Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-02 / 103. szám, szerda

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája VLADIMÍR PIROŠÍK elvtársnak, az SZLKP KB tagjá­nak, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárának felszólalása JÁN BUDA elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Kassai (Košice) Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Kara dékánjának felszólalása A közép-szlovákiai kerületben is vannak olyan ágazatok, amelyekről mai tanácsko­zásunkon tárgyalunk. Döntő szerepük van és jelentőségük szüntelenül nő. A bruttó termelés értékével kifejezett termelés ta­valy elérte a 37 milliárd koronát és az ipari alkalmazottak több mint 50 százaléka ezekben az ágazatokban dolgozik. A gép­ipar és az elektronika fejlődésének dinami­káját tanúsítja, hogy míg 1971-1980-ban országos viszonylatban termelésük 110 százalékkal nőtt, kerületünkben 125 szá­zalékkal. Ezzel párhuzamosan jelentős szerkezeti változásokat hajtottunk végre, olyan új termeléseket vezettünk be, ame­lyeket magas műszaki és használati muta­tók jellemeznek. A 7. ötéves tervidőszak elmúlt három éve alatt a kerületben a gép­ipari termelés több mint 30 százalékkal, az elektronikai és a fémfeldolgozó ipar terme­lése több mint 20 százalékkal nőtt, miköz­ben a kohászat fejlődése leállt, mivel nagy igényeket támaszt a tüzelőanyaggal és energiával szemben. A szocialista országokba irányuló export 48,6 százalékkal nőtt, a Szovjetunióba irá­nyuló export 71 százalékkal. A nem szocia­lista országoknak szállított áru mennyisége 52 százalékkal volt több. Pozitívan értékel­jük a kivitel összetételét, amely kedvezően befolyásolja hatékonyságát. Ezek az ered­mények rendkívül értékesek, mivel egyidő­ben csökkent a tüzelőanyag, az energia és a fémfelhasználás. További haladást ér­tünk el a szerkezeti átépítésben, meggyor­sult az elektronika fejlődése és néhány progresszív változást hajtottunk végre az említett ágazatok termelésének belső szer­kezetében. A gépiparban háttérbe szorult energia- és nyersanyagigényes termelés, miközben elmélyítettük a kiváló használati értékű csapágyak gyártásának szakosítá­sát. Több cél- és alakítógépet, pnezőgaz- dasági és erdei traktort, útépítő- és építő­ipari gépet, hidraulikai tartozékot és robot­gépet gyártunk. Az elektrotechnikai ipar­ban nagy hangsúlyt fektettünk a fogyasztá­si és ipari elektronika, az automatizált irá­nyítási rendszerek, a mikroszámítógépek, a színes televíziós készülékek gyártásának bővítésére. Ezekben az ágazatokban a ter­melés több mint 34 százalékkal nőtt, mi­közben a gépiparban a növekedés dinami­kája 45 százalék volt. A kerületben a legfontosabb szerepe a Martini Nehézgépipari Üzemek termelési gazdasági egységnek van. Vállalatai több sikert értek el a progresszív technológiák, a komplex robot- és automatizált rendsze­rek bevezetésében, valamint az egész ter­melési programok innoválásában. A kohászati termelés is jelentősen hoz­zájárul a népgazdaság szükségleteinek ki­elégítéséhez. Napjainkban figyelmünk elő­terébe kerül a kohászati termékek minősé­ge, az anyag igényesség csökkentése. Ezeknek a termékeknek a minősége felté­telezi más ágazatok, így például a Podbre­zovái Šverma Vasművek, a Žiar nad Hro­nom-i SZNF Üzemek, az Oravai Vasönt- vénygyár termékeinek használati értékét is. Az említett ágazatokban elért pozitív eredmények mellett fogyatékosságok is előfordulnak. Nem teljesítik kielégítően a feladatokat az építkezések és a gépipari kapacitások befejezésében. A kitűzött ha­táridők be nem tartása következtében több építkezésen, így pl. a Hroneci Öntö­dében, a Bytčai Csapágygyárban, a Veľký Krtíš-i LlAZ-ban lemaradások tapasztal­hatók. A CSKP XvT kongresszusán kitűzött irányelvek értelmében ebben az ötéves tervidőszakban elő kell készíteni a Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemek korszerűsítését. Az átépítés pozitívan befolyásolja majd a környezetvédelmet, villamosenergia- megtakarítást tesz lehetővé, fokozza a munkatermelékenységet és nő az alumí­niumtermelés is. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy ezekben az ágazatokban nem teljesíthet­jük eredményesen az igényes feladatokat a tudományos-műszaki ismeretek követke­zetes érvényesítése nélkül. Ezért kerületi pártbizottságunk is ügyel arra, hogy meg­valósítsuk a CSKP KB 8. ülésének határo­zatát. A kerületben megfelelő kutatási-fej­lesztési alappal rendelkezünk, amelynek 8600 munkatársa van. A tudományos-ku­tatási munkahelyek komplex kihasználásá­nak alapját képezik a célprogramok, ame­lyeket jobban kell érvényesíteni az olyan területeken, mint például a robotizálás, az elektronika és a számítótechnika kihaszná­lása, a porkohászat stb. A tudományos­kutatási és fejlesztési munkahelyek tevé­kenységének hatékonyságával kapcsolat­ban szükségessé válik, hogy ezeken a munkahelyeken konstrukciós, tervező és realizációs részlegeket létesítsünk, beleért­ve a kísérleti termelést is. A termelő válla­latok és a kutatóintézetek együttműködé­sében nagy eltérések mutatkoznak. így például a Martini Nehézgépipari Művek és a kutatóintézetek között közvetlen kapcso­lat van, amelyet a termelési-gazdasági egység irányít. A kohóipari és elektrotech­nikai ipar termelési-fejlesztési bázisaiban továbbra is problémát okoz a termelőszes- vezetekkel folytatott együttműködés. Pozi­tívan értékeljük a Žilinai Közlekedési Főis­kola hozzáállását, amely levelező tagoza­ton is képez gépészmérnököket a termelé- si-gazdasági egységek vállalatainál. A fő­iskola tudományos-kutatási kapacitásának 25 százalékát felhasználják a vállalatokkal kötött együttműködés keretében. Közös tu­dományos-kutatási munkahelyeket létesí­tenek. Ilyen munkahely létesült a zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskolán, összekap­csolva az erdőgazdálkodásban használt gépek fejlesztését ezek gyakorlati felhasz­nálásával. Hasonlóan értékelhetjük a kö­zös munkahelyek létesítését a nehézgép­ipari művek, a žilinai VUVT és VURAL, valamint a Szlovák Tudományos Akadémia által. Az eredményes együttműködés pél­dájaként említhetjük a szerelő- és hegesz­tő munkahelyek robotizálását. Továbbra is problémát okoz az új pro- gesszív technológiák fejlesztésének meg­gyorsítása. Ilyen a nem hagyományos, fő­leg hazai nyersanyagok felhasználása a kohászatban, illetve a hulladékmentes technológiák fejlesztése. Ezekkel a kérdé­sekkel csak vállalati szinten foglalkoznak. Ezt példázza a szupertiszta gallium gyártá­sa a Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemekben, amely egyúttal jelentős kiviteli cikk is. A ter­melés progresszív technológiáját azonban csak 1986-ban vezetik be. Nem értük el a kívánatos színvonalat egyes háttéripari ágazatokban s ennek következtében a végtermék egy részét nem jellemzi a magasabb szintű innováció. Példaként említhetjük a fakitermelő gépe­ket, amelyeknek koncepciója ugyan meg­felel a világszínvonalnak, de a kutatási és fejlesztési munkákat a gépekhez felhasz­nált nyersanyag mennyiségének csökken­tésére, az üzemanyagmegtakarításra és a teljesítmények növelésére kell irányítani. Az élelmiszerprogram teljesítésében döntő szerepe van a korszerűsített trakto­rok gyártása megkezdésének. Megkezdő­dött az eszközhordozó és az univerzális hegyvidéki gépegységek sorozatgyártása, köztük a hegyvidéki kaszáló gépé, ami lehetővé teszi a takarmány komplex beta­karítását s ez növeli önellátásunkat a tö­megtakarmányok gyártásában. A termelési folyamat során a munkák gépesítésének egyik fontos tényezője a ro­bottechnika fejlesztése. A központi bizott­ság elnöksége tavaly konkrét intézkedése­ket hozott a robotok kihasználására. A fel­adatot a termelési és kutatóintézetek, vala­mint a Martini Nehézgépipari Művek terme­lési-gazdasági egység vállalatai valósítják meg. Már konkrét terveket dolgoztak ki a komplex robot és automatizált rendsze­rek bevezetésére. A Prešovi Fémipari Ku­tatóintézettel szorosan együttműködve ro- botizált hegesztő és olvasztó munkahelyek berendezéseinek szállítását készítik elő. A kitűzött feladatok eredményes teljesítése feltételezi egyes más termelési ágazatok arányos fejlesztését, ami azonban elkép­zelhetetlen a KGST országokkal, mindenek­előtt a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködés nélkül. Pozitív példaként említhetjük az SMEP- program számítógépeinek és berendezé­seinek közös fejlesztését, illetve termelé­sük szakosítását a Szovjetunióval. Az együttműködésben a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Müvek és az Oravai Tesla vesz részt. Egyes termékek minősé­gét befolyásolja az apró alkatrészek minő­sége. Ezért a fogyasztási vegyiparnak és kohászatnak megfelelő mennyiségű és mi­nőségű ilyen tartozékokat kell gyártania. Az év eleji párttaggyűlések határozatai­val összefüggésben a kerület dolgozóinak és kommunistáinak figyelmét az idei terv valamint az egész 7. ötéves terv eredmé­nyes teljesítésére irányítjuk. Az idén az első negyedévben a saját teljesítmények tervét 103,8 százalékra teljesítettük. Ezt értékelve megállapítottuk, hogy nem jól mértük fel az 1983. évi tervteljesítés lehe­tőségeit. Ezért támogatjuk a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányá­nak döntését az idei tervfeladatok növelé­séről. Erre a célra irányítjuk a dolgozók kezdeményezését, valamint az SZNF és a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó kötelezettségvállalási moz­galmat. Mindannyiunk előtt közismert a főiskolai műveltségű dolgozók küldetése a népgaz­daság és az ipar fejlesztésében. A gépipari szakágazatokban dolgozó mérnökök és tu­dományos kutatók reális és nagy potenciá­lis erőt képviselnek a tudományos-műszaki haladás előrelendítésében. A tudományos-műszaki haladás a gép­iparban, az elektrotechnikai és a kohászati iparban egyre nagyobb igényeket támaszt a főiskolai végzettségű dolgozók ismeretei­vel, hozzáállásával és szakmai arculatával szemben. Ez abból következik, hogy Cseh­szlovákiában nem maradhatunk le a har­madik nemzedékhez tartozó új alapanya­gok, a szilicidek, az oxidok és a nitridek növekvő felhasználásában, amelyek elő­segítik a gépek tömegének a csökkentését és funkcióik egyszerűsítését. Ez úgyszin­tén érvényes az új technológiai eljárások kihasználására, az adaptív irányítási mód­szerek alkalmazására, a technológiai fo­lyamatok monitoros ellenőrzésére, a mére­tek számítógéppel történő meghatározásá­ra stb. Időszerűvé válik a számítógépes vezérlésű, integrált robottechnikai rend­szerek műszaki tervezése is. Az említett és a további új területeken szükségszerűvé válik a főiskolák, a kutatási intézmények és a gyakorlat szoros együttműködése. Rövi­den szólva arra törekszünk, hogy a főisko­lák napjaink szükségleteinek megfelelően fejlesszék a kutatást és a nevelést. A gépészmérnöki karokon elsősorban az automatizálásra és a robottechnikára összpontosítjuk a figyelmet. Megállapíthat­juk, hogy az automatizálás már jelenleg is nagy haszonnal jár. Ugyanakkor úgy ta­pasztaljuk, hogy tartós ellentét áll fenn az ún. tiszta elméleti munkák és a kísérleti megoldás, illetve a gyakorlati automatizá­lás között. Számos, gyakran nagyon érde­kes megoldás gyakorlati kihasználására nem kerül sor. Ezt a fogyatékosságot foko­zatosan felszámoljuk. Gondoskodni kell azonban a laboratóriumok műszerekkel és berendezésekkel való jobb ellátásáról. Több pszichológiai jellegű és személyi problémát is meg kell oldanunk. Úgy tűnik azonban, hogy a legfontosabb problémát az új nemzedékhez tartozó alapanyagok és technológiai eljárások oktatására és a komplex termelési rendszerek felépítésé­re vonatkozó egységes nézetek hiánya okozza. Minden karon vannak olyan kollek­tíváink, amelyek képesek kidolgozni a je­lenlegi és a jövő automatizálás elméleti alapjait. A nehézségek abban rejlenek, hogy ezt az elméleti alapot nem lehet létrehozni csupán az ismeretek és a mód­szerek egyszerű összegezésével, hanem ki kell fejleszteni a gépek és a termelési rendszerek struktúrális felépítését is. Foko­zatosan már sikerül egyeztetni a nézeteket ezen a területen, s megfelelő algoritmuso­kat választunk ki az oktatási-nevelési fo­lyamat számára. Pozitívan értékelhetjük, hogy kialakítot­tuk a feltételeket az egyes mérnöki karokon a komplex műszaki tervezési módszerek fejlesztésére szolgáló matematikai model­lek kidolgozásához. Figyelmet szentelünk a matematikai oktatás tartalmi átépítésé­nek is, elősegítjük a matematikusok és a mérnökök együttműködését, s a számí­tástechnika lehetőségeinek teljes kihasz­nálását. Az automatizálás és a robottechni­ka elterjedésével összefüggésben figye­lemmel kísérjük az ember és a technika közötti kölcsönös kapcsolatok erősítését. Ezért az egyes karokon munkacsoportok keretében foglalkozunk az emberi tényező szerepével, az elementáris és analitikus módszerek fejlesztésével, valamint a mér- nöki-pszichológiai szemlélet modellezésé­vel. Új ágazatközi szakokat létesítettünk, amilyen például a robottechnológiai és az ipari formatervezés. Ezekben főleg az irá­nyítás sokoldalú optimalizálására, az em­ber és a gép közötti interakció kérdéseire összpontosítjuk a figyelmet, a számítás- technika kihasználásával. Nagy gondot for­dítunk a műszaki tervezés ergonómiai tar­talmával és automatizálásával kapcsolatos kérdések megoldására. Többször is említés történt már azokról az eredményekről, amelyek Kelet-Szlová- kiában a főiskolák, a kutatás és az ipari gyakorlat együttműködésének köszönhe­tők. Ezek főleg a robottechnikában nyilvá­nultak meg, de más területeken iš. Ugyan­akkor tudatosítanunk kell, hogy olyan idő­szak áll előttünk, amely igényesebb lesz a jelenleginél. Ezért munkánk további töké­letesítése érdekében részletesen elemez­zük jelenlegi eljárásainkat, s új koncepciós programokat és szervezési megoldásokat készítünk elő. Felülvizsgáltuk a kutatás tervezésének eddigi módszereit, korlátoztuk az egyéni érdekekhez fűződő kutatások terjedelmét, s kiemeltük azokat, amelyek össztársadal­mi szempontból egyre nagyobb jelentősé­gűek. Az anyagi-műszaki ellátottság hiá­nyosságaiból származó nehézségeket az egyes szervezetekkel folytatott kooperáci­óval oldjuk meg. Az együttműködő szerve­zetek céljai és érdekei azonban különbö­zők. A főiskola például inkább a hosszú távú célokat szorgalmazza, míg az ágazati kutatás és a termelési gyakorlat inkább a közelebbi célokra helyezi a súlyt. Ezt a problémát egyelőre még sikerült megol­dani, s a jövőben is úgy akarunk eljárni, hogy a partnerszervezetek mindkét részről elégedettek legyenek. Az együttműködés magasabb formája­ként társulásokat hoztunk létre, amelyek között legismertebb a VÚKOV Fémipari Kutatóintézet, a Kassai Műszaki Főiskola, a Šafárik Egyetem és a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia társulása. Ez az együttmű­ködés eddig úgy fejlődött, hogy az említett szervezetek kollektívái saját terveik szerint különálló munkát végeztek, a célokat azon­ban közösen, direktív módon határozták meg. A koordinátor szerepét a prešovi VÚKOV Fémipari Kutatóintézet töltötte be, amelyre egyúttal a végrehajtás feladata is hárult. Az együttműködést gazdasági szer­ződések támasztották alá. Ez a forma a jö­vőben is megmarad, s a fő kutatás: ered­mények hasznosítására közvetlenül az al­kalmazóknál kerül sor. Elsősorban ipari robotokkal ellátott automatizált technológi­ai gyártóegységek létesítéséről van szó. A nemzetközi együttműködés keretében konkrét feladatokat tűztünk ki nem anyagi jellegű kutatási eredmények elérésére. Jó eredményeket értünk el azokon a kö­zös munkahelyeken is, amelyeket más szervezetek dolgozóival együttműködve az iskolánk területén létesítettünk. Ezek a munkahelyek a konkrét fejlesztési ered­ményeken kívül - ilyen volt például a robot- technikai gyártórendszer bevezetése a Martini Nehézgépgyárban - meggyorsí­tottuk a szakemberképzést is az új, minő­ségileg igényesebb feladatok elvégzésére az iparban. Ezt az együttműködést a jövő­ben olyan területekre szélesítjük ki, ami­lyen például a tíz számjegyvezérlésű szer­számgépből, három ipari robotból és auto­matizált anyagszállítási rendszerből álló gyártási részleg üzembe helyezése a Mar­tini Nehézgépgyárban, egy moduláris hid­raulikus robot üzembe helyezése a Po­važská Bystrica-i Gördülőcsapágygyárban stb. A jövőben tovább akarjuk fejleszteni a kollektívákban végzett munkát. Úgy ta­pasztaltuk, hogy a mi szakaszunkon is úgy kell összpontosítani az emberek akaratát, türelmét, és alkotókészségét, hogy az au­tomatizálás és a robottechnika fejlesztése terén, továbbá az alapanyagok és a tech­nológiai eljárások innoválásában a CSKP KB 10. ülésén elhangzott követelmények­nek megfelelő minőségi változásokat ér­jünk el. KAROL MARTINKA elvtársnak, az SZLKP KB tagjá­nak, az SZSZK kormánya alelnökének felszólalása Pártunk gazdaság- és szociálpolitikájá­nak megvalósítása szempontjából rendkí­vüli jelentősége van a CSKP KB minapi 10. ülésének, valamint áz SZLKP KB mai ta­nácskozásának. Átléptük ugyanis a 7. ötéves terv megva­lósítása zárószakaszának küszöbét. A terv­időszak 4. esztendejének tervét teljesítjük és néhány hét múlva az egész gazdasági szféra hozzáfog a tervidőszak utolsó éve tervének kidolgozásához. Ebben az ötéves tervidőszakban a kongresszusi feladatok legfontosabbikja a fejlesztés olyan mérvű intenzifikálása, hogy változatlan anyagi ráfordítással, a jobb hasznosítás útján, gyarapítsuk a nemzeti jövedelmet. Főleg az ötéves tervidőszak első két évében sikeresen és viszonylag gyorsan alkalmazkodtunk az új, igényesebb feltéte­lekhez. Tavaly eleget tettünk annak a fel­adatnak, hogy meggyorsítsuk a fejlődés dinamikáját. Már az 1984. évi tervjavaslat kidolgozása során arra törekedtünk, hogy hasznosítsuk a korábbi évek jó eredmé­nyeit, és megteremtsük - az ötéves tervvel összhangban - a magasabb fejlődési szint elérésének előfeltételeit, elsősorban a dön­tő fontosságú szférában, a hatékonyság viszonylatában. Ugyanilyen alapállásból fogunk most hozzá az 1985. évi terv direk­tíváinak a kidolgozásához. Célunk nem­csak az ötéves terv sikeres teljesítése, hanem az is, hogy még jobban megközelít­sük a qazdasági fejlődésnek azt a maga- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÓ 4 1984. V. 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom