Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-03 / 104. szám, csütörtök

Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája ALOJZ SLOVIK elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Tesla Piešťany konszernvállalat igazgatóhelyettesének felszólalása Azok között a progresszív szakágazatok között, amelyekről jelenleg tárgyalunk, fon­tos szerepe van az elektronikának, amely a tudományos-műszaki haladás legfonto­sabb hordozója. Kihasználása soha nem tapasztalt mértékben növelheti a munka termelékenységét, s az egész népgazda­ság teljesítményét és hatékonyságát, a ter­melési költségek állandó csökkenése mel­lett. Olyan ágazat, amely nemcsak kihasz­nálja a legújabb tudományos és műszaki vívmányokat, hanem alkotja is azokat. Ezt az is bizonyítja, hogy a 7. ötéves tervidő­szak első három évében az elektrotechni­kai ipar termelése növekedett a leggyor­sabban, mépgedig csaknem 24 száza­lékkal. Ezekhez az eredményekhez a Tesla Piešťany konszernvállalat is hozzájárult, amely ebben az ötéves tervidőszakban a népgazdaság szükségleteinek félvezető alkatrészekből és integrált áramkörökből való ellátásában rendkívül fontos feladato­kat teljesít, s így feltételeket képez ezek széles körű érvényesítéséhez. Különösen nagy gondot fordítunk a legfontosabb mik­roelektronikai alkatrészek, az integrált áramkörök fejlesztésére és gyártására. Az említett tervek megvalósítására vál­lalatunk párt-, szakszervezeti és ifjúsági szervezete a gazdasági vezetéssel együtt egységes eljárási tervet dolgozott ki. Ez meghatározza a legsürgősebb feladatokat, tartalmazza a kitűzött célokat, ezek teljesí­tésének módozatait és határidejét, s a tel­jesítésért felelős személyeket. Ez a forma a mi gyakorlatunkban bevált, s már több éve a végrehajtási tervek teljesítésének megbízható eszközeként szolgál. Ez az eljárásunk teljes mértékben össz­hangban van az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának határozatával, amelyet lebontottunk az egyes szakmai alakulatokra és gazdasági részlegekre, s a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése olyan eredményekhez veze­tett, hogy főleg az 1983-as évben csaknem minden mutatót túlteljesítettünk, s a terven felüli termelés értéke 34 millió koronát ért el. A termelés dinamikája gyorsan növeke­dett, amíg 1981-ben a megelőző évhez viszonyítva 13,4 százalékos volt a növeke­dés, 1982-ben már 21,3 százalékot értünk el, az elmúlt évben pedig 30 százalékot. Az idei terv a termelés 20,9 százalékos növe­lését irányozza elő. Ez a gyors növekedés elsősorban az integrált áramkörök fejlesz­tésének és gyártásának köszönhető. Amíg a diódák és a tranzisztorok gyártásában az 1980-tól 1983-ig terjedő időszakban 1,07 volt a növekedési index, az integrált áram­körök termelésének növekedési indexe elérte a 3,68-as értéket. Befejeztük a mikroprocesszoros rend­szerekhez tartozó integrált áramkörök ki- fejlesztését, s bevezettük ezek gyártását, ami lehetővé tette, hogy a vállalatnál el­kezdjük a hozzáférhető áron beszerezhető iskolai és személyi számítógépek gyártá­sát, s megrendelőink is megvalósíthatják a termékeik, a vezérlési rendszerek és a technológiai eljárások elektronizálásában kitűzött céljaikat. A népgazdaság elektronizálásában a szavakból a tettek mezejére léptünk át. Ezt a tényt a termékeink iránti igények robbanásszerű növekedése is bizonyítja. Habár az idén az említett 20,9 százalékkal növeljük a termelésünket, megrendelőink igényeinek a kielégítése jövőre 90 százalé­kos növekedést tesz szükségessé az idei évhez viszonyítva. Amíg 1981 -ben 25 ezer MHB 4116-os nagy teljesítményű dinami­kus memóriaegységünk raktáron maradt, mert az alkalmazók nem voltak felkészülve a kihasználásukra, tavaly már 83 ezer ilyen memóriaegységet gyártottunk és értékesí­tettünk. A megrendelők ezekből az idén 300 ezer darabot igényelnek, jövőre pedig félmillióra növekszik a kereslet. örülünk, hogy a kereslet ilyen mérték­ben növekszik, de ezzel a gondjaink is növekednek, mert nincs elég erőnk, hogy a diódáink, a tranzisztoraink és az integrált áramköreink iránti igényeknek teljes mér­tékben eleget tegyünk. Ennek főleg az az oka, hogy a kiépített kapacitásainkat nem használjuk ki teljes mértékben egyes döntő fontosságú alap- és nyersanyagok hiánya miatt. A csiszolópor hiánya miatt például e hó 19-én le kellett állítanunk a VLSI áramkörök gyártását. Ennek beszerzésére megkésve szabadították fel a szükséges pénzügyi fedezetet. A szükségletek fede­zésére szolgáló pénzgazdálkodás felett mélyebben el kellene gondolkozni, hogy ez ne veszélyeztesse az idei tervben előirány­zott feladatok teljesítését. Részben nyers- és alapanyagok, részben pedig tartozékok és pótalkatrészek behozataláról van szó, amelyek nélkül a berendezések egy részét nem lehet üzemeltetni. Nem nézünk tétlenül erre az állapotra, ezért ahol erre lehetőség mutatkozik, ott a központi szervek segítségével meg akar­juk oldani a problémákat. Holíčban például egy kihelyezett üzem építését tervezzük a diódás szerkezetek fejlesztésére és gyár­tására, ami jelentős műszaki és munkaerő­kapacitást szabadít fel az anyavállalatunk­nál a tranzisztorok és az integrált áramkö­rök gyártásának fejlesztésére. A 106-os állami feladat keretében meggyorsítjuk a VLSI integrált áramkörök gyártási részle­gének a rekonstrukcióját, ami lehetővé te­szi a termelés kiszélesítését. Ennek végre­hajtása eredetileg az 1987-89-es évekre volt tervezve, de a Tudományos-Műszaki és Fejlesztési Állami Bizottságnak, a Sta- voindustria és az Elektroprojekta Praha vállalatok pozitív hozzáállásának köszön­hetően konkrét intézkedéseket teszünk ab­ban az irányban, hogy ezt a munkát már az 1984-86-os években megvalósítsuk. Ki­szélesítjük továbbá a szocialista országok közötti nemzetközi együttműködést. Ma­gyarországnak például van egy új kapaci­tása a VLSI integrált áramkörök gyártásá­ra, amely még nincs teljes mértékben ki­használva. Szerelóautomatákkal látjuk el a tranzisztorok gyártási részlegeit a Nové Mesto nad Váhom-i VUMA Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézetből, az NDK- beli ZFTM Dresden vállalatból és saját termelésünkből. Tudjuk, hogy még nagy igyekezetet kell kifejteni a további időszerű problémák megoldására. Például be kell szereznünk egy tervező berendezést az integrált áram­körök gyártásához. Üzembe szeretnénk helyezni egy EC 1045-ös számítógépet, amelyre a minisztériumoktól már két éve megkaptuk a keretet. Világos elképzelése­ink vannak a kutatási és fejlesztési munka­helyek korszerűsítésével kapcsolatban a jelenlegi épületünkben. Sajnos, a fejlesz­tési munkahelyek műszaki ellátottsága el­marad a termelési részlegeké mögött, ami egyáltalán nem felel meg a technológiai fejlesztés követelményeinek. Annak is tudatában vagyunk, hogy fiatal, szakképzett káderek nélkül nem lehet gon­doskodni a mikroelektronika fejlesztéséről. Ezek stabilizálásához azonban lakásokra és jobb szociális ellátásra van szükségünk. Kifogásoljuk továbbá a szupertiszta alap­anyagok és vegyszerek szállításában elő­forduló fogyatékosságokat. A vegyiparnak gyorsabb ütemben kellene gondoskodnia ezek biztosításáról, hiszen ez is nélkülöz­hetetlen feltétele a mikroelektronika továb­bi fejlesztésének. A hazai gyártás kifejlesz­tése már ma is növelhetné termelésünk hatékonyságát, javíthatná termékeink mi­nőségét, s csökkenthetné a behozatali szükségleteket a nagy integráltságú áram­körök gyártásához. MAGYARICS VINCE elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság vezető titkárának felszólalása A dunaszerdahelyi járás párt- és gazda­sági szervei a szocialista mezőgazdaság 35 éves útját elemezve arra a következte­tésre jutottak, hogy úgy mint eddig, a jövő­ben is a gépesítés váltja ki majd a legna­gyobb változásokat a mezőgazdaság tech­nológiájában, gazdálkodásában és szocio­lógiájában. A mezőgazdasági gépek - a munkásság és parasztság szövetségé­nek konkrét példái - alapjában megváltoz­tatták a mezőgazdasági munka jellegét, lehetővé tették a munkatermelékenység és a mezőgazdasági termelés intenzitásának növelését és a társadalmi haladást. Pedig a gépesítés olyan intenzifikációs tényező, amellyel kapcsolatban sok kiaknázatlan tartalékunk és megoldatlan problémánk van. A pártszervek és -szervezetek, vala­mint a szakemberek az alaptermelésból arra hívták fel a figyelmünket, hogy túlsá­gosan nagy a rövid ideig használható önjá­ró célgépek részaránya. Ugyanakkor ke­vés az univerzális gép és a felszerelhető adapter. Az új gépek nagyon drágák, telje­sítményük nem felel meg az árnak és nincsenek komplex gépsoraink. A csak rövid ideig használható célgépek kérdését függesztett és vontatott gépek formájában oldjuk meg. A legrosszabb megoldást jelentik a csak rövid ideig hasz­nálható nagy teljesítményű önjáró célgé­pek, mivel kihasználhatóságuk mutatói ala­csonyak és az amortizációs költségek aránytalanul nagyok. A mezőgazdaság gépesítésében a leg­nagyobb problémát a gépsorok hiánya jelenti. Ez már hosszú évek óta gondot okoz, de a probléma új megvilágításba került a növénytermesztési rendszerek beveze­tésével, mivel ezek elképzelhetetlenek a megfelelő gépsorok nélkül. Újból és újból megkezdjük a gépsorok összeállítását, de sohasem sikerül ezeket komplettizálni. Véleményünk szerint mie­lőbb ki kell dolgozni a növénytermesztés gépesítésének koncepcióját, figyelembe véve az egyes növénytermesztési rend­szereket, miközben maximális mértékben szem előtt kell tartani az egységesítés követelményét, pontosan meghatározva az egyes gépek helyét a gépsorokban. Ami a tőkés országokból behozott gépe­ket illeti, áruk aránytalanul magas és csak részben térül meg a jobb műszaki mutatók révén. Ezenkívül rendszerint nem sorolha­tók a mi gépsorainkba és csak kevés lehetőség nyílik arra, hogy saját adaptere­inkkel egészítsük ki őket. Ugyanakkor javí­tásuk és karbantartásuk az alkatrészek behozatalától függ. Amint a CSKP KB 10. ülése is hangsú­lyozta, a mezőgazdasági termelés gépesí­tésének és automatizálásának megoldását a Szovjetunióval való, a KGST keretében megvalósított szocialista gazdasági integ­rációban látjuk. A mezőgazdasági gépek kihasználtságának alacsony fokú haté­konysága szorosan összefügg a szubjektív tényezővel. Tanúi lehetünk annak, hogy a mezőgazdasági gépek szakszerűtlen ke­zelése következtében élettartamuk lerövi­dül. Éppen ezért a pártszervek és a gazda­sági vezetők szemináriumok és tanfolya­mok szervezésével igyekeznek elmélyíteni a gépesítók elméleti és gyakorlati ismere­teit. Járásunk pártszervei és gazdasági ve­zetői azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy egy telepet létesítenek a leírt gépek és szerszámok szétszerelésére azzal a céllal, hogy az alkatrészeket felújíthas­suk. Amint magunk is meggyőződhettünk róla, a Szovjetunió szaratovi területén ezt a módszert már régen alkalmazzák. Tudatában vagyunk annak, milyen fon­tos a mezőgazdaság hatékony gépesítése a tudományos-műszaki fejlesztés ismere­teinek felhasználása alapján. Ez a feladat csakis úgy oldható meg, ha lényegesen javul az egyes szervezetek és szervek, mindenekelőtt a kutatási és fejlesztési munkahelyek, az alaptermelés, a gépipar és a kereskedelem együttműködése. Ter­mészetesen a legfontosabb marad tovább­ra is az alaptermelés ellátásának mennyi­sége és minősége. Lényegesen fokozni kell a gépipar anyagi és erkölcsi felelőssé­gét s érdekeltségét a mezőgazdaság fela­datainak teljesítésében. Döntő fordulatot kell elérnünk a mezőgazdasági gépek elosztásában, főleg meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a mezőgazdaság irá­nyításának minden szintjén bizonyos tarta­lékokat alakítanak ki. Ez a gyakorlat ahhoz vezet, hogy egýes esetekben a vállalatok több gépet kapnak a terven felül, mint a terv keretében, ami gondokat okoz a me­zőgazdaság gépesítésének fejlesztésében. Szlovákia Kommunista Pártjának három évvel ezelőtt megtartott kongresszusán a beszámoló leszögezte, hogy a nyugat­szlovákiai kerületben fejleszteni fogjuk a népgazdaság olyan ágazatait, amelyek a műszaki haladás hordozói és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági eredmények javításához. Ilyen például a mikroelektroni­ka és a gépipar. A dunaszerdahelyi járásban is teljes mértékben megvalósítjuk ezt a feladatot. Fejlesztjük a Tesla konszern keretében a fogyasztási elektronika termelési prog­ramját, a gépiparban pedig előkészületek folynak a termelési programok fejlesztésé­re a nehézgépipari művekben és a csap- ágy gyárakban. Annak ellenére, hogy az ipari szerveze­tek nemegyszer ideiglenes termelési csar­nokokban dolgoznak a termelés nő. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a pártalap­szervezetek. A dolgozók a pártszervezetek vezetésével nagyobb feladatokat .teljesíte­nek. Ezt megerősítették az év eleji párt­taggyűlések és a dolgozóknak az SZNF 40. évfordulója tiszteletére kibontakozó kezdeményezése. A járás párt- és állami szervei arra törekednek, hogy a járás fejlődését komp­lexen, a mezőgazdaság és az ipar fejlesz­tésével összhangban valósítsák meg. A Bratislavai Városfejlesztési és Területi Tervezési Állami Intézettel együtt már dol­goznak a járás társadalmi-gazdasági fej­lesztésének távlati tervén. A fejlesztés so­rán számolunk azoknak a kapacitásoknak a felhasználásával, amelyek a dunai víz­lépcsőrendszer építése után maradnak a járásban. MICHAL BLANÁR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Kelet-szlovákiai Vasmű olvasztárénak felszólalása Az acélműben olvasztárként dolgozom és beszélni szeretnék üzemünk dolgozói kezdeményezésének kibontakozásáról. Ebben az esztendőben a technikusok 31 egyéni és hat kollektív tervét, illetve a mun­kások tíz kollektív tervét követjük figyelem­mel és értékeljük. A megvalósított kötele­zettségvállalások összhozamának értéke 8 921 000 korona. A termelésben az új, haladó módszerek alkalmazásában jelentős szerepük van a szocialista munkabrigádoknak. Többnyi­re tapasztalt kommunisták vezetik őket, akik nemcsak szaktudásukkal mutatnak példát a fiatalabbaknak, hanem moráljuk­kal, jellemükkel és szilárd politikai maga­tartásukkal is. Ez feltétlenül szükséges korunk fiataljainak formálásában. Ezeket a kollektívákat többek között Molnár, Šimek, Klobušovský és Gálik elv­társ vezeti. A folyékony nyersvas fogyasz­tásának, az öntési veszteségek csökken­tésével, a konvertorok belső kiképzése élettartamának növelésével, több tucat újí­tási javaslat benyújtásával és megvalósítá­sával ezek a kollektívák összesen több mint 3 250 000 koronát takarítottak meg. Az acélmű dolgozói már a korábbi évek­ben is tanújelét adták az acéltermelés haladó technológiájának alkalmazása iránti érzéküknek. Minden esetben az üzem technikusai és munkásai együttmű­ködésére támaszkodtak. Külön szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a munkakollektívák kötelezett­ségeik keretében patronálják a javasolt technológiai újítások üzemi kipróbálását és tartós felhasználásukat. Sok esetben olyan munka ez, amely kívül esik munkaköteles­ségeiken. A pártcsoportok kommunistái megnyerték az embereket az új dolgoknak, és így a kezdeti problémák ellenére ezek az új munkamódszerek a további előrelé­pés nélkülözhetetlen feltételévé váltak. Megállapíthatjuk, hogy a munkakezdemé­nyezésnek ez a formája a leghatéko­nyabbnak bizonyult, mivel a termelésben dolgozók társszerzőivé válnak az új tech­nológiai megoldásoknak. A munkakezdeményezés fejlődéséről tanúskodik a széleskörűen kibontakozott újítómozgalom is. Hiszen üzemünk­ben csak tavaly 539 újítási javaslatot nyúj­tottak be, s ezek éves gazdasági hozama 7 313 000 korona. A tervek kimunkálásában, megvalósítá­sában és teljesítésük ellenőrzésében a dolgozók részvételének jó példáit fel­használtuk az 1984. évi terv javaslatának kidolgozásában is. Foglalkoztunk velük a pártalapszervezetek februári taggyűlé­seinek, a nyilvános gyűléseknek, a terme­lési értekezleteknek, valamint a társadalmi szervezetek taggyűléseinek az előkészíté­se során. Ennek az igyekezetnek köszön­hető az üzem kezdeményező tervének a jóváhagyása, amelyben a nettó teljesít­mény tervfeladatát 6 200 000 korona ér­tékben megemeltük. Ezt elsősorban azzal kívánjuk elérni, hogy egy tonna acélra 2 kg-mal csökkentjük a kokillák fogyasztá­sát, új technológiát alkalmazunk kezelé­sükben, amelyben a tervezetthez képest 0,5 százalékkal akarjuk csökkenteni az önköltséget. A kezdeményező terv alapja 1344 egyéni és 55 kollektív kötelezettség­vállalás. Erre épül az acélmű dolgozóinak üzemi szocialista felajánlása a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteleté­re. Célja a termelés minőségének és haté­konyságának további javítása, aminek gazdasági hozama értékben kifejezve 6 millió korona lesz. A košicei kohászokra a CSKP XVI. kongresszusának határoza­tából az a konkrét feladat hárult, hogy üzembe helyezzék a folyamatos acélöntő berendezést. Ezzel a feladattal sikeresen megbirkóztunk. Az acélmű kollektívája a pártszervezet vezetésével és a szovjet szakemberek cselekvő közreműködésével 1982-ben csakúgy, mint tavaly teljesítette és túlteljesítette a tömbbugák termelésé­nek feladatait. Ebben a hónapban, vagyis két évvel termelésük kezdete óta elérjük a tervezett havi kapacitást - 55 000 tonna tömbbugát. Ez a berendezés kiváló minő­ségéről, de egyben a rajta dolgozók képes­ségeiről és elkötelezettségéről is tanús­kodik. (Folytatás az 5. oldalon) DJ SZÓ 4' 1984. V. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom