Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-02 / 103. szám, szerda

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája ÚJ SZÚ 5 1984. V. 2. (Folytatás a 4. oldalról) sabb szintjét, amelyet a CSKP XVI. kong­resszusa és az SZLKP kongresszusa hatá­rozott meg. Az ötéves tervidőszak első három évé­nek kedvező tendenciáiból kiindulva, a tár­cákkal és a gazdasági szférával egyetér­tésben már az 1984. évi tervben nagyobb feladatokat foglalhattunk a nyers- és az alapanyagok felhasználása, a tüzelőanyag és az energia ésszerű fogyasztása tekinte­tében. Ennek alapján azzal számolunk, hogy Szlovákiában már a tervidőszak ezen 4. évében olyan mértékben csökkentjük az anyagköltségeket, amilyent a terv 1985-re írt elő. Ez lehetővé teszi az egész népgazda­ságban a minőségi fordulatot. Ez annyit jelent, hogy a nemzeti jövedelem az 1980. évi 68,6 koronáról 1984-ben terv szerint 70,1 koronára növekszik a termelési fo­gyasztás 100 koronájára számítva. Ez a következetesen intenzívebb fejlesztés­nek köszönhető. Ezáltal Szlovákiában ez az ötéves tervidőszak valóban a fejlődés minőségileg új szakaszává válik. Ezt a fordulatot elsősorban a szerkezeti átépítéssel érjük el, amelynek keretében gyorsabban növeljük azoknak az ágaza­toknak, elsősorban a gép- és az elektro­technikai iparnak termelését, amelyek jobb hasznosítási effektussal dolgoznak. Az említett ágazatokban túlteljesíthetik az öt­éves terv fejlesztési előirányzatát és a ter­melést hozzávetőleg 50 százalékkal növel­hetik, ahogyan azt feladatul meghagyta az SZLKP kongresszusa. Ezzel egyidejűleg megteremtik annak előfeltételeit, hogy eb­ben az ötéves tervidőszakban hozzávető­leg 70 százalékkal növekedjen az elektro­technikai termelés, s ezzel hányada a gép­ipari termelésben elérje a 21 százalékot. Azzal kapcsolatban, hogy az 1981 -1983-as években több mint 2 milliárd koronával túlteljesítettük a nemzeti jö­vedelem gyarapításának tervét, az elért eredmények, valamint a tartalékok elemzé­se alapján lehetőség nyílik arra, hogy a CSKP KB 10. ülése határozatával össz­hangban ebben az esztendőben, az elmúlt év magasabb szintjéhez képest, további legalább 3,5 százalékkal növeljük a nem­zeti jövedelmet. Nemcsak a nagyobb fokú gazdaságos­ságnak, hanem a belpiacon az egyensúlyi helyzetnek, az arányosságnak is nélkülöz­hetetlen tényezője, hogy teljesítsük a bér­igényesség csökkentésének feladatát, mégpedig olyan formán, hogy a munkater­melékenység gyorsabban fog növekedni a béreknél. A CSKP KB 10. ülése feladatul hagyta, hogy javítsuk a minőséget. Ez nemcsak nagyobb igyekezetet és bérfegyelmet kö­vetel meg az egész gazdasági szférától, hanem azt is, hogy külön figyelmet szentel­jünk főleg a mindmáig lemaradó termelési­gazdasági egységeknek és vállalatoknak. Alapvető követelmény a tervezett beru­házási volumen célirányos megvalósítása. E tekintetben is kedvező tendenciák nyilvá­nulnak meg, hiszen az elmúlt három esz­tendőben ezt a volument 5 milliárd korona értékben túlteljesítettük és az idei tervben 2 milliárd korona túlteljesítéssel számo­lunk. Ennek a volumennek a felhasználása azonban még nem felel meg a tervnek. Még komolyabb körülmény, hogy noha csökkent a megkezdett építkezések szá­ma, ez még elégtelenül nyilvánul meg az építkezések befejezésében. A kivitelező szervezetek és a beruházók az ötéves tervidőszak első három évében csaknem 10 milliárd korona értékben lemaradtak az állóeszközök tervezett üzembe helyezése viszonylatában. Az említett tények arról tanúskodnak, hogy noha ezen a területen szemmel látha­tó bizonyos javulás, ez egyelőre még nem felel meg a szükségleteknek. Ezért határo­zottabban kell kilépnünk a megkezdett utunkon, erőnket következetesebben kell összpontosítani ebben az évben az építke­zések befejezésére, s ennek szem előtt tartásával kell terveznünk a jövő esztendő szállítói-megrendelői kapcsolatait. A 7. ötéves terv sikeres teljesítésének nélkülözhetetlen előfeltétele felszámolni, vagy legalább enyhíteni több ágazat lema­radásának következményeit. Sürgetően fontos elsősorban meggyor­sítani a fafeldolgozó ipar konszolidációját, mivel fejlődése mindmáig eltér a CSKP XVI. kongresszusán, valamint az SZLKP kongresszusán kitűzött feladatoktól és az ötéves tervtől is. Az eddigi eredmények szerint fokozato­san sikerül megvalósítani az élelmiszerter­melés fejlesztésének szándékait. Az elmúlt három évben a mezőgazdasági termelés volumenje az állattenyésztésben 2,2 szá­zalékkal túlszárnyalta az ötéves terv elő­irányzatát, viszont a növénytermelés fel­adatát csak 99,7 százalékra teljesítette. A kukorica, a sörárpa, a cukorrépa terme­lésének problémái, a tömegtakarmány mi­nősége és összetétele miatt megfelelő mértékben nem sikerült csökkenteni az állattenyésztés függóviszonyát a takar­mányimporttól és a tervezettnél kisebbek az exportalapok is. Ebben és a jövő évben kulcsfeladat 3,8 millió tonna gabonanemút termelni, fordu­latot elérni a növénytermelés lemaradott szakaszain az intenzitás növelésében, sta­bilizálni a tömegtakarmányok termelési eredményeit, szántóföldi területen javítani minőségüket és összetételüket. Ismeretes, hogy az építőipar tavaly újra fokozta teljesítményét, számos kedvező tendencia nyilvánult meg kapacitásának összpontosításában a koncentrált, illetve a döntő fontosságú kiemelt beruházásokra. A kétségtelen javulás ellenére ez az ágazat a meghatározott mértékben még nem járul hozzá a népgazdaság hatékonyságának növeléséhez. Eltekintve az építkezések megkésett be­fejezésének és üzembe helyezésének kö­vetkezményeitől, ami részben az építkezé­sek késedelmes előkészítésével magya­rázható, az ötéves tervhez képest alacso­nyabb az építkezési munkálatok volumenje is. A népgazdaság kárára van az is, hogy az építőiparban még mindig nem teljesítik a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött egyik döntő fontosságú feladatot, az építőipari munkálatok minősége és hatékonysága ja­vításának feladatát. Továbbra is csekély figyelmet fordítanak a gazdaságosságra, amiről az is tanúskodik, hogy nem teljesítik az anyag- és főleg a bérigényesség ötéves tervben megszabott csökkentése feladatát. Az első negyedévben elégtelenül hasz­nálták ki a rendelkezésre álló több időt, valamint az éves feladatok megvalósításá­nak további kedvező feltételeit. Hiszen az eltelt három hónapra esett az év munka­napjainak (a nyári szabadságok tekintetbe vétele nélkül) 25,4 százaléka, viszont az ipari termelés éves feladatának csak 25 százalékát, az építőipar pedig 20,5 száza­lékát teljesítette. Véleményünk szerint ez a bírálat jogos annak ellenére, hogy az ipar ütemtervét 1,3 százalékkal túlteljesítette, az építőipar pe­dig 100 százalékra teljesítette ezt a tervet. Az idei tapasztalatok ugyanis azt bizonyít­ják, hogy az idei terv gazdasági szféra által megvalósított lebontása a negyedévekre és a hónapokra, gyakran nem felel meg sem az éves végrehajtási terv igényessé­gének, sem a kapacitásbeli és az anyagi lehetőségeknek. Az irányító tevékenység e területére ezért teljes mértékben vonat­kozik az a követelmény, hogy javítani kell a tervezés minőségét. A minóseggel kapcsolatos feladatok túl­teljesítése nem öncélú igyekezet. Az a szándékunk, hogy sokoldalúbban elérjük a párt gazdaság- és szociálpolitikájának alapvető célját. Ezért már az 1984. évi végrehajtási terv számol azzal, hogy az ötéves terv előirány­zatához képest hozzávetőleg 1 százalék­kal emelkedik a lakosság személyi fo­gyasztása, 2,5 százalékkal a kiskereske­delmi forgalom és nagyobb lesz a ráfordí­tás a lakosság társadalmi fogyasztására. Sokoldalúbban kell arra törekedni, hogy ezek a pozitív szándékok megvalósulhas­sanak ebben és a jövő esztendőben. A jövő esztendő színvonalas tervének előkészítése során a tervfeladatok túltelje­sítésére, valamint a CSKP XVI. kongresz- szusán és az SZLKP kongresszusán jóvá­hagyott program sikeres teljesítésére irá­nyuló növekvő aktivitással köszönthetjük a legméltóképpen történelmünk küszö­bönálló két jelentős évfordulóját, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40., va­lamint a CSKP IX. kongresszusának 35. évfordulóját. Ezen a kongresszuson jóvá­hagyták a szocializmus építésének fő irányvonalát és Szlovákia iparosításának programját. désben valósítjuk meg, egységesítétt rész­elemek és típussorozatok alapján. Ez a törekvésünk kedvező fordulathoz veze­tett a számítástechnika szerepének értel­mezésében és népgazdasági hasznosítá­sában. Ma már a számítástechnikai beren­dezések iránti érdeklődés messze megelő­zi azt a mennyiséget, amelyet a jelenlegi gyártási kapacitás biztosítani tud. A számítástechnika szélesebb kihasz­nálásának a fő akadályát abban látom, hogy a sikeres kutatáshoz kapcsolódva nem elég gyorsan alakítjuk ki a feltételeket a számítástechnikai rendszerek fokozot­tabb ütemű gyártásához. Az elektronikai alkatrészek gyártásának korlátozott terje­delme, s a kiviteli feladatok teljesítése miatt például a kisszámítógépek gyártásának növelése helyett - ahogy arról az SZLKP KB Elnöksége nemrég tárgyalt - 65 darab­bal csökkenteni kellett a gyártásukat. Az alkatrészhiányon kívül a komplett számí­tástechnikai rendszerek szállítását a külön­böző perifériaegységek, főleg a képcsöves kijelzők, a mágneses tárcsák, a gyors- nyomtatók stb. hiányos választéka, elégte­len minősége és megbízhatósága is korlá­tozza. Ezért arra van szükség, hogy az illeté­kes központi szervek és gazdasági szerve­zetek aktívabban és határozottabban old­ják meg a számítástechnikai rendszerek gyártásának növelését, mégpedig az alkat­részek átmeneti jellegű vásárlásával, a műszakszám növelésével is, valamint a rendelkezésre álló gyártási területek ész­szerű kihasználásával. Szükség van olyan intézkedésekre is, hogy még az idén elké­szüljön néhány ezer személyi számítógép, s jövőre elkezdődhessen ezek tömeges gyártása. További komoly problémát jelent a gép­ipari beruházási szállítások tervének telje­sítése. A gépipar jelentősége a termelési alap korszerűsítése és felújítása szem­pontjából állandóan növekszik. Az elmúlt évben például az állami terv kötelező fel­adatait a gépek és berendezések szállításá­ban Szlovákia területén csak valamivel több mint 85 százalékra sikerült teljesíteni, míg az építőipari munkákat 107 százalékra teljesítették. Ennek következtében 25 épít­kezésen összesen mintegy félmilliárd koro­nás lemaradás következett be a beruházá­sok végrehajtásában. Az SZSZK kormánya által irányított re­szortokban a beruházók úgy segítették elő az előirányzott építkezések befejezését, hogy saját dolgozóikat is bekapcsolták azok kivitelezésébe. Ez azonban nem lehet tartós megoldás, hiszen ezek a „kikölcsön­zött“ dolgozók főleg a karbantartás és a gépjavítás területén hiányoztak a terme­lési folyamatokból. Csupán az SZSZK Ipar­ügyi Minisztériumának a hatáskörében mintegy 700 ilyen dolgozóval nyújtottak segítséget a beruházások kivitelezéséhez. Nem kisebb problémát jelent a beruhá­zások gépekkel való ellátása. Az 1983-ban végrehajtott felmérések kimutatták, hogy az építkezéseknek csak az egyik felénél határozták meg a gépekért felelős főszállí­tót, míg a másik felénél magára a beruhá­zóra hárult ennek a feladatnak a vállalása. Márpedig az egyáltalán nem helyes és nem logikus, hogy az átvevő, vagyis a be­ruházó egy személyben az olyan berende-** zések szállításáról is gondoskodjon, ame­lyeket nem gyárt, nem szerel össze, s a szükséges káderekkel és anyagi-mű­szaki feltételekkel sem rendelkezik ehhez a tevékenységhez. Ennek ellenére ilyen helyzet alakult ki sajnos az olyan igényes és szokatlan terjedelmű építkezéseken is; mint a cellulózgyártás intenzifikálása a vra- novi Bukóza vállalatnál, az antioxidant- üzem építése a Duslo vállalatnál stb. Több esetben, így a kiemelt építkezése­ken is a kivitelezést jelentős mértékben késlelteti az egyes hiánycikknek minősülő berendezések, például a kazánok, szivaty- tyúk, vízkezelő berendezések, mérő- és szabályozóműszerek, kábelek, áramelosz­tók stb. túl hosszú szállítási határideje is. Még rosszabb a helyzet a kísérleti gyártó- egységek építésének ellátásánál, amelyek a kutatási és fejlesztési eredmények gya­korlati kipróbálására szolgálnak. Ez az egyik fő oka annak, hogy túl hosszú időbe telik a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítása. A gépek és berendezések szállításában tapasztalt fogyatékosságok nemcsak az építési határidőket befolyásolják, hanem az előirányzott paraméterek elérésére is hatással vannak. Az 1976-tól 1982-ig terje­dő időszakban befejezett 105 kiemelt épít­kezés közül például 62-ben érték el a ter­vezett paramétereket, ami több mint 13 milliárd koronás veszteséget okozott a ter­melésben. Az elemzések kimutatták, hogy ezt a helyzetet mintegy negyedrésznyi arányban a gépi-technológiai berendezé­sek fogyatékosságai idézik elő. Többnyire alkalmatlan szerkezeti megoldásról, a kivi­telezés rossz minőségéről, vagy befejezet­len kutatási-fejlesztési feladatok realizálá­sáról van szó. Olyan esetek is előfordul­nak, hogy gyakorlati kipróbálás nélkül iktat­nak be újonnan kifejlesztett gépi berende­zéseket a technológiai gépsorokba, ame­lyek gyakran meghibásodnak, s akadá­lyozzák a tervezett paraméterek elérését. Ilyen jellegű hibák fordultak elő például a Záhorie építőanyagipari kombinátban, a rimaszombati (Rimavská Sobota) malom építésénél, a ružomberoki festettpapír- üzemben, s egyes további építkezéseken. Sajnos, az a helyzet, hogy az aránylag terjedelmes vegyipari, faipari, cellulóz- és faipari, valamint más szakágazati kutatás­nak nincs olyan partnere, amely a szüksé­ges gépek előállításáról gondoskodna. Ugyanakkor a jelentős méretű gépipari ter­melés nem rendelkezik megfelelő arányú kutatási-fejlesztési háttérrel. Komoly prob­lémáról van szó, amelyet az illetékes re­szortoknak a tervezési és a tudományos­műszaki fejlesztési szervekkel együttmű­ködve halaszthatatlanul meg kell oldaniuk, figyelembe véve a munkamegosztás köve­telményeit is a KGST keretében. A komplex lakásépítés szakaszán jelen­tős problémáink vannak a hőellátásban és a hőenergia takarékosabb felhasználásá­ban. A nemes tüzelőanyagok előtérbe he­lyezése következtében az elmúlt években lelassult a kevésbé értékes tüzelőanyagok égetésére szolgáló kazánok fejlesztése. Hatékonynak bizonyul a fluidizációs égeté­si technika alkalmazása. A handlovái erő­műben szerzett éves tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy ez megbízható, könnyen szabályozható és takarékos eljárás, s a környezetet is kevésbé szennyezi. Az alkalmazásból származó évi haszon több mint 3 millió koronára tehető, ami azt jelenti, hogy a beruházás két éven belül megtérül. Ezért mielőbb meg kell oldani az egyes hátralevő műszaki problémákat, s főleg gondoskodni kell a szükséges gép­ipari kapacitásokról e progresszív beren­dezés gyártására. A szövetségi kormány már 1980-ban az illetékes központi szervek feladatául adta, hogy gondoskodjanak a háztartási meleg­víz-ellátás mérő- és szabályozó berende­zéseinek gyártásáról. Ennek ellenére ilyen berendezések még mindig nem állnak a rendelkezésünkre, s a melegvíz-ellátás elszámolása a hagyományos módon, a la­kás lakóterületének nagysága és a háztar­tásban élő személyek száma szerint törté­nik. A fogyasztás mérésével és szabályo­zásával, a lakók anyagi érdekeltségének érvényesítése alapján ennek a hőenergiá­nak mintegy 25 százalékát lehetne megta­karítani. így az SZSZK-ban, ahol évi átlag­ban 24 ezer lakás épül, évente mintegy 11 ezer tonna egyezményes tüzelőanyagot veszítünk, több mint 62 millió korona ér­tékben. Komoly problémák vannak az energiafo­gyasztás automatikus szabályozása és mérése területén is a fűtő- és a hőcserélő állomásokon. A fűtőállomásoknak csak­nem 80 százaléka nincs ellátva a külső hőmérséklettől függő automatikus fűtés- szabályozó berendezéssel. Hiányzanak az olyan hőszabályozó szelepek is, amelyek a külső hőmérséklettől függően szabályoz­zák a helyiségek fűtését, amelyekkel 13 százalékos hőmegtakarítás érhető el, vala­mint a használati melegvíz mérésére szol­gáló berendezések, amelyek 6-10 száza­lékos megtakarítást eredményeznek. E fel­adatok társadalmi jelentősége megkövete­li, hogy a felelős szervek és szervezetek rugalmasabban és következetesebben oldják meg a szükséges műszerek és be­rendezések gyártási kapacitásainak a kér­dését, valamint azok anyagellátását. Ezen a területen konkrét intézkedéseket kell tenni a számítástechnika kihasználá­sára. Jó példát mutat ebben ennek a tech­nikának a kihasználása a poprádi lakás­gazdálkodási vállalatnál, ahol az SM 50-40-es mikroszámítógép szabályozza 700 lakás hő- és melegvíz-ellátását. Ezzel csupán a gázfogyasztásban 10 százalékos megtakarítást értek el. Az SZSZK kormá­nya feladatul adta, hogy kísérleti jelleggel minden járásban vezessék be ezt a szabá­lyozási rendszert. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy gépiparunk nem képes legyártani minden szükséges gépet és berendezést. Annál inkább és annál sürgősebben kell eldönte­ni, hogy mit fogunk gyártani magunk, mit a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szoros együttműködésben, s mit kell beszereznünk más külföldi országok­ból. Ezekre a kérdésekre a CSKP KB 8. ülése, s az SZLKP KB ezt követő ülése is felhívta a figyelmet, valamint a CSKP KB 10. ülése és az SZLKP KB jelenlegi ülése is utalt e feladatok sürgősségére. E feladat teljesítése, amint azt a CSKP XVI. kong­resszusa hangsúlyozta, alapvető feltétel mind saját gépiparunk fejlesztéséhez és műszaki színvonalának emeléséhez, mind pedig a népgazdaság szükségleteinek ki­elégítéséhez és exportteljesítményének növeléséhez. VÁCLAV VAČOK elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK kormánya alelnökének felszólalása A párt- és az állami szervek gondosko­dásának köszönhetően aránylag rövid időn belül sikerült bevezetni az elektronikai al­katrészek igényes gyártását a Tesla Pieš­ťany vállalatnál, elkezdődött a SMEP prog­ram keretében a mini- és a mikroszámító­gépek sorozatgyártása is a Banská Bystri­ca-i és a Námestovói Számítástechnikai Üzemekben, s további automatizációs be­rendezések gyártását vezették be a Prešo­vi Ipari Automatizációs Művekben és más vállalatoknál. A SMEP program keretében eddig több mint 500 számítástechnikai rendszert gyártottak. Ennek pozitív jelentő­ségét az is kiemeli, hogy ezt a programot a Szovjetunióval való szoros együttműkö-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom