Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)
1984-05-03 / 104. szám, csütörtök
Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája ALOJZ SLOVIK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Tesla Piešťany konszernvállalat igazgatóhelyettesének felszólalása Azok között a progresszív szakágazatok között, amelyekről jelenleg tárgyalunk, fontos szerepe van az elektronikának, amely a tudományos-műszaki haladás legfontosabb hordozója. Kihasználása soha nem tapasztalt mértékben növelheti a munka termelékenységét, s az egész népgazdaság teljesítményét és hatékonyságát, a termelési költségek állandó csökkenése mellett. Olyan ágazat, amely nemcsak kihasználja a legújabb tudományos és műszaki vívmányokat, hanem alkotja is azokat. Ezt az is bizonyítja, hogy a 7. ötéves tervidőszak első három évében az elektrotechnikai ipar termelése növekedett a leggyorsabban, mépgedig csaknem 24 százalékkal. Ezekhez az eredményekhez a Tesla Piešťany konszernvállalat is hozzájárult, amely ebben az ötéves tervidőszakban a népgazdaság szükségleteinek félvezető alkatrészekből és integrált áramkörökből való ellátásában rendkívül fontos feladatokat teljesít, s így feltételeket képez ezek széles körű érvényesítéséhez. Különösen nagy gondot fordítunk a legfontosabb mikroelektronikai alkatrészek, az integrált áramkörök fejlesztésére és gyártására. Az említett tervek megvalósítására vállalatunk párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezete a gazdasági vezetéssel együtt egységes eljárási tervet dolgozott ki. Ez meghatározza a legsürgősebb feladatokat, tartalmazza a kitűzött célokat, ezek teljesítésének módozatait és határidejét, s a teljesítésért felelős személyeket. Ez a forma a mi gyakorlatunkban bevált, s már több éve a végrehajtási tervek teljesítésének megbízható eszközeként szolgál. Ez az eljárásunk teljes mértékben összhangban van az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának határozatával, amelyet lebontottunk az egyes szakmai alakulatokra és gazdasági részlegekre, s a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése olyan eredményekhez vezetett, hogy főleg az 1983-as évben csaknem minden mutatót túlteljesítettünk, s a terven felüli termelés értéke 34 millió koronát ért el. A termelés dinamikája gyorsan növekedett, amíg 1981-ben a megelőző évhez viszonyítva 13,4 százalékos volt a növekedés, 1982-ben már 21,3 százalékot értünk el, az elmúlt évben pedig 30 százalékot. Az idei terv a termelés 20,9 százalékos növelését irányozza elő. Ez a gyors növekedés elsősorban az integrált áramkörök fejlesztésének és gyártásának köszönhető. Amíg a diódák és a tranzisztorok gyártásában az 1980-tól 1983-ig terjedő időszakban 1,07 volt a növekedési index, az integrált áramkörök termelésének növekedési indexe elérte a 3,68-as értéket. Befejeztük a mikroprocesszoros rendszerekhez tartozó integrált áramkörök ki- fejlesztését, s bevezettük ezek gyártását, ami lehetővé tette, hogy a vállalatnál elkezdjük a hozzáférhető áron beszerezhető iskolai és személyi számítógépek gyártását, s megrendelőink is megvalósíthatják a termékeik, a vezérlési rendszerek és a technológiai eljárások elektronizálásában kitűzött céljaikat. A népgazdaság elektronizálásában a szavakból a tettek mezejére léptünk át. Ezt a tényt a termékeink iránti igények robbanásszerű növekedése is bizonyítja. Habár az idén az említett 20,9 százalékkal növeljük a termelésünket, megrendelőink igényeinek a kielégítése jövőre 90 százalékos növekedést tesz szükségessé az idei évhez viszonyítva. Amíg 1981 -ben 25 ezer MHB 4116-os nagy teljesítményű dinamikus memóriaegységünk raktáron maradt, mert az alkalmazók nem voltak felkészülve a kihasználásukra, tavaly már 83 ezer ilyen memóriaegységet gyártottunk és értékesítettünk. A megrendelők ezekből az idén 300 ezer darabot igényelnek, jövőre pedig félmillióra növekszik a kereslet. örülünk, hogy a kereslet ilyen mértékben növekszik, de ezzel a gondjaink is növekednek, mert nincs elég erőnk, hogy a diódáink, a tranzisztoraink és az integrált áramköreink iránti igényeknek teljes mértékben eleget tegyünk. Ennek főleg az az oka, hogy a kiépített kapacitásainkat nem használjuk ki teljes mértékben egyes döntő fontosságú alap- és nyersanyagok hiánya miatt. A csiszolópor hiánya miatt például e hó 19-én le kellett állítanunk a VLSI áramkörök gyártását. Ennek beszerzésére megkésve szabadították fel a szükséges pénzügyi fedezetet. A szükségletek fedezésére szolgáló pénzgazdálkodás felett mélyebben el kellene gondolkozni, hogy ez ne veszélyeztesse az idei tervben előirányzott feladatok teljesítését. Részben nyers- és alapanyagok, részben pedig tartozékok és pótalkatrészek behozataláról van szó, amelyek nélkül a berendezések egy részét nem lehet üzemeltetni. Nem nézünk tétlenül erre az állapotra, ezért ahol erre lehetőség mutatkozik, ott a központi szervek segítségével meg akarjuk oldani a problémákat. Holíčban például egy kihelyezett üzem építését tervezzük a diódás szerkezetek fejlesztésére és gyártására, ami jelentős műszaki és munkaerőkapacitást szabadít fel az anyavállalatunknál a tranzisztorok és az integrált áramkörök gyártásának fejlesztésére. A 106-os állami feladat keretében meggyorsítjuk a VLSI integrált áramkörök gyártási részlegének a rekonstrukcióját, ami lehetővé teszi a termelés kiszélesítését. Ennek végrehajtása eredetileg az 1987-89-es évekre volt tervezve, de a Tudományos-Műszaki és Fejlesztési Állami Bizottságnak, a Sta- voindustria és az Elektroprojekta Praha vállalatok pozitív hozzáállásának köszönhetően konkrét intézkedéseket teszünk abban az irányban, hogy ezt a munkát már az 1984-86-os években megvalósítsuk. Kiszélesítjük továbbá a szocialista országok közötti nemzetközi együttműködést. Magyarországnak például van egy új kapacitása a VLSI integrált áramkörök gyártására, amely még nincs teljes mértékben kihasználva. Szerelóautomatákkal látjuk el a tranzisztorok gyártási részlegeit a Nové Mesto nad Váhom-i VUMA Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetből, az NDK- beli ZFTM Dresden vállalatból és saját termelésünkből. Tudjuk, hogy még nagy igyekezetet kell kifejteni a további időszerű problémák megoldására. Például be kell szereznünk egy tervező berendezést az integrált áramkörök gyártásához. Üzembe szeretnénk helyezni egy EC 1045-ös számítógépet, amelyre a minisztériumoktól már két éve megkaptuk a keretet. Világos elképzeléseink vannak a kutatási és fejlesztési munkahelyek korszerűsítésével kapcsolatban a jelenlegi épületünkben. Sajnos, a fejlesztési munkahelyek műszaki ellátottsága elmarad a termelési részlegeké mögött, ami egyáltalán nem felel meg a technológiai fejlesztés követelményeinek. Annak is tudatában vagyunk, hogy fiatal, szakképzett káderek nélkül nem lehet gondoskodni a mikroelektronika fejlesztéséről. Ezek stabilizálásához azonban lakásokra és jobb szociális ellátásra van szükségünk. Kifogásoljuk továbbá a szupertiszta alapanyagok és vegyszerek szállításában előforduló fogyatékosságokat. A vegyiparnak gyorsabb ütemben kellene gondoskodnia ezek biztosításáról, hiszen ez is nélkülözhetetlen feltétele a mikroelektronika további fejlesztésének. A hazai gyártás kifejlesztése már ma is növelhetné termelésünk hatékonyságát, javíthatná termékeink minőségét, s csökkenthetné a behozatali szükségleteket a nagy integráltságú áramkörök gyártásához. MAGYARICS VINCE elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető titkárának felszólalása A dunaszerdahelyi járás párt- és gazdasági szervei a szocialista mezőgazdaság 35 éves útját elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy úgy mint eddig, a jövőben is a gépesítés váltja ki majd a legnagyobb változásokat a mezőgazdaság technológiájában, gazdálkodásában és szociológiájában. A mezőgazdasági gépek - a munkásság és parasztság szövetségének konkrét példái - alapjában megváltoztatták a mezőgazdasági munka jellegét, lehetővé tették a munkatermelékenység és a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelését és a társadalmi haladást. Pedig a gépesítés olyan intenzifikációs tényező, amellyel kapcsolatban sok kiaknázatlan tartalékunk és megoldatlan problémánk van. A pártszervek és -szervezetek, valamint a szakemberek az alaptermelésból arra hívták fel a figyelmünket, hogy túlságosan nagy a rövid ideig használható önjáró célgépek részaránya. Ugyanakkor kevés az univerzális gép és a felszerelhető adapter. Az új gépek nagyon drágák, teljesítményük nem felel meg az árnak és nincsenek komplex gépsoraink. A csak rövid ideig használható célgépek kérdését függesztett és vontatott gépek formájában oldjuk meg. A legrosszabb megoldást jelentik a csak rövid ideig használható nagy teljesítményű önjáró célgépek, mivel kihasználhatóságuk mutatói alacsonyak és az amortizációs költségek aránytalanul nagyok. A mezőgazdaság gépesítésében a legnagyobb problémát a gépsorok hiánya jelenti. Ez már hosszú évek óta gondot okoz, de a probléma új megvilágításba került a növénytermesztési rendszerek bevezetésével, mivel ezek elképzelhetetlenek a megfelelő gépsorok nélkül. Újból és újból megkezdjük a gépsorok összeállítását, de sohasem sikerül ezeket komplettizálni. Véleményünk szerint mielőbb ki kell dolgozni a növénytermesztés gépesítésének koncepcióját, figyelembe véve az egyes növénytermesztési rendszereket, miközben maximális mértékben szem előtt kell tartani az egységesítés követelményét, pontosan meghatározva az egyes gépek helyét a gépsorokban. Ami a tőkés országokból behozott gépeket illeti, áruk aránytalanul magas és csak részben térül meg a jobb műszaki mutatók révén. Ezenkívül rendszerint nem sorolhatók a mi gépsorainkba és csak kevés lehetőség nyílik arra, hogy saját adaptereinkkel egészítsük ki őket. Ugyanakkor javításuk és karbantartásuk az alkatrészek behozatalától függ. Amint a CSKP KB 10. ülése is hangsúlyozta, a mezőgazdasági termelés gépesítésének és automatizálásának megoldását a Szovjetunióval való, a KGST keretében megvalósított szocialista gazdasági integrációban látjuk. A mezőgazdasági gépek kihasználtságának alacsony fokú hatékonysága szorosan összefügg a szubjektív tényezővel. Tanúi lehetünk annak, hogy a mezőgazdasági gépek szakszerűtlen kezelése következtében élettartamuk lerövidül. Éppen ezért a pártszervek és a gazdasági vezetők szemináriumok és tanfolyamok szervezésével igyekeznek elmélyíteni a gépesítók elméleti és gyakorlati ismereteit. Járásunk pártszervei és gazdasági vezetői azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy egy telepet létesítenek a leírt gépek és szerszámok szétszerelésére azzal a céllal, hogy az alkatrészeket felújíthassuk. Amint magunk is meggyőződhettünk róla, a Szovjetunió szaratovi területén ezt a módszert már régen alkalmazzák. Tudatában vagyunk annak, milyen fontos a mezőgazdaság hatékony gépesítése a tudományos-műszaki fejlesztés ismereteinek felhasználása alapján. Ez a feladat csakis úgy oldható meg, ha lényegesen javul az egyes szervezetek és szervek, mindenekelőtt a kutatási és fejlesztési munkahelyek, az alaptermelés, a gépipar és a kereskedelem együttműködése. Természetesen a legfontosabb marad továbbra is az alaptermelés ellátásának mennyisége és minősége. Lényegesen fokozni kell a gépipar anyagi és erkölcsi felelősségét s érdekeltségét a mezőgazdaság feladatainak teljesítésében. Döntő fordulatot kell elérnünk a mezőgazdasági gépek elosztásában, főleg meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a mezőgazdaság irányításának minden szintjén bizonyos tartalékokat alakítanak ki. Ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy egýes esetekben a vállalatok több gépet kapnak a terven felül, mint a terv keretében, ami gondokat okoz a mezőgazdaság gépesítésének fejlesztésében. Szlovákia Kommunista Pártjának három évvel ezelőtt megtartott kongresszusán a beszámoló leszögezte, hogy a nyugatszlovákiai kerületben fejleszteni fogjuk a népgazdaság olyan ágazatait, amelyek a műszaki haladás hordozói és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági eredmények javításához. Ilyen például a mikroelektronika és a gépipar. A dunaszerdahelyi járásban is teljes mértékben megvalósítjuk ezt a feladatot. Fejlesztjük a Tesla konszern keretében a fogyasztási elektronika termelési programját, a gépiparban pedig előkészületek folynak a termelési programok fejlesztésére a nehézgépipari művekben és a csap- ágy gyárakban. Annak ellenére, hogy az ipari szervezetek nemegyszer ideiglenes termelési csarnokokban dolgoznak a termelés nő. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a pártalapszervezetek. A dolgozók a pártszervezetek vezetésével nagyobb feladatokat .teljesítenek. Ezt megerősítették az év eleji párttaggyűlések és a dolgozóknak az SZNF 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó kezdeményezése. A járás párt- és állami szervei arra törekednek, hogy a járás fejlődését komplexen, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésével összhangban valósítsák meg. A Bratislavai Városfejlesztési és Területi Tervezési Állami Intézettel együtt már dolgoznak a járás társadalmi-gazdasági fejlesztésének távlati tervén. A fejlesztés során számolunk azoknak a kapacitásoknak a felhasználásával, amelyek a dunai vízlépcsőrendszer építése után maradnak a járásban. MICHAL BLANÁR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Kelet-szlovákiai Vasmű olvasztárénak felszólalása Az acélműben olvasztárként dolgozom és beszélni szeretnék üzemünk dolgozói kezdeményezésének kibontakozásáról. Ebben az esztendőben a technikusok 31 egyéni és hat kollektív tervét, illetve a munkások tíz kollektív tervét követjük figyelemmel és értékeljük. A megvalósított kötelezettségvállalások összhozamának értéke 8 921 000 korona. A termelésben az új, haladó módszerek alkalmazásában jelentős szerepük van a szocialista munkabrigádoknak. Többnyire tapasztalt kommunisták vezetik őket, akik nemcsak szaktudásukkal mutatnak példát a fiatalabbaknak, hanem moráljukkal, jellemükkel és szilárd politikai magatartásukkal is. Ez feltétlenül szükséges korunk fiataljainak formálásában. Ezeket a kollektívákat többek között Molnár, Šimek, Klobušovský és Gálik elvtárs vezeti. A folyékony nyersvas fogyasztásának, az öntési veszteségek csökkentésével, a konvertorok belső kiképzése élettartamának növelésével, több tucat újítási javaslat benyújtásával és megvalósításával ezek a kollektívák összesen több mint 3 250 000 koronát takarítottak meg. Az acélmű dolgozói már a korábbi években is tanújelét adták az acéltermelés haladó technológiájának alkalmazása iránti érzéküknek. Minden esetben az üzem technikusai és munkásai együttműködésére támaszkodtak. Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a munkakollektívák kötelezettségeik keretében patronálják a javasolt technológiai újítások üzemi kipróbálását és tartós felhasználásukat. Sok esetben olyan munka ez, amely kívül esik munkakötelességeiken. A pártcsoportok kommunistái megnyerték az embereket az új dolgoknak, és így a kezdeti problémák ellenére ezek az új munkamódszerek a további előrelépés nélkülözhetetlen feltételévé váltak. Megállapíthatjuk, hogy a munkakezdeményezésnek ez a formája a leghatékonyabbnak bizonyult, mivel a termelésben dolgozók társszerzőivé válnak az új technológiai megoldásoknak. A munkakezdeményezés fejlődéséről tanúskodik a széleskörűen kibontakozott újítómozgalom is. Hiszen üzemünkben csak tavaly 539 újítási javaslatot nyújtottak be, s ezek éves gazdasági hozama 7 313 000 korona. A tervek kimunkálásában, megvalósításában és teljesítésük ellenőrzésében a dolgozók részvételének jó példáit felhasználtuk az 1984. évi terv javaslatának kidolgozásában is. Foglalkoztunk velük a pártalapszervezetek februári taggyűléseinek, a nyilvános gyűléseknek, a termelési értekezleteknek, valamint a társadalmi szervezetek taggyűléseinek az előkészítése során. Ennek az igyekezetnek köszönhető az üzem kezdeményező tervének a jóváhagyása, amelyben a nettó teljesítmény tervfeladatát 6 200 000 korona értékben megemeltük. Ezt elsősorban azzal kívánjuk elérni, hogy egy tonna acélra 2 kg-mal csökkentjük a kokillák fogyasztását, új technológiát alkalmazunk kezelésükben, amelyben a tervezetthez képest 0,5 százalékkal akarjuk csökkenteni az önköltséget. A kezdeményező terv alapja 1344 egyéni és 55 kollektív kötelezettségvállalás. Erre épül az acélmű dolgozóinak üzemi szocialista felajánlása a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére. Célja a termelés minőségének és hatékonyságának további javítása, aminek gazdasági hozama értékben kifejezve 6 millió korona lesz. A košicei kohászokra a CSKP XVI. kongresszusának határozatából az a konkrét feladat hárult, hogy üzembe helyezzék a folyamatos acélöntő berendezést. Ezzel a feladattal sikeresen megbirkóztunk. Az acélmű kollektívája a pártszervezet vezetésével és a szovjet szakemberek cselekvő közreműködésével 1982-ben csakúgy, mint tavaly teljesítette és túlteljesítette a tömbbugák termelésének feladatait. Ebben a hónapban, vagyis két évvel termelésük kezdete óta elérjük a tervezett havi kapacitást - 55 000 tonna tömbbugát. Ez a berendezés kiváló minőségéről, de egyben a rajta dolgozók képességeiről és elkötelezettségéről is tanúskodik. (Folytatás az 5. oldalon) DJ SZÓ 4' 1984. V. 3.
