Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)
1984-02-17 / 41. szám, péntek
Fegyelmezök és fegyelmezettek A szocialista munkafegyelmet a Munka Törvénykönyve a társadalmi munkamegosztásból eredő feladatok öntudatos teljesítéseként jellemzi. A dolgozók túlnyomó többsége valóban önként megtartja a munkafegyelmet, teljesíti feladatait, azokat pedig, akik erre nem hajlandók, bizonyos keretek között kényszeríteni lehet. A munkafegyelem megszilárdításának egyik, de nem kizárólagos eszköze, a fegyelmi büntetés, amely erkölcsi vagy anyagi hátránynyal sújtja a fegyelem megsértőjét. Ezeknek alkalmazásáról, és a munkafegyelemre gyakorolt hatásáról beszélgettünk dr. DUŠAN SROGONČIKKAL, a Bratislavai IV. Vásorkerületi Bíróság elnökhelyettesével. KOMMENTÁLJUK Munkát nekik is Társadalmunk egyik alapvető kötelességének tartja ellátni a betegeket, gondoskodni gyógyításukról, egészségük visz- szaállításáról. Törödese azonban arra is kiterjed, hogy azok, akik betegség, vagy baleset következtében elszenvedett maradandó károsodás vagy veleszületett fogyatékosság miatt nem tudnak az egészségesekkel lépést tartani a munkahelyeken, állapotuknak megfelelő munkához jussanak. Csehszlovákiában 270 ezer megváltozott munkaképességű személy dolgozik. Számuk évről évre növekszik, ami a gyors fejlődés következtében fellépő ipari és urbanizációs ártalmakkal, a közlekedési és üzemi balesetekkel és nem utolsósorban a tökéletesedő orvosi ellátással magyarázható, amelynek jóvoltából sokan elkerülik a teljes munkaképtelenséget. A betegség vagy baleset miatt önmaguk eltartására, ellátására csak korlátozottan képes emberek megmaradt munka- képességének kibontakoztatását a rehabilitáció szolgálja. Roppant bonyolult folyamatról van szó, amely csak az orvosok, szociológusok, munkaügyi szakemberek egybehangolt erőfeszítései nyomán vezethet eredményhez. A gondos orvosi kezelést az egészségügyi rehabilitáció követi. Ma már egyre több kórházban jól felszerelt rehabilitációs osztály működik. Ám ugyanilyen fontos a foglalkozási vagy szakmai rehabilitáció, amely nem azonos pusztán az alkalmazással. A megváltozott munkaképességüekről való gondoskodás a járási nemzeti bizottságok feladata. Ezek tartják nyilván a rászorulókat, a munkáltatókkal együttműködve megfelelő munkahelyet keresnek nekik, ügyelnek arra, hogy a vállalatok, szövetkezetek megteremtsék a feltételeket ahhoz, hogy az emberek visszakapják a munka értelmét, ha lehet, hasznosítsák eredeti szakképzettségüket. A legtöbbet tehát a munkáltatók tehetik - az átképzés a betanítás, esetleg a gépek, berendezések, átalakítása, vagy ún. védett munkahelyek létrehozása azonban nemcsak kötelességük. Igaz, mindez bizonyos anyagi ráfordítást is megkíván, de az üzemeknek érdekük a szakképzett munkaerő megszerzése vagy megtartása. Külön kell szólnunk a MÉTA és INTEGRA ipari szövetkezetekről, amelyek mindenekelőtt rokkant-segédeszközöket készítenek és túlnyomórészt megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatnak. Jellegüknél fogva lehetőségük nyílik arra, hogy sokoldalúan gondoskodjanak alkalmazottaikról, megteremtsék a feltételeket a különböző módon károsodott dolgozóik különleges szükségleteinek kielégítéséhez az orvosokkal együttműködve az egészségügyi és a foglalkozási rehabilitáció folyamatosságának megoldásán és a súlyosabban károsodott egyének munkához juttatásán fáradoznak. A súlyos rokkantak foglalkoztatásának legkorszerűbb módja a rehabilitációs központ kialakítása, amelyből egyelőre csak egy működik hazánkban. A rokkantak szövetsége és a csehországi MÉTA ipari szövetkezet együttműködésének eredményeként 1973-tól működik az Opava melletti Hrabyné- ban. A szövetkezet műhelyei közelében atipikus szövetkezeti lakások épültek, így elhárultak a mozgássérültek mozgását megnehezítő közlekedési és építészeti akadályok, megoldódott a szabad idő hasznosításának kérdése. Egy csoportnyi súlyosan beteg ember élete ;gy visszakapta értelmét. Nem minden rászoruló oldhatja meg ma még gondjait ily módon, de a munkahelyek, a társadalmi szervezetek és a nemzeti bizottságok összefogásával helyi viszonylatban is megteremthetők a feltételek ahhoz, hogy a súlyosabban fogyatékosak is hasznos foglalatosságot találjanak. Törekvéseink sikere azonban attól is függ, hogy maguk a megváltozott munkaképességűek mennyire igénylik teljes értékű rehabilitálásukat. Közülük többen, de néhány munkahely is úgy vélekedik, hogy maradandó egészségkárosodás ' esetében társadalmi gondoskodásként elegendő a nyugdíj és a segély folyósítása. Ezt a szemléletet meg kell változtatni. Mert a társadalomnak, de ugyanúgy a megváltozott munka- képességű embernek is érdeke, hogy hasznos, értelmes munkát végezzen, s ezáltal beilleszkedjen a társadalmi életbe. CSIZMÁR ESZTER- Rendszerint mindenki tudja, érzi mikor vét a fegyelem ellen, mégis jogi szempontból, mikor sújtható valaki fegyelmi büntetéssel?- A jogász, a biró erre csak azt válaszolhatja, ha megsértette jogi kötelezettségeit, tehát a Munka Törvénykönyvében, a vállalat munkarendjében vagy a munka- szerződésben megállapított kötelességeit. Igaz, nem akármilyen kötelesség megszegésénél szabható ki fegyelmi büntetés, hanem csak akkor, ha valaki súlyosan vagy ismételten szegte meg a munkafegyelmet. Mindez persze a gyakorlatban nem ilyen egyszerű. Nemrég egy meglehetősen bizarr ügy került elénk. Általánossá vált ugye a munkahelyi alkoholfogyasztás tilalma. Az alkoholfogyasztás tilalmának megszegéséért adott fegyelmi határozatokat általában könnyű megítélni. Itt viszont a helyzet némileg meg volt csavan/a. Az egyik vezető dolgozó kínálta meg munkatársnőit egy- egy pohár rummal.- És ezért ki kapott fegyelmit?- A vezető, bár ó maga nem ivott, s kiderült az is, hogy - nemzetközi nőnap lévén - a vállalat több dolgozója nézett a pohár fenekére. Fegyelmit viszont csak ó kapott, a bíróság jóváhagyta a fegyelmi határozatot.- Mit tehet a dolgozó, ha méltánytalannak, igazságtalannak érzi a fegyelmi büntetést?-Jogában áll védekezni a fegyelmi határozat ellen. A törvény és a bírósági gyakorlat szigorúan megköveteli, hogy a dolgozónak már a fegyelmi eljárás során - még a fegyelmi határozat kiadása előtt - lehetőséget kell kapnia védekezése előterjesztésére. A fegyelmi büntetés kiszabása után pedig a szakszervezet üzemi bizottsága mellett működő döntőbizottságban vagy a bíróságon javasolhatja a fegyelmi határozat megszüntetését a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. A javaslat beadását egy különleges eljárás követi. Sem a döntőbizottság, sem a bíróság nem módosíthatja, változtathatja meg ugyanis a fegyelmi határozatot. Nem mérsékelhetjük, ha túlságosan szigorúnak találjuk, „csak“ az indokoltságát, kiszabásának törvényes feltételeit vizsgálhatjuk és ennek megfelelően jóváhagyjuk vagy hatályon kívül helyezzük, megszüntetjük a fegyelmi büntetést.- Az előbb említett nőnapi ünneplés sok munkahelyen talán szokatlan - a munkaidőben. Vannak ugyanakkor munkahelyek, ahol a legkülönbözőbb ürügyekkel A mikroszámítógépeket a népgazdaság minden ágazatában felhasználják. A Tesla Elstroj szakembereinek közreműködésével a Slanýi Gép- és Traktorállomáson bevezették a SA- PI-1 mikroszámitógépes rendszert, amelyet a nagy kapacitású tehén- és sertésistállókban tudnak felhasználni. A képen: Dana Maresová a mikroszámítógép egyik részegységét helyezi a panelba. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČSTK) hetenként vagy még gyakrabban is ,.ünnepelnek“. Ugyanígy van ez a munkaidő megtartásával, a feladatok teljesítésével... Röviden: a munkafegyelem színvonala nem mindenütt azonos. Van ennek a körülménynek valamilyen befolyása a fegyelmi büntetés jogosságának megítélésére?- Természetesen. A fegyelmi büntetések egyes fokozatainak - megrovás, nyilvános megrovás, a prémium csökkentése, vagy megvonása, alacsonyabb fizetéssel járó munkára való áthelyezés, az alapbér csökkentése - alkalmazkodniuk kell a munkafegyelem megsértésének súlyosságához, jellegéhez. Lényegében abból indulunk ki, hogy a vezető dolgozók állandó feladata a munkafegyelem megszilárdítása és ezt nem elsősorban büntetésekkel kötelesek elérni, hanem például rendszeres ellenőrzéssel, az anyagi érdekeltség elveinek alkalmazásával, erkölcsi értékeléssel stb. A fegyelmi büntetés törvényes alapja, „a munkafegyelem súlyos vagy ismételt megsértése“. Ezeket a fogalmakat nem a jogszabály, hanem a joggyakorlat töltötte meg konkrét tartalommal. Ez lehetőséget nyújt arra is, hogy ne csupán a jogsértő magatartást és a büntetést helyezzük a mérleg serpenyőibe, hanem az egyes konkrét esetek különleges körülményeit is. A fegyelmi büntetés ugyanis nem öncélú megtorlás, hanem a nevelés, a munkafegyelem megszilárdításának eszköze. A célja az, hogy az egyik oldalon a jogsértő dolgozóra, a másik oldalon a dolgozók kollektívájára gyakoroljunk vele nevelő hatást.- A szlovákiai bíróságok azoknak a fegyelmi határozatoknak, amelyekkel a dolgozó javaslata alapján foglalkoznak állítólag csak az egy ötödét hagyják jóvá. Ez az adat úgy érzem arra vall, hogy inkább a törvényes, a megalapozott fegyelmi határozat számít kivételnek, holott éppen fordítva kellene hogy legyen. Mi az oka ennek?- Az, hogy a vállalatok, szervezetek vezetői nem ismerik a munkajogi szabályokat, nem tartják meg a fegyelmi büntetések kiszabásának törvényes feltételeit. Ezért a fegyelmi határozatokat nagyon gyakran kell hatályon kívül helyeznünk akkor is, ha egyébként a munkafegyelem megsértéA kövérség az elhízás alapján létrejött állapot, mikor a zsírok lerakódnak a szövetekbe. A kövérség a helytelen táplálkozás következménye. A túlsúly, a kövérség korunk nagy problémája. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a statisztikai adatok szerint minden második nő és minden harmadik férfi súlya meghaladja a megengedettet. Ez azt jelenti, hogy több mint 5 millió lakosunk kövér s körülbelül 15-20 százalékuk, tehát egymillió ember emiatt különféle betegségekben szenved. (Sajnos a kövérségben szenvedő gyerekek száma is növekszik). E sajnálatos állapotnak több oka is van. Elhanyagoljuk a helyes életmód követelményeit. Sokat és kalóriadús ételeket fogyasztunk, Megfeledkezünk a mozgás szükségességéről, kevesebbet tartózkodunk a természetben, a rendszeres tornázást és gyaloglást, esetleg kocogást vagy úszást felcseréljük tévénézéssel. A kövérségnek négy fokozatát ismerjük, aszerint, hogy az ember se szempontjából indokoltak lennének. A törvényességtől azonban nem tekinthetünk el a célszerűség vagy más szempontok érdekében. A fegyelmi határozatok megszüntetésének oka lehet például az, hogy nem állapították meg alaposan a tényállást, a munkafegyelem megsértésének körülményeit vagy olyan kötelezettség megszegéséért adnak a dolgozónak fegyelmit, amely egy másik dolgozó munkaköri feladatai közé tartozik.-A bíróság elfogulatlan, a felektől független szervként foglalkozik a fegyelmi büntetésekkel, a munkahelyi viszonyokkal. Eddigi tapasztalatai alapján miben jelölné meg a munkafegyelem megsértésének okait és nézete szerint milyen szerepe van a fegyelmi határozatok kiadásánál a vezető és a beosztottja közti személyes ellentétnek?- Úgy érzem a munkafegyelem megsértésének okát leggyakrabban a dolgozók személyes tulajdonságaiban kereshetjük. Nem mindenki egyformán fegyelmezett, nem mindenki hajlandó vállalni és önként teljesíteni kötelességeit. Előfordul azonban, hogy a munka- fegyelem megsértése tiltakozás a dolgozó részéről az ellen, hogy a vállalat nem teremti meg a szükséges munkakörülményeket, a vezető dolgozók nem tartják meg törvényes kötelességeiket, ígéreteiket. Ami a személyes ellentéteket illeti, ezeknek a fegyelmi határozat törvényességénél nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. Az alapkérdés az, elkövette-e a dolgozó azt, amit felrónak neki. Ha a fegyelmi büntetés kiszabásának többi törvényes feltételét is megtartották, a,határozatot jóváhagyjuk. A másik oldalon persze vitathatatlan, azokon a munkahelyeken, ahol rossz a vezetés és a dolgozók kölcsönös viszonyé, a munkafegyelem sem lehet példás. A cél nem szentesítheti az eszközt, tehát a dolgozó fegyelmi megbüntetésének vagy a munkahelyi fegyelem megszilárdításának érdekében a bíróság nem adhatja államhatalmi áldását egy törvénysértő határozatra. Ez így helyes. Azoknak, akik másokat akarnak fegyelmezni (és ez kötelességük is), elsősorban saját maguktól kell megkövetelniük kötelességeik hibátlan teljesítését és azoknak a jogszabályoknak ismeretét, amelyeket vezetőként alkalmazni kötelesek. Senki sem kíván tőlük lehetetlent, sőt még azt sem, hogy fejből fújják ezeket a jogszabályokat, hiszen bármikor kikérhetik az üzemi jogász véleményét, tanácsát. S ha ennek alapján döntenek, akkor nem adnak majd ki törvénysértő fegyelmi határozatokat. FEKETE MARIAN súlya hány százalékkal több a normálisnál. A felnőtt ember normális súlyát úgy határozhatjuk meg, ha a centiméterekben kifejezett magasságból levonunk százat és a megmaradt centiméterek száma azonos a normális testsúly kilogrammjainak számával. A 11-24 százalékos túlsúly a kövérség első, 24—49 százalékos a második, 50-99 százalékos a harmadik, a 100 és a több százalékos túlsúly pedig a kövérség negyedik fokozatát jelenti. Például egy 160 centiméteres 96 kilogrammos nő a harmadik kategóriába tarozik. A kövérség kezelése a legtöbb esetben diétával, vagyis fogyókúrával történik. A fogyókúra megfelelő formáját a kezelőorvossal kell megbeszélni. Nagyon fontos annak megállapítása, hogy a kövérség okozott e már valamilyen elváltozást a szervezetben és az egyes szervekben (szív, érrendszer, vese, izületi betegségek, magas vérnyomás, cukorbaj, arte- rioszklerózis, trom busz, epekövek, hasnyálmirigy gyulladásai, depressziós lelki állapot stb.) Ilyen esetekben a fogyókúra csak szakorvosi felügyelet alatt történhet. Sőt, némelykor a beteg kórházi kezelésre szorul. Jegyezzük meg a fogyókúra tíz alapszabályát: 1. Legyen erős, hatásos motivációnk - miért akarunk lefogyni. Ez megerősíti akaratunkat, fegyelmezettségünket a fogyókúra megtartása során. 2. Tanulmányozzuk át az ésszerű táplálkozás alapelveit, s ismerkedjünk meg az egyes ételek kalóriatartalmával, óvakodjunk az ártalmas, túlsúlyt okozó ételektől! 3. A fogyókúrát a lehetőség szerint akkor kezdjük meg, ha szellemileg relatíve kiegyensúlyozottak vagyunk. A fogyókúra ugyanis nagy pszichikai megterhelést jelent. 4. Az ételek édesítésére ne használjunk cukrot, csökkentsük a tésztafélék, a zsíros hús és a zsír fogyasztását. 5. Ne fogyasszunk édesített szörpöket, cukorral édesített italokat, teát, kávét, sört, alkoholt, cukorkákat, csokoládét stb. 6. Az erősen cukrozott ételek helyett (sütemények, cukrászké- szítmények, fagylalt stb.) együnk nyers gyümölcsöt és zöldséget. 7. Ésszerűen osszuk el a táplálék fogyasztását. A legnagyobb adagot reggel, vagy akár a munkaidő első felében fogyasszuk. Délután és este a lehető legkevesebbet ' együnk. Az éjjeli étkezés szigorúan tilos. 8. Az egyes étkezések között ne legyen hosszú időszak. Együnk 5-6-szor inkább kisebb adagokat, némelykor elég például egy alma. Ne koplaljunk munkaidő alatt, amikor a test energiafogyasztása rendszerint nagyobb. 9. Mozogjunk sokat, ha csak lehet sportoljunk, tornázzunk, ússzunk rendszeresen. 10. Naponta ellenőrizzük testsúlyunkat, lehetőleg reggel, evés előtt. Az elhízást nem szabad totális fogyókúrával gyógyítani. Ne akarjunk 2-3 hónap alatt például 20-25 kilogrammot lefogyni, amikor ezt a súlyt több éven keresztül híztuk fel. Racionálisnak bizonyult a havi 2-3 kilogrammos súlyveszteség a normális testšúly eléréséig. A kövérségünket teljes mértékben mi okozzuk. Tehát minden ember iparkodjon megelőzni az elhízást saját egészsége és élete érdekében. DR. RÉPÁSSY BÉLA ORVOSI TANÁCSADÓ Civilizációs betegségek IV. A KÖVÉRSÉG ÚJ SZÚ 4 1984. II. 17.
