Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-24 / 121. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG | Forradalom a robottechnikában KOMMENTÁLJUK J------ —.............................. A köz javát szolgálja Hazánkban a társadalmi munkának, a nemzeti bizottságok közötti versenynek már hagyományai vannak. Szlovákiában nincs olyan település, ahol a felszabadulás óta ne épültek volna új létesítmények. A nemzeti bizottság, a képviselők hívására a lakosság túlnyomó része szabad idejében szívesen vállal társadalmi munkát, hogy gyarapodjon a település. Ezért is emelte ki előadói beszédében a CSKP XVI. kongresz- szusán Gustáv Husák elvtárs: .... „a nemzeti bizottságok jelentős mértékben kivették részüket az ország gazdasági, szociális és kulturális fejlesztéséből. A lakosok önkéntes munkával, főleg a Z-akció keretében hozzájárultak fontos létesítmények építéséhez, a környezet javításához, városaink és falvaink fejlesztéséhez.“ Hogy ez az elismerés megérdemelt volt, azt többek között az is bizonyítja, hogy a hatodik ötéves tervidőszakban a Z- akció keretében társadalmi munkával ötszáz óvoda, hatvanhat bölcsőde, százhat tornaterem, csaknem hatszáz kereskedelmi létesítmény épült fel Szlovákiában. A szorgos munka nem lankadt ebben a tervidőszakban sem. Tavaly például az említett akció keretében 1025 létesítmény készült el, ebből hatvannyolc óvoda, tizenhárom bölcsödé és negyvennégy művelődési létesítmény. A Z-akció nem beruházási részében a lakosok önfeláldozó munkájukkal több mint 1,5 millió korona értéket hoztak létre. A múlt évben az előző évhez viszonyítva 5,2 százalékkal csökkent a be nem fejezett építkezések száma, de az év elején így is több mint ezer megkezdett építkezés volt még. Ebből százhuszonegy több mint három éve épül, hat építkezést pedig mint például a sikenicai szövetkezeti klubot, még 1975 előtt kezdték meg. A bratislavai várban a közelmúltban adták át a megérdemelt jutalmat azoknak a nemzeti bizottságoknak, amelyek tavaly a legjobb eredményeket érték el. Az ebből az alkalomból mondott beszédében Peter Colotka, az SZSZK kormányának elnöke nem fukarkodott a dicsérő szóval, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a nemzeti bizottságoknak a jövőben még jobban szorgalmazniuk kell a közös beruházásokat. A szövetkezetek, a központilag irányított üzemek ilyen célokra tavaly 9,9 millió koronával adtak többet mint 1982- ben, de ez elsősorban is a közép-szlovákiai kerület, illetve a martini, a losonci (Lučenec), a zvolení, a žilinai és a Dolný Kubín-i járások érdeme. A többi kerületben, a szlovák fővárost is beleértve, ezen a téren nem értek el lényegesebb javulást. Pedig a nehéz gazdasági helyzetben ez az egyetlen járható út. S ezt meg kell érteniük a szövetkezeteknek, az üzemeknek, a vállalatoknak. A már említetteken kívül figyelmet kell szentelni a környezetvédelemnek, az ivóvíz-ellátásnak, a szolgáltatások fejlesztésének. Nem szabad megfeledkezni a már meglevő parkok és közterületek gondozásáról sem. Az SZNF és a Kárpát- duklai hadművelet 40. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások arra hagynak következtetni, hogy a társadalmi munkában az idén is jó eredményeket érhetünk el, Nem szabad azonban megfeledkezni a választási program másik fontos részéröl, az ideológiai-nevelómunkáról sem. A társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza megkívánja a nemzeti bizottságok nevelő hatásának fokozását. Ugyanis a nemzeti bizottságoktól függ nagy mértékben az állampolgárok elégedettsége, demokratikus jogaik érvényesítése, az, hogy a lakosok részt vállaljanak a közéletben, megértsék mire miért van szükség. Ezt szolgálja a nemzeti bizottságok versenye is. NÉMETH JÁNOS Eredményes ellenőrző munka A Szovjetunióban 1990-ig az iparban alkalmazott robotok és manipulátorok száma előreláthatólag a nyolcszorosára nő. E rohamos ütemű növekedés alapján egyes optimisták már robottechnikai forradalomról beszélnek. Ez azonban még messze van. Jelenleg a szovjet üzemekben hétezer- egynéhány robot és automatikus manipulátor működik. De két-há- rom év múlva, amikor a robotok száma meghaladja majd a tízezret, még mindig nem lehet indokoltan az ipar teljes robotizálásának időszakáról beszélni. A szakemberek véleménye szerint napjainkban egy robot átlagosan két-három munkást helyettesít. Ez azt jelenti, hogy sem ma, sem a közeljövőben nem képesek a robotok megoldani -* még a jelenlegi igen gyors ütemű ipari meghonosítás mellett sem - a demográfiai eredetű problémát, az egyre súlyosabb munkaerőhiányt, valamint a munka termelékenysége növelésének problémáját: a robotok révén csupán évi egyszázalékos növekedés érhető el. Az ipar robotizálása tehát nem ígér gyors gazdasági eredményt, így hát miért fordítunk rá manapság ilyen nagy figyelmet? Először azért, mert más iparágakhoz képest a robotizálás fejlődésének üteme az átlagosnál gyorsabb, s ezt a programot több évtizedre szánták. A második ok inkább szociális természetű: a robotok ugyanis egészségesebbé teszik a munkakörülményeket, helyettesítik az embert olyan helyeken, ahol ezek különösen ártalmasak, vagy a munka nagy fizikai erőfeszítést igényel. A fejlett tőkés országokban, főként ott, ahol a munkanélküliség eléri a tíz százalékot, az ember jogosan tekinti veszélyes ellenfelének a robotot. A Szovjetunióban azonban nincs ilyen probléma, és valószínűleg akkor sem lesz, amikor a robotok száma millióra rúg majd. A szovjet „munkaerőpiacon“ inkább az a jelenség mutatkozik, hogy a kereslet felülmúlja a kínálatot. Az állam tervei arra irányulnak, hogy az embert a lehető legnagyobb mértékben mentesítse az egészségre ártalmas munkahelyeken végzett fizikai munkától, sőt, minden olyan területen is kiküszöbölje, ahol egyelőre csak alacsony szakképzettség INNEN-ONNAN A kínai parasztok jövedelme A kínai mezógazdaságfejlesz- tési kutatóintézet vezetője közölte, hogy az 1979-ben életbe léptetett állattenyésztés-ösztönző és a magántevékenységet elősegítő mezőgazdasági politika következtében a parasztok egy része az állattenyésztés vagy a falusi szénbányászat révén évente 10-100 ezer jüant (5-50 ezer dollárt) is megkeres, míg a közönséges mezőgazdasági termelők évi átlagjövedelme mindössze 330 jüan. Azt is hozzátette, Kína szeretné, ha mintegy 800 milliónyi parasztságának 40 százaléka a következő 20 év alatt falusi vagy kisvárosi ipari tevékenységre állna át. (Új Kína) Csökkenő kőolajfeldolgozás Szingapúr kőolajfeldolgozó üzemeinek teljesítőképességét a múlt évben csak 80 százalékig használták ki* Az egész világon észlelhető tartós gazdasági hanyatlás elmélyíti a szigetország • gazdasági válságát, mert gazdasága mindenekelőtt a nemzetközi egyesülések érdekeinek van alárendelve. 1984-ben - közölte a Biznes Taim - a szingapúri kőolajfeldolgozó üzemek kapacitásának kihasználása még csökken. Teljesítőképességüket csak 50-60 százalékig használhatják ki. (Azija i Afrika) szükséges. Az így szabaddá váló munkaerőt pedig olyan szakmákban lehet majd foglalkoztatni, amelyek alkotóbb jellegűek. Manapság a népgazdaság minden ágában igyekeznek robotokat alkalmazni. Ezeknek gyártása azonban nem egyszerű és egyál- talárT nem olcsó. Ha mindegyik iparág saját készülékeket fejlesztene ki, akkor szükségtelenül ismételnék a műszaki-tudományos eredményeket, feleslegesen nagy összegeket költenének. Ezért vált szükségessé az, hogy a robot- technikai fejlesztőmunka egy kézbe kerüljön, egyetlen ágazatközi műszaki-tudományos szervezet irányítsa. Csak így szavatolható az ipari robotok és a többféle célra alkalmas automatikus manipulátorok gyártásának szabványosítása. J. Jurjevics professzor véleménye szerint az a legcélszerűbb, ha szabványosított modulokat, egységes elemeket fejlesztenek ki, s ezekből különböző kombinációkban a legsokfélébb rendeltetésű robotokat állíthatják össze. Másik elképzelés egy ágazatközi robotcserealap szervezése, ennek révén a több ágazatban kifejlesztett robotok és az elért műszaki eredmények valamennyi vállalat és szervezet számára hozzáférhetőkké válnak. Bár áttörésről még nem lehet Az Appeninek hegység lábainál elterülő ország közgazdászainak nem könnyű a helyzete. Ugyanis az a gazdasági válság, amely a nyolcvanas évek elején ismételten kirobbant a kapitalista országokban, Olaszországot is sújtja. Igaz, ide kissé késve érkezett, de következményei, amelyek felszámolására a jelenlegi világgazdasági válság folyamán az országnak semmi esélye, annál súlyosabbak. A ciklikus gazdasági válság a‘többi tőkés állammal összehasonlítva Olaszországban hosszú periódusokban nyilvánult meg, következményeként már két éve csökken a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek gyártása. Rendkívül kedvezőtlenül alakult a külkereskedelem, a legnagyobb deficit a kőolaj-üzletekből származik. Az ország egyébként sem gazdag nyersanyagokban. Amikor pedig a nyersanyagok világpiaci árai emelkedtek, az olasz konszernek még növekvő munkatermelékenységgel sem tudták kiegyenlíteni hiányukat. A mély gazdasági válság a legnyilvánvalóbban az infláció alakulásában mutatkozik meg, amely egyértelműen elősegíti a pénz- rendszer felbomlását. Ez közvetlenül a dolgozók életszínvonalának csökkenésében és a szociális ellentétek további kiéleződésében mutatkozik meg. A közgazdászok beszélni a robottechnikában, már kifejlesztették és 1990 elején nagy mennyiségben gyártják majd a második nemzedékű robotokat. Ezeknek jellemző tulajdonsága az, hogy mesterséges érzékelőszerveik lesznek. Néhány, már ma is használt típus versenyezhet az emberrel a látás, á hallás, illetve a tapintás fejlettsége terén. Bár ma ezek a típusok csak egy valamilyen érzékszervvel rendelkeznek, valamennyi érzékszervvel történő ellátásuk nem megoldhatatlan. Az ilyen robotok lehetőségei sokkal tágabbak lesznek a maiakéinál. A robotok harmadik nemzedékének megszületése sincs már túl messze. Ezek képesek lesznek bizonyos értelmes tevékenységet kifejteni, megfelelő berendezéseik lesznek bonyolult ki- választási műveletek végzésére, és valójában önállóan, kezelőjüktől függetlenül működhetnek. Ezeknek sorozatgyártásához azonban még sok mindent kell megoldani, de indokolt az optimizmus, hogy sikeresen megbirkózhatunk ezekkel a nem könnyű feladatokkal. Akkor majd teljes joggal beszélhetünk robottechnikai forradalomról a népgazdaságban, az ipari termelés új korszakáról, amikor teljesen automatizált vállalatok, sőt esetleg iparágak leszn6k L. SZTAROBELSZKIJ előrejelzései szerint a kapitalista országokban ebben az évben az infláció mértéke 10 százalék alá csökken, Olaszországban viszont továbbra is 12-13 százalékot ér el. Ennek következtében a munkanélküliek száma felülmúlja a második világháború óta ez idáig elért legnagyobb mértéket is. Hiszen jelenleg két és fél millió ember van munka nélkül, s kétharmaduk harminc éven aluli. Azonkívül félmillióan dolgoznak rövidített munkaidőben. Ebben az évben előreláthatólag újabb elbocsátásokra kerül sor az acél-, a vegy- és az autóiparban. A cserélődő olasz kormányok, sőt a hazai monopolkapitalista körök is a dolgozók életszínvonalának rovására törekednek az ország gazdasági felújítására. Azonkívül állandóan növelik az adókat, amelyek a kormánykörök szerint a béreknek és fizetéseknek csaknem 40 százalékát teszik ki. A takarékossági intézkedéseket az egészség- és iskolaügy kiadásainak csökkentésével valósítják meg. Nem kétséges, hogy az olaszok mindezzel megbékélnének, ha az így megtakarított pénzt a költségvetés deficitjének csökkentésére vagy pedig a fizetési mérleg kiegyenlítésére használnák fel. A legtöbbször azonban az olasz monopóliumok támogatására fordítják. PAVEL HOVORKA A Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Jnb Népi Ellenőrző Bizottsága tavalyi munkatervében főként a szocialista állam politikai és gazdasági érdekeit tartotta szem előtt, különös hangsúlyt helyezve a törvényes rend és fegyelem megtartására, a munkafegyelem megszilárdítására, a gazdaságfejlesztésre szánt eszközök felhasználására, a takarékossági intézkedések megtartására. Amint azt a járási nemzeti bizottság legutóbbi ülése megállapította, a népi ellenőrző bizottságnak sikerült megvalósítania elképzeléseit, s a hiányosságok feltárásával aktívan hozzájárult a termelés minőségének javításához, hatékonyságának növeléséhez. A népi ellenőrző bizottság dolgozói az elmúlt év során 21 akció keretében 81 létesítményben végeztek vizsgálatokat. A központilag irányított ellenőrzések a földalap védelmére és jobb kihasználására, a nemzeti bizottságok gazdálkodására, a Z-akció beruházásainak helyzetére és a szolgáltatások fejlesztésének időszerű gondjaira irányultak. A termőföld kihasználásának vizsgálata alkalmával megállapították például, hogy Sklabiňában a legelőként nyilvántartott harminc hektárnyi területen szántóföldi kultúrákat termesztettek. Príbelce község lakosai pedig meglehetősen önkényes módon terjesztették ki háztáji telkeiket, kertjeiket a mezőgazdasági földterületek, a helyi efsz rovására. Különös, hogy mind- : erre nem a közös gazdaság vezetői, hanem az ellenőrző szervek képviselői figyeltek fel először!- Néhány esetben az ellenőrzés megállapította a termőföld védelmére hozott korábbi kormányhatározatok megszegését is. Trebu- šovce községben például mintegy hat hektárnyi kiváló minőségű szántóföldet fogaltak el egy nagy borjúhizlalda építésére, úgy hogy, korábban a kisajátítás sem történt meg, s így az építési engedélyt is szabályellenesen kapták meg. A nemzeti bizottságok által irányított Z-akciós beruházásokon is lazaságokra derült fény. Az előírások értelmében az ilyen formában történő építkezéseken a munkálatok legalább 30 százalékát társadalmi munkában kell elvégezni. Ezzel szemben a csábi (Čebovce) Motorest építésénél a lakossági hozzájárulás csupán 7,6 százalékos volt, a kékkői (Modrý Kameň) strandfürdő létesítésénél pedig egyszerűen elmaradt. A korábban született határozatok értelmében 21 kiskereskedelmi és vendéglátó egységben vizsgálták meg az ellenőrök az eladói tisztességet. Az esetek több mint 50 százalékában, sajnos jelentős árdrágítást, a keresett áruféleségek elrejtését, a mérlegek helytelen beállítását és egyéb, a fogyasztó megkárosítását célzó manipulációkat állapítottak meg. A megfelelő szankciók egyetlen esetben sem maradtak el, ám az illetékesek ennél is hatásosabbnak vélték a visszásságok nyilvános feltárását a tömegtájékoztató eszközökben. -h.aLengyelország számára a Szovjetunióval való együttműködésnek nagy jelentősége van. Szovjet segítséggel eddig több mint 150 jelentős ipari objektumot építettek fel. A Szovjetunió Lengyelország legnagyobb kereskedelmi partnere, és sok éven át legnagyobb tüzelőanyag-, nyersanyag-, illetve a termeléshez szükséges anyagok szállítója is. A Swidnikben működő WSK repülőgépipari művek szorosan együttműködik a szovjet partnervállalatokkal. A Szovjetunió különböző anyagokat szállít a vállalatnak, Swidnikben pedig a szovjet MI-2-es helikoptereket szerelik, amelyek exportra is kerülnek. Korszerűsítésén szüntelenül együttműködnek szovjet szakemberekkel. A felvétel a helikopterek szerelésére szolgáló csarnokban készült. (ÖSTK-felvétel) Olaszország gazdasági gondjai ÚJ SZÚ 4 1984. V. 24.
