Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-25 / 48. szám, szombat

ÚJ szú 3 1984. II. 25. KÖZÉP-AMERIKA Az ellenforradalmi akciók veszélyeztetik a nicaraguai választási folyamatot Heves harcok a salvadori Santa Ana tartományban (ČSTK) - Az utóbbi napokban több nicaraguai vezető hívta fel a figyelmet arra, hogy az ország elleni katonai készülődés veszé­lyezteti a novemberre kiírt válasz­tások megtartását. Daniel Ortega, a kormány irányító tanácsának ko­ordinátora szerdai managuai saj­tóértekezletén mutatott rá, hogy az egyre fokozódó ellenforradalmi akciók, valamint a nicaraguai jobboldal teljesíthetetlen követelé­sei nagy veszélyt jelentenek a vá­lasztási folyamatra. Julio Ramos, a sandinista had­sereg elhárításának parancsnoka ugyancsak sajtóértekezleten ele­mezte a Nicaragua körül kialakult katonai helyzetet. Megállapította, hogy az amerikai választásokra való tekintettel Reagan elnök bizo­nyára nem kísérli meg a közvetlen agressziót Nicaragua ellen, .ha­nem inkább Hondurast használja ki a konfliktus kirobbantására, s emellett Washington növeli az ellenforradalmi bandáknak nyújtott pénzügyi támogatását. Managuai sajtóértekezletén Ramos ezzel kapcsolatban rámu­tatott, hogy Honduras területén az előző nagyszabású hadgyakorla­tokat követően az amerikai légierő egy alakulata és összesen mintegy háromezer amerikai katona ma­radt az országban. A Fonseca- öbölben tartózkodik továbbra is 20 amerikai hadihajó. Emellett az USA Hondurasban két katonai re­pülőteret és egy haditengerészeti radarállomást épített, s nagy mennyiségű fegyvert hagyott hát­ra a hondurasi hadseregnek. Amikor a katonai elhárítás főnö­ke a Nicaragua elleni agresszió veszélyéről beszélt, emlékeztetett rá, hogy az utóbbi napokban kö­zös akciókban állapodott meg a korábban megegyezésre nem képes két ellenforradalmi szerve­zet: az ún. Nicaraguai Demokrati­kus Front (FDN), amely-Hondu­rasban működik és a Costa Rica-i bázisokkal rendelkező ún. Forra­dalmi Demokratikus Szövetség (ARDE). Julio Ramos végezetül hangsú­lyozta, hogy az USA növekvő tá­mogatása ellenére az ellenforra­Bíróság elé állítják dalmi bandákat Nicaragua terüle­tén fokozatosan semlegesítik, s a sandinista népi hadsereg szá­mára nem jelentenek komoly ve­szélyt. SALVADORI HARCOK Az elmúlt két hétben a salvadori partizánok Santa Ana tartomány­ban 60 kormánykatonát tettek ár­talmatlanná. Ebből a tartományból tegnap is heves harcokról érkez­tek jelentések. Az összecsapások központja Masahuat város térsé­ge, amelyet a hazafiak szerdán foglaltak el. San Salvadorban eközben foly­tatódik a mintegy 7 ezer közalkal­mazott sztrájkja. Az egészségügy és az élelmiszeripar dolgozói bér­emelést követelnek. Ezzel egyi­dőben a salvadori főváros két bör­tönében ötven politikai fogoly éh­ségsztrájkot kezdett tiltakozásul a börtönviszonyok, a kínzások ellen. REAGANT BÍRÁLJÁK Ronald Reagan amerikai elnök közép-amerikai politikáját bírálták csütörtöki televíziós vitájukban a Demokrata Párt elnökjelöltségé­re pályázó politikusok. Walter Mondáié volt alelnök, a legesélye­sebb jelölt például kijelentette, hogy az USA nem oldhat meg Közép-Amerikában mindent fegy­verekkel. George McGovern és Alan Cranston főleg azt vetette a Reagan-kormányzat szemére, hogy „a világ legnépszerűtlenebb diktátorait“ támogatja, s ezt tartja az „amerikai érdekek“ szempont­jából megfelelőnek. Az ugyancsak elnökjelöltségre pályázó Gary Hart a tévévitát megelőzően törvényjavaslatot ter­jesztett a szenátus elé, amely azt szorgalmazza, hogy vonják ki Kö­zép-Ameri kából az USA egysé­geit. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának nyolc demokrata párti tagja sürgős szavazást szor­galmazott arról a törvényről, amely a Salvadornak nyújtott katonai tá­mogatást az emberi jogok terén való haladáshoz kötné. A Reagan- kormány ezzel nem ért egyet, s az elnök a múlt év végén már egy ilyen törvényt megvétózott. A sandinista forradalom egyik legnagyobb eredménye az oktatás­ügy fejlesztése. Csak a tavalyi évben 114 millió dollárt fordítottak erre a célra. Az állam figyelme nem kerüli el a bölcsődékben és óvodákban folyó nevelés tökéletesítését sem. Somoza diktátor ideje alatt Nicaraguában csupán mintegy 900 gyerek járhatott óvodába, ma az óvodások száma meghaladja a 31 ezret. Képünkön: foglalkozás egy managuai óvodában. (Teletoto - ČSTK) a ľÄJlíSS Kádár János fogadta ai ENSZ főtitkárát (ČSTK) - Az amerikai megszál­ló hatóságok Grenadán közölték, hogy bíróság elé állítják az Új JEWEL Mozgalom párt 18 vezető­jét és az egykori népi forradalmi kormány tagjait. A tavaly októberben végrehaj­tott amerikai partraszállás után bebörtönözték a haladó rendszer politikusait, s a bírósági eljárás április negyedikén kezdődik meg ellenük. A színjáték szervezői va­lószínűleg „terrorista tevékeny­séggel“ vádolják majd őket. Megfigyelők véleménye meg­egyezik abban, miszerint Wa­shington egyértelmű célja a per megrendezésével, hogy megfosz- sza a grenadai forradalmi mozgal­mat vezetésétől, s így megköny- nyítse a sziget amerikai gyarmattá változtatását. Argentína Letartóztatták Lami Dozo tábornokot (ČSTK) - Az argentin legfel­sőbb katonai bíróság utasítására csütörtökön letartóztatták Basilio Lami Dozo tábornokot, az argen­tin légierő egykori főparancsnokát, a Galtieri tábornok vezette junta tagját. A korábban őrizetbe vett Leopoldo Galtierihez, valamint Jorge Anayához, a haditengeré­szet volt főparancsnokához ha­sonlóan Lami Dozót is az 1982-es Malvin-konfliktus idején végzett tevékenységéért vonják felelős­ségre. Egyes jelentések szerint Lami Dozóra hosszú szabadság- vesztés, Galtierire és Anayára esetleg halálbüntetés vár. (ČSTK) - A magyarországi hi­vatalos látogatáson tartózkodó Javier Pérez de Cuellart tegnap Budapesten fogadta Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára. A szívélyes légkörű megbeszélé­sen a két politikus időszerű nem­zetközi kérdésekről folytatott esz- mecsedrét. Az ENSZ főtitkárát ugyancsak fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A világszervezet főtitkára csü­törtökön érkezett Budapestre, s még aznap tárgyalásokat folyta­tott Lázár György miniszterelnök­kel. A magyar kormányfő tájékoz­tatást adott az országban kialakult politikai, gazdasági és társadalmi helyzetről, s a beszélgetés során időszerű nemzetközi gazdasági problémákról is szó volt. Javier Pérez de Cuellar vendéglátójával, Várkonyi Péter külügyminiszter­rel csütörtökön a jelenlegi nemzet­közi helyzetről folytatott tárgyalá­sokat. SZOVJET TILTAKOZÁS A WASHINGTONI KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBAN Az amerikai fél felelőtlen hozzáállása teszi lehetővé a terrorakciókat (ČSTK) - A Szovjetunió wa­shingtoni nagykövetsége tiltako­zott az amerikai külügyminiszté­riumban azzal az újabb terrortáma­dással kapcsolatban, amelyet New Yorkban a Szovjetunió állandó ENSZ-missziójának lakóépületeit érte. Egy cionista terrorista csoport tagjai csütörtökön robbanószerke­zetet dobtak a szovjet állampolgá­rok által lakott épület kerítése mö­gé. Jelentős anyagi kárt okoztak, s csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a merényletnek nem volt emberáldozata. A jegyzékben a Szovjetunió fel­háborodását fejezi ki az eset kap­csán, s a washingtoni nagykövet­ség újból felhívja a figyelmet azok­ra az ismételt fenyegetésekre, mi­szerint a szovjet objektumokat ter­rortámadások fogják érni. A jegy­zék rámutat, hogy röviddel a ter­rorcselekmény elkövetése előtt a szovjet objektumokat őrző ame­rikai titkosszolgálatot telefonon fi­gyelmeztették az előkészületben levő merényletre. A dokumentum azt is megálla­pítja, hogy az amerikai külügymi­nisztérium a múltban sosem vette komolyan a szovjet képviselet til­takozásait, s ezzel lényegében le­hetővé tette a hasonló terrorakci­ókat. A szovjet nagykövetség követe­li, hogy szigorúan büntessék meg a terroristákat, akiket az amerikai hatóságok jól ismernek, annál is inkább, mivel a merényiétért a fe­lelősséget a „Közvetlen akció“ nevű cionista szervezet vállalta. A nagykövetség azt is követeli, hogy tegyék meg az Egyesült Álla­mokban levő szovjet intézmények és az ott élő szovjet állampolgárok biztonságának szavatolásához szükséges intézkedéseket. Genfi leszerelési konferencia NAGY ÉRDEKLŐDÉST KIVÁLTÓ JAVASUT (ČSTK) - A genfi leszerelési konferencián nagy érdeklődést váltottak ki a Szovjetuniónak azokra az ellenőrző intézkedések­re vonatkozó kiegészítő javaslatai, amelyek a jövőben megkötendő s a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés vala­mennyi aláíró államának biztonsá­gát és érdekeit garantálják. A dokumentum, amelyet a szo­cialista országok csoportja nevé­ben Miloš Vejvoda nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezetője terjesztett elő, hozzá kíván járulni egy ilyen szerződésjavaslat előké­szítéséhez. Meisztek Dávid, Ma­gyarország állandó képviselője is­mét emlékeztetett a Szovjetunió azon kötelezettségvállalására, hogy elsőként nem alkalmaz atomfegyvert, illetve a Varsói Szerződésnek arra az indítványá­ra, hogy a két katonai tömb kös­sön megállapodást a katonai erő­ről való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok megörzé­Eivinn Berg, a norvég külügy­minisztérium államtitkára pozitív­nak minősítette az ellenőrző intéz­kedésekre vonatkozó javaslatot s a Varsói Szerződés tagállamai­nak az Európában levő vegyi fegy­verek felszámolására vonatkozó nemrég tett indítványát. Teljesen tartalmatlan volt vi­szont az amerikai küldöttség első szereplése ezen a konferencián. A delegáció vezetője ugyan rész­letesen beszélt Washington „bé­keszerető törekvéseiről“, ám az ilyen és hasonló általános közhe­lyeknél maradt. Hasonló tenden­cia tapasztalható más nyugati or­szágok képviselőinek felszólalá­saiban. Kompromisszumra szólí­tanak fel, s ugyanakkor nem mu­tatnak hajlandóságot a kompro­misszumra, s több kérdésben új­fent olyan követeléseket támasz­tanak, amelyek a múltban elutasí­tással találkoztak, mivel ellentéte­sek voltak más államok nemzet- biztonságának érdekeivel. Amerikai szenátorok moszkvai látogatásukról (ČSTK) - A Szovjetunió kész arra, hogy megvizsgálja az Egye­sült Államokkal fenntartott kapcso­latai megjavításának minden lehe­tőségét, és hajlandó a lázas nuk­leáris fegyverkezés korlátozására - ezt hangsúlyozták washingtoni sajtóértekezletükön Joseph Bi- den és William Cohen amerikai szenátorok. Mindketten a közel­múltban tértek haza Moszkvából, ahol a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának meghívására jár­tak, és találkoztak a szovjet kor­mány vezető tisztségviselőivel. A szenátorok hangsúlyozták, hogy Moszkvában meleg fogadta­tásban részesültek, és a szovjet képviselőkkel közösen megvitat­ták a fegyverkezés ellenőrzésével és a nemzetközi helyzettel kap­csolatos kérdések széles körét. Ezek a megbeszélések tárgyila­gos és konstruktív légkörben zaj­lottak le. Mindkét fél egyetértett abban, hogy szükséges a lázas fegyverkezés korlátozása, és meg kell találni a kölcsönösen elfogad­ható megállapodásokhoz vezető utat - hangsúlyozták az amerikai szenátorok. Libanon Szaúdi közvetítéssel tűzszüneti megállapodás született A Biztonsági Tanács a bejrúti helyzettel foglalkozott (ČSTK) - A libanoni konfliktus­ban közvetítő Bandar ibn Szultán szaúd-arábiai herceg tegnapra virradóan Damaszkuszban közöl­te, hogy a szembenálló libanoni felek tűzszünetben állapodtak meg. A fegyvernyugvási megálla­podásnak tegnap délelőtt kellett életbe lépnie, és azt a válságban érdekelt felek intenzív damaszku­szi és bejrúti eszmecseréi előzték meg. A tűzszüneti megállapodás részleteit külön közleményben hozzák nyilvánosságra. Bejrútból érkező jelentések szerint a fővárost keresztény és muzulmán részre osztó zöldvonal mentén tegnap szórványos lövöl­dözések hallatszottak. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtök este folytatta a Bejrút környékén kialakult helyzet megvi­tatását. Rasid Fahuri libanoni de­legátus pozitív elemnek minősítet­te azt a francia javaslatot, hogy az ún. soknemzetiségű erőket ENSZ- egységek váltsák fel Bejrútban! Fahuri azonban elégtelennek mi­nősítette ezt, mivel libanoni képvi­selők elképzelései szerint az ENSZ-egységeknek nemcsak Bej rútban, hanem az ország egész területén kellene tartózkod­niuk. Az utóbbi napokban a libanoni központi hadsereg nehézágyúkkal lőtte a Bejrúttól délre fekvő Szűk al-Gharb stratégiai fontosságú település környékén levó muzulmán drúz állásokat. Felvételünkön Kfar Matta település egyik lakója a kormánycsapatok által lebombá­zott lakóházának romjai között látható. (Telefoto •- ČSTK) A szenegáli küldött felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy hív­jon össze nemzetközi konferenciát a Közel-Keletről, amely a térség­ben kialakult válságos helyzetre keresne megoldást, ezen belül a palesztin problémára is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen értekezleten valamennyi ér­dekelt félnek képviseltetnie kelle­ne magát, beleértve a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet is, és az erre vonatkozó határozatot már a Közgyűlés tavalyi ülésszakán a résztvevők túlnyomó többsége megszavazta. A Biztonsági Tanács újabb ülé­sét a BT tagjainak kétoldalú kon­zultációi után hívják össze. Az Egyesült Államok Libanon­ban új katonai parancsnokságot hozott létre, amely az amerikai tengerészgyalogosok hadihajókra történt evakuálása után a még Bej rútban maradt katonák tevé­kenységét irányítja. A hírt a Penta­gon közölte. Az amerikai 6. flotta hadihajóira áttelepített tengerész- gyalogosok újbóli áthelyezése a szárazföldre „megfelelő pillanat­ban“ bekövetkezhet. Ezt erősítet­te meg csütörtöki tévéinterjújában George Shultz, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom