Új Szó, 1984. május (37. évfolyam, 103-127. szám)

1984-05-03 / 104. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1984. V. 3. Az amerikai hatóságok durva önkénye A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TILTAKOZÓ NYILATKOZATA (ČSTK) - A washingtoni Dulles repülőtéren április 30-án durva provokáció áldozatává vált Szergej Kozlov szovjet állampolgár, akit nyomásnak és zsarolásnak tettek ki, hogy megakadályozzák haza­térését a Szovjetunióba. _____ A Szovjetunió külügyminisztéri­uma ezzel kapcsolatosan az USA moszkvai nagykövetének címzett nyilatkozatában hangsúlyozza: az amerikai fél számára ismeretes volt, hogy Szergej Kozlov a hiva­talos csere keretében tudományos tanulmányútra érkezett az Egye­sült Államokba. Azt is tudta, hogy egészségi állapotára való tekintet­tel még a tanulmányút letelte előtt vissza kellett térnie a Szovjet­unióba. Mégis az általánosan elismert normákkal ellentétben és az alap­vető humanitáris szempontokat fi­gyelmen kívül hagyva hivatalos amerikai személyiségek a repülő­téren több megalázó kihallgatás­nak vetették alá a beteg embert, hosszabb ideig tartották elkülönít­ve a szovjet nagykövetség mun­katársaitól és végül megakadá­lyozták elutazását Moszkvába, úgyhogy Szergej Kozlov kénytelen volt visszatérni a szovjet nagykö­vetség épületébe. Nem kétséges - hangsúlyozza a nyilatkozat -, hogy ez az egész felháborító és embertelen akció Hadgyakorlat Az amerikai intervenciós gyors­hadtest május 7-e és 11 -e között Japán területén a villámgyors tá­madások végrehajtását fogja gya­korolni. A Hawaii-szigeteken állo­másozó 25. hadosztály egységeit hétfőn légi úton szállítják a Fudzsi hegy lábához, ahol az amerikai hadsereg tart fenn lóteret. Emellett a hadgyakorlaton harckocsik és más nehéz haditechnika támoga­tásával a japán szigeteken elhe­lyezett amerikai egységek is részt vesznek. A maga nemében az első ilyen, japán területen végre­hajtott hadgyakorlat azt a célt szolgálja, hogy megerősítse Ja­pán szerepét a Washington-Tokio stratégiai szövetségen belül. Mondale megerősítette pozícióját (ČSTK,) - Eddig nem végleges eredmények szerint Walter Mon­dale volt amerikai alelnök Tennes­see szövetségi államban meg­nyerte a demokrata párt elővá­lasztását, amikor a szavazatoknak több mint 40 százalékát szerezte meg. Az amerikai főváros, Washing­ton körzetében Jesse Jackson néger lelkész győzött a demokra­ták elóválasztási küzdelmében, a szavazatok több mint 60 száza­lékával. Az előzetes eredmények szerint nem lehet még pontosan megha­tározni, hogy az elnökjelöltségre pályázó politikusok közül kit há­nyán támogatnak majd a párt or­szágos elnökjelölő konvencióján. Valószínű azonban, hogy Mondale megerősítette eddigi vezető pozí­cióját, a második Gary Hart colo- radoi szenátor és harmadik Jesse Jackson. Botrányos ítélet (ČSTK), - Tipikusan botrá­nyos ítéletet hozott az alsó- szászországi Braunschweig közigazgatási bírósága az el­múlt napokban A demokrati­kus közvélemény és a köz- igazgatási szervek tiltakozása­it elutasítva engedélyezte ugyanis, hogy a Harz egység­ben, Bad Harzburg községben május 17-e és 20-a között az SS első harckocsihadosztályá­nak volt tagjai megtartsák pro­vokatív összejövetelüket. Az antifasiszták és a helyi szervek fenntartásait a bíróság azzal utasította el, hogy a volt SS-gyilkosok szövetségét a nyugatnémet alkotmány védi“. előre kitervelt volt. Ezt bizonyítja közvetlenül az is, hogy Szergej Kozlov repülőtéri kihallgatásán ak­tívan részt vettek az amerikai kül­ügyminisztérium magas beosztá­sú képviselői, köztük Richard Burt külügyminiszter-helyettes. Ezek a tények világosan bizo­nyítják, hogy az amerikai hatósá­gok megsértik a nemzetközi köte­lezettségeket és számos nyilatko­zatuk ellenére semmit sem tesz­nek a szovjet állampolgárok egye­sült államokbeli tartózkodása normális feltételeinek biztosítása érdekében. Ellenkezőleg, ezzel teljesen ellentétben járnak el. A Szovjetunió külügyminisztéri­uma a durva önkény eme törvény- 1 ellenes aktusa ellen határozottan tiltakozott és követelte, hogy Szer­gej Kozlov számára tegyék lehető­vé azonnali és akadály nélküli ha­zatérését és vessenek véget az Egyesült Államokban tartózkodó szovjet állampolgárok körüli meg­engedhetetlen helyzetnek. AZ OLASZ RENDŐRSÉG ked­den Vicenzában brutálisan szét­kergetett egy tüntetést, melynek résztvevői a kormány fegyverke­zési kiadásai és az ellen tiltakoz­tak, hogy a NATO-nak támasz­pontjai vannak az országban. 2Q-150 KILOTONNA TNT nagyságú brit nukleáris töltet kí­sérleti robbantását hajtották végre hétfőn a nevadai sivatagban levő amerikai nukleáris kísérleti tele­pen - jelentette be tegnap Lon­donban a brit hadügyminisztérium. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK fo­kozni szándékozik a nyomást Ja­pánra, amelynek jelentős szerepet szán globális stratégiájában. A ja­pán kormányhoz közelálló forrá­sok szerint Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter közelgő tokiói látogatásán szorgalmazni fogja, hogy Tokió további amerikai fegyvereket vásároljon a japán hadsereg és haditengerészet szá­mára. AUSZTRIA kereskedelmi mér­leghiánya az Európai Gazdasági Közösséggel szemben elérte a 69,9 milliárd schillinget és csak tavaly - a megelőző évhez képest - 10 milliárd schillinggel emelke­dett. Nicaragua A washingtoni politika súlyos károkat okoz az országnak (ČSTK) - Washington a Nicara­gua elleni hadüzenet nélküli hábo­rújának részeként a szomszédos országok területén sorozatosan provokatív hadgyakorlatokat tart. Célja a sandinista forradalmi ve­zetés helyzetének aláásása az el­lenforradalmi elemek segítségé­vel. Ezt hangsúlyozta a Chinande- ga városban megtartott május el­sejei munkásgyúlésen Jaime Wheelock, a managuai sandinista vezetés tagja, mezőgazdasági mi­niszter. A nicaraguai politikus szerint a Fehér Ház politikájának célja a sandinista forradalom vívmá­nyainak a felszámolása és egy népellenes rezsim hatalomra jut­tatása. Az amerikai zsoldosok csak az utóbbi két évben több mint 2200 nicaraguai földművest gyilkoltak meg. Ez a szám nem foglalja ma­gába azokat a katonákat, akik az amerikai titkosszolgálat által fel­fegyverzett és irányított ellenforra­dalmi bandákkal vívott hősi harc­ban vesztették életüket. Nicaraguát több mint 2 milliárd dolláros kár érte az utóbbi időben annak következtében, hogy Wa­shington szervezett agresszív ak­ciókat hajt végre és manipulál azon mezőgazdasági termékek áraival, amelyeket Nicaragua ex­portál. A közép-amerikai országot je­lentős károk érték annak követ­keztében is, hogy a gazdasági életet most elsősorban a honvé­delem céljaira kellett orientálni. Az ország északi és déli területein uralkodó feszült helyzet szüksé­gessé teszi, hogy több mint 20 ezer munkás részt vegyen az ag- resszor ellen folyó védelmi akci­ókban. Május elsejei beszédében Jai­me Wheelock arra is figyelmezte­tett, hogy az országban működő felforgató elemek és népellenes körök szintén a forradalmi vezetés helyzetének az aláásására törek­szenek. Jelentős előrelépés a csehszlovák—kubai együttműködésben (ČSTK) - Havannában befeje­ződött a csehszlovák-kubai tudo­mányos-műszaki és gazdasági együttműködési bizottság 8. ülé­se, s ebből az alkalomból nyilatko­zott a Csehszlovák Sajtóiroda ot­tani tudósítójának Ladislav Gerle szövetségi miniszterelnök-helyet- tes, a bizottság csehszlovák rész­legének elnöke. Hangsúlyozta, hogy a csehszlo­vák-kubai együttműködésben az utóbbi időben minden téren jelen­tős előrelépés történt. Ezt igazolja például az a körülmény, hogy Ku­ba jelenleg villamosenergia-ter- melésének 22 százalékát cseh­szlovák berendezésekkel állítja elő. A vegyes bizottság ülésén aláírt jegyzőkönyv biztosítja a két or­szág közötti gazdasági együttmű­ködés elmélyítését nemcsak az energetika és a gépgyártás, ha­nem a kohászat, a gyógyszeripar és az egészségügy terén is. A kölcsönös együttműködésben ezentúl nagy hangsúlyt helyeznek a termékek és berendezések köl­csönös szállításán kívül komplex termelési egységek közös gyártá­sára és építésére is. Például a Ku­bában felépítendő sörgyár beren­dezéseinek csak a 30 százalékát szállítja a csehszlovák partner, a többit Kubában gyártják. Ladislav Gerlét fogadta Fidel Castro legfelsőbb kubai párt- és állami vezető is, aki pozitívan érté­kelte az együttműködés elmélyí­tésének lehetőségeit. Szudánban átszervezik a kormányt Nimeri vasárnap rendelte el a szükségállapotot (ČSTK) - Két nappal a szükségálla­pot elrendelése után tegnap Nimeri szudáni elnök bejelentette a kormány átszervezését. A SUNA szudáni hírügynökség sze­rint Hasim Uszman lett az új külügymi­niszter, Juszuf Hasszan Hadzs tábor­nok az új védelmi államminiszter, a belügyminiszteri tárcát pedig Kamal Hasszán Ahmad kapta. Nimeri elnök továbbra is megtartotta államfői tiszt­sége mellett a nemzetvédelmi minisz­teri tárcát is. Muhamad Abdái Kadir személyé­ben kinevezték a kormányzó Szudáni Szocialista Szövetség Párt Központi Bizottságának új első titkárát is. Szudánban jelentések szerint to­vábbra is feszült a helyzet. Khartum- ban változatlanul érvényben van a kijá­rási tilalom. Az egész ország területén tilos nagygyűléseket, összejöveteleket és tüntetéseket tartani. Dzsafar Nimeri vasárnap a szükség­állapot elrendelését azzal indokolta, hogy az utóbbi időben fokozták aktivi­tásukat az ellenzéki erők és a ország nehéz gazdasági helyzetbe jutott. Az elnök vasárnapi beszédében meg­erősítette, hogy határozottan fellépnek az ellenzékkel szemben, valamint le­számolnak a sztrájkokkal és a korrup­cióval. KOMMENTÁRUNK Tulipán és rakéta A holland parlamentnek két héten belül döntenie kell arról, hogy telepítsék-e az ország­ban a negyvennyolc amerikai ro­botrepülőgépet vagy sem. Más nyugat-európai országban hason­ló döntés előtt a hírmagyarázók szinte kockázatvállalás nélkül, előre „megjósolhatták“ az ered­ményt, ez esetben a legbeavatot- tabbak közül is csak kevesen mer­nének véglegesen a-t vagy b-t mondani. A tulipánok hazájában már több mint egy esztendeje rendkívül heves a rakétavita, amit az is igazol, hogy a holland had­ügyminiszter a NATO nukleáris tervező csoportjának még az ápri­lis első hetében megtartott ülésén sem tudott biztosítékot adni töm­bön belüli kollégáinak a telepítést illetően, bár azok Washingtonnal az élen erős és összehangolt nyo­mást gyakoroltak rá. A csoport ülését megelőzően Caspar Weinberger amerikai had­ügyminiszter is tett egy villámlá­togatást Hágában. Ruud Lubbers kormányfővel is csupán erről az egy témáról folytatott tárgyaláso­kat, kihangsúlyozva, hogy a raké­ták telepítése a nyugati védelmi rendszer szempontjából elvi jelen­tőségű. Még korábban, március közepén Joseph Luns NATO-fő- titkár próbálta rábírni a hágai ve­zetést, hogy adjon zöld utat a ra­kétáknak. ó azzal érvelt, hogy ha Hollandia nemet mondana, azzal nagyon megrendülne az ország helyzete az atlanti szövetségben, másrészt pedig nagy csalódást okozna az egész tömbnek. Te­gyük mindjárt hozzá: elsősorban a Fehér Háznak, hiszen éppen Luns jelentette ki rendkívül cinikus módon még január végén egy genfi sajtóértekezleten, hogy a Nyugatnak ragaszkodnia kell az első atomcsapás lehetőségéhez, ezért nem vállalhatja (azt, amit a Szovjetunió már megtett), hogy nem veti be elsőként a nukleáris fegyvert. Hozzáfűzte: a nukleáris elrettentés csak akkor lehet elég hatásos, ha a Szovjetunió sosem lehet bizonyos a nyugati szándé­kok felől. A hogy közeleg a hágai parla­menti szavazás időpontja, úgy szaporodnak a washingtoni figyelmeztetések is Lubbersék cí­mére. Bár Hollandia annak idején elvben egyetértett a NATO 79-es kettős határozatával, Bonnal, Lon­donnal és Rómával ellentétben azonban még nem mondta ki a végleges döntést a telepítésről. A kormány, a kereszténydemokra­ta-liberális koalíció álláspontja sem egységes. A keresztényde­mokraták egy része ellenzi, a libe­rálisok viszont támogatják a tele­pítést. Az ellenzék álláspontja egysé­gesebb, jobban kifejezi az ország lakosságának akaratát, amely egyértelműen ellenzi a rakéták be­fogadását. Hollandiában rendkívül erőteljes a békemozgalom, állító­lag a nyugat-európai országok kö­zül itt lehet a leggyorsabban és legkönnyebben megszervezni egy béketüntetést. Ezt az erős rakéta­ellenes mozgalmat Washington­ban már „hollanditisként“, vagy „holland betegségként“ is emle­getik. Kettős nyomás nehezedik tehát a Lubbers-kabinetre: nem hagy­hatja figyelmen kívül a közvéle­mény akaratát, de a NATO-part- nerek, főleg az USA érdekeit sem. A hágai kabinet ezért megpróbál cselezni, valahogy úgy, hogy a kecske is jóllakjon... A hollandi- tis azonban furcsa betegség, könnyen megeshet, hogy a ká­poszta sem marad meg, s a kecs­ke sem lakik jól. Az a kérdés ugyanis, hogy kit tekint a kormány kecskének, a hazai közvéle­ményt-e, vagy pedig a NATO-t, hogy a kettő közül melyiket mivel akarja etetni. Lubbers kormányfő és Hans van dér Broek külügyminiszter korábban olyan javaslatról tárgyalt Washingtonban, hogy ne 48, ha­nem jóval kevesebb rakétát tele­pítsenek Hollandiában. Titkos hol­land remény az is, hogy ha netán sikerülne felújítani a szovjet-ame­rikai párbeszédet, s azon megálla­podnának a Nyugat-Európába te­lepítendő 572 amerikai rakéta számának a csökkentéséről, ak­kor ez a csökkentés elsősorban a Hollandiába szánt szárnyas ra­kétákat érintse. Mint ismeretes azonban, a Szovjetunió teljesen érthetően akkor hajlandó ismét a tárgyalóasztalhoz ülni, ha Nyu­gat-Európában visszaállítják a ra­kétatelepítés megkezdése előtti helyzetet. Ezért Lubbers a közelmúltban úgynevezett új javaslattal állt elő: a woensdrechti légi támaszponton csak a robotrepülőgépek telepíté­sének előkészületeit végezzék el, illetve hozzák létre a telepítéshez szükséges Jeltételeket, a rakétá­kat azonban ne ott tárolják, hanem valamelyik más NATO-országban. „Ezeket csak válsághelyzetben, a kelet-nyugati viszony kiéleződé­se esetén hoznák oda“ - mondta Ruud Lubbers. Javasiatát már az első pillanatban mindkét oldalról tamadások érték. Alan Romberg, a washingtoni külügyminisztéri­umban óva intette a holland kabi­netet, nehogy ilyen módon próbál­ja megvalósítani a NATO-határo- zatot. Ezzel az amerikai kormány­zat úgymond nem kíván beavat­kozni a holland belügyekbe, csu­pán az atlanti szolidaritást akarja erősíteni. |V/|egfigyelők szerint Lubbers iVI indítványa tükrözi, milyen szorult helyzetben van a hágai kabinet. A belső ellenzék soraiban olyan vélemények láttak napvilá­got, hogy a kormány így szeretné túlélni a parlamenti szavazást. Joop den Uyl, az ellenzéki Mun­káspárt szerint egy ilyen „kompro­misszum“ nem a fegyverzetcsök­kentést szolgálja, csupán a raké­tatelepítést ellenző közvéleményt akarja leszerelni. Korábban, a Munkáspárt februári kongresz- szusán a politikus azt mondta, a holland kormányban kellene annyi bátorságnak lenni, hogy ne­met mondjon a telepítésre, még akkor is, ha ezzel egyedül marad a NATO-ban. Nem kétséges, hogy a munkás­párti képviselők hogyan szavaz­nak majd a parlamentben. A De­mokraták 1966 nevű párt áprilisi kongresszusán szintén bejelentet­ték: a párt képviselői szintén a ra­kétatelepítés ellen voksolnak majd. Nem túlzás tehát, hogy a ra­kétaügyben a Lubbers-kormány a saját bőrét is menteni szeretné. Nem ez az egyedüli gond ugyanis az országban. Három hete a re­kordnagyságú költségvetési deficit csökkentésére a kormány széles körű takarékossági intézkedések­ről döntött. Szinte példátlan mér­tékben, 9 milliárd guldennel csök­kenti a közjóléti célokra fordított összegeket, ez 30 százalékkal több, mint amennyit a tavaly is­mertetett program is tartalmazott. Természetesen ez sem növeli a kabinet népszerűségét. T öbben gondolhatják, hogy a holland szavazás a lé­nyegen már úgy sem változtathat, hiszen az amerikai rakéták egy része már Nyugat-Európában van, akkor pedig minek ekkora feneket keríteni az ügynek. Nem így van. A mai feszült nemzetközi helyzetben minden olyan hangra szükség van, amely a fegyverke­zés ellen szólal fel. A mostani holland rakétavita pedig egyenes következménye annak, ami 1979- ben történt. Akkor több NATO- ország húzódozott a telepítés gondolatától, s csupán az erős amerikai nyomás hatására hagy­ták jóvá a határozatot. Bármennyi­re is hangsúlyozzák az Egyesült Államokban az atlanti szolidaritás és egység szükségét, nem sikerül leplezniük a paktumon belüli, illet­ve az egyes nyugat-európai or­szágok és a Washington közötti érdekellentéteket. Hágában is tud­ják: ha a parlament esetleg nemet mondana, azzal az amerkai kor­mány presztízsére mérnének nagy csapást. Éppen ezért várható, hogy az Egyesült Államoknak is lesz még egy-két szava a rakon- cátlankodó hollandokhoz. MALINAK ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom