdő­dik a Rimpac ’84 fedőnevű had­gyakorlat, melyen 80 hadihajó, 250 harci repülőgép, valamint mintegy 50 ezer amerikai, auszt­rál, kanadai, japán és új-zélandi katona vesz részt. Ezt a hadgyakorlatot már 9 év óta minden esztendőben megren­dezik, de idén első ízben vesznek részt rajtuk az Enterprise és a Carl Vinson amerikai atommeghajtású repülőgép-anyahajók. A hadgya­korlat méretei és a részt vevő katonák száma is túltesz minden eddigi csendes-óceáni hadgya­korlaton. WASHINGTONBAN TÁRGYAL A MEXIKÓI ELNÖK Békés úton kell megoldani a közép-amerikai konfliktust Salvador: egy hét - hetven gyilkosság (ČSTK) - Miguel de la Madrid mexikói államfő, aki tegnap má­sodszor utazott hivatalos látoga­tásra Washingtonba, a Newsweek amerikai napilapnak ez alkalomból adott interjújában kijelentette: a közép-amerikai konfliktust bé­kés eszközökkel kell megoldani a Contadora-csoport javaslatai alapján. Egyértelműen utalva az USA kormányára megjegyezte, hogy a válság alapja az idegen katonai intervenció a térségben és leszögezte, hogy az Egyesült Álla­moknak nem lenne szabad kato­nai erőhöz folyamodnia a Nicara­guával támadt ellentétei megoldá­sában. A mexikói államfő elmondta, hogy Reagantól követelni fogja a mexikói áruknak az USA-ba irá­nyuló exportját nehezítő kereske­delmi intézkedések beszüntetését. Bírálta az amerikai kormány politi­káját az illegális mexikói beván­dorlókkal szemben és hangsú­lyozta, hogy a megtorló rendőri in­tézkedések hatástalanok és sértik az emberi jogokat is. Líbiai tiltakozás (ČSTK) - Líbia hivatalos jegy­zékben tiltakozott az Egyesült Ál­lamok* és Nagy-Britannia kormá­nyánál az általuk folytatott Líbia- ellenes kampány miatt, s amiért részt vesznek a Líbia elleni terro­rista akciókban - közölte a JANA hírügynökség. A hírügynökség szerint a jegyzékeket Belgium és Olaszország tripoli nagykövetsé­gének adták át, amelyek az Egye­sült Államok és Nagy-Britannia ér­dekeit képviselik Líbiában. Tripoli központjában vasárnap több ezres tüntetés volt tiltakozá­sul az imperializmus és a reakció mesterkedései ellen. A tüntetők hangsúlyozták, készek harcolni a líbiai forradalom ellenségei el­len, akik az imperialista körök se­gítségével diverzáns akciókkal és terrorral próbálják rákényszeríteni a líbiai népet, hogy mondjon le a független fejlődésről. A május 4-e és 10-e közti héten a salvadori kormánycsapatok és az ún. halálbrigádok legkevesebb 70 embert gyilkoltak meg - közölte vasárnapi beszédében Arturo Ri­vera y Damas San Salvador-i ér­sek. A legtöbb áldozatot a Caba­nas és Usulutan tartományokban végrehajtott bombázások követel­ték. öt személyt a halálbrigádok gyilkoltak meg. Az érsek hozzá­fűzte, hogy a halálbrigádok által közzétett nyilatkozatok egyértel­műen azt bizonyítják, hogy a re­zsim biztonsági szerveitől kapnak információkat. Az USA-ban megjelenő Christi­an Science Monitor napilap a kö­zelmúltban azt írta, hogy a salva­dori kormányhadsereg különleges partizánellenes egységeihez - amelyek a polgári lakosság kín­zása és tömeges gyilkolása által váltak hírhedtté - a katonai tanács­adók mellett a CIA „szakem­bereit“ is beosztották. Az Egyesült Álla­mok Hondurast amerikai katonai táborrá és előre­tolt támaszponttá változtatta más közép-amerikai országok elleni intervenciós akci­óihoz. , Az USA gyakorlatilag megszállva tartja az országot: már több mint másfél ezer katonája ál­lomásozik itt, épí­tik a parancsnoki állásokat és szá­mos katonai ob­jektumot. A kato­nai tanácsadók folytatják a külön­leges hondurasi és salvadori egy­ségek kiképzését, amelyeket a sal­vadori hazafiak és Nicaragua ellen vetnek be. A felvételen amerikai tanács­adók segítségével ismerkednek a hondurasi katonák a korszerű fegyverek­kel. (Reprodukció ČSTK) KOMMENTÁRUNK A L’Humanité karikaturistája így látja a dollár további erő­södésének hatását a francia gazdaságra I smét egy kulcsfigura távozik Reaganék bel- és külpolitikai hullámverésekben hánykolódó hajójáról. Martin Feldstein, az el­nök vezető gazdasági tanácsadó­ja a múlt héten közölte: újra pro­fesszorként kíván működni a Har­vard Egyetemen. A közgazdászt nem elsősorban a katedra vonzza, hanem az elnökkel támadt soroza­tos nézeteltérései nyomán egyre nyilvánvalóbb lett: kiáll a rúdja a Fehér Házból. Épp egy héttel ezelőtt tett éles, bíráló megjegyzé­seket az elnök gazdasági és pénz­ügyi politikájára, s ez lett a vesz­te. Mint mondta: idejében akar figyelmeztetni arra, hogy a hatal­mas költségvetési deficitnek ka­tasztrofális gazdasági következ­ményei lehetnek. De nemcsak ő vallotta ezt a né­zetet, hanem vezető amerikai gaz­dasági szaklapok is nem kevés iróniával arról cikkeztek, vajon hány elkövetkező nemzedék fogja törleszteni a Reagan-kormányzat által „összehozott" adóssághal­mazt. Még nem akadt közgaz­dász, aki ezt kiszámította volna, de bizonyára évtizedekbe telik, amíg törleszteni lehet a két billió közelében járó államadósságot. A „deficitrekordok“ sorra dőlnek, tehát folyamatosan „biztosított“ az egyre tetemesebb államháztar­tási hiány. Tegyük hozzá: olyan elnök dönti sorra meg ezeket a „deficitcsúcsokat“, aki elnökje­löltként kiegyensúlyozott költség- vetést sürgetett, sőt amellett kar­doskodott, hogy törvényerejű ren­delet kötelezze a mindenkori elnö­köt a deficitmentes gazdálkodás­ra. Nem véletlen, hogy azóta egy szóvá' sem említi mindezt, hiszen saját maga alatt vágná csak a fát. Feldsteint menesztéssel még csak el lehet hallgattatni, de a pénzpiacot már aligha. Két nap­A libanoni fővárosban ismét feszült a helyzet. A hétvégi súlyos tüzérségi harcok után - amelyek újabb emberáldozatokat követeltek - a várost muzulmán és keresztény részre osztó ,,zöldvonal" mentén szórványos lövöldözések voltak. A bejrúti lapok úgy vélik, hogy az ellenséges felek közti katonai akciók folytatódása lehetetlenné teszi a nemzeti megegyezést. A felvételen a libanoni hadsereg páncélosa a „zöldvonalon“. (Telefoto - ČSTK Békehét Ausztriában (ČSTK) - Franz Muhri, az Osztrák Kommunista Párt elnöke a párt linzi konferenciáján elhang­zott beszédében közös harcra szólította fel a békeszerető erőket a növekvő atomháborús veszély ellen. Franz Muhri élesen bírálta az amerikai imperializmus militarista politikáját és hangsúlyozta, hogy a Reagan-kormányzat nemcsak minden fegyverfajta mennyiségét növeli, hanem minőségileg is új szakaszt nyit a fegyverkezési ver­senyben a világűr fokozatos mili- tarizálására és a csillagok háború­jára tett előkészületekkel. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok kategorikusan elutasít minden szovjet kezdeményezést, és cinikusan kinyilvánítja, hogy nem mond le az első nukleáris- csapás-mérő szándékáról. Muhri rámutatott arra, hogy az esetleges atomháború a semleges Ausztriát is érinthetné. Hangsúlyozta, hogy az atombomba nem tesz különb­séget szocialisták, kommunisták és pártonkívüliek között. Éppen ezért a jelenlegi kiéleződött hely­zetben minden jóakaratú ember­nek fel kell emelnie hangját a le­szerelés és a béke mellett. A vasárnap kezdődött békehét keretében Ausztria több városá­ban rendeztek hasonló akciókat. IRAK KÜLFÖLDI HAJÓKAT BOMBÁZOTT (ČSTK) - Irak tegnap közölte, hogy hétfőre virradó éjszaka légiereje táma­dást intézett két iráni tengeri célpont ellen a Kharg sziget közelében A Reu­ter hírügynökség szerint a Tabriz iráni tankhajót és az Esperanza görög hajót érte támadás. Emberáldozatokról egyelőre nem érkezett semmilyen je­lentés. Az iraki katonai szóvivő hangsúlyoz­ta, az akciónak az volt a célja, hogy r ■ " bizonyítsa Irak képességét, kész fenn­tartani Kharg és további iráni kikötök tengeri blokádját, de további részlete­ket nem közölt. Hírügynökségek a tegnapi akciót összefüggésbe hozzák az Um-Kaszba kuvaiti tartályhajó elleni vasárnapi tá­madással, amelyre szintén Kharg kö­zelében került sor. Irak azonban ezért az incidensért nem volt hajlandó vállal­ni a felelősséget. Indiai szélsőségesek terrorakciói (ČSTK) - Három halálos és 34 se­besült áldozatot követeltek a Pakisz­tánnal határos Radzsasztán indiai szö­vetségi államban végrehajtott terrorista akciók. Radzsasztán Pandzsábbal szomszédos indiai állam, s az utóbbi­ban néhány napja ismét kiújultak a val­lási színezetű zavargások. Politikai megfigyelők az erőszakhullámot összefüggésbe hozzák azzal a tegnap megtartott egynapos sztrájkkal, ame­lyet a hindu szervezetek hirdettek meg tiltakozásul Rames Csander helyi lap­kiadó, a szikh nacionalizmus ismert bírálójának meggyilkolása ellen. A merényletért az egyik szélsőséges szikh terrorista szervezet vállalta a fe­lelősséget, amely szintén merénylettel és bombarobbantások sorozatával vá­laszolt a sztrájkra. Pandzsáb államban a központi in­diai kormány több városban a sztrájk időtartamára kijárási tilalmat rendelt el és szigorú biztonsági intézkedéseket léptetett életbe. Ebből a szövetségi államból eddig 5 halálos áldozatot kö­vetelő 4 incidensről érkezett jelentés. nökválasztásig hátralevő öt és fél hónapban szigorú pénzpolitikával teremtse meg a fellendülés felté­teleit. A mostani kamatlábemelés ha­tása éppen ősz tájára, tehát a vá­lasztási kampány finisére érződik majd a gazdaságban. A nagyban­kok döntése egyébként azt is tűk­Kamatok és választások pal a tanácsadó figyel mezetetése után a legnagyobb bankok is rea­gáltak: fél százalékkal felemelték a kamatlábat. Olyankor történt mindez, amikor kevesen számítot­tak rá, legkevésbé maga az elnök. Az utóbbi időben némileg vissza­estek a tíz százalék közelében mozgó kamatok, s ez hozzájárult a gazdasági élet alig észrevehető élénküléséhez. A mostani emelés bizonyára elfojtja ezt a kezdeti fellendülést, melynek a kormány­zat számításai szerint épp az őszi elnökválasztásra kellene kitelje­sednie. I lyen összefüggésben a kamat mostani megemelése nem te­kinthető bagatell pénzpiaci lépés­nek. A nagybankok döntésének mély politikai kihatásai is lehetnek, s valószínűleg lesznek is. A Fehér Ház egyelőre tehetetlen a finánc­töke lépésével szemben, mást nem nagyon tehet, minthogy olyan személyt nevez ki a július 10-én távozó Feldstein utódjául, aki azt a „harci“ feladatot kapja: az el­rözi, hogy elégedetlenek a kor­mányzat pénzügyi és általában gazdasági politikájával. Másrész annak a jele, hogy a pénzpiacon nem az történik, amit a Fehér Házban elterveznek, hanem ami legjobban megfelel a pénzmágná­sok érdekeinek. Az újabb pénzpia­ci feszültség ronthatja az elnök újjáválasztási esélyeit, de ezen túlmenően nemzetközi kihatásai is súlyosak. Akik jól járnak, azok ki­zárólag a vastagpénzű bankárok. Az USA nyugat-európai szövet­ségesei a döntés másnapján szin­tén félszázalékos kamatemelésre kényszerültek, így megelőzendő a pénz kiáramlását az előnyösebb betétfeltételeket kínáló USA-ba. Ez a szükséglépés itt is tovább tetézi a gazdasági pangással összefüggő gondokat, főleg a munkanélküliség további emel­kedése várható. Biztosra vehető, hogy a júniusi tőkés csúcstalálko­zón az USA partnerei éles nemtet­szésüket fejezik ki majd az ameri­kai bankok önkényes, más tőkés országok érdekeit károsító dönté­se miatt. A legsúlyosabb csapás egyér­telműen a rendkívül eladósodott fejlődő országokat éri. Mond­hatná bárki, a félszázalékos ka­matemelés jelentéktelen. Ám gon­doljunk csak bele: százmilliókat jelent az eddig is hiteltörlesztési nehézségekkel küszködő Brazíliá­nak, Argentínának, Mexikónak. Az említett országokon kívül a har­madik világhoz tartozó számos más ország kénytelen lesz ismét haladékot kérni hitelezőitől, s ez­zel fokozódik az amerikai nagy­bankoktól való függőségük. A ka­matemelés nyomán például Brazí­lia diplomáciai úton azonnal tilta­kozott az Egyesült Államoknál. A kamatemelés egycsapásra keresztülhúzta Ronald Rea­gan választási stábjának taktiká­ját. Az elnökválasztási hadjárat­ban ugyanis a belső helyzetre akartak összpontosítani - ami szerintük gazdasági téren egyre javul hogy így tereljék el a fi­gyelmet a kormányzat sorozatos külpolitikai kudarcairól. Most e tak­tika átértékelésére kényszerülnek, s ha nem akarják rontani a repub­likánus elnök újjáválasztási esé­lyeit, akkor minden eszközzel- még a pénztőkének esetleg nemtetszö módszerekkel is- a választásra „beütemezett“, hónapok óta hangoztatott állítóla­gos fellendülés biztosítására kell törekedniük. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom