Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-02 / 103. szám, szerda
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája ÚJ SZÚ 5 1984. V. 2. (Folytatás a 4. oldalról) sabb szintjét, amelyet a CSKP XVI. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozott meg. Az ötéves tervidőszak első három évének kedvező tendenciáiból kiindulva, a tárcákkal és a gazdasági szférával egyetértésben már az 1984. évi tervben nagyobb feladatokat foglalhattunk a nyers- és az alapanyagok felhasználása, a tüzelőanyag és az energia ésszerű fogyasztása tekintetében. Ennek alapján azzal számolunk, hogy Szlovákiában már a tervidőszak ezen 4. évében olyan mértékben csökkentjük az anyagköltségeket, amilyent a terv 1985-re írt elő. Ez lehetővé teszi az egész népgazdaságban a minőségi fordulatot. Ez annyit jelent, hogy a nemzeti jövedelem az 1980. évi 68,6 koronáról 1984-ben terv szerint 70,1 koronára növekszik a termelési fogyasztás 100 koronájára számítva. Ez a következetesen intenzívebb fejlesztésnek köszönhető. Ezáltal Szlovákiában ez az ötéves tervidőszak valóban a fejlődés minőségileg új szakaszává válik. Ezt a fordulatot elsősorban a szerkezeti átépítéssel érjük el, amelynek keretében gyorsabban növeljük azoknak az ágazatoknak, elsősorban a gép- és az elektrotechnikai iparnak termelését, amelyek jobb hasznosítási effektussal dolgoznak. Az említett ágazatokban túlteljesíthetik az ötéves terv fejlesztési előirányzatát és a termelést hozzávetőleg 50 százalékkal növelhetik, ahogyan azt feladatul meghagyta az SZLKP kongresszusa. Ezzel egyidejűleg megteremtik annak előfeltételeit, hogy ebben az ötéves tervidőszakban hozzávetőleg 70 százalékkal növekedjen az elektrotechnikai termelés, s ezzel hányada a gépipari termelésben elérje a 21 százalékot. Azzal kapcsolatban, hogy az 1981 -1983-as években több mint 2 milliárd koronával túlteljesítettük a nemzeti jövedelem gyarapításának tervét, az elért eredmények, valamint a tartalékok elemzése alapján lehetőség nyílik arra, hogy a CSKP KB 10. ülése határozatával összhangban ebben az esztendőben, az elmúlt év magasabb szintjéhez képest, további legalább 3,5 százalékkal növeljük a nemzeti jövedelmet. Nemcsak a nagyobb fokú gazdaságosságnak, hanem a belpiacon az egyensúlyi helyzetnek, az arányosságnak is nélkülözhetetlen tényezője, hogy teljesítsük a bérigényesség csökkentésének feladatát, mégpedig olyan formán, hogy a munkatermelékenység gyorsabban fog növekedni a béreknél. A CSKP KB 10. ülése feladatul hagyta, hogy javítsuk a minőséget. Ez nemcsak nagyobb igyekezetet és bérfegyelmet követel meg az egész gazdasági szférától, hanem azt is, hogy külön figyelmet szenteljünk főleg a mindmáig lemaradó termelésigazdasági egységeknek és vállalatoknak. Alapvető követelmény a tervezett beruházási volumen célirányos megvalósítása. E tekintetben is kedvező tendenciák nyilvánulnak meg, hiszen az elmúlt három esztendőben ezt a volument 5 milliárd korona értékben túlteljesítettük és az idei tervben 2 milliárd korona túlteljesítéssel számolunk. Ennek a volumennek a felhasználása azonban még nem felel meg a tervnek. Még komolyabb körülmény, hogy noha csökkent a megkezdett építkezések száma, ez még elégtelenül nyilvánul meg az építkezések befejezésében. A kivitelező szervezetek és a beruházók az ötéves tervidőszak első három évében csaknem 10 milliárd korona értékben lemaradtak az állóeszközök tervezett üzembe helyezése viszonylatában. Az említett tények arról tanúskodnak, hogy noha ezen a területen szemmel látható bizonyos javulás, ez egyelőre még nem felel meg a szükségleteknek. Ezért határozottabban kell kilépnünk a megkezdett utunkon, erőnket következetesebben kell összpontosítani ebben az évben az építkezések befejezésére, s ennek szem előtt tartásával kell terveznünk a jövő esztendő szállítói-megrendelői kapcsolatait. A 7. ötéves terv sikeres teljesítésének nélkülözhetetlen előfeltétele felszámolni, vagy legalább enyhíteni több ágazat lemaradásának következményeit. Sürgetően fontos elsősorban meggyorsítani a fafeldolgozó ipar konszolidációját, mivel fejlődése mindmáig eltér a CSKP XVI. kongresszusán, valamint az SZLKP kongresszusán kitűzött feladatoktól és az ötéves tervtől is. Az eddigi eredmények szerint fokozatosan sikerül megvalósítani az élelmiszertermelés fejlesztésének szándékait. Az elmúlt három évben a mezőgazdasági termelés volumenje az állattenyésztésben 2,2 százalékkal túlszárnyalta az ötéves terv előirányzatát, viszont a növénytermelés feladatát csak 99,7 százalékra teljesítette. A kukorica, a sörárpa, a cukorrépa termelésének problémái, a tömegtakarmány minősége és összetétele miatt megfelelő mértékben nem sikerült csökkenteni az állattenyésztés függóviszonyát a takarmányimporttól és a tervezettnél kisebbek az exportalapok is. Ebben és a jövő évben kulcsfeladat 3,8 millió tonna gabonanemút termelni, fordulatot elérni a növénytermelés lemaradott szakaszain az intenzitás növelésében, stabilizálni a tömegtakarmányok termelési eredményeit, szántóföldi területen javítani minőségüket és összetételüket. Ismeretes, hogy az építőipar tavaly újra fokozta teljesítményét, számos kedvező tendencia nyilvánult meg kapacitásának összpontosításában a koncentrált, illetve a döntő fontosságú kiemelt beruházásokra. A kétségtelen javulás ellenére ez az ágazat a meghatározott mértékben még nem járul hozzá a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez. Eltekintve az építkezések megkésett befejezésének és üzembe helyezésének következményeitől, ami részben az építkezések késedelmes előkészítésével magyarázható, az ötéves tervhez képest alacsonyabb az építkezési munkálatok volumenje is. A népgazdaság kárára van az is, hogy az építőiparban még mindig nem teljesítik a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött egyik döntő fontosságú feladatot, az építőipari munkálatok minősége és hatékonysága javításának feladatát. Továbbra is csekély figyelmet fordítanak a gazdaságosságra, amiről az is tanúskodik, hogy nem teljesítik az anyag- és főleg a bérigényesség ötéves tervben megszabott csökkentése feladatát. Az első negyedévben elégtelenül használták ki a rendelkezésre álló több időt, valamint az éves feladatok megvalósításának további kedvező feltételeit. Hiszen az eltelt három hónapra esett az év munkanapjainak (a nyári szabadságok tekintetbe vétele nélkül) 25,4 százaléka, viszont az ipari termelés éves feladatának csak 25 százalékát, az építőipar pedig 20,5 százalékát teljesítette. Véleményünk szerint ez a bírálat jogos annak ellenére, hogy az ipar ütemtervét 1,3 százalékkal túlteljesítette, az építőipar pedig 100 százalékra teljesítette ezt a tervet. Az idei tapasztalatok ugyanis azt bizonyítják, hogy az idei terv gazdasági szféra által megvalósított lebontása a negyedévekre és a hónapokra, gyakran nem felel meg sem az éves végrehajtási terv igényességének, sem a kapacitásbeli és az anyagi lehetőségeknek. Az irányító tevékenység e területére ezért teljes mértékben vonatkozik az a követelmény, hogy javítani kell a tervezés minőségét. A minóseggel kapcsolatos feladatok túlteljesítése nem öncélú igyekezet. Az a szándékunk, hogy sokoldalúbban elérjük a párt gazdaság- és szociálpolitikájának alapvető célját. Ezért már az 1984. évi végrehajtási terv számol azzal, hogy az ötéves terv előirányzatához képest hozzávetőleg 1 százalékkal emelkedik a lakosság személyi fogyasztása, 2,5 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom és nagyobb lesz a ráfordítás a lakosság társadalmi fogyasztására. Sokoldalúbban kell arra törekedni, hogy ezek a pozitív szándékok megvalósulhassanak ebben és a jövő esztendőben. A jövő esztendő színvonalas tervének előkészítése során a tervfeladatok túlteljesítésére, valamint a CSKP XVI. kongresz- szusán és az SZLKP kongresszusán jóváhagyott program sikeres teljesítésére irányuló növekvő aktivitással köszönthetjük a legméltóképpen történelmünk küszöbönálló két jelentős évfordulóját, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40., valamint a CSKP IX. kongresszusának 35. évfordulóját. Ezen a kongresszuson jóváhagyták a szocializmus építésének fő irányvonalát és Szlovákia iparosításának programját. désben valósítjuk meg, egységesítétt részelemek és típussorozatok alapján. Ez a törekvésünk kedvező fordulathoz vezetett a számítástechnika szerepének értelmezésében és népgazdasági hasznosításában. Ma már a számítástechnikai berendezések iránti érdeklődés messze megelőzi azt a mennyiséget, amelyet a jelenlegi gyártási kapacitás biztosítani tud. A számítástechnika szélesebb kihasználásának a fő akadályát abban látom, hogy a sikeres kutatáshoz kapcsolódva nem elég gyorsan alakítjuk ki a feltételeket a számítástechnikai rendszerek fokozottabb ütemű gyártásához. Az elektronikai alkatrészek gyártásának korlátozott terjedelme, s a kiviteli feladatok teljesítése miatt például a kisszámítógépek gyártásának növelése helyett - ahogy arról az SZLKP KB Elnöksége nemrég tárgyalt - 65 darabbal csökkenteni kellett a gyártásukat. Az alkatrészhiányon kívül a komplett számítástechnikai rendszerek szállítását a különböző perifériaegységek, főleg a képcsöves kijelzők, a mágneses tárcsák, a gyors- nyomtatók stb. hiányos választéka, elégtelen minősége és megbízhatósága is korlátozza. Ezért arra van szükség, hogy az illetékes központi szervek és gazdasági szervezetek aktívabban és határozottabban oldják meg a számítástechnikai rendszerek gyártásának növelését, mégpedig az alkatrészek átmeneti jellegű vásárlásával, a műszakszám növelésével is, valamint a rendelkezésre álló gyártási területek észszerű kihasználásával. Szükség van olyan intézkedésekre is, hogy még az idén elkészüljön néhány ezer személyi számítógép, s jövőre elkezdődhessen ezek tömeges gyártása. További komoly problémát jelent a gépipari beruházási szállítások tervének teljesítése. A gépipar jelentősége a termelési alap korszerűsítése és felújítása szempontjából állandóan növekszik. Az elmúlt évben például az állami terv kötelező feladatait a gépek és berendezések szállításában Szlovákia területén csak valamivel több mint 85 százalékra sikerült teljesíteni, míg az építőipari munkákat 107 százalékra teljesítették. Ennek következtében 25 építkezésen összesen mintegy félmilliárd koronás lemaradás következett be a beruházások végrehajtásában. Az SZSZK kormánya által irányított reszortokban a beruházók úgy segítették elő az előirányzott építkezések befejezését, hogy saját dolgozóikat is bekapcsolták azok kivitelezésébe. Ez azonban nem lehet tartós megoldás, hiszen ezek a „kikölcsönzött“ dolgozók főleg a karbantartás és a gépjavítás területén hiányoztak a termelési folyamatokból. Csupán az SZSZK Iparügyi Minisztériumának a hatáskörében mintegy 700 ilyen dolgozóval nyújtottak segítséget a beruházások kivitelezéséhez. Nem kisebb problémát jelent a beruházások gépekkel való ellátása. Az 1983-ban végrehajtott felmérések kimutatták, hogy az építkezéseknek csak az egyik felénél határozták meg a gépekért felelős főszállítót, míg a másik felénél magára a beruházóra hárult ennek a feladatnak a vállalása. Márpedig az egyáltalán nem helyes és nem logikus, hogy az átvevő, vagyis a beruházó egy személyben az olyan berende-** zések szállításáról is gondoskodjon, amelyeket nem gyárt, nem szerel össze, s a szükséges káderekkel és anyagi-műszaki feltételekkel sem rendelkezik ehhez a tevékenységhez. Ennek ellenére ilyen helyzet alakult ki sajnos az olyan igényes és szokatlan terjedelmű építkezéseken is; mint a cellulózgyártás intenzifikálása a vra- novi Bukóza vállalatnál, az antioxidant- üzem építése a Duslo vállalatnál stb. Több esetben, így a kiemelt építkezéseken is a kivitelezést jelentős mértékben késlelteti az egyes hiánycikknek minősülő berendezések, például a kazánok, szivaty- tyúk, vízkezelő berendezések, mérő- és szabályozóműszerek, kábelek, áramelosztók stb. túl hosszú szállítási határideje is. Még rosszabb a helyzet a kísérleti gyártó- egységek építésének ellátásánál, amelyek a kutatási és fejlesztési eredmények gyakorlati kipróbálására szolgálnak. Ez az egyik fő oka annak, hogy túl hosszú időbe telik a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása. A gépek és berendezések szállításában tapasztalt fogyatékosságok nemcsak az építési határidőket befolyásolják, hanem az előirányzott paraméterek elérésére is hatással vannak. Az 1976-tól 1982-ig terjedő időszakban befejezett 105 kiemelt építkezés közül például 62-ben érték el a tervezett paramétereket, ami több mint 13 milliárd koronás veszteséget okozott a termelésben. Az elemzések kimutatták, hogy ezt a helyzetet mintegy negyedrésznyi arányban a gépi-technológiai berendezések fogyatékosságai idézik elő. Többnyire alkalmatlan szerkezeti megoldásról, a kivitelezés rossz minőségéről, vagy befejezetlen kutatási-fejlesztési feladatok realizálásáról van szó. Olyan esetek is előfordulnak, hogy gyakorlati kipróbálás nélkül iktatnak be újonnan kifejlesztett gépi berendezéseket a technológiai gépsorokba, amelyek gyakran meghibásodnak, s akadályozzák a tervezett paraméterek elérését. Ilyen jellegű hibák fordultak elő például a Záhorie építőanyagipari kombinátban, a rimaszombati (Rimavská Sobota) malom építésénél, a ružomberoki festettpapír- üzemben, s egyes további építkezéseken. Sajnos, az a helyzet, hogy az aránylag terjedelmes vegyipari, faipari, cellulóz- és faipari, valamint más szakágazati kutatásnak nincs olyan partnere, amely a szükséges gépek előállításáról gondoskodna. Ugyanakkor a jelentős méretű gépipari termelés nem rendelkezik megfelelő arányú kutatási-fejlesztési háttérrel. Komoly problémáról van szó, amelyet az illetékes reszortoknak a tervezési és a tudományosműszaki fejlesztési szervekkel együttműködve halaszthatatlanul meg kell oldaniuk, figyelembe véve a munkamegosztás követelményeit is a KGST keretében. A komplex lakásépítés szakaszán jelentős problémáink vannak a hőellátásban és a hőenergia takarékosabb felhasználásában. A nemes tüzelőanyagok előtérbe helyezése következtében az elmúlt években lelassult a kevésbé értékes tüzelőanyagok égetésére szolgáló kazánok fejlesztése. Hatékonynak bizonyul a fluidizációs égetési technika alkalmazása. A handlovái erőműben szerzett éves tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez megbízható, könnyen szabályozható és takarékos eljárás, s a környezetet is kevésbé szennyezi. Az alkalmazásból származó évi haszon több mint 3 millió koronára tehető, ami azt jelenti, hogy a beruházás két éven belül megtérül. Ezért mielőbb meg kell oldani az egyes hátralevő műszaki problémákat, s főleg gondoskodni kell a szükséges gépipari kapacitásokról e progresszív berendezés gyártására. A szövetségi kormány már 1980-ban az illetékes központi szervek feladatául adta, hogy gondoskodjanak a háztartási melegvíz-ellátás mérő- és szabályozó berendezéseinek gyártásáról. Ennek ellenére ilyen berendezések még mindig nem állnak a rendelkezésünkre, s a melegvíz-ellátás elszámolása a hagyományos módon, a lakás lakóterületének nagysága és a háztartásban élő személyek száma szerint történik. A fogyasztás mérésével és szabályozásával, a lakók anyagi érdekeltségének érvényesítése alapján ennek a hőenergiának mintegy 25 százalékát lehetne megtakarítani. így az SZSZK-ban, ahol évi átlagban 24 ezer lakás épül, évente mintegy 11 ezer tonna egyezményes tüzelőanyagot veszítünk, több mint 62 millió korona értékben. Komoly problémák vannak az energiafogyasztás automatikus szabályozása és mérése területén is a fűtő- és a hőcserélő állomásokon. A fűtőállomásoknak csaknem 80 százaléka nincs ellátva a külső hőmérséklettől függő automatikus fűtés- szabályozó berendezéssel. Hiányzanak az olyan hőszabályozó szelepek is, amelyek a külső hőmérséklettől függően szabályozzák a helyiségek fűtését, amelyekkel 13 százalékos hőmegtakarítás érhető el, valamint a használati melegvíz mérésére szolgáló berendezések, amelyek 6-10 százalékos megtakarítást eredményeznek. E feladatok társadalmi jelentősége megköveteli, hogy a felelős szervek és szervezetek rugalmasabban és következetesebben oldják meg a szükséges műszerek és berendezések gyártási kapacitásainak a kérdését, valamint azok anyagellátását. Ezen a területen konkrét intézkedéseket kell tenni a számítástechnika kihasználására. Jó példát mutat ebben ennek a technikának a kihasználása a poprádi lakásgazdálkodási vállalatnál, ahol az SM 50-40-es mikroszámítógép szabályozza 700 lakás hő- és melegvíz-ellátását. Ezzel csupán a gázfogyasztásban 10 százalékos megtakarítást értek el. Az SZSZK kormánya feladatul adta, hogy kísérleti jelleggel minden járásban vezessék be ezt a szabályozási rendszert. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy gépiparunk nem képes legyártani minden szükséges gépet és berendezést. Annál inkább és annál sürgősebben kell eldönteni, hogy mit fogunk gyártani magunk, mit a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szoros együttműködésben, s mit kell beszereznünk más külföldi országokból. Ezekre a kérdésekre a CSKP KB 8. ülése, s az SZLKP KB ezt követő ülése is felhívta a figyelmet, valamint a CSKP KB 10. ülése és az SZLKP KB jelenlegi ülése is utalt e feladatok sürgősségére. E feladat teljesítése, amint azt a CSKP XVI. kongresszusa hangsúlyozta, alapvető feltétel mind saját gépiparunk fejlesztéséhez és műszaki színvonalának emeléséhez, mind pedig a népgazdaság szükségleteinek kielégítéséhez és exportteljesítményének növeléséhez. VÁCLAV VAČOK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK kormánya alelnökének felszólalása A párt- és az állami szervek gondoskodásának köszönhetően aránylag rövid időn belül sikerült bevezetni az elektronikai alkatrészek igényes gyártását a Tesla Piešťany vállalatnál, elkezdődött a SMEP program keretében a mini- és a mikroszámítógépek sorozatgyártása is a Banská Bystrica-i és a Námestovói Számítástechnikai Üzemekben, s további automatizációs berendezések gyártását vezették be a Prešovi Ipari Automatizációs Művekben és más vállalatoknál. A SMEP program keretében eddig több mint 500 számítástechnikai rendszert gyártottak. Ennek pozitív jelentőségét az is kiemeli, hogy ezt a programot a Szovjetunióval való szoros együttműkö-