Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-18 / 116. szám, péntek

A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfor­dulója tiszteletére a Sabinovi Nehéz­gépipari Vállalat dolgozói felaján­lották, hogy javít­ják termékeik mi­nőségét, növelik a termelés gazda­ságosságát, és túl­teljesítik tervfel­adataikat. Az újítók azt a célt tűzték ki, hogy 400 000 koro­na megtakarítást érnek el. A képen: Jozef Timko egy számjegyvezérlésű fúrógépen fúrófe­jet cserél. (Milan Krajňák felvétele - ČSTK) „Ezt csak szívvel lehet csinálni“ Eredményes vöröskeresztes munka Emberség, szeretet, segítség- nyújtás... Vöröskereszt. A duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) já­rásban talán így lehetne jellemez­ni a Vöröskereszt tagjainak tevé­kenységét. Miben rejlik a jó össz- munka titka? Erre a kérdésre szí­vesen válaszolt Pápay László, a Vöröskereszt járási bizottságá­nak vezető titkára.- Talán abban, hogy az embe­rek megértették, egymás segíté­se, támogatása nélkül nem lehet sem dolgozni, sem élni. Persze ehhez a felismeréshez is önma­guknak kellett eljutniuk - mondta határozottan, majd visszaemléke­zett az eltelt több mint húsz évre, amit ebben a tisztségben eltöltött. - Amikor 1963-ban ide kerültem, csupán kétszázan voltunk. Az év­záró taggyűlésre pedig csak 35-en jöttek el. Mondanom sem kell, hogy néhány lelkes munkatársam­mal nagyon elkeseredtünk. Csele­kedni kellett... Ma a járásban 17 492 tagot tar­tanak nyilván s el szeretnék érni, hogy minden hatodik lakos tagja legyen ennek az önkéntes szerve­zetnek. A Vöröskereszt egyik elsőrendű feladata a véradók toborzása. A járásban 1161 példás, 1176 ér­demes véradó van, 693-man meg­kapták a bronz-, 57-en az ezüst, ketten pedig az arany Janský em­lékérmet.- Célunk, hogy ne mindig ugyanazokat a véradókat kérjük fel erre a humánus cselekedetre, hanem újakat toborozzunk. Sike­rült elérnünk, hogy ma már a mennyiség mellett a vér minősé­gére is ügyelünk. Hogyan? Úgy, hogy a járásban a véradási tervet vércsoportok szerint dolgozták ki, így szükség szerint irányítani tud­ják a véradókat. Büszkék arra, hogy a járásban - a XV. pártkong­resszus tiszteletére - 1977. január elsejétől mindenki térítésmente­sen adja a legdrágábbat, a vért.-A jó összmunkának köszön­hető ez, hiszen önmagunk nem sokra mennénk. S kit lehetne ki­emelni? A tűzoltókat, a sportoló­kat, a nőszövetség vagy az ifjúsá­gi szervezet tagait? - próbálta a vezetötitkár felállítani a sorren­det, de hiába.- Egyre több fiatal jön közénk, új alapszervezetünk lesz Légen, ahol a nemrég átadott kórházrész­leg minden dolgozója a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére be­lép a Vöröskeresztbe, de 150sza- kács-pincér tanuló is erősíti majd sorainkat. Az egészségügyi kér­dések sokunkat foglalkoztatnak, s talán ezért is a járásban minden 34. lakos járatja a Népegészség vagy a Zdravie folyóiratot.- Tiszteletben tartani az időse­ket, szebbé tenni az öregségüket nemcsak októberben,- a tisztelet- adás hónapjában, hanem az év minden napján ugyancsak fontos küldetésünk. 180 gondozónőnk példásan látja el, gondozza az idős lakosainkat, szerencsére ná­lunk nincsenek úgy megterhelve, mint a nagyvárosokban. Faluhe­lyen ugyanis élnek még a jószom­szédi kapcsolatok, s kevesebb a magára hagyott ember. Igaz vi­szont, hogy meg kell oldanunk a lakótelepi öregek gondját. Fon­tosnak tartjuk, hogy kimozdítsuk őket otthonaikból. Ebben segítjük egymást a járás 19 nyugdíjasklub­jával, melyeknek ez idáig 638 tag­juk van. A Vöröskereszt sokrétű tevé­kenységét hiánytalanul összegez­ni lehetetlen. Apró mozaikkövek­ből áll össze a kép - a sikeres, eredményes összmunka. De a si­kerek mögött lelkes emberek áll­nak, akik magukkal tudják ragadni a tömegeket. Ilyen Kubík Károly doktor, aki 1949-töl a járási bizott­ság elnöke, vagy Riedl Ilonka né­ni, aki 1947-ben lett tagja a szer­vezetnek. S Ilonka néni még most is, immár nyugdíjasként a járási bizottságon dolgozik. Számos ok­levél, tíz kitüntetés is bizonyítja érdemdús tevékenységét. Hat­vanhat évével, tapasztalataival, ő a szervezet „élő lexikonja“. Tudja, mi hol található, mi az a fel­adat, amit el kell végezni. Fiatalon kezdte, járta a falvakat, szerve­zett, toborzott, pedig otthon három kisgyerek várta. Miért csinálta?- A gyerekeim betegesek vol­tak. S a Vöröskereszten keresztül jutottak el tengerparti fürdőbe. Ta­lán ezért, talán azért, mert szere­tem az embereket, amikor szük­ség volt rám, mindig mentem és segítettem. S ameddig egészsé­gem engedi, örömmel megyek most is. Mert ezt a munkát csak szívvel lehet végezni és most az elismerés is erre kötelez...- S mi bízunk benne, hogy még sokáig oktat, nevel, tanít, segít nekünk - szólt közbe Pápay Lász­ló, miközben kedvesen átölelte Ilonka néni vállát. A dunaszerdahelyi járás 85 alapszervezetében, négy egész­ségügyi intézetében, tíz gimnáziu­mában, illetve szakiskolájában lel­kes vöröskeresztesek dolgoznak. Vért adnak, elsősegélyt nyújtanak, s ahol szükség van segítségre- ott vannak. De bekapcsolódnak a mezőgazdasági munkákba is, a városszépítési akcióban tavaly 15 531 órát dolgoztak, leadtak 5198 kg gyógynövényt, több ezer kiló papírt és vasat gyűjtöttek s tet­ték, amire elkötelezték magukat- segítettek és segítenek ember­társaikon. PÉTERFI SZONYA ORVOSI TANÁCSADÓ A trombózis A trombózis, embólia hallatán az emberek valamilyen veszélyes, sokszor halálos kimenetelű beteg­ségre gondolnak, de keletkezésé­ről általában keveset tudnak. A trombózis, vagyis az érelzá­ródás kialakulásában több ténye­zőnek van szerepe. Ilyen például a vérösszetétel kóros megváltozá­sa, a vérárait# lassúbbodása, sú­lyos fertőző betegségek, az érfal kóros elváltozása, sérülése, gyul­ladása és a véralvadás fokozódá­sa. A verőérembólia leggyakrab­ban a bal sz-ívfélben keletkezett trombusból, vérrögből ered, amely ott gyulladás, pitvarlebegés vagy szívműködés-csökkenés követ­keztében lép fel. A zsákszerű aor­tatágulás miatt keletkező trombu- sok és a szklerózisos aorta fali trombusai is elég gyakran okoz­nak embóliát. Előfordul az is, hogy az embus a gyűjtőeres rendszer­ből származik és a jobb pitvarból jut át a bal pitvarba, s a nagy vérkörbe, vagy pedig a jobb kam­rából a tüdőartériába kerülve, an­nak egyik kisebb vagy nagyobb ágát dugaszolja el. Vérembóliát nemcsak leszakadt trombusok, vérrögök okozhatnak, hanem a sérülések folytán a gyűjtőeres rendszerbe kerülő levegő, zsír és testszövetek is. A levegő legin­kább a fej és a nyak gyűjtőereinek sérülése folytán kerül a gyűjtőeres rendszerbe. Zsírembólia főképp csonttörések folytán keletkezik, ha a csontvelő is megsérül és zsír kerül az erekbe. Szövetembólia a méhlepény sejtjeiből, a májsej­tekből, a csontvelő sejtjeiből vagy a rosszindulatú daganatok sejtjei­ből származhat. A verőértrombózis és a trom­busból származó verőérembólia klinikai tünetei nagyon hasonlóak. Főleg abban különböznek egy­mástól, hogy a tünetek embólia esetén hirtelen, trombózis esetén pedig lassabban szoktak jelent­kezni. Az aorta trombózisa sokkal gyakoribb, mint az embóliája. Mindkettő kizárólag a hasi aortán támad. Ha a teljes elzáródás a ve­se veröereinek eredése fölött tör­ténik, az esetek túlnyomó részé­ben gyorsan bekövetkezik a halál. A hasi aorta trombózisa egyéb tünetekkel is jelentkezhet: görcsös fájdalmak, nyomásérzékenység a has felső részében, csuklás, hányás, hasmenés, ájulás, szag­gató fájdalom és mozgási bénulás jelentkezik mindkét alsó végtagon. A láb hideg, kezdetben halvány, majd elkékül, a lábszár és comb A technika és a kereskedelem Apró, szűk boltok jellemezték a felszabadulás után Szlová­kia kereskedelmi hálózatát. Áruházak a fővároson kívül alig voltak. Gyökeres változás a hatvanas években állt be: ekkor kezdték el a Prior áruházak építését, elősorban azokban a városokban, melyekben a vásárlási feltételek különösen kedvezőtlenek voltak. A bevásárlóközpontok, áruházak léte­sítésével megvalósulhatott az egy fedél alatti vásárlás és nem utolsósorban a kereskedelmi dolgozók munkafeltételei is javultak. Ez nemcsak a Prior áruházakra (melyekből a Szlo­vák Szocialista Köztársaságban 21 van és további 4 épül) vonatkozik, hanem a többi üzletre is, hiszen az önkiszolgálók létrehozásával jobban kihasználható az eladóterület, csök­kenthető az elárusítók száma. Az új üzletekbe a szép beren­dezésen kívül számos műszaki eszközre is szükség van a zavartalan üzemeltetéshez. Az árusítás korszerűbb formája újabb lépéseket kényszerí- tett ki: meg kellett változtatni a kínálás módját, az áru elhelyezésével és csomagolásával is az adott körülmények­hez kellett alkalmazkodni. De fontos volt a pénztári gépek beszerzése is. A kezdetben használt gépek beváltak s napja­inkban is arra késztetik használóikat, hogy minél jobban kíméljék őket, mivel az újabb típusúak, bár jóval drágábbak, kevésbé megbízhatóak. Joggal várják el a kereskedelmi dolgozók, hogy az elektrotechnikai ipartermékein küszöbölje ki a gyakorlatban észlelt fogyatékosságokat. Az utóbbi időben sokat beszélünk a fogyasztók érdekvé­delméről, az ezzel kapcsolatos intézkedésekről. Nagyot len­díthetne a megoldáson, ha valamennyi üzletünkben megfe­lelő, az árat is mutató mérlegeket használnának. A Transporta vállalatnak van ugyan egy ilyen mérlege, melynek a tömege azonban aránytalanul nagy (45 kilogramm) és az ára is ennek megfelelően magas (35 000 korona). Hiányoznak az olyan mérlegek is, melyek egyúttal számláznak, vagy öntapadó címkét ragasztanak. A Transporta vállalat fejlesztési tervé­ben az előbbiek gyártásának időpontját 1988-ra jegyezték be. De szólhatunk az élelmiszerüzletekben és a vendéglátó­ipari létesítményekben nélkülözhetetlen hűtő- és fagyasztó­berendezésekről. Ezek nélkül ma már elképzelhetetlen az árusítás, a kiszolgálás. A hűtőberendezések gyártóinak azonban az áru minőségének előírás szerinti megtartásán kívül ügyelniük kell az energiatakarékosságra is. A vendéglátóipari létesítményeket említve nem hagyhatjuk figyelmen kívül az évek óta hiánycikknek számító és nagyon is szükséges kellékeket. Igaz ugyan, hogy egy részük beszer­zéséhez devizára is szükség van, de talán a hazai vállalatok is gyárthatnák a nagy katlanokat, edénymosogatókat, vagy például a fagylaltgépeket. Nem irigylésre méltó a kereskedelmi dolgozók, elsősorban a nők helyzete (bár az áruk kisebb egységekbe való csoma­golása terén bizonyos eredményt hozott a termelőkkel való együttműködés), hisz rengeteget cipekednek, mert a kis kézikocsik, targoncák és egyéb műszaki eszközök gyártásá­ról mintha teljesen megfeledkezett volna az ipar. A kereske­delmi egységek, vendéglők, raktárak takarításában sem segí­tenek nekik a gépek. Vásárlásaink során aligha jutnak eszünkbe a felsorolt gondok. Elvárjuk, hogy udvariasan szolgáljanak ki, hogy megkapjuk a keresett árut. A kereskedelmi tárca dolgozói viszont tudnak az említett hiányokról s az elkövetkező idő­szakban fokozott figyelmet szentelnek nemcsak a kiskeres­kedelmi hálózat fejlesztésének, hanem a megfelelő műszaki felszerelések, berendezések biztosítására is. Szorosabban együttműködnek a kutatóintézetekkel, a tervezőkkel és remé­lik mielőbb gyártani fogják a kereskedelmi egységekben eddig nélkülözött, kellő műszaki színvonalú termékeket. Ezek alkalmazásával nemcsak a dolgozók munkája lesz könnyebb, hanem a vásárlók elégedettsége is növekedik. DEÁK TERÉZ verőerein nem tapintható lüktetés. Bekövetkezhet az alsó végtagok üszkösödése is. A trombózis abban is különbö­zik az embólia tüneteitől, hogy mivel lassú a kifejlődése, ezért olyan pótvérkeringés alakul ki, hogy üszkösödés nem következik be. Embólia esetén hat órán belül megkísérelhető az embus, ill. a trombus, vagy a vérrög eltávolí­tása. Ha a beteg súlyos állapota miatt a műtét veszélyes, gyógy­szeres kezelést kell alkalmazni. A koszorúerek trombózisa és embóliája okozza a szívizom in­farktusát. Az agyi verőerek trom­bózisa és embóliája különféle agyi góctüneteket okozhat, és gyakran halálos kimenetelű lehet. A bélütő­erek trombózisa, ill. embóliája - ha nagy kiterjedésű - bélátfúródást és gyorsan lezajló hasnárgyagyulla- dást okoz. Tünete: hasi fájdalom, hányás, bágyadtság, szapora pul­zus, hőemelkedés, bélpangás, esetleg véres széklet. A kisebb verőér eldugulása nem okoz in­farktust és magától meggyógyul­hat. A lép infarktusa léptáji fájdal­mat okoz. Az infarktus többnyire elhegesedik és hashártyagyulla- dást okoz. Ebben az esetben mű­tétre van szükség. A veseütőerek kisebb ágainak eldugulása esetén vérvizelés vagy embóliás vese­gyulladás szokott fellépni. Na­gyobb ágak eldugulása heveny görcsös ágyéktáji fájdalmat okoz és veseinfarktushoz vezet. A vize­let mennyisége csökken, a has puffadt, ájulás és hőemelkedés je­lentkezik. A végtagok nagyobb ütőereinek embóliája igen erős fájdalommal, a kéz és lábfej elhalványodásával, hideggé válásával jár. Ilyen eset­ben a betegnek kórházi kezelésre van szüksége. A tüdőartéria trombózisa elég­gé ritka, a tüdőembólia viszont igen gyakori. A tüdőartéria törzsé­nek vagy mindkét főágának elzá­ródásakor a légzés nehézzé válik, a pulzus kitapinthatatlan, s a halál pillanatok vagy percek alatt beáll. A tüdőartéria kisebb ágainak em­bóliája is okozhat halált, de több­nyire csak tüdöinfarktus képződik. A betegséget nehéz légzés, a mellben hirtelen érzett szúrás, köhögési inger és ájulás jelzi. Mindennemű gyűjtóérgyulladás trombózissal járhat. A gyulladás nélkül keletkező trombózisok többnyire mozdulatlan fekvés után keletkeznek, általában negyven évnél idősebb betegeknél, ritkább esetekben műtét után. A kialakult trombózist többek között véralva­dást csökkentő gyógyszerek ada­golásával gyógyítják. Köztudomású, hogy a visszér- megbetegedésben szenvedőket gyakran fenyegeti a trombózis ve­szélye, ezért ajánlatos idejében orvoshoz fordulniuk, de még jobb ezt a betegséget megelőzni he­lyes életmóddal és megfelelő, vér­keringést nem gátló öltözködés­sel Dr. BARTOS TIBOR új s jA 4 1984. V. 18. KOMMENTÁLJUK

Next

/
Oldalképek
Tartalom