Új Szó, 1984. április (37. évfolyam, 79-97. szám)
1984-04-13 / 89. szám, péntek
ÚJ szú 5 1984. IV. 13. A tudomány fejlődésének és alkalmazásának erkölcsi szempontjai Hazánkban az üreges üveg építőelemek egyedüli gyártója a teplicei Sklotas vállalat duchcovi Sta- vosklo üzeme. Az idén a 9,1 millió ilyen elemet gyárt csaknem 65 millió korona értékben. Ebből ötmilliót exportálnak - Európa, Ázsia, Amerika és Afrika 36 államába. Az üvegtéglákat négy alapméretben és öt színben gyártja. Képünkön: Oli- na Dudiová (baloldalt) és Vera Červená ellenőrzi és osztályozza az üvegtéglákat. (ČTK-felvétel) EGYELŐRE ELTÉRŐ SZÍNVONALON A pártcsoportok munkája fellendítésre vár A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FORRADALOM szerepe napjainkban világszerte mind a termelésben, mind a társadalmi tevékenység más területein rohamosan növekszik. E gyorsuló folyamat egyik hajtóereje a tudomány és a technika. A tudomány közvetlen termelőerővé válása folyamatának azonban az osztályszempontból megosztott világban megvannak a sajátságos társadalmi feltételei is. A fejlődő társadalmi alap szerkezete és a tudományok tartalmi alapjának sokrétűsége megköveteli a tudományok fejlődése elméleti magyarázatának gazdagítását, főleg a tudományok irányítási rendszerének átalakítását. A jelenlegi fejlődési szakaszban új, de más-más problémák merülnek fel a szocialista és a kapitalista rendszerű országokban. Úgy véljük, hogy a tudomány és a technika fejlődésénél az osztályszempontból megosztott világban nagyon sokszor elmarasztalunk olyan fontos társadalmi kérdéseket, mint amilyenek például a tudomány alkalmazásával együtt járó humánus, erkölcsi és etikai tényezők. Nem célunk, hogy ezeket a kérdéseket aprólékosan elemezzük, inkább csak körvonalazni szeretnénk a tudomány és az erkölcs viszonyát a két társadalmi rendszeren belül. Mind a tudomány, mind az erkölcs a társadalmi tudat megnyilvánulási formái. A tudomány és az erkölcs olyan tudatformák, amelyek sajátos módon meghatározzák az ember tevékenységét és az abból eredő magatartást. A tudomány az objektív világ törvényszerűségeit kutatja megfelelő eszközökkel, formákkal, elméleti rendszerekkel, míg az erkölcs az emberek közötti magatartás szabályait, elveit tartalmazza a társadalmi és a magánélet különböző területein. A tudomány és az erkölcs viszonya bonyolult társadalmi jelenség; közvetlen vagy közvetett, nyíltan osztályjellegü vagy osztálykorlátolt. A két forma közötti kapcsolatok meghatározója a társadalmi alap minősége. Az osztályszempontból megosztott világban a tudomány fejlődésének különböző társadalmi alapjai vannak, ami azt jelenti, hogy a tudomány fejlesztése és eredményeinek megvalósítása szoros kapcsolatban áll a szociális alapok minőségével és annak erkölcsi normáival. A tudomány humánus jellege és erkölcsi vonatkozásai csakis a társadalmi életben valósulnak meg, de nem függetlenül a marxista-leninista világnézettől és a marxista-leninista ismeretelmélettől. Lenin szerint a kommunista erkölcs a kommunizmus építésének mindenkori fontos velejárója. Ebben a folyamatban a tudomány alkalmazása új tevékenységi formákat hoz létre, és ezzel összefüggően új kapcsolatokat is teremt az emberek között a munkafolyamatokban és a társadalmi élet egyéb területein. A marxista-leninista világnézet ebben a vonatkozásban a dolgozók felszabadításának elmélete is. Ez a világnézet meghatározza e felszabadítás módját, és történelmi céljait, tudatosan fejleszti a kommunista erkölcs irányvonalát, az ember gondolkodását és tevékenységét. A TUDOMÁNY ÉS AZ ERKÖLCS dialektikus kapcsolata tehát nembsak elméleti, hanem olyan gyakorlati kérdés is, amely meghatározza a tudományos fejlődés jelenét, főleg pedig jövőjét. A tudományos fejlődést úgy kell értelmezni, mint a szellemi kultúra szerves részét. Másrészt azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy e szellemi kultúra szerves része az emberek erkölcsi magatartása is, amely'az élet minden területén, tehát a tudományos munkában is megnyilvánul. Véleményünk szerint a tudományos kutatásnak is vannak ilyen időszerű problémái. A tudományos-műszaki forradalom megvalósításának' egyik fontos feladata még az osztályszempontból megosztott világban is az, hogy a humanitás és a haladó társadalmi erkölcs elvei alapján megoldja az egyetemes emberi haladás különböző problémáit. Ez ugyan nehéz feladat, de nem megvalósíthatatlan. Melyek ezek a problémák?- Mindenekelőtt: a tudományos-műszaki forradalom vívmányait, eredményeit a béke megőrzésére kell fordítani, nem pedig fegyverkezésre felhasználni, mint az USA és más tőkésállamok.- Elengedhetetlen, hogy a tudományok alapvető célja a társadalmi haladás és az emelkedő jólét megteremtése legyen.- Hasonlóképp, a tudomány és a technika világviszonylatban a környezetvédelem gyakorlati céljaira is irányuljon.- Továbbá, az óceánokban, a tengerekben és a világűrben folytatott tudományos kutatások az új energiaforrások feltárásával és azok alkalmazásával a további humanisztikus fejlődést szolgálják. AZ EMLÍTETT KÉRDÉSKOMPLEXUMOT globális problémáknak is nevezhetjük, mert az egész emberiség érdekeit érintik. Ám e kérdések intézése nem egyszerű, mert az osztályszempontból megosztott világban különbözőek a társadalmi feltételek, célok, erkölcsi értékek. A tudományos-műszaki forradalom megvalósítási formái a ka- pitalizmuban és főleg az egész emberiséget érintő humanisztikus, erkölcsi vonatkozásban ma sem ‘ változtak. A tudomány a kapitalizmusban ma is az uralkodó osztály hatalmát erősíti a többi osztály fölött. A kapitalizmus fejlődésének alapja a profitszerzésre, a gazdasági és politikai világuralomra irányuló törekvés, nem pedig a humanisztikus eszmények megvalósítása. Más a helyzet a szocialista társadalomban, amelyben a tudományos élet szervezésének, megvalósításának eleve megvan a megfelelő társadalmi és erkölcsi megalapozottsága. Az említett kérdéskomplexum megoldásában a hangsúly azon van, hogy a tudományban is az ember legyen a szubjektum és cél egyaránt, nem pedig a tudomány függvénye, mint a kapitalizmusban. A kapitalista társadalom az adott antagonisztikus társadalmi keretek között ezeket a problémákat nem tudja megoldani. Állandó válsága nemcsak gazdasági, hanem politikai, ideológiai, erkölcsi is, egyszóval kihat az emberi élet minden területére. A jelenlegi bur- zsoá ideológia, főleg az ún. kultúrkritikai irányzata azt hangoztatja, hogy a tudományos-műszaki forradalom a hagyományos társadalmi erkölcs bomlását idézi elő, míg a másik, a technokratikus szárny leszűkíti a társadalmi alap jelentőségét a tudományos-műszaki forradalomban. Véleményünk szerint mindkét burzsoá szemlélet mellőzi az erkölcs szerepét a tudományban. Az első elszakítja a tudományban létező erkölcsi tényezőket az ember egyéni erkölcsi megtartásától, míg a másik azáltal, hogy leszűkíti a tudomány fejlődésének társadalmi meghatározottságát, párhuzamosan leszűkíti a tudomány etikai funkcióját is. Ezekre a szélsőséges nézetekre csak úgy válaszolhatunk, hogy minden egyes munkatevékenység kisebb-na- gyobb mértékben bizonyos erkölcsi álláspontokat is tartalmaz. S ez vonatkozik a tudományos munka- tevékenységre is. NAPJAINKBAN a tudományos élet irányítása a szocializmusban nem lehet meg anélkül, hogy ne vegye figyelembe a társadalmi irányítás erkölcsi szempontjait is. Ennek a humánus atmoszférának a kiépítése a kapitalizmusban nemcsak bonyolultabb, mint a szocializmusban, hanem tudatosan fékezett folyamat is. A kapitalizmusban a tudományos intézetek, azok dolgozói szintén fejlesztik a tudományos kutatást, de a kutatások eredményeinek fel- használásáról nem döntenek. A szocializmusban a tudomány a társadalom közkincse, és elválaszthatatlan a marxista-leninista ideológiától. Úgyszintén elválaszthatatlan a társadalom és az egyén erkölcsi magatartása is ettől az ideológiától. A kapitalizmusban az uralkodó osztály erkölcse a kizsákmányoláson alapul, a szocializmusban éppen fordítva: a kizsákmányolás megszüntetésének fényéből fakad. A szocialista erkölcs ilyenformán a tudomány fejlesztésének is elengedhetetlen feltétele. A szocializmus építésében a tudomány minden ága és azok közül különösen a társadalomtudományok legfontosabb feladata egyebek közt megteremteni az osztályok közeledésének anyagi és szellemi feltételeit is, amelyek végső soron az osztályok megszüntetésére irányulnak. Feltehető tehát a kérdés: van e humánusabb, erkölcsösebb cselekedet a világtörténelemben, mint az ember ember feletti uralmának megszüntetése? Aligha. S ebben a folyamatban jelentős szerepe van a tudományok összességének. Annál is inkább, mert jelenleg az imperialista hatalmak - különösen az USA - meg akarják állítani a történelmi haladás kerekét s atomkatasztrófába sodorni az emberiséget. Sajnos, ebben az erkölcstelen törekvésükben korlátlanul felhasználják a legfejlettebb tudományos ismereteket, mert esetükben a fegyverkezés kizárólag a tőkés világuralom visszaszerzését hivatott elősegíteni. A szocializmusban a társadalmi rendszer biztonságának, az ember anyagi és szellemi létfeltételeinek megteremtése, a személyiség szocialista fejlesztése s az egyetemes béke megőrzése a tudományok elsődleges feladata, ellentétben a tudomány kihasználásának kapitalista céljaival és módszereivel. Végezetül két nagyon fontos tényezőt szükséges még megemlíteni a tudomány és az erkölcs viszonyaiban: a tevékenységi formák, módok megválasztását s a megvalósításukhoz nélkülözhetetlen felelősségérzet kölcsönös kapcsolatát. Mind a két tényező a történelmi fejlődés társadalmi terméke, tehát bizonyos időszakokban különböző. A szabad választás és tevékenység nemcsak a tudományos, hanem a társadalmi tevékenység más területein is szükségszerű. Az eszközök, módok és formák megválasztása és azok használata mindig összefügg a társadalmi viszonyokkal, végső soron a személyi szabadságjogokkal. Ez a tényező formálja az emberek felelősségtudatát is. Ezért mondhatjuk, hogy az egyénnek a társadalom iránt érzett felelőssége egyben szabadságának feltétele s így erkölcsi mértéke is. A FENTIEK ALAPJÁN a szocializmus történelmi szerepének megvalósítása tehát feltételezi a tudományos ismeretek egyetemes fejlődését és azok felhasználását a társadalmi élet minden területén. Ezek közé tartozik a munkásosztály történelmi szerepe is, amelyet nem lehet megvalósítani tudományos fejlődés nélkül. Másfelől a marxizmus-leninizmus, az egyetlen igazán humánus, erkölcsi értékekben gazdag és gazdagodó tudományos eszmerendszer fejlődése sem képzelhető el a szocializmus és a kommunizmus felépítésének gyakorlati tapasztalatai nélkül Dr. PUSZTAY JÁNOS docens (ČSTK) - A žilinai Váhostav idei szocialista kötelezettségvállalása mindenekelőtt arra irányul, hogy a dolgozók túlteljesítsék feladataikat a társadalom szempontjából fontos objektumok építése során, növeljék a munka termelékenységét, s a tudományos-műszaki ismeretek fejlesztésére törekedjenek az építőipar gyakorlatában. E vállalat több mint hatezer dolgozója a szlovákiai és a prágai építkezéseken közös kötelezettséqRégi tapasztalat a pártmunká- ban, hogy az alapszervezetek eredményessége nagymértékben a pártcsoportok munkájától függ. Ez a véleménye Fehér Gábornak, a Kolárovói Egységes Földművesszövetkezet császtai részlege pártalapszervezete elnökének is, aki szervezetük munkája javulásának lehetőségeit (a pártbizottsággal összhangban) elsősorban a pártcsoportok tevékenységében látja. Erre szükségük is van, hiszen a császtai részleg pártalapszervezete csak közepes eredményeket ér el. Ennek az alapszervezetnek nyolc pártcsoportja van: négy a gépesítésben, kettő az állattenyésztésben, kettő pedig a növénytermesztésben. Ezek közül a legeredményesebb az a csoport, amelyiknek Nagy György a vezetője (a gépesítésben működik), továbbá a Keszeli Simon (az állattenyésztésben) és a Pavel Husár (a növénytermesztésben) vezette pártcsoport.- Mi az oka az egyes csoportok munkájában mutatkozó színvonal- különbségnek?- A csoportok tevékenységét mindenekelőtt a gazdasági munkák jellege befolyásolja - magyarázza a pártelnök. - Például nehéz szervezni a csoport munkáját a gépesítésben, a határban, illetve a növénytermesztésben dolgozók esetében. Persze sokat számít a csoportvezetők igyekezete és rátermettsége is. Magyarán, nem mindegyikük igyekszik egyformán. Ezért a pártbizottság némelyikkel el is beszélgetett erről a kérdésről, azaz bírálta munkájukat.- Miben mutatkozik meg az egyes csoportok munkája színvonalában tapasztalható különbség?- Például a gazdasági eredményekben, a gépek rendbentartásá- ban, a pártgyűléseken való megjelenésben és aktivitásban. Ezenkívül az újítási javaslatok számában, a gépek javításában elért eredményekben. A Nagy György vezette pártcsoport tagjai igen jó munkát végeztek a téli időszakban a mezőgazdasági gépek javítása terén. Jó volna, ha a pártcsoportok tagjai elgondolkodnának azon, hogyan érhető el, hogy minden taggyűlésen legyen elég felszólaló. Ezzel a kérdéssel nemrég a párt- bizottság is foglalkozott. Pontosabban szólva a márciusi nyilvános gyűlés előtt összehívtuk vállalásuk teljesítésével akarja megünnepelni az idei jelentős évfordulókat, valamint a Váhostav fennállásának 30. évfordulóját. Egyéni és kollektív kötelezettségvállalások alapján például célul tűzték ki a mochovcei atomerű- mű építési munkálatainak öt nappal való lerövidítését, a Liptovský Hrádok-i Teslában pedig tíz nappal a határidő előtt átadják - példás minőségben - az új gyártási- szerelési csarnokot. a pártcsoportvezetőket, hogy jól előkészítsük a tanácskozást. Valószínűleg ennek is köszönhetjük, hogy a nyilvános gyűlésen tizennyolcán szólaltak fel, többségükben párttagok. A - gazdag vita azonban annak is köszönhető, hogy elsősorban a részleg 1984- es gazdasági tervéről volt szó, illetve arról, hogyan érhetjük el célunkat. Természetesen a figyelem homlokterében állt az üzemanyaggal, az energiával, a tömegtakarmányokkal való takarékoskodás kérdése is. Beszéltünk a választási program teljesítéséről, a közellátásról és egyéb fontos kérdésekről is. Különböző témák vetődnek fel a csoportgyüléseken is. Például gyakran bírálják a gépalkatrészhiányt. Ezzel a kérdéssel már a pártbizottság és a szövetkezet vezetősége is foglalkozott. A pártcsoportok tagjai erről nemcsak beszélnek, hiszen igen gyakran saját maguk is készítenek hiánycikknek számító pótalkatrészt. Megvitatták a pártcsoportok (legutóbb Nagy György csoportja), a pártoktatás menetét, az előadások színvonalát, a hiányzások okát. Az alapszervezeti pártbizottságok általában egy tagjukat azzal a konkrét feladattal bízzák meg, hogy feleljen a pártcsoportok munkájáért, illetve tartsa a kapcsolatot az egyes csoportokkal. A császtai részlegen ezt a feladatot Vass Antal traktoros kapta, aki részt vesz a csoportok gyűlésein. Munkaköre azonban nemigen teszi lehetővé a gyűlésre járást. Igaz, a mezőgazdaságban dolgozók esetében ez általában gondot okoz, hiszen itt nehezebb a gyűlések szervezése, mint az üzemekben; a mezőgazdasági munka nem tűr halasztást. Hiba volna, a ha pártbizottság a pártcsoportok munkája színvonalában tapasztalható eltéréseket és a fogyatékosságokat kizárólag az objektív nehézségekkel * magyarázná. Erről azonban szó sincs, hisz tudatában vannak annak, högy az eddiginél következetesebben kell foglalkozni a csoportok tevékenységével, s az egyes csoportvezetők kifogásait a jövőben még alaposabban kell ellenőrizni és minden esetben keresni a megoldást. A csoportvezetők munkájának megkönnyítése végett a pártbizottság a közelmúltban az egyik párttagjelöltet (a gépesítésben dolgozó Füri Sándort) azzal a feladattal bízta meg, hogy a párttagokat hívja meg a taggyűlésre. A jövőben más fiatalok is kapnak hasonló feladatokat. A csoportok munkájának eltérő színvonala tehát arra figyelmezteti a pártbizottságot, hogy ezen a téren még bőven vannak lehetőségeik a munka javítására. A csoportok munkájának fellendítése pedig az egész szervezet tevékenysége hatékonyságának növelését fogja jelenteni. FÜLÖPIMRE Határidő előtt - kiváló minőségben
