Új Szó, 1984. március (37. évfolyam, 52-78. szám)
1984-03-03 / 54. szám, szombat
ÚJ szú 5 1984. III. 3. NAPOK KÉRDÉSE Beindítás előtt a Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű első reaktorblokkja N éhány napja már az üzemelési napirend szerint zajlanak a Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű építőinek munkanapjai. Szigorúbb feltételek között folytatódik tehát a hajrá az első reaktorblokk kivitelezésén. Építőmunkások, szerelők és műszaki szakemberek ezrei teszik magukévá a megváltozott biztonsági rendszabályokat, hogy mire megkezdődik az üzemelés, valameny- nyiük számára megszokott legyen a zavartalan termelést szolgáló belső rend. A nagyberuházáson gyakran megforduló ember ugyan észreveszi ezeket az előrelátóan bevezetett módosításokat, de mihelyt túljut az épülő atomerőmű főbejáratán, máris sokkal időszerűbb kérdések kezdik foglalkoztatni.- Hiába is kérdeznék, ma még pontosan senki sem tudná megmondani, mikor szállítják ide a tüzelőanyagot tartalmazó kazettákat - mondja Ernest Jančina, a főkivitelező, a bratislavai Hydrostav itteni üzemigazgatója. - Naponta ugyanis számos új gond merül fel, s ezeket rugalmasan kell megoldani. Itt, a hazai atomenergetika fellegvárában már türelmetlenül várjuk a V-2-es első reaktorblokkjának beindítását. Az építkezésről mindannyiunknak megvan a saját véleménye, de ugyanúgy mindannyiunknak jócskán kijutott az egészből, hiszen jóformán már két éve hajrázunk, s ez elég hosszú időnek számít. Természetesen a technológia száll ítóinak, szerelőinek is vannak gondjaik. A befejezési munkák gyakorlatilag folyamatosan zajlanak, s mégis a kívülállóknak gyakran úgy tűnik, mintha nem dolgoznánk eleget, időzavarba kerülünk, s emiatt nem tudjuk tartani a határidőt. Belülről nézve azonban sokkal összetettebb minden. Még most sem tudjuk végérvényesen, hogy mikor lesz az első reaktorblokk beindítása. Előreláthatólag március 10-e és 11 -e körül, de még ez sem biztos. A jelenlegi helyzet úgy kívánja, hogy a beavatottak szinte megszakítás nélkül az építkezésen tartózkodjanak. Közbelépésükre, kisebb-nagyobb módosításokra bármikor szükség lehet. Ezeket viszont fontos végiggondolni és csak azután dönthetnek végérvényesen.- Hetekkel ezelőtt a hermetikus próba volt a kivitelezés egyik nagyon íontos állomása - folytatja az üzemigazgató. - Paks után mi próbálkoztunk vele másodszor. Mintegy 74 ezer köbméteres teret helyeztünk magas nyomás alá, s a betonszerkezetek kibírták ezt a megterhelést. Szinte elenyésző volt a szivárgás, de a hazai szabvány még ennyit sem enged meg, ezért a szivárgások helyét fel kellett számolnunk. Ez a biztonsági szempontból fontos próba még így is egyedinek számít nálunk. Elégedett lennék, ha ugyanez a második reaktorblokkon is ilyen eredménnyel zárulna. Mindenképpen furcsa gyakorlat ezen a nagyberuházáson is, hogy az illetékesek gyakran az utolsó órákig a határidő tartását igazolják vissza, pedig a beavatottak már korábban tudják, hogy állításuk eltér a valóságtól. A határidő letelte utáni napon aztán minden kiderül, s elkezdődik a magyarázgatás, az időpontmódosítás utáni hajsza. Senki sem vitatja, hogy valameny- nyi kivitelező számára adódhat számos bonyolult helyzet, de a tisztánlátás és az ezzel párosuló tájékoztatás a kívülállók szemében teljesen más megvilágításba helyezhetné az atomerőmű építőit. Hiszen az építkezésnek megvan a saját és megbonthatatlan kivitelezési ütemterve, amelynek végére többnyire a technológia szállítóinak teendői maradtak. Napjainkban ez a villamos és mérőberendezések szerelőit érinti leginkább, közülük is a legnagyobb teher a prágai Villamosipari Művek és a bratislavai Ipari Auto- matizációs Művek szakembereire nehezedik. A kivitelezés bonyolultságához nem fér kétség. Megfelelő összhangteremtéssel - de már az előkészítés során - azonban sok minden megelőzhető, ha a próbaeredmények lehetőségeinek elemzésekor variáns megoldásokat is készítenek. De még így is naponta teljesen új gondok merülhetnek fel. Olyanok, amelyekkel eddig a szakemberek sem találkoztak. O—intén érdeklődésre szá0<4L mot tartó kérdés: vajon mi okozta a február végére tervezett próbaüzemelés, s az ezt megelőző beindítás határidejének újabb csúszását?- A lemeradás fő okai a technológia szerelésében keresendők- magyarázza Samuel Miškóci, az építőipari miniszter megbízottja.- Elsősorban a szerelés munka- igényes befejezését kell említenem, s ez leginkább a villamos, mérési és szabályozási berendezésekre és kipróbálásukra vonatkozik. De az okok közé sorolható a tervrajzmódosítások megoldására szánt idő, a változtatások révén igényelt megrendelések hosszas elodázása, a szerelői kapacitásgondok és a harmadik nyomáspróba után eszközölt módosítások elvégzése. Az erőmű technológiai rendszere műszakilag bonyolult, szerelése nagyon munka- igényes. A megbízható és biztonságos üzemelés érdekében, valamint eddigi tapasztalataink összegezése alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a szerelést követő próbákat és a minőségi követelmények teljesítését igazoló kísérleteket mindenképpen teljes egészében kell elvégeznünk. Sajnos, a különféle próbák alatt az irányítási és kivitelezési munka legnagyobb mértékű összehangolásával sem sikerült behozni a technológia szerelésekor bekövetkezett lemaradást. N apjainkban a V-2-es atomerőmű fő termelési objektumában kétféle kép tárul a látogató elé: az első reaktorblokk berendezésein a próbákat végzik, a műszaki szakemberek százai fáradoznak a bonyolult technológia beindításához szükséges feltételek megteremtésén. A második blokkon viszont javában tart az építés-szerelés; búgnak a kompresszorok, hegesztőpálcák fénye villog mindenfelé, néhol meg a köszörűgépek szórják a szikrákat. A két blokk kivitelezése közti mai különbséget talán a reaktor csarnok egyik magaslati pontjáról látni a legjobban. Az ideiglenes acéllemezfaltól bálra fehérköpenyes emberek mozognak a kész berendezések között, itt már csak az utolsó simítások vannak hátra. Jobbra, a második blokkon azonban még csak a reaktor aknáját komplet- tizálják. Az ütemtervhez viszonyítva 4-7 hónapos késésben vannak, s ha nem sikerül ott-tartani a szerelői kapacitásokat (tart a dukovanyi atomerőműbe való átcsoportosításuk), akkor veszélybe kerül a második blokk átadási határideje is. Most azonban ez legfeljebb csak másodlagos kérdés. A legfontosabb s egyre halaszthatatlanabb az első reaktorblokk beindítása. Addig pedig már csak napok vannak hátra... J. MÉSZÁROS KÁROLY A prágai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző Intézet olomouci állomásának munkatársai a jelenlegi időszakban elismerő eljárásnak vetik alá a gabonaneműek tavaszi vetőmagjait, és a terepen ellenőrzik az őszi vetést. Figyelemmel kísérik a vetőmagok csírázóképességét, tisztaságát és nedvességtartalmát. A képen Kvéta Stejskalová, a laboratórium vezetője és Marie Jakešová, a fűmagok csírázóképességét értékeli. (Vladislav Galgonek felvétele - ČSTK) Roman Nemček az első reaktorblokk vezérlőtermének egyik műszerfalánál (Keszeli Béla felvétele) A gabonatermesztés élvonalában Növelni kell a kukorica hektárhozamát Akár ki is tehették volna a „Megtelt“ táblát a rimaszécsi (Rimavská Seč) művelődési ház nagytermének ajtajára - annyian voltak jelen a helyi földművesszö- vetkezet zárszámadó közgyűlésén. A vendéglátó gazdaság a maga 700 állandó dolgozójával egyike a legnagyobbaknak a rima- szombati (Rimavská Sobota) járásban, s tekintélyes volt a szomszédos nagyüzemek, a hazai és a külföldi partnervállalatok képviselete is a tanácskozáson. Juhász István mérnök, az efsz elnöke beszámolója elején két adattal érzékeltette a gazdaság fejlődését. Napjainkban a szövetkezet állóalapjainak értéke meghaladja a 124 millió koronát, elmúlt évi teljesítményének értéke pedig a 77 és fél millió koronát. A viszonylag kedvező adottságokkal rendelkező gazdaságnak az elmúlt esztendőben is a növénytermesztésből származott a jövedelem nagy része. Az ágazaton belül a központi irányelveknek megfelelően a gabona- és a takarmánytermesztés dominált. Sűrűn vetett gabonafélékből a feladatokat 109,6 százalékra teljesítették, 4873 tonna helyett 5342 tonnát termeltek. Bár a hektáronkénti 5,04 tonnás átlaghozam is járási elsőséget jelent. A tejtermelés hosszú éveken keresztül nem tartozott a legsikeresebb ágazatok közé. Tavaly már elérték az egy tehénre jutó 3 ezer literes fejési átlagot - kétszáz literes évközi növekedés mellett. A szarvasmarha-hizlalás eredményei is kielégítőek és a sertéshizlalásban is a legjobbak közé kerültek. G imnazista volt, amikor egy kiállítás megtekintése után elhatározta, hogy amatőr rádiós lesz. Átnézett néhány szaklapot, de ha nem lett volna tapasztalt ismerőse, nehezen érte volna el a célját.- Akkoriban engem a rádió működése érdekelt - emlékszik visz- sza dr. Henrich Činčura, gyermekorvos, érdemes sportmester. - Hamarosan tagja lettem a Honvédelmi Szövetség kerületi rádiósklubjának, tanultam, s kezdetleges körülmények között szerkesztettem meg az első adó-vevő állomásomat. A szovjet testvérszervezet tapasztalatai alapján nálunk is elterjedt a rádiótávírászat, a gyorsasági verseny. Az első időben ennek hódoltam én is. Országos viszonylatban is bizonyított, s így 1954-ben kiküldték Leningrádba a rádiótávírászok versenyére, amelyen társaival együtt a harmadik helyet szerezte meg. Két évvel később a Karlovy Varyban megrendezett nemzetközi versenyen is harmadikok lettek, egy évre rá az NDK-ban rrfésodi- kok. Ha csak egy percnyi szabad ideje volt, kedvtelésének hódolt. Ennek ellenére minden vizsgát az első határidőre letett. Amikor 1956-ban megkapta az orvosi diplomáját, már oktatóként és edzőként is tevékenykedett.- Két évig a trnavai kórházban dolgoztam, kevés idő jutott a rádiózásra - folytatja. - Volt úgy, hogy minden második éjszaka szolgáltam. A szakvizsga után kerültem Somorjára. Amint beleilleszkedtem a környezetbe, újra a készülék mellett töltöttem szabad időm jelentős részét. 1970-ig házilag barkácsolt készülékem volt, ekkor egy nagyobb teljesítményű adóvevő állomást kaptam. Nehéz megmondani, hogy hány nemzetközi és hazai versenyen vett részt. Egy azonban bizonyos, közel százat megnyert. versenyző, különböző klubok színeit képviseli. Ha csak teheti, senkit sem utasít vissza. Nem egy vetélkedőn, versenyen döntnöki tisztséget lát el, vagyis ilyen vagy olyan formában csaknem minden rendezvényen részt vesz. Az összeköttetéseket igazoló QSL lapok is hozzá futnak be, havonta mintegy félmázsányi, ezeket aztán ö küldi szét Szlovákia járásaiba, rádiósklubjaiba. Több mint kedvtelés- Készülékemen eddig több mint nyolcvanezer összeköttetést teremtettem, vagy hatvanezret pedig a klubok hívójelével - mondja dr. Činčura. - Mi rádióamatőrök vagy 320 kisebb-nagyobb országot, szigetet tartunk nyilván a világon. Nekem eddig háromszázöttel sikerült kapcsolatot teremtenem, a hiányzó tizenöt még izgat. Mindig az a földrész a vonzó a számunkra, ahol kevés az amatőrállomás, s amellyel nehéz kapcsolatot teremteni, öröm volt számomra, amikor a múlt télen az Ausztráliához tartozó Heard szigettel sikerült . kapcsolatot felvenni. Az évek hosszú során szerzett tapasztalatait igyekszik mint vizsgabiztos és oktató kamatoztatni. A Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága rádiós szaktanácsának az alelnöke. Mint- Iskolás koromban megtanultam angolul, oroszul és németül s azóta a nyelvtudásom a rádiózás útján tökéletesítem. Megértem magam a franciául, a spanyolul és a magyarul beszélő kollégákkal is. Azt hiszem elmondhatom, a rádiózás révén beutaztam csaknem az egész világot. Szünetet tart, gondolatait rendezgeti, majd így folytatja:- A legnagyobb szerepe nálunk az antennának van. Segítséggel jómagam is többször átépítettem már az antennákat. Ha kell, a szlovák fővárosból is többen segítenek, de ma már Somorján is többeknek a rádióamatórség lett a hobbija. Tibor Terenec mérnökkel, Karol Jágerrel, Sebány Józseffel gyakran megbeszéljük a problémákat, kicseréljük tapasztalatainkat, Ha már erről beszélek, meg kell említenem Valerián Du- becký nyugdíjast is, aki már tizenöt éve vezeti a pionírok rádiós szakkörét. Mellékesen megemlíti azt is, hogy az egyik szovjet műholdon keresztül több távolsági kapcsolatot teremtett eddig. Az egyik angolul beszélő állomás üzemeltetője pedig hazánk felől érdeklődött. Közel egy óráig tartott a kapcsolat. Akkor derült ki, hogy az egyik iskola földrajz órájához nyújtott segítséget.- A rádióamatőrök állandóan építik, fejlesztik bázisukat, sokat foglalkoznak berendezésükkel. Itt van például a negyvennyolcórás verseny, amikor átlagban óránként ötven összeköttetést létesítek, sót azt a rádiós naplóba is bevezetem. Ebből is látni, hogy technikai sport ez a javából. Az embernek a munkahelyén is jobb a műszaki berendezésekhez való viszonya. Gyermekkorában kezdte a rá- dióamatőrséget, amikor az Szlovákiában még csak a kezdeti lépéseket tette. Ma már példaképül szolgál a fiataloknak. A rádiózás olyan hobbi, amely fejleszti a nyelvi és a műszaki ismereteket, segít az ismeretlen tájak felfedezésében. Aki vonzalmat érez az amatőr rádiózás iránt, az a Honvédelmi Szövetség klubjaiban és szakköreiben teheti meg az első lépéseket azon az úton, amelyen dr. Henrich Činčura és társai haladnak. NÉMETH JÁNOS A csirkenevelés is gazdaságosnak bizonyult, így az állattenyésztés összegében 800 ezer koronával produkált többet a 29 millió 400 ezer koronás előirányzatnál. A közös tavaly is számos új létesítménnyel gyarapodott. Ri- maszécsen közel kétmillió koronás beruházási akció keretében adták át rendeltetésének az 1500 négyzetméter alapterületű gabonatárolót. Jénében (Janice) pedig 64 férőhelyes tehénistálló épült 718 ezer korona értékben. Az említetteken kívül Iványiban (Ivanice) terményraktárat és malacnevelő istállót korszerűsítettek, Harma- con (Chrámec) javítóműhely és garázs létesült 950 ezer korona értékben. Ezután az idei feladatokat ismertette a gazdaság vezetője. Szavaiból kitűnt, hogy az elkövetkezőkben is megkülönböztetett figyelem kíséri a gabonatermesztést. Gabonafélékből, beleértve a kukoricát is, 6757 tonnányi a tervelőirányzat, ami 4,59 tonnás hektáronkénti átlagnak felel meg. A feladat sikeres végrehajtásához a kukoricatermesztést kell intenzívebbé tenni, amit az Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszerhez való csatlakozástól várnak. Cukorrépából 31 ezer, zöldségfélékből 1170 tonnányi termés értékesítésével számolnak. Növelni kell a hozamokat szálas takarmányokból is. Az állattartásban a hasznosság fokozása a cél. A tejtermelésben 3150 literes átlaghozamot terveznek egy fejőstől, egy kocától átlag 17,5 malac elválasztására számítanak. HACSI ATTILA
