Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-24 / 121. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1984. V. 24. Hány rakétát telepít Washington Nyugat-Európában? (ČSTK) - Az amerikai kormány több új nukleáris rakétát kíván elhe­lyezni Nyugat-Európában, mint amennyit a NATO 1979-es brüsszeli döntése határozott meg. Ezt meg­erősítette Richard Perle amerikai hadügyminiszter-helyettes, amikor a hamburgi Sternnek nyilatkozva ki­jelentette, hogy a 108 Pershing 2 ra­kéta (ezeket csak az NSZK-ban he­lyezik el) és a 464 robotrepülőgép „nem sérthetetlen határ“. A Pentagon képviselője így alátá­masztotta azokat a korábbi híreket, miszerint az USA - NATO-szövetsé- geseitől eltérően - a meghatározott 572-es számot csupán az indítóállá­sokra érti. Egy kilövőállásból ugyan­is több rakéta is elindítható. Perle azt is elmondta, hogy az USA-nak Nyugat-Európában 6000 nukleáris robbanótöltete, aknája, bombája van. Szavai csak megerősí­tik, hogy Washington a Szovjetunió­val szembeni katonai erőfölény elé­résére törekedve kész tovább fokoz­ni a nukleáris fegyverkezést. A Reagan-kormányzat évről évre újabb összegekkel csökkenti a legszegényebb rétegek létfontosságú szükségleteire fordított szociális kiadásokat. Ennek következtében Reagan több mint 3 éves elnöksége alatt 24-ről 37 millióra emelkedett a hivatalos nyomorszint alatt élők száma; 8,8 millió a hivatalosan nyilvántartott munkanélküli és gyorsan emelkedett a hajléktalanok száma is. A munkanélküliek 33 százaléka néger, akik ugyanazért a munkáért csaknem 40 százalékkal kevesebb bért kapnak és egyharmaduk a hivatalos nyomorszint alatt él. Felvételünkön New York négerne­gyedében, a Harlemben megtarott nagyszabású tüntetés résztvevői láthatók, akik az elbocsátások ellen tiltakoznak. (ČSTK-felvétel) Latin-amerikai hírek Nicaraguában újabb ellenforradalmi csoportokat számoltak fel Az USA erődemonstrációja a térségben (ČSTK) - A nicaraguai fegyve­res erők Matagalpa és Jinotega tartományban három, egyenként 1200 főt számláló ellenforradalmi csoportot zártak körül és vertek szét. Az ellenforradalmi egységek az FDN szervezethez tartoztak, amelynek támaszpontjai Hondu­ras területén vannak. A terrorcsoportok megkísérel­tek állásokat kiépíteni a Nicaragua északi részén fekvő, ritkán lakott erdős területen. Amint azt az EFE hírügynökség megállapította, az ellenforradalmi csoportok rá van­nak utalva a CIA által szervezett fegyver- és élelmiszerszállítmá­nyokra. A nicaraguai hadsereg meg­erősítette a hondurasi határon el­helyezett légvédelmét. A CIA ugyanis naponta 12 titkos berepü­lést hajtott végre, készleteket szál­lítva az ellenforradalmároknak. Megfigyelők úgy vélik, hogy a „lé­gihíd“ nélkül az ellenforradalmá­rok kénytelenek lesznek visszavo­nulni Hondurasba. Honduras területén tegnap megkezdődött a Granadero 1 had­gyakorlat második szakasza, amelyben amerikai, hondurasi és salvadori egységek vesznek részt. A Nueva Nicaragua hírügynökség a hadgyakorlatot az USA újabb militarista lépéseként értékelte, Weizsäcker az NSZK új államfője (ČSTK) - Richard Weizsäcker az NSZK új államfője. A Keresz­ténydemokrata Unió (CDU) jelölt­jét, aki Carl Carstenstöl veszi át a legmagasabb állami tisztet, a Bundestag tegnapi ülésén vá­lasztották meg. Weizsäcker mel­lett az 1028 parlamenti képviselő közül 832 szavazott. Weizsäcker jelölését támogatta a kormányko­alíció kisebbik pártja, az FDP, va­lamint az ellenzéki SPD is. A zöl­dek pártjának jelöltje, Luise Rin- ser asszony 68 szavazatot kapott, xxx Az NSZK új államfője 1920. április 15-én született Stuttgartban. 1938- ban kezdte meg jogi tanulmányait, s ezeket a háborúban teljesített ka­tonai szolgálata miatt 1954-ben fe­jezte be. Az ötvenes évek elején a Mannes- mann cégnél kezdett dolgozni, s itt egészen a gazdaságpolitikai osztály vezetőjének tisztségéig jutott el. Ké­sőbb egy esseni bank, majd egy iparvállalat társtulajdonosa lett. 1967-ben nyitott Bonnban ügyvédi irodát. 1954 óta a CDU tagja, 1971 óta a pártelnökségben tevékenykedett. 1969 és 1981 között a CDU-CSU par­lamenti frakciójának alelnöke, ké­sőbb a Bundestag alelnöke volt. 1984 februárjáig Nyugat-Berlin fő­polgármesterének tisztségét töltötte be. Mint a CDU egyik vezetője, támo­gatta a jelenlegi konzervatív kor­mánykoalíció politikáját. Weizsäcker az NSZK megalakulása, 1949 óta az ország hatodik államfője. s hangsúlyozta, hogy az komolyan veszélyezteti Nicaraguát. A Reuter hírügynökség arról tu­dósít, hogy a Reagan-kormányzat nem is titkolja a hadgyakorlat cél­ját. Ez pedig a katonai erő de­monstrálása a térségben, amelyet az USA a nicaraguai forradalom terjedésétől szeretne megóvni. A hadgyakorlat már hivatalos megkezdése előtt áldozatokat szedett. Tegucigalpában két ame­rikai katona egy tehergépkocsival elütött egy diákot. Az incidens Hondurasban hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki. Ronald Reagan amerikai elnök és salvadori „kollégája“, Jósé Napoleon Duarte, aki washingto­ni látogatáson tartózkodik, kedden tovább folytatták az amerikai Kongresszus „megdolgozására“ tett erőfeszítéseiket annak érde­kében, hogy a törvényhozás hagy­ja végre jóvá a Salvadornak szánt amerikai katonai támogatás növe­lését. Reagan tegnapra virradó éjsza­ka tartott sajtóértekezletén köve­telte a képviselóháztól, hogy sza­vazza meg a salvadori rezsimnek az újabb 62 millió dolláros fegy­verszállítmányt. Ismét a „kommu­nista veszélyre“ hivatkozott, s pa­tetikusan azt állította, hogy a kato­nai támogatás csökkentése „rosz- szabb lenne a semmilyen katonai támogatásnál“. Duarte kedden kongresszusi képviselőkkel találkozva igyeke­zett meggyőzni a honatyákat arról, hogy Salvadornak „a demokrati­záláshoz“ szüksége van az ameri­kai katonai segítségre. Thomas O’Neill, a képviselőház elnöke ugyan kijelentette, hogy „a fegy­verek erőszakot szülnek“, de hoz­záfűzte: a képviselőház nyilván jó­váhagyja a katonai segélyt. A Szegények Partizánhadsere­ge nevű guatemalai szervezet képviselője panamai sajtókonfe­renciáján kijelentette, hogy a dik­tátorrendszert csupán az USA és Izrael pénzügyi támogatása tartja hatalmon. Rosa Maria Aviles asszony elmondta, hogy Guate­malában amerikai és izraeli tőké­vel építik ki a hadiipart, amelynek biztosítania kellene a hazafiakkal szembeni fölényt. Már megkezdő­dött az izraeli fegyverek gyártása s több mint 200 izraeli tanácsadó egyezteti a felkelők elleni akciókat, illetve folytatja a guatemalai had­sereg katonáinak kiképzését. Reagan sajtóértekezlete Az amerikai kormányzat folytatja agresszív politikáját (ČSTK) - Az amerikai elnök kedd este tartott sajtóértekezletén minden kétséget kizáróan meg­erősítette: az Egyesült Államok tovább folytatja a lázas fegyverke­zési és a világ különböző térségei­ben alkalmazott katonai interven­ciós politikáját. Ronald Reagan megerősítette, hogy az Egyesült Államok ugyan­csak az eredeti terveknek megfe­lelően folytatja elsőcsapásméró nukleáris rakétáinak nyugat-euró- pai telepítését. Taktikai okokból ezúttal csak közvetve szólította fel a holland kormányt és a hágai parlamentet arra, hogy adja bele­egyezését az említett típusú raké­ták hollandiai telepítéséhez. Az amerikai elnök ezzel össze­függésben azt állította, hogy a NATO egységesebb, mint valaha, s ezt annak ellenére jelentette ki, hogy a Brüsszelben nemrég meg­tartott NATO-üléssorozat igazolta: Washington nyugat-európai szö­vetségeseit aggasztja ez a veszé­lyes politika. Reagan elnök sajtóértekezletei egyre nyilvánvalóbban beleillesz­kednek választási kampányába. Reagan ingyen szerepelhet a tévé képernyőjén, és az utóbbi időben sorozatban gyártja békefrázisait. A tegnapi sajtókonferenciát Rea­gan arra használta ki, hogy újabb nyomást gyakoroljon a törvényho­zásra a kormányzat közép-ameri­kai intervenciós politikájához szükséges pénzeszközök meg­szavazása érdekében. Azt is meg­erősítette, hogy az USA szövetsé­geseivel fontolgatja egy esetleges katonai beavatkozás lehetőségét a Közel-Keleten, mindenekelőtt a Perzsa-öböl térségében az arab országokból származó olajszállít­mányok zavartalan útjának bizto­sítása érdekében. EGYESÜLT ÁLLAMOK Fegyverkezési programokat hagytak jóvá (ČSTK) - A washingtoni képvi­selőház jóváhagyta a Reagan- kormányzat javaslatát, miszerint jövőre 7,4 milliád dollárt költenek nukleáris fegyverek gyártására. Ezt az összeget elsősorban az MX típusú interkontinentális rakéták és a legkorszerűbb Trident-2 bal­lisztikus rakéták nukleáris robba­nófejeinek gyártására fordítják. A szenátus külügyi bizottsága 10:8 arányban megszavazta mú- holdromboló fegyverek gyártásá­nak és kísérleteinek a Pentagon által összeállított tervét. A terv az­zal számol, hogy már 1987-ben megkezdik a müholdromboló fegyverek telepítését. Az USA már idén januárban kísérletet haj­tott végre egy ilyenfajta fegyverrel. KOMMENTÁRUNK Kulcskérdések A tavaszi szünet után ma ismét benépesül a bécsi Hofburg tárgya­lóterme, megkezdődik a közép­európai haderő- és fegyverzet- csökkentési tárgyalássorozat im­már 33. fordulója. Az előző, április 19-én befejeződött forduló utolsó ülésén a NATO-országok végül beterjesztették a hetek óta beha­rangozott, s általuk újnak minősí­tett javaslataikat. A nyugati, mindenekelőtt az amerikai propaganda látványosan tálalta az amerikai kormány állító­lagos készségét arra, hogy erőfe­szítéseket tegyen a katonai szem­benállás csökkentésére a bécsi tárgyalásokon. A NATO-javasla- tokban azonban még csak célzást sem találni arra, hogy komoly len­ne a szándék a tárgyalásokon résztvevő feleket elválasztó né­zetkülönbségek kölcsönösen elfo­gadható megoldására. A nyugati­ak álláspontja a tárgyalások vala­mennyi kulcskérdésében lényegé­ben változatlan. Mindössze „új csomagolásról“ van szó, a NATO gyakorlatilag korábbi indítványait ismételte meg, amelyeket a Varsói Szerződés államai már elutasí­tottak. A Nyugat változatlanul ragasz­kodik az általa mesterségesen lét­rehozott, s a tárgyalásokat zsákut­cába juttatott „létszámkérdés­hez“, erre alapozva a Varsói Szerződés és a NATO aszimmet­rikus csökkentésére szóló igényét, mivel egyoldalú katonai előnyre próbál szert tenni. A NATO által újnak minősített, de valójában im­már 5 éves javaslatai szerint a tár­gyalások haladását hosszú idő óta bénító létszámvitát azzal lehetne feloldani, ha nem az összes, ha­nem csak a harcoló csapatok és kisegítő egységeik létszámáról cserélnék ki - kölcsönösen elfo­gadható alapon - az adatokat. A Nyugat ugyanakkor ennek fejé­ben az általa eddig javasoltnál is szélesebb körű ellenőrzésben kí­ván megállapodni. A NATO-javaslat szerint egyéb­ként elsőként csak az amerikai, illetve a szovjet harcoló egységek létszámát csökkentenék, az előb­biekét 13 000, az utóbbiakét 30 000 fővel, majd 5 éven belül mérsékelnék a közép-európai haderőket mindkét oldalon 900 000-900 000 főre. (Ebben a létszámban a felek már koráb­ban megállapodtak.) A Nyugat sok hónapos hallgatás után beterjesz­tett javaslatai - a NATO állításával ellentétben - tehát nem alkalma­sak arra, hogy kivezessék a tár­gyalásokat a zsákutcából:' azok nemhogy megoldják, hanem el­lenkezőleg, újra felmelegítik a lét­számvitát. A nyugati résztvevők ugyanakkor változatlanul hallgat­nak arról, hogy a bécsi tárgyalá­sok feladata a haderő csökkenté­se is. A korábbiakhoz hasonlóan a Nyugat elzárkózik a közép-euró­pai fegyveres erők és fegyverzet csökkentése kulcskérdéseinek megoldásától. Világos azonban, hogy pontosan ettől - a bécsi tárgyalások egyeztetett tárgyát képező kérdésnek a megoldásá­tól - függnek az ellenőrző intézke­dések, amelyeknek horderejűket és jellegüket tekintve összhang­ban kell állniuk a tényleges lesze­relési intézkedésekkel. A NATO- országok változatlanul elutasítják a fegyverzet csökkentését, noha a bécsi tárgyalásoknak erre is szól a megbízatása. A nyugati résztvevők láthatólag nem hajlandók megállapodni a bé­csi tárgyalások más fontos kérdé­seiről sem, amelyek a katonai szembenállás szintjének csökken­téséhez vezetnének Közép-Euró­pában. Mindezeket figyelembe vé­ve a NATO egyáltalán nem adott kielégítő választ a szocialista or­szágok tavaly beterjesztett építő javaslatrendszerére, amely válto­zatlanul érvényben van. A Varsói Szerződés tagállamai külügymi­niszteri bizottsága ez év áprilisá­ban Budapesten tartott ülésén a bécsi tárgyalásokon kialakult helyzetet vizsgálva a résztvevők újra felhívták a figyelmet a szocia­lista országok által javasolt új megközelítésre. Ennek az alkal­mazásával a csapatok jelenlegi létszámával kapcsolatos egyetér­tés hiánya nem akadályozná meg a haderők csökkentéséről szóló megállapodás elérését. E megközelítés kellő figyelem- bevételével és a tárgyalások vala­mennyi résztvevőjének erőfeszíté­seivel el lehet, és halogatás nélkül el is kell érni a megállapodást a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek lényeges csök­kentéséről. A mostani körülmé­nyek között - hangsúlyozza a Var­sói Szerződés külügyminiszteri bi­zottságának közleménye - egy ilyen megállapodás pozitív hatás­sal lenne az európai helyzetre, a fegyverkezési hajsza megféke­zésének és a leszerelésre való áttérésnek a távlatára. Javaslatok egymást kiegészítő rendszerét építették fel a Varsói Szerződés államai az utóbbi idők­ben. Ezek megvalósítása új kor­szakot hozna Európára, azonban a nyugatiak eddig egyikre sem adtak pozitív választ. Pedig e ja­vaslatok egyike sem teljesíthetet­len, senkinek az érdekeit nem fe­nyegetik. Valamennyi előterjesz­tésük azt a célt szolgálja, hogy a tárgyalások középpontjában a nukleáris háború veszélyének elhárításához, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséhez és a le­szereléshez vezető utak keresése álljon. PROTICS JOLÁN Az atomháborús veszély elhárításáért (ČSTK) - Indira Gandhi indiai, And- reasz Papandreu görög és Olof Palme svéd kormányfő, valamint Julius Nyerere tanzániai és Miguel de la Madrid mexikói elnök közös nyilatkozatban szólított fel a nukleáris fegyverkezés korlátozására. Az országaik fővárosában megtartott saj­tóértekezleteken ismertették azt a doku­mentumot, amellyel hozzá akarnak járulni az atomháborús veszély elhárításához. Kreisky az USA gazdaságpolitikájáról Bruno Kreisky osztrák exkan- cellár a Neue Presse nyugatné­met lapnak adott nyilatkozatában az amerikai elnök gazdaságpoliti­káját hibáztatta a Nyugat-Európá­ban tapasztalható egyre emelkedő munkanélküliségért. Az osztrák politikus hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok folytatja ezt a politikát, ismét eltűnnek a nyu­gat-európai gazdasági megújulás jelei. Kreisky élesen bírálta az ameri­kai hitelpolitikát, mivel az ottani rendkívül magas kamatlábak az Egyesült Államokba vonzzák a nyugat-európai pénztőkét, s en­nek következtében csökkennek a beruházások a közöspiaci or­szágokban. (ČSTK) A dokumentum hangsúlyozza, hogy annak szerzői ugyan különböző vallású, kultúrájú és politikai rendszerű országok­ból származnak, de az a közös meggyő­ződésük, hogy nem szabad megengedni egy újabb világháború kirobbanását. A felhívás szövegét New Yorkban átadták a Biztonsági Tanács öt állandó tagállamá­nak, a Szovjeutniónak, az USA-nak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Kínának. A felhívás egyik társszerzője, Andre- asz Papandreu kijelentette, hogy országa ellenez mindenfajta rakétatelepítést Euró­pában. Az athéni kormány olyan tárgyalá­sokat sürget, amelyeken megállapodás­nak kell születnie a nukleáris fegyverek lényeges, kölcsönös korlátozásáról. Meg­erősítette, hogy további erőfeszítéseket tesz a balkáni atomfegyvermentes övezet létrehozása érdekében. Kommunisták letartóztatása Chilében (ČSTK) - A chilei rendőrség letartóztatta a betiltott kommunista párt öt tagját. Az őrizetbe vett személyeket azzal vádolják, hogy megsértették „A belső biztonság­ról“ szóló hírhedt törvényt, amely Pinochet tábornok számára lehe­tővé teszi rendszere valamennyi ellenzőjének üldöztetését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom