Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-24 / 121. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG | Forradalom a robottechnikában KOMMENTÁLJUK J------ —.............................. A köz javát szolgálja Hazánkban a társadalmi munkának, a nemzeti bizottságok közötti versenynek már hagyományai vannak. Szlovákiában nincs olyan település, ahol a felszabadulás óta ne épültek volna új létesítmények. A nemzeti bizottság, a képviselők hívására a lakosság túlnyomó része szabad idejében szíve­sen vállal társadalmi munkát, hogy gyarapodjon a település. Ezért is emelte ki előadói beszédében a CSKP XVI. kongresz- szusán Gustáv Husák elvtárs: .... „a nemzeti bizottságok jelentős mértékben kivették részüket az ország gazdasági, szociális és kulturális fejlesztéséből. A lakosok önkéntes munkával, főleg a Z-akció keretében hozzájárultak fontos létesítmények építéséhez, a környezet javításához, városaink és falvaink fejlesztéséhez.“ Hogy ez az elismerés megérdemelt volt, azt többek között az is bizonyítja, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a Z- akció keretében társadalmi munkával ötszáz óvoda, hatvan­hat bölcsőde, százhat tornaterem, csaknem hatszáz kereske­delmi létesítmény épült fel Szlovákiában. A szorgos munka nem lankadt ebben a tervidőszakban sem. Tavaly például az említett akció keretében 1025 létesítmény készült el, ebből hatvannyolc óvoda, tizenhárom bölcsödé és negyvennégy művelődési létesítmény. A Z-akció nem beruházási részében a lakosok önfeláldozó munkájukkal több mint 1,5 millió korona értéket hoztak létre. A múlt évben az előző évhez viszonyítva 5,2 százalékkal csökkent a be nem fejezett építkezések száma, de az év elején így is több mint ezer megkezdett építkezés volt még. Ebből százhuszonegy több mint három éve épül, hat építke­zést pedig mint például a sikenicai szövetkezeti klubot, még 1975 előtt kezdték meg. A bratislavai várban a közelmúltban adták át a megérde­melt jutalmat azoknak a nemzeti bizottságoknak, amelyek tavaly a legjobb eredményeket érték el. Az ebből az alkalom­ból mondott beszédében Peter Colotka, az SZSZK kormányá­nak elnöke nem fukarkodott a dicsérő szóval, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzeti bizottságoknak a jövőben még jobban szorgalmazniuk kell a közös beruházásokat. A szövetkezetek, a központilag irányított üzemek ilyen célokra tavaly 9,9 millió koronával adtak többet mint 1982- ben, de ez elsősorban is a közép-szlovákiai kerület, illetve a martini, a losonci (Lučenec), a zvolení, a žilinai és a Dolný Kubín-i járások érdeme. A többi kerületben, a szlovák fővá­rost is beleértve, ezen a téren nem értek el lényegesebb javulást. Pedig a nehéz gazdasági helyzetben ez az egyetlen járható út. S ezt meg kell érteniük a szövetkezeteknek, az üzemeknek, a vállalatoknak. A már említetteken kívül figyelmet kell szentelni a környe­zetvédelemnek, az ivóvíz-ellátásnak, a szolgáltatások fejlesz­tésének. Nem szabad megfeledkezni a már meglevő parkok és közterületek gondozásáról sem. Az SZNF és a Kárpát- duklai hadművelet 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezett­ségvállalások arra hagynak következtetni, hogy a társadalmi munkában az idén is jó eredményeket érhetünk el, Nem szabad azonban megfeledkezni a választási program másik fontos részéröl, az ideológiai-nevelómunkáról sem. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza megkívánja a nem­zeti bizottságok nevelő hatásának fokozását. Ugyanis a nem­zeti bizottságoktól függ nagy mértékben az állampolgárok elégedettsége, demokratikus jogaik érvényesítése, az, hogy a lakosok részt vállaljanak a közéletben, megértsék mire miért van szükség. Ezt szolgálja a nemzeti bizottságok versenye is. NÉMETH JÁNOS Eredményes ellenőrző munka A Szovjetunióban 1990-ig az iparban alkalmazott robotok és manipulátorok száma előrelátha­tólag a nyolcszorosára nő. E roha­mos ütemű növekedés alapján egyes optimisták már robottechni­kai forradalomról beszélnek. Ez azonban még messze van. Jelen­leg a szovjet üzemekben hétezer- egynéhány robot és automatikus manipulátor működik. De két-há- rom év múlva, amikor a robotok száma meghaladja majd a tízez­ret, még mindig nem lehet indokol­tan az ipar teljes robotizálásának időszakáról beszélni. A szakemberek véleménye szerint napjainkban egy robot átla­gosan két-három munkást helyet­tesít. Ez azt jelenti, hogy sem ma, sem a közeljövőben nem képesek a robotok megoldani -* még a je­lenlegi igen gyors ütemű ipari meghonosítás mellett sem - a de­mográfiai eredetű problémát, az egyre súlyosabb munkaerőhiányt, valamint a munka termelékenysé­ge növelésének problémáját: a ro­botok révén csupán évi egyszáza­lékos növekedés érhető el. Az ipar robotizálása tehát nem ígér gyors gazdasági eredményt, így hát miért fordítunk rá manap­ság ilyen nagy figyelmet? Először azért, mert más iparágakhoz ké­pest a robotizálás fejlődésének üteme az átlagosnál gyorsabb, s ezt a programot több évtizedre szánták. A második ok inkább szociális természetű: a robotok ugyanis egészségesebbé teszik a munkakörülményeket, helyet­tesítik az embert olyan helyeken, ahol ezek különösen ártalmasak, vagy a munka nagy fizikai erőfe­szítést igényel. A fejlett tőkés országokban, fő­ként ott, ahol a munkanélküliség eléri a tíz százalékot, az ember jogosan tekinti veszélyes ellenfe­lének a robotot. A Szovjetunióban azonban nincs ilyen probléma, és valószínűleg akkor sem lesz, ami­kor a robotok száma millióra rúg majd. A szovjet „munkaerőpia­con“ inkább az a jelenség mutat­kozik, hogy a kereslet felülmúlja a kínálatot. Az állam tervei arra irányulnak, hogy az embert a lehe­tő legnagyobb mértékben mente­sítse az egészségre ártalmas munkahelyeken végzett fizikai munkától, sőt, minden olyan terü­leten is kiküszöbölje, ahol egyelő­re csak alacsony szakképzettség INNEN-ONNAN A kínai parasztok jövedelme A kínai mezógazdaságfejlesz- tési kutatóintézet vezetője közölte, hogy az 1979-ben életbe léptetett állattenyésztés-ösztönző és a ma­gántevékenységet elősegítő me­zőgazdasági politika következté­ben a parasztok egy része az állattenyésztés vagy a falusi szén­bányászat révén évente 10-100 ezer jüant (5-50 ezer dollárt) is megkeres, míg a közönséges me­zőgazdasági termelők évi átlagjö­vedelme mindössze 330 jüan. Azt is hozzátette, Kína szeretné, ha mintegy 800 milliónyi parasztságá­nak 40 százaléka a következő 20 év alatt falusi vagy kisvárosi ipari tevékenységre állna át. (Új Kína) Csökkenő kőolajfeldolgozás Szingapúr kőolajfeldolgozó üzemeinek teljesítőképességét a múlt évben csak 80 százalékig használták ki* Az egész világon észlelhető tartós gazdasági ha­nyatlás elmélyíti a szigetország • gazdasági válságát, mert gazda­sága mindenekelőtt a nemzetközi egyesülések érdekeinek van alá­rendelve. 1984-ben - közölte a Biznes Taim - a szingapúri kőolajfeldol­gozó üzemek kapacitásának ki­használása még csökken. Teljesí­tőképességüket csak 50-60 szá­zalékig használhatják ki. (Azija i Afrika) szükséges. Az így szabaddá váló munkaerőt pedig olyan szakmák­ban lehet majd foglalkoztatni, amelyek alkotóbb jellegűek. Manapság a népgazdaság min­den ágában igyekeznek robotokat alkalmazni. Ezeknek gyártása azonban nem egyszerű és egyál- talárT nem olcsó. Ha mindegyik iparág saját készülékeket fejlesz­tene ki, akkor szükségtelenül is­mételnék a műszaki-tudományos eredményeket, feleslegesen nagy összegeket költenének. Ezért vált szükségessé az, hogy a robot- technikai fejlesztőmunka egy kéz­be kerüljön, egyetlen ágazatközi műszaki-tudományos szervezet irányítsa. Csak így szavatolható az ipari robotok és a többféle célra alkalmas automatikus manipuláto­rok gyártásának szabványosítása. J. Jurjevics professzor véleménye szerint az a legcélszerűbb, ha szabványosított modulokat, egy­séges elemeket fejlesztenek ki, s ezekből különböző kombinációk­ban a legsokfélébb rendeltetésű robotokat állíthatják össze. Másik elképzelés egy ágazatközi robot­cserealap szervezése, ennek ré­vén a több ágazatban kifejlesztett robotok és az elért műszaki ered­mények valamennyi vállalat és szervezet számára hozzáférhe­tőkké válnak. Bár áttörésről még nem lehet Az Appeninek hegység lábainál elterülő ország közgazdászainak nem könnyű a helyzete. Ugyanis az a gazdasági válság, amely a nyolcvanas évek elején ismétel­ten kirobbant a kapitalista orszá­gokban, Olaszországot is sújtja. Igaz, ide kissé késve érkezett, de következményei, amelyek felszá­molására a jelenlegi világgazda­sági válság folyamán az ország­nak semmi esélye, annál súlyo­sabbak. A ciklikus gazdasági válság a‘többi tőkés állammal összeha­sonlítva Olaszországban hosszú periódusokban nyilvánult meg, kö­vetkezményeként már két éve csökken a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek gyártása. Rendkívül kedvezőtlenül alakult a külkereskedelem, a legnagyobb deficit a kőolaj-üzletekből szárma­zik. Az ország egyébként sem gazdag nyersanyagokban. Amikor pedig a nyersanyagok világpiaci árai emelkedtek, az olasz kon­szernek még növekvő munkater­melékenységgel sem tudták ki­egyenlíteni hiányukat. A mély gazdasági válság a leg­nyilvánvalóbban az infláció alaku­lásában mutatkozik meg, amely egyértelműen elősegíti a pénz- rendszer felbomlását. Ez közvet­lenül a dolgozók életszínvonalá­nak csökkenésében és a szociális ellentétek további kiéleződésében mutatkozik meg. A közgazdászok beszélni a robottechnikában, már kifejlesztették és 1990 elején nagy mennyiségben gyártják majd a második nemzedékű robotokat. Ezeknek jellemző tulajdonsága az, hogy mesterséges érzékelő­szerveik lesznek. Néhány, már ma is használt típus versenyezhet az emberrel a látás, á hallás, illetve a tapintás fejlettsége terén. Bár ma ezek a típusok csak egy vala­milyen érzékszervvel rendelkez­nek, valamennyi érzékszervvel történő ellátásuk nem megoldha­tatlan. Az ilyen robotok lehetősé­gei sokkal tágabbak lesznek a maiakéinál. A robotok harmadik nemzedékének megszületése sincs már túl messze. Ezek képesek lesznek bizonyos értelmes tevé­kenységet kifejteni, megfelelő be­rendezéseik lesznek bonyolult ki- választási műveletek végzésére, és valójában önállóan, kezelőjük­től függetlenül működhetnek. Ezeknek sorozatgyártásához azonban még sok mindent kell megoldani, de indokolt az optimiz­mus, hogy sikeresen megbirkóz­hatunk ezekkel a nem könnyű fel­adatokkal. Akkor majd teljes jog­gal beszélhetünk robottechnikai forradalomról a népgazdaságban, az ipari termelés új korszakáról, amikor teljesen automatizált válla­latok, sőt esetleg iparágak lesz­n6k L. SZTAROBELSZKIJ előrejelzései szerint a kapitalista országokban ebben az évben az infláció mértéke 10 százalék alá csökken, Olaszországban viszont továbbra is 12-13 százalékot ér el. Ennek következtében a mun­kanélküliek száma felülmúlja a második világháború óta ez idáig elért legnagyobb mértéket is. Hi­szen jelenleg két és fél millió em­ber van munka nélkül, s kétharma­duk harminc éven aluli. Azonkívül félmillióan dolgoznak rövidített munkaidőben. Ebben az évben előreláthatólag újabb elbocsátá­sokra kerül sor az acél-, a vegy- és az autóiparban. A cserélődő olasz kormányok, sőt a hazai monopolkapitalista kö­rök is a dolgozók életszínvonalá­nak rovására törekednek az or­szág gazdasági felújítására. Azonkívül állandóan növelik az adókat, amelyek a kormánykörök szerint a béreknek és fizetéseknek csaknem 40 százalékát teszik ki. A takarékossági intézkedéseket az egészség- és iskolaügy kiadá­sainak csökkentésével valósítják meg. Nem kétséges, hogy az ola­szok mindezzel megbékélnének, ha az így megtakarított pénzt a költségvetés deficitjének csök­kentésére vagy pedig a fizetési mérleg kiegyenlítésére használ­nák fel. A legtöbbször azonban az olasz monopóliumok támogatásá­ra fordítják. PAVEL HOVORKA A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Jnb Népi Ellenőrző Bizottsága tavalyi munkatervében főként a szocialis­ta állam politikai és gazdasági ér­dekeit tartotta szem előtt, különös hangsúlyt helyezve a törvényes rend és fegyelem megtartására, a munkafegyelem megszilárdítá­sára, a gazdaságfejlesztésre szánt eszközök felhasználására, a takarékossági intézkedések megtartására. Amint azt a járási nemzeti bi­zottság legutóbbi ülése megállapí­totta, a népi ellenőrző bizottság­nak sikerült megvalósítania elkép­zeléseit, s a hiányosságok feltárá­sával aktívan hozzájárult a terme­lés minőségének javításához, ha­tékonyságának növeléséhez. A népi ellenőrző bizottság dol­gozói az elmúlt év során 21 akció keretében 81 létesítményben vé­geztek vizsgálatokat. A központi­lag irányított ellenőrzések a föld­alap védelmére és jobb kihaszná­lására, a nemzeti bizottságok gaz­dálkodására, a Z-akció beruházá­sainak helyzetére és a szolgálta­tások fejlesztésének időszerű gondjaira irányultak. A termőföld kihasználásának vizsgálata alkalmával megállapí­tották például, hogy Sklabiňában a legelőként nyilvántartott harminc hektárnyi területen szántóföldi kul­túrákat termesztettek. Príbelce község lakosai pedig meglehető­sen önkényes módon terjesztették ki háztáji telkeiket, kertjeiket a me­zőgazdasági földterületek, a helyi efsz rovására. Különös, hogy mind- : erre nem a közös gazdaság ve­zetői, hanem az ellenőrző szervek képviselői figyeltek fel először!- Néhány esetben az ellenőrzés megállapította a termőföld védel­mére hozott korábbi kormányhatá­rozatok megszegését is. Trebu- šovce községben például mintegy hat hektárnyi kiváló minőségű szántóföldet fogaltak el egy nagy borjúhizlalda építésére, úgy hogy, korábban a kisajátítás sem történt meg, s így az építési engedélyt is szabályellenesen kapták meg. A nemzeti bizottságok által irá­nyított Z-akciós beruházásokon is lazaságokra derült fény. Az előírá­sok értelmében az ilyen formában történő építkezéseken a munkála­tok legalább 30 százalékát társa­dalmi munkában kell elvégezni. Ezzel szemben a csábi (Čebovce) Motorest építésénél a lakossági hozzájárulás csupán 7,6 százalé­kos volt, a kékkői (Modrý Kameň) strandfürdő létesítésénél pedig egyszerűen elmaradt. A korábban született határoza­tok értelmében 21 kiskereskedel­mi és vendéglátó egységben vizs­gálták meg az ellenőrök az eladói tisztességet. Az esetek több mint 50 százalékában, sajnos jelentős árdrágítást, a keresett árufélesé­gek elrejtését, a mérlegek helyte­len beállítását és egyéb, a fo­gyasztó megkárosítását célzó ma­nipulációkat állapítottak meg. A megfelelő szankciók egyetlen esetben sem maradtak el, ám az illetékesek ennél is hatásosabb­nak vélték a visszásságok nyilvá­nos feltárását a tömegtájékoztató eszközökben. -h.a­Lengyelország számára a Szovjetunióval való együttműködésnek nagy jelentősége van. Szovjet segítséggel eddig több mint 150 jelentős ipari objektumot építettek fel. A Szovjetunió Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere, és sok éven át legnagyobb tüzelőanyag-, nyersanyag-, illetve a termeléshez szükséges anyagok szállítója is. A Swidnikben működő WSK repülőgépipari művek szorosan együttmű­ködik a szovjet partnervállalatokkal. A Szovjetunió különböző anyagokat szállít a vállalatnak, Swidnikben pedig a szovjet MI-2-es helikoptereket szerelik, amelyek exportra is kerülnek. Korszerűsítésén szüntelenül együttműködnek szovjet szakemberekkel. A felvétel a helikopterek szerelésére szolgáló csarnokban készült. (ÖSTK-felvétel) Olaszország gazdasági gondjai ÚJ SZÚ 4 1984. V. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom