Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-03 / 54. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban Február 25-töl március 2-ig Szombat: Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára befejezte budapesti tárgyalásait és Bulgáriába utazott. Vasárnap: Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke Ammanban megkezdte tárgyalásait Husz- szein jordániai királlyal - A Baszkföldön tartott tartományi választásokon az ETA-val rokonszenvező párt megőrizte befolyását, a szocialisták jelentős mértékben előretörtek. Hétfő: Vidoje Zsarkovics, a jugoszláv államfői testület alelnöke megkezdte moszkvai tárgyalásait a szovjet vezetőkkel - a Japán Szocialista Párt 48. kongresszusa a párt új programjáról kezdett tanácskozást Tokióban Kedd: A New Hampshire amerikai szövetségi államban tartott előválasztást a demokraták szárnyán nagy meglepetésre Gary Hart colorádói szenátor nyerte Walter Mondale volt alelnököt jócskán megelőzve - A Contadora-államok külügyminiszterei Panamavárosban befejezték kétnapos tanácskozásukat a közép-amerikai válság békés rendezéséről Szerda: Amin Gemajel libanoni elnök Damaszkuszba érkezett és tárgyalásokat kezdett Hafez Asszad szíriai államfővel - Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő Moszkvában megbeszélést folytatott William Ve- rityvel, az amerikai-szovjet kerekedelmi-gazdasági tanács társelnökével Csütörtök: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elvetette azt a francia határozati javaslatot, amely szerint ENSZ-erő- ket küldtek volna Bejrutba Péntek: A BVT Elnöksége, valamint Indira Gandhi indiai kormányfő, az el nem kötelezettek mozgalmának elnöke nyilatkozatban szólította fel Irakot és Iránt, hogy tegyék meg a háború beszüntetéséhez szükséges ' lépéseket Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára is fogadta Vidoje Zsarkovicsot, a JSZSZK államelnökségének alelnökét SZOVJETUNIÓ Választások előtt Rendkívül jelentős belpolitikai eseményre készül a Szovjetunió: a szavazók vasárnap járulnak az urnákhoz, hogy megválasszák a Legfelsőbb Tanács képviselőit. A választásokat megelőző időszak már hagyományosan a számadás, illetve a következő feladatok kijelölésének ideje. Ezúttal azonban a választási gyűlések szónokai talán méginkább kihangsúlyozták az elért eredmények jelentőségét és az új teendők fontosságát, mivel Jurij Andropov elhunytéval új vezetője lett az SZKP-nak. A párt központi bizottságának februári rendkívüli ülése azonban a folyamatosság jelszavát tűzte ki, a folyamatosságét a külpolitikában, a védelemben, a gazdasági és szociális szférában. A februári pártplénumra sokszor hivatkoztak az e héten tartott választási nagygyűléseken a párt politikai bizottságának tagjai: Gromiko külügyminiszter, Usztyinov honvédelmi miniszter, Gorbacsov KB-titkár és Tyihonov kormányfő. Beszédeikből egyúttal kirajzolódott az SZKP és a szovjet állam programja az elkövetkező időszakra. A folyamatosságot emelte ki Andrej Gromiko minszki beszédében, amikor kijelentette, hogy a Szovjetunió külpolitikáját nem befolyásolják konjunkturális tényezők. Határozottan leszögezte, hogy a Szovjetunió külpolitikai irányvonala változatlan, s legfőbb célja a béke, a biztonság megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös, az egyenlőségen és bizalmon alapuló nemzetközi kapcsolatok. A szovjet külügyminiszter beszédében reagált a két nagyhatalom viszonyának javítása mellett érvelő washingtoni kijelentésekre. Ezzel kapcsolatban utalt rá, hogy a Szovjetunió gyakorlati lépéseket vár az USA-tól, s azok alapján fogja megítélni, komolyak-e szándékai. Egyelőre azonban ennek semmilyen konkrét jele. Usztyinov marsall, érthetően, elsősorban az európai és a globális katonai erőegyensúly szükségességét, mint a béke fennmaradásának biztosítékát emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a nyugat-eu- rópai rakétatelepítés további veszélyt jelent a Szovjetunió és szövetségesei biztonságára nézve, s ezért természetes, hogy a Varsói Szerződés meghozta a szükséges válaszintézkedéseket. A nagy jelentőségű szovjet kezdeményezések közül kiemelte azt az egyoldalú kötelezettségvállalást, hogy nem alkalmaz elsőként nukleáris fegyvert. A NATO azonban még csak tárgyalni sem hajlandó erről, s ugyancsak elutasítja azt a javaslatot, hogy a két katonai tömb kössön megállapodást a katonai erő alkalmazásáról való lemondásról. A nyugati magatartás nem teszi lehetővé az érdemi tárgyalásokat a leszerelésről, s a Szovjetunió pedig nem hajlandó tárgyalni csupán 3 tárgyalások kedvéért. Ilyen helyzetben a szovjet fegyveres erők feladatait abban jelölte meg, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi korszerű eszközzel megbízhatóan védelmezzék a szovjet nép békés munkáját. Az egész népgazdaság intenzi- fikálását illetően a döntő áttörés periódusaként jellemezték a szovjet vezetők a következő időszakot. Nyikolaj Tyihonov és Mihail Gorbacsov egyaránt arról beszélt, hogy az elmúlt években megkezdett folyamatokat el kell mélyíteni, vagyis tovább kell tökéletesíteni az irányító apparátus vállalkozó- és kezdeményezőkészségét, növelni a munkafegyelmet, a szervezettséget, harcolni a negatív jelenségek ellen. A legfőbb cél a népgazdaság hatékonyságának lényeges növelése, s olyan gazdasági potenciál létrehozása, amely lehetővé teszi a nép életszínvonalának további töretlen emelkedését, az ország megbízható védelmét. Libanoni fejlemények A Libanonnal kapcsolatos múltheti események közül az amerikai tengerészgyalogosok Bejrútból történő kivonását, Gemajel elnök damaszkuszi tárgyalásait és a Biztonsági Tanácsnak az ENSZ- erök Libanonba küldéséről folytatott tanácskozását kell kiemelni. Vasárnap fejeződött be az amerikai egységek kivonása a libanoni szárazföldről a 6. flotta hajóira. A libanoni hazafiak ezt politikai győzelmükként értékelték. Az amerikai csapatok szóvivője azonban azt hangoztatta, hogy csupán átcsoportosításról van szó, vagyis a libanoni vizeken maradó hadihajók „továbbra is teljesítik Washingtonban meghatározott feladataikat“. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó Caspar Weinberger váratlan megjelenése Bejrútban, ill. az amerikai haditengerészeti egységeknél. Lapvélemények szerint az amerikai hadügyminiszter azért jött a térségbe, hogy „felmérje a terepet“ az újabb katonai akciók előtt. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Weinberger éppen akkor érkezett, amikor Amin Gemajel libanoni elnök Damaszkuszban tárgyalt a szíriai államfővel a libanoni rendezést, a nemzeti egység helyreállítását célzó közös intézkedésekről, s nem utolsó sorban a libanoni-izraeli „békeszerződés“ felmondásáról. A Biztonsági Tanács elutasította azt a francia határozati javaslatot, hogy ENSZ-eróket küldjenek Bejrútba. Szovjet vélemény szerint a „kéksisakosok“ megbízatása nem volt megfelelően körülhatárolva a javaslatban, s ily módon az ENSZ-erők nem akadályozhatnák meg a nyugati - amerikai - beavatkozás folytatását. Összeállította: PAPUCSEK GERGELY Vasil Biľak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezetésével a héten csehszlovák pártküldöttség tárgyalt Athénban a Görög KP képviselőivel. Vasil Biľakot fogadta And reasz Papandreu görög kormányfő (Telefoto-ČSTK) KIS __ NY ELVŐR Vissza idegen ít és? Volt olyan időszak nyelvünk fejlődésében, amikor némelyek tűzzel-vassal irtani szerették volna az idegen szavakat, s minden idegen szót magyarral akartak helyettesíteni. A józanabbul gondolkodók azonban látták, hogy az ilyen mérvű purizmus nem hasznára, hanem kárára lenne a nyelvnek, s felemelték szavukat a mindenáron tisztogatni akarók ellen. A harc tulajdonképpen még ma is tart, csak mérséklődött a formája. Ez nyilván annak köszönhető, hogy a nyelvművelés szakemberei megfontoltan kezelik ezt a kérdést; azon a véleményen vannak, hogy törekednünk kell az idegen szavaknak magyar elemekkel való helyettesítésére, de ne üldözzük azokat az idegen elemeket, melyeket nem tudunk teljes értékű magyar megfelelőkkel pótolni. Nem ebrudál- hatjuk ki például nyelvünkből a rádió szót, mert még ma sincs más helyette. A náció-1 ugyan alaposan kiszorította a nemzet, de nem teljesen, mert bizonyos helyeken még mindig alkalmasabbnak érezzük a náció-1. Mindezek ellenére csak helyeselhetjük, hogy például a sport szóhasználatban egyre több idegen elemet szorítanak ki magyarral. Ha a gól megmaradt is a labdarúgásban, hol van már a half, a bekk és a többi? Ez utóbbiak senkinek sem hiányoznak, hiszen itt van helyettük a fedezet, a hátvéd és más magyar szavak. Ha egy szóval nem tudjuk az idegent helyettesíteni, akkor helyettesíthetjük többel, mint például a tribün esetében: a sportban a lelátó szóval, a közéletben az emelvény, díszemelvény, szónoki emelvény elemekkel. Az oktatás szóhasználatából szintén kiszorult az idők folyamán több idegen szó, s jó magyar elemek kerültek a helyükbe. A fizika helyére annak idején - bár inkább csak a hivatalos szóhasználatban - a természettan került, a matematika az én iskolai bizonyítványomban mennyiségtan néven szerepelt, a kémia vegytan néven. A geometria mértan volt, az aritmetika számtan a diákok ajkán is. Igaz, hogy néha a mennyiségtan-1 is leegyszerűsítettük a számtan-ra, de azért tudtuk a köztük levő különbséget: a meny- nyiségtan összefoglaló neve a számtannak és a mértannak. A matematika szót értettük, de nem használtuk. A biológiával már volt egy kis probléma. A bizonyítványunkban természetrajz néven szerepelt ez a tantárgy, s ez meg is felelt nekünk, amíg a növénytan képezte az anyagát. Később azonban, amikor az embertannal foglalkoztunk, jobban szerettük ezt a tantárgyat biológiá-nak nevezni. A biológia ugyan élettan magyarul, de még a szakemberek is szívesebben használják az idegen megnevezést, nehogy a magyar név említésekor bárki is a fiziológiára gondoljon. A biológia ugyanis az élő, szerves természettel s az életjelenségekkel foglalkozó tudományok összessége, a fiziológia pedig az életjelenségekkel, az életműködések mechanizmusával foglalkozik. Vannak, akik a biológiát élettudomány-nak, a fiziológiát élettan-nak nevezik. Ne legyen félreértés, hagyjuk meg a természetrajzot, illetve az élettant biológiá-nak, s ne bántsuk a fiziológiá-t se, de az már elgondolkoztató, helyes-e, hogy más jó magyar tantárgynevek helyére visszatolakodott az idegen változat. Hiába kérdezem meg a csehszlovákiai magyar középiskolákban végzett fiatalokat, mi is a matematika magyar neve, nem tudják. A kétnyelvű bizonyítványban ugyanis ez a tantárgy szlovákul is, magyarul is matematika néven szerepel. De ne keressünk itt szlovák hatást, nem azért szorította ki a matematika a mennyiségtan-X, mert a szlovák nyelv a matematikád használja. Ugyanezzel a jelenséggel találkozunk a magyarországi oktatás szóhasználatában is. Sőt a vegytan is kiszorult nálunk is, ott is, a kémia miatt. Az ábrázoló mértan-ból is ábráizoló geometria lett. A természettan-bó\ kizárólagosan fizika. Hogy mi ennek az ellenkező folyamatnak: a visszaidegenítés- nek az oka, azt nehéz pontosan megmondani. Talán a tudományosság látszatának a kifejezésre juttatása. A kutatók, szakemberek szeretik az idegen kifejezéseket: pontosabbaknak, félreért- hetetlenebbeknek tartják néha ezeket, mint a magyar változatokat. Ez azonban nem lehet minden esetre érvényes szempont. Azt még elfogadhatónak tartjuk, ha a szakemberek vegyesen használják a magyar és az idegen szakszókat, hiszen kerülniük kell a szóismétléseket. De azt már nem tartjuk helyesnek, hogy az oktatásnak és az oktatásügynek a nyelvében meggyökeresedett és jól bevált szavak szoruljanak ki, s visszaadják helyüket idegen elődjüknek. Mert hová is vezetne ez? Ma még csak a vegytan szorul ki az iskolákból a kémia javára, holnap már esetleg a vegyipar is csak kémiai ipar lesz, s a vegytan, vegyipar szavunk ugyanúgy ismeretlenné válik, mint napjainkra a matematika miatt kiszorult mennyiségtan. ' JAKAB ISTVÁN Különös szavak A szóalkotásnak számos módja van anyanyelvűnkben. Az iskolában elég sokról tanultunk. De ki gondolna arra, hogy mondatból is alkothatunk szavakat, s hogy az elmúlt évtizedek, évszázadok során jó néhány igealakunk főnévvé, melléknévvé szelídült? Csak úgy találomra - ez a találomra is ilyenféle alak! - lássunk néhány példát! Amikor hirtelen nem tudjuk valaminek a nevét, gyakran így szólunk: Add ide azt a hogyishívjákot\ Ha csemeténk sokat lábatlankodik körülöttünk, ráförmedünk: Menj arrább, te kis mitug- rász! Esetleg meg is fenyegetjük, hogy lesz nemulass vagy haddelhadd. Persze inkább legyen a gyerek eleven, mint afféle teddide-teddoda legény vagy nebáncsvirág kislány. A virágról újabb kifejezések jutnak eszünkbe: nefelejcs, nenyúlj hozzám. És mennyire hangulatosak ezek a szavak! A francia eredetű randevú magyarításaként született légyott sokat sejtető választékosságával, a gyermekek társasjátékát vagy a szerelmesek duzzogását elénk vetítő haragszomrád kedves bizalmasságával, a csárdák hangulatos világát idéző, inkább tulajdonnévvé fejlődő Betekincs hívogató csalogató kedvességével tűnik ki. S külön érdekesség, hogy hasonló eredetű szavunk is van a vendégfogadók egy fajtájára. A kétes hírű mulatót s az egy évszázaddal ezelőtt még főleg pincekocsmát jelentő lebuj szó nem más, mint a lebújik ige felszólító alakja. Természetesen manapság is létrejöhetnek ilyen módon alkotott kifejezések. Ilyen pl. a hozom-viszem szolgáltatás, amely a szolgáltatási vállalathoz fűződik. Óvakodjunk az efféle képződményektől? Szükségtelen. Színességükkel legalább annyit használnak, mint amennyit szokat- lanságukkal árthatnak. MIZSER LAJOS ÚJ SZÓ 4 1984. III. 3.
