Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-31 / 127. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG KOMMENTÁLJUK - — - — — Egy cipőben __ A nyugatnémet és brit sztrájkakciók háttere Immár harmadik hónapja tart a brit bányák kétharmadára kiterjedő bányászsztrájk, a nyugatnémet fémipari dolgozók munkabeszüntetési akciója is már harmadik hetébe lépett. Részleteit tekintve természetesen vannak árnyalati eltérések az illető kormányok korszerűsítési tervei, illetve a munkások követelései között, lényegileg azonban itt is, ott is ugyanaz a munkáltatók és az alkalmazottak közötti konfliktus oka. A tőkés kormányok általában korszerűsítési programok bevezetésében vélik megtalálni a válságból kivezető utat, s ezeket tüzzel-vassal keresztül akarják vinni. Még azon az áron is, hogy a racionalizáció - ami korszerűtlen üzemek bezárását, illetve kevesebb munkáskezet igénylő új technológiák bevezetését jelenti - tömeges elbocsátásokkal jár, tehát tovább szaporítja a munkanélküliek amúgy is népes táborát. A dolgozókat képviselő szak- szervezeteknek van saját receptjük a munkanélküliség leküzdésére, de a munkaadók ezt kategorikusan elutasítják. Az alábbiakban rávilágítunk a nyugatnémet és a brit sztrájkharcok összefüggéseire. „N em fogjuk aláírni a saját halálos ítéletünket“ - ezzel a kurta mondattal utasította el a sztrájkoló nyugatnémet fémipari dolgozók szakszervezetének, a 2,5 millió tagot tömörítő IG Metallnak a követeléseit a fém- és gépipari munkáltatók szövetségének elnöke. Hogy mit értett „halálos ítélet“ alatt? A vasasszakszervezet azon követelésének a teljesítését, hogy az ágazatban az eddigi negyven óráról harmincötre csökkentsék a munkaidőt. Mint ismeretes, a fémipariak szakszervezete azt indítványozta a tőkés munkáltatóknak, hogy átmeneti időre szállítsa le a munkaidőt, mivel ha a dolgozók rövidített munkaidőben dolgoznának, lehetőség nyílna a jelenleg munkanélküli kollégáik foglalkoztatására is. Az IG Metali és tagjai a munkanélküliség elleni harc legfőbb eszközének tekintik a rövidebb munkaidőt, amolyan kényszermegoldásnak, hiszen a normális az lenne, ha a kormány új munkahelyeket létesítene, de erre úgymond nincs pénz. A fémipari szakszervezet azzal érvel, hogy a munkaidő minden egyórányi csökkentése 650 ezer új munkahelyet hoz létre, a harmincöt órás munkahét bevezetése három éven belül legalább 1,4 millió új munkaalkalmat nyújthat, tehát csaknem egymillióra lehetne mérsékelni a munkanélküliek mostani két és félmilliós táborát. A szakszervezet a rövidített munkaidővel párhuzamosan a bérek változatlan szinten tartását is követeli, s ez az, amiről a munkáltatók hallani sem akarnak. Ók érthetően nyereségközpontú szemlélettel közelítenek a kérdéshez: azzal érvelnek, hogy a 35 órás munkahétnél változatlan fizetések mellett az órabérek 14,3 százalékkal nőnének, tehát az összköltségek csaknem tíz százalékkal lennének nagyobbak, végső soron pedig csökkenne a nyugatnémet áruk versenyképessége. A múlt héten Kohl kancellár is hallatta szavát az ügyben, s mint várható volt, helytelennek nevezte a fémipariak követeléseit. A sztrájk kezdete óta a bonni kormány nyilvánvalóan a munkáltatókat támogatja. Miután három hete Baden-Württemberg tartomány üzemeiben mintegy hatvanezer munkás sztrájkba lépett, a munkaadók másnap további 65 ezret kizártak a munkából, akik sem bért, sem pedig munkanélküli seSvájc 133 NSZK Japán ■■ Franciaország | Nagy Britannia | 15484 ■.7097 Olaszország USA A sztrájkok miatt kiesett munkanapok száma néhány fejlett tőkés országban 1976-1981 (ezer nap). Forrás: ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) gélyt nem kapnak. A kizárt munkások számára a szakszervezet köteles ún. sztrájkpénzt folyósítani. A tőkések lépésének a célja világos: a szakszervezet anyagi meggyengítése. A sztrájk nyomán a fém- és vasiparhoz szorosan kötődő cégek egymás után álltak le alapanyag- illetve alkatrészhiány miatt, ez történt a Volkswagen, a Daimler-Benz és a BMW gépkocsigyár üzemeiben is. A leállított üzemek dolgozói sem bért, sem munkanélküli segélyt, sem sztrájkpénzt nem kapnak. A segélyt köztudottan nem a cég, hanem korlátozott ideig a szövetségi munkaügyi hivatal folyósítja, s ez a bonni kormányhivatal most úgy döntött, hogy nem részesíti munkanélküli segélyben a leállásra kényszerült üzemek dolgozóit, mert azok nem „szokásos“ módon vesztették el állásukat. A korINNEN — ONNAN Gázkitermelés Afganisztánban Afganisztán két legnagyobb gázlelőhelyén, Dzsarkudhukban és Hagzsigugerdhakban a múlt évben 2360 millió köbméter földgázt termeltek ki. A két vállalat dolgozói szocialista munkaver- senyszerződést írtak alá. Arra vállalkoztak, hogy meggyorsítják a gáznak, ennek a népgazdaság számára nagyon fontos nyersanyag kitermelésének az ütemét. A kormány megkülönböztetett gondot fordít a gázlelőhelyek dolgozóira. (Azija i Afrika) Komplett berendezések Mint az Ekonomicseszkaja Ga- zeta a nemrég közölt cikkében megállapítja: a Szovjetunió tavaly 3,2 milliárd rubel összegben exportált komplett berendezéseket, s jelenleg 67 országban 764 ipari, mezőgazdasági és egyéb beruházás folyik szovjet berendezések, illetve műszaki segítség felhasználásával. A beruházásokat lebonyolító országok általában az importált berendezésekkel gyártott termékekkel fizetik ki a szállítások ellenértékét. Tavaly az ilyen jellegű tételek összege 4,8 milliárd rubelt tett ki, a teljes szovjet behozatal mintegy 8 százalékát. A komplett berendezések legjelentősebb vásárlói a szocialista országok, amelyek a jelenlegi ötéves tervidőszak első három évében 11 milliárd rubel összegű árut szállítottak a Szovjetuniónak az onnan vásárolt beruházási javakért és műszaki közreműködésért. Jelenleg alapvetően szovjet szállítások és technológia alapján épülnek például atomerőmüvek Bulgáriában, Csehszlovákiában, Kubában, Lengyelországban, Magyar- országon és az NDK-ban. Sokoldalú és földrajzilag is széles körű a fejlődő országokba irányuló komplett berendezés export is Ezekbe az országokba a Szovjetunió ugyancsak elsősorban energetikai és nehézipari berendezéseket szállít, illetve ilyen beruházások végrehajtásában vesz részt. (f) Növekvő olajfogyasztás A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai szerint az elmúlt év második felében - négy évig tartó folyamatos csökkenés után - ismét növekedésnek indult az OPEC-országok együttes olajfogyasztása, s az emelkedés az idei első negyedévben is tovább tartott: 2,4 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakát. Az összesített adaton belül azonban számottevőek az egyes országcsoportok közötti eltérések. Nyu- gat-Európában például 4,8 százalékos csökkenés mutatkozott, az észak-amerikai kontinensen viszont 6,5 százalékos növekedés. (f) mány ezzel is a munkáltatók malmára akarja hajtani a vizet, hiszen ezeket a pénz nélkül maradt állástalanokat szembe próbálja fordítani azokkal, akik a szakszervezetektől kapnak támogatást. A fémipariak sztrájkjához szolidaritásból számos más ágazat munkásai is csatlakoztak, s ennek következtében jelenleg csaknem 250-300 ezerre tehető a sztrájkakcióban résztvevők száma. Mindenképpen viharos hetek elé néz az NSZK, mert a sztrájk több hétig is elhúzódhat. A kancellár azt nyilatkozta: szeretné, ha elülnének a gazdasági viharfelhők. Az igazi viharral fenyegető felhőt nem is a mostani sztrájk, hanem az azt kiváltó ok: az egyre tömegesebb munkanélküliség jelenti. A I agy-Britanniában a nyu#V gatnémet fémipariakénál jóval régebben, jelenleg már harmadik hónapja sztrájkol a bányászok nagyobbik része. A szén- szállítások egyre érezhetőbb kimaradásának légkörében „ünnepelhette“ tehát Margaret Thatcher a napokban hatalomra jutásának ötödik évfordulóját. A sztrájk csupán egy kis mozaikkockája annak az országos méretű elégedetlenségnek, amellyel a fizetésből élők követik a kormány népellenes gazdaságpolitikáját. Ezt igazolja egy napokban megtartott közvéleménykutatás is; a megkérdezettek egy százaléka vélte csak úgy, hogy a konzervatív kormány sikeresen küzd a szegénység felszámolásáért. A bányászsztrájknak gyakran tragikus mozzanatai is vannak, a karhatalmi erők a kormány utasítására nemegyszer durván beavatkoztak a tárnák előtt felügyeletet tartó sztrájkőrségek ellen. A bányászok tiltakozó akcióját itt kissé más okok indították el, mint az NSZK-ban. A Thatcher-kor- mány ugyanis ellentmondást nem túróén kijelentette: egy pennyt sem kíván költeni a veszteséggel termelő szénbányák fenntartására, s ezeket egymás után bezárja, a nyereséget hozókat pedig fokozatosan magánkézbe adja. A sorozatos bányabezárások következtében több tízezer bányász válik egyik napról a másikra állástalanná, s tovább duzzasztja a 3,1 milliós munkanélküli sereget. Nem csoda, hogy azok a bányászok, akiknek Damoklész kardjaként függ a fejük felett a munkanélküliség veszélye, erélyes tiltakozó akciót kezdtek a kormány bányabezárási terveinek a visszavonása érdekében. A „vaslady“ azonban becenevéhez híven egy jottányit sem hajlandó engedni, s elutasította a kompromisszum lehetőségét, sót nem is volt hajlandó erről tárgyalásokba bocsátkozni az Országos Szénhivatal vezetőivel. A kormány egyelőre azt hajtogatja, az ország széntartalékai fél évre elegendőek, és nyugodtan pihen a babérjain, abban reménykedve, hogy egy másik fontos energiahordozóból, a kőolajból bőségesen hoznak felszínre az északi-tengeri olajkutakból, s ebből még exportra is futja. Való igaz viszont, hogy néhány acélgyárban és hőerőműben - melyek szenet használnak - üzemelési fennakadások mutatkoznak. Habár a kormány egyelőre igyekszik félvállról venni a sztrájkot, nem biztos, hogy annak elhúzódása esetén továbbra is így tehet. Intő példaként ott van ugyanis a tíz évvel ezelőtti eset: akkor a munkáspárti kormány bukásához vezetett a bányászok sztrájkÍa " P. VONYIK ERZSÉBET Az új évfolyamra gondolva Az elmúlt napokban a pártalapszervezeti és a magasabb fokú alakulatokban is megtartották az utolsó előadásokat, szemináriumi és záróbeszélgetéseket, s ezzel lezárult a pártoktatás 1983/84-es évfolyama. Tegyük azonnal hozzá, hogy csak a hallgatóknak. A pártoktatás felelős irányítói, az alakulatok vezetői és az oktatók számára még nem ért véget a munka. Rájuk az évnek egy új, nagyon felelősségteljes szakasza vár. Értékelniük kell az idei pártművelődést, mégpedig sokoldalúan, hogy a tapasztalatok és tanulságok jó alapul szolgáljanak a következő oktatási év tartalmi és módszertani megújításához. Nem sablonos és nem rutinszerű munka ez, még .akkor sem, ha évről évre megismétlődő feladat. Ahhoz, hogy a pártoktatás valamennyi előadását s főleg szemináriumi beszélgetéseit eleven, alkotó vitaszellem hassa át, számos alapelvet, aktivizáló formát és módszert kell figyelembe venni s megtartani. A legfontosabbak között említhetjük a differenciált beosztást, az elmélet és a gyakorlat szoros egységét és az időszerűséget. Mindez lehetővé teszi a gazdaságpolitikai kérdések tanulmányozását és egyben a munkahelyi feladatok s problémák megvitatását is. Alkalmat ad arra, hogy a hallgatók részletesebben tájékozódhassanak az egyes bel- és külpolitikai kérdésekben, hiszen az ezek iránti érdeklődés a nemzetközi helyzet, főleg az amerikai rakéták európai telepítése miatt az utóbbi időben jelentős mértékben megnövekedett. Korántsem teljes a lista, azoknak a kérdéseknek a köre, amelyeket az elkövetkező napokban a pártbizottsági üléseken, pártgyűléseken, a pártcsoportok és a pártoktatók tanácskozásán a pártoktatással kapcsolatosan mérlegre kell tenni. Nem kerülheti el a figyelmet és az elemzést az előadók és a propagandisták munkája, a módszertani és didaktikai kérdések, köztük a szemléletesség elvének a betartása sem. A szemléltető oktatási eszközök, a táblák, grafikonok, képek, magnetofon, dia- és írásvetítő használata ugyanis az a terület, ahol a pártoktatás hatékonyabbá tételéért a legtöbbet lehet és kell tenni. A párt politikájának megfelelően járnak el, akik önkritikus igényességgel elemzik a lezárult pártoktatási évet. Az egyes alapszervezetekben tett látogatások tapasztalatai pozitívak. A galántai (Galanta) Május 9-e Egységes Földmüvesszövet- kezetben és a gabčíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaságban is egyaránt komplex módon, sokoldalúan elemzik, értékelik a pártoktatást. A tematikus és időrendi tervek betartása, a szervezési kérdések és a részvétel mellett az oktatás igényesebb oldalait is mérlegre teszik. Nem kerüli el figyelmüket az oktatás gyakorlati értéke sem, s ebben elsősorban az a mérce, hogy a hallgatók az előadást követő vitákon és szemináriumi beszélgetéseken eljutottak-e a saját problémák és nehézségek megoldását célzó javaslatokig, s mindez fokozta-e az egyéni kezdeményezéseket. Aktívabbak voltak-e a párttagok, az egyes tanácskozásokon és gyűléseken hányán szólaltak fel, hogyan alakult a munkaverseny, szélesedett a szocialista brigádmozgalom, s menynyiben volt eredményes az újítók tevékenysége. Ilyen, sőt még szélesebb körben hat ösztönzően a jól szervezett pártoktatás, s mindennek még hatékonyabb érvényesülését célozza a CSKP KB Titkárságának ez év februárjában hozott határozata a pártoktatás hatékonysága fokozásának tapasztalatairól. Az ebben rögzített feladatok igényesek, de teljesíthetők. Feltéve, hogy mindenütt, valamennyi alapszervezetben valóban sokoldalúan, következetesen és önkritikusan értékelik a pártoktatást és a tanulságokból a jövőre nézve levonják a tapasztalatokat. EGRI FERENC A Nilrai Járási Higiéniai Állomás mikrobiológiai osztályának 44 tagú szocialista munkabrigádja a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére egyebek közt felajánlotta, hogy rövid időn belül hat új laboratóriumi eljárás alkalmazását kezdi meg, amelyek lényegesen javítják és meggyorsítják a munkát. A múlt évben 11 új vizsgálati módszer alkalmazását kezdték meg. A képen: dr. Zuzana Janečková, a szocialista munkabrigád vezetője (baloldalt) és dr. Mária Kušniarová ivóvizmintát vizsgál (Amand Absolon felvétele - ČSTK) ÚJ szó*4 1984. V. 31.
