Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-01 / 27. szám, szerda

ÚJ szú 5 1984. II. 1. A hatékonyabb mezőgazdasági termelésért Kivonat az egységes földművesszövetkezetek X. kongresszusa előtti vita alapanyagából A szövetségi kormány, a CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága, valamint a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége döntésének alapján november 29-től december 1-ig tartják meg Prágában a földmüvesszövetkezetek X. országos kongresszusát. A kongresszus, akár­csak az előzőek, jelentős mértékben hozzájárul a szocialista mezőgazdaság fejlesztéséhez. E nagyszabású tanácskozás előkészítésének szerves részét képezi a kongresszust megelőző vita, melyhez a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizott­sága és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetségének Központi Bizottsága alap­anyagot adott ki. Ennek célja, hogy megnyerjék a szövetkezeti földműveseket és a többi dolgo­zót az 1984 évi, valamint az egész 7. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok teljesítésének, meghatározzák, hogy a vállalatok konkrét felté­telei között miként teljesítsék, illetve a kívánt területeken miként teljesítsék túl a kitűzött fel­adatokat. A CSKP XVI. kongresszusa határozatai­nak értelmében kifejezésre juttatják a földműve­sek, hogy készek építeni és védelmezni szocia­lista hazájukat, s ily módon aktívan hozzájárulni a világbéke megőrzéséhez. A szocialista átépítés 35 esztendeje alatt - tartalmazza az alapanyag - a csehszlovák mezőgazdaság jelentős haladást ért el a terme­lés fejlesztésében, a mezőgazdasági dolgozók szociális és életfeltételeinek javításában, társa­dalmi szerepének erősítésében. A CSKP vezeté­sével megvalósította a nagyüzemi mezőgazda­ságra való áttérést, melyben egyre nagyobb mértékben érvényesíti a tudományos-műszaki haladást. Az eltelt 35 év alatt a mezőgazdasági termelés több mint a kétszeresére növekedett. Lényege­sen növekedtek a terméshozamok a legtöbb termény esetében, jelentős haladást ért el az állattenyésztés is. Az egy hektár mezőgazdasági földterületre számított hústermelés több mint a négyszerese a 35 évvel ezelőttinek, tejből pedig csaknem ötszörös volt a növekedés. Egy lakosra 0,44 hektár mezőgazdasági földterület jut, s ezen napjainkban az élelmiszerszükséglet­nek csaknem a 95 százalékát termeli meg a me­zőgazdaság. A 7. ötéves terv 5,2 százalékos növekmény elérését tűzte ki célul a mezőgazdasági termelés elé, s ezt 87 százalékban a növénytermesztés növekedésével kell elérni. Egyúttal a növényter­mesztés szerkezetének és főleg az állattenyész­tés szerkezetének változásával számolunk. Az állattenyésztésben az előirányzott növekedés 70 százalékát a szarvasmarha-tenyésztés adja. Az ötéves tervnek e felsorolt alapvető céljai­ból nyilvánvaló, hogy teljesítéséről elsősorban a mezőgazdaságban rejlő tartalékok kihasználá­sa dönt majd. Vagyis a termelés intenzív fejlesz­tése, miközben a maximális mértékben haszno­sítjuk az összes erőforrást, mindenekelőtt a termőtalajt, a növények és az állatok biológiai teljesítőképességét, a trágyaféléket, a vegysze­reket, a takarmányt és az energiát. Ez azt jelenti, hogy minden hektárnyi termőföldből, minden kilogramm trágyából, takarmányból, minden egységnyi energiából a lehető legnagyobb ter­melési hatékonyságot nyerjük. A 7. ötéves tervidőszak első három esztende­jében elért eredmények bizonyítják, hogy e szándékok többsége fokozatosan megvalósul. Gyorsult a növénytermesztés növekedésének üteme, csökkent az állattenyésztés importigé­nyessége, emelkedett a takarmányhasznosítás színvonala, s ugyanez vonatkozik a tüzelő­anyag-, energia- és mütrágyafogyasztásra is. Tovább erősödött az ágazat anyagi-műszaki alapja, szilárdult a mezőgazdasági vállalatok gazdasága, és javult a belkereskedelem élelmi­szerrel való ellátása. A gazdálkodásban azonban még mindig van­nak bizonyos fogyatékosságok. Ezek elsősor­ban abban nyilvánulnak meg, hogy rnég mindig jelentősek az eltérések az alapvető termények betakarításában, a kapásnövények termeszté­sében, a technikai növények termesztésében, illetve a tömegtakarmányok minőségében és szerkezeti összetételében az egyes években elért eredmények között. Néhány vállalatnál az állattenyésztés fejlesztésében még mindig az extenzív irányvonalak érvényesülnek, az állat- tenyésztést még mindig nem hangolták össze saját takarmányforrásaikkal, a tömegtakarmá­nyok termesztésével. Nem megfelelő a tudomá­nyos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesíté­sének színvonala sem, elsősorban a biológiai és műszaki szolgáltató vállalatok részéről, és nem megfelelő a feltételteremtés a cukor-, a maláta- és a komlóexport növelésére, s még mindig függünk a fehérjetartalmú takarmány import­jától. A mezőgazdasági vállalatok eltérő mértékben járultak hozzá a 7. ötéves tervidőszak eddigi eredményeinek eléréséhez. A feladataikat sike­resen teljesítők mellett számos vállalat és kol­lektíva van. Nem a sikertelenségek objektív okainak keresése vezet előre, hanem az, ha következetesen a termelés intenzív fejlesztésé­re, a termelés hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki fejlesztésre, az állóala­pok jobb kihasználására, a szervezés és az irányítás tökéletesítésére összpontosítanak. A növénytermesztés fejlesztése elsősorban a termőföldről való gondoskodásban, annak kihasználásában és termőképességének növe­lésében nyilvánul meg. A mezőgazdasági válla­latoknál szükség lesz a termőfölddel való gaz­dálkodás színvonalának elemzésére, és olyan növénytermesztési szerkezet választására, amely a talaj termőképességének növelése mel­lett maximális termelést biztosít. Elsőrendű fel­adat továbbra is a gabonaprogram komplex megvalósítása. Mivel a legnagyobb tartalékok a szántóföldi tömegtakarmányok termesztésében, illetve a ré­tek és legelők kihasználásában vannak, adottak a feltételek az állattenyésztésnek a szarvasmar­ha- és juhtartással való növelésére. Ugyanakkor a 7. ötéves tervidőszak hátralevő két évében és a további időszakban sem számolhatunk a ser­tés- és baromfitenyésztés jelentősebb növelé­sével, amit a szemes takarmányok feltételezett mennyiségével magyarázunk. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növekedése megköveteli, hogy az összes anya­gi-műszaki erőforrást hatékonyabban haszno­sítsuk. Az összköltségekben ezek átlagosan mintegy 70 százalékkal részesednek. A mező- gazdasági gépek és berendezések értéke a nép­gazdaságunkban levő technika összvolumené- nek 10,4 százalékát teszi ki. Napjaink egyik alapvető feladata ezek ésszerű kihasználása és több műszakos üzemeltetése, melyhez a koope­rációs formát is ki kell használni. Fontos tartalé­kot jelent a műszaki felszerelésről való gondos­kodás javítása is. Rendszeres figyelmet kell fordítani a tüzelőanyag- és energiagazdálkodás­ra, különösen a gázolajjal való takarékos gaz­dálkodásra. Noha az 1981-1983-as években je­lentősen csökkent a gázolajfogyasztás, keresni kell a takarékos gazdálkodás újabb módjait. Egyetlen esetben sem engedhető meg, hogy az agrotechnikai művelet egyszerűsítésével, sőt kihagyásával érjenek el megtakarítást. Arra is szükség van, hogy meggyorsítsuk a nem ha­gyományos energiaforrások kihasználását. Többek között a napenergiáról, a geotermiális energiáról, a tej hűtésekor keletkező hulladék- höröl, távlatilag a biogázról és a kisvizmüvekröl van szó. A 7. ötéves terv jelentős mezőgazdasági be­ruházásokkal számol. Fontolóra kell venni, hogy a beruházási eszközöket miként hasznosítsuk a legcélszerűbben a termelés növelésére, a táp- anyag-veszteségek csökkentésére és a tüzelő­anyag-, valamint energiamegtakarítások növe­lésére. Főleg az állattenyésztésben továbbra is alapvető beruházási forma a felújítás és a kor­szerűsítés. Az egyes mezőgazdasági vállalatok tevékeny­ségének fontos részét képezi a melléküzem- ágak, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fej­lesztése is. A mezőgazdasági termelési feladatok teljesí­tése ma megköveteli az összes irányító tevé­kenység színvonalának emelését, az emberek képességeinek és kezdeményezésének kihasz­nálását, az eredmények növelésében való érde­keltségük fokozását. Ezt célozzák a mezőgazda­ság tervszerű irányítási rendszere tökéletesíté­sére vonatkozó intézkedések is. A vállalatok többségében azonban eddig még nem bontot­ták le ezek alapelveit, s nem használják ki az alapelveket oly módon, hogy aktívan befolyá­solják a munkakollektívák és egyének munká­hoz való hozzáállását. Az eddiginél nagyobb mértékben kell érvényesíteni az önelszámolási rendszert, mellyel a brigádrendszerü munka- szervezés és javadalmazás is összefügg. A földművesszövetkezetekben napjainkban a dolgozó szövetkezeti tagok 75 százaléka kap­csolódik be a szocialista munkaversenybe, az állami gazdaságok dolgozóinak pedig a 80 szá­zaléka. A szocialista munkabrigádok, a komplex racionalizációs brigádok számára követelmény, hogy továbbra is fokozzák hozzájárulásukat a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztésé­hez, s ugyanez a követelmény érvényes a mun­ka- és alkotó kezdeményezés fejlesztésének egyéb formáira is. Továbbra kell növelni a mezőgazdasági dol­gozók munkafeltételeiről való gondoskodást. Ide tartoznak az üzemi étkeztetéssel, az egész­ségügyi gondoskodással, a gyógykezeléssel, az üdüléssel, a lakásépítéssel stb. összefüggő kér­dések. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlő­dése nagymértékben hat a környezetre. A kör­nyezet védelme és javítása a termőfölddel való gazdálkodással kezdődik, és biztosítani kell a vízforrások tisztaságát. A növénytermesztés növekvő kemizálásával kapcsolatos problémá­kat sem szabad mellőzni, s a tápanyagellátás­ban és a növényvédelemben következeteseb­ben kell érvényesíteni a tudományos ismerete­ket. Ezenkívül figyelmet kell fordítani a mező­gazdasági objektumokban a rendre, a fásításra és a zöldövezetek karbantartására. A kongresszust megelőző vita értékeli a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetségének eddigi tevékenységét, tömegpolitikai és politikai-neve- lö munkájának eredményeit,, a SZISZ-szel, a szakszervezetekkel és a Nemzeti Front más szervezeteivel, valamint a nemzeti bizottságok­kal való együttműködését a szocialista falu fej­lesztése során. „Laborosok“ Zsúfolt a rendelő. A várakozók tekintete pontosan elárulja, mit gondolnak rólam, amikor bekopo­gok. Dr. Gyimesi György, a király- helmeci (Kráľovský Chlmec) kór­ház laboratóriumának vezetője két vaskos füzetet nyom a kezembe, betessékel a szomszédos helyi­ségbe.- Ezt lapozd át, addig én befe­jezem a rendelést. Ha szükséged van valakire, vagy valamire, ko­pogj át. Bejegyzések, adatok, számok, fényképek, beragasztott műsorfü­zetek. Tíz esztendő krónikája ar­ról, hol kezdte, hogy folytatta a la­boratórium szocialista munkabri­gádja, hogy kovácsolódott közös­séggé ez a társaság. Az első olda­lon piros betűkkel a jelszó: Eqy tökéi bennünket szakmai tovább­képzésre, még jobb munkára. Én azt hiszem, nincs is olyan em­ber, akinek ne lenne hajlama vala­milyen munkához, s ne lenne elképzelése arról, hogy lehetne ésszerűbben dolgozni. A jó vezető képes ezt fölfedezni, s erre is építeni. Papp Júlia szövi tovább a be­szélgetés szálát:-Az is nagyon jó dolog, hogy mindent megbeszélünk, a napi problémáktól kezdve az anyagi juttatásokig. Szabad időnkben is összejárunk. Megvitatunk egy-egy jó könyvet, érdekes tévéműsort, vagy arról beszélgetünk, miért nem tanul a gyerek, vagy például milyen cuccokat lehet kapni Ág- csernyőn vagy Nagykaposon. Sok Egyszerű emberkék vagyunk, örömmel, gonddal... mindenkiért, mindenki egyért. Az­tán szép mondatok a célokról, megtakarításokról, újításokról, tár­sadalmi munkáról, közös szórako­zásról. Lapozok tovább, s úgy tet­szik, oldódnak a rideg bejegyzé­sek: melegebbek, emberibbek a sorok: csipkebogyó gyűjtéséről, szőlő szedésről, színházi kirándu­lásról. Embereket ismerek meg pedig sohasem találkoztam velük. Miklovics Judit szervezi a társa­dalmi munkát, azt az eredei kirán­dulást is, amelyre már saját autón mentek, szalonnát is sütöttek. Ad­ler Magdánál a tavalyi május elseji felvonulás után megint fantaszti­kus tortákat ettek. Együtt megláto­gatták Pokol Alica nevelt gyerme­keit. Ismét megtekintették a Biolab országos kiállítást. Egy felkiáltó, óhajtó mondat ágaskodik ki a sor­ból. Hogy ott milyen korszerű gé­pek voltak! Dél van, mire végigböngészem a füzeteket, nem kell kopognom, jönnek a laborosok az ebédjegye­kért. S én próbálom eltalálni, ki kicsoda. Bizonytalan vagyok, va­jon az a friss mozgású hölgy Adler Magda-e, mert nem néz ki het­vennek. Elmosolyodik, aztán hív a labor­ba, nézzek közül, hol és mit dol­goznak.- Látja, ez a mi tanyánk, itt éljük le életünk nem kis részét. Dolgo­sán, egymást tisztelve, jó kedvvel. Mi ötcsillagos labor vagyunk, mondogatjuk félig tréfásan, nálunk minden beteg olyan vendég, aki első osztályú kiszolgálást kap. Pokol Alica folytatja:- Munkánkat állandóan ellenőr­zik, itt is, kerületi szinten is. Szlo­vákia öt legjobb laborja közé tarto­zunk, pedig gépeink nem a legkor­szerűbbek, de az odafigyelés, a lelkiismeretes munka sok min­dent képes pótolni. Adler Magda lapozgat a króni­kában, közelmúltat, jelent idézve mondja:- Jelszavunkban az igaz tartal­mat kerestük, s úgy vélem, meg­leltük. Hiszünk a kollektív szellem­ben, az egymásra hatásban. Nemcsak szakmai téren, a visel­kedésben, s művelődésben és a szórakozásban is. Tekintettel vagyunk egymásra, mindenki igyekszik többet, jobbat adni ön­magából. Egyszerű emberkék va­gyunk, örömmel, gonddal, problé­mákkal, betegséggel, családi ba­jokkal. De egyik sem megy el a másik mellett közömbösen. Miklovics Judit cinkosan kollé­ganőire kacskint:- Most nincs itt a főnök, dicsér­hetem. Gyimesi doktor kitűnő ve­zető, szigorú rendet tart, nem nyomja el a kezdeményezést, odafigyel a véleményekre. S ősz­helyről kerültünk ide, más-más életszemlélettel, világlátással. Egymást neveltük, jó példával, ba­ráti szóval. Magda néni mintha kitalálná ta- máskodó gondolataimat: ...hogy lehetne ésszerűbben dolgozni (Gyökeres György felvételei)- Ha többször eljönne, tapasz­talhatná, nem túlzunk, minden szavunk igaz. Sokat, nagyon so­kat tudnék erről mesélni. Például Kiss Mari, aki az utódom lett, to­vábbra is meghagyta nekem a fő- nővéri szobát. Ez is tiszteletem, hálám jele, csak tessék maradni, mondogatja, amikor át akarom ne­ki adni a helyiséget. Vagy beszél­jünk legfiatalabb koleginánkról, Mónikáról. Nemrég először volt ügyeletes. Délután többen is oda­adták a telefonszámukat, hívja fel őket, ha szükség van bármilyen tanácsra, segítségre. Nem kellett senkit sem hívni, de mennyivel könnyebb úgy dolgozni, hogy az ember tudja, számíthat kollégáira, Közben dr. Gyimesi György is befejezte a rendelést, előkerül egy üveg bor is.- Munkaidő után vagyunk, koc­cintsunk arra, hogy brigádunk hat alapító tagja arany jelvényt kap, többen meg más kitüntetést. Nem a bor derített jobb kedvre, inkább ez a jó szellemű kollektíva. Annyit hallani a rossz munkahelyi légkörről, a stresszet okozó fúrá­sokról, megromlott munkahelyi kapcsolatokról, formális brigád­mozgalomról, mondom nekik, ezért a cikk fölé jó nagy betűkkel írnám: így is lehet! Gyimesi György csillogó szem­mel tekintett végig a nevetgélő, a közös fotóhoz szépítkező labo- rosokon és felém nyújtja a po­harát:- Csak így érdemes... SZILVÁSSY JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom