Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-17 / 41. szám, péntek

ÚJ szú 5 1984. II. 17. A nehezebb úton is eredményesen Tapasztalatok egy földművesszövetkezetben - másoknak okulásul A trenčini Judotex textilipari szövetkezet dolgozói tavaly csaknem 480 ezer kötött felsőruhát készítettek több mint 85 millió korona értékben. Nagy gondot fordítanak az innovációra; a múlt évben 78 új és felújított termék gyártását kezdték meg; ez az egész termelés több mint 90 százaléka. A képen balról: Viera Adamíková mérnök, Jarmila Brandtová és Mária Sadlonová, a szövetkezet fejlesztési központjának divattervezői. (Drahotín Sulla felvétele - ČSTK) Kényes kérdésekről - nyíltan A tanulság lényege: előrelátóak voltak, kezdeményeztek, s ennek most hasznát látják. Persze, az egész nem volt ilyen egyszerű, hiszen az ember mindenütt hajla­mos arra, hogy a munka könnyeb­bik formáját válassza, főleg, ha azzal nem csökken a keresete. Érthető tehát, hogy a garamkálnai (Kalná nad Hronom) Augusztus 29. Egységes Földmüvesszövet- kezetben is mondogatták sokan, például, hogy minek az a sok te­hén, amikor hízósertéssel és -ba­romfival könnyebben boldogulhat­nának. Mondogatták, de közben a gaz­dasági vezetők érveire és a kom­munisták meggyőző szavaira is odafigyeltek S mert azt tapasztal­ták, hogy lépésről lépésre tervsze­rűen formálódik az új, és a köve­telményekhez igazodnak a feltéte­lek, a dolgozók vállalták a szerke­zeti átalakulással járó újszerű fel­adatokat és többletgondokat. így a túlnyomó többség megértő és hatékony közreműködésével a ga­ramkálnai földmüvesszövetkezet a lévai (Levice) járás élenjáró szarvasmarha-tenyésztő üzeme lett. Például amíg négy évvel ez­előtt 120 vagon sertéshúst adtak el, addig az 1984-es mennyiség alig lesz több ennek felénél, ugyanak­kor a tavalyi 25 vagon marhahús helyett az idén már közel ötven vagonnal akarnak értékesíteni. 1983: kiteljesedett a szarvasmarha­tenyésztő program összességében 1983-ban si­keres évet zárt a földmúvesszö- vetkezet. A gabonatermesztés ter­vét 111 százalékra teljesítették, nem volt, s nincs hiány a tömegta­karmányokból, a tervezettnél több tejet adtak el, száz százalékon feiül tettek eleget húseladási köte­lezettségüknek, miközben a takar­mányfogyasztás a normák alatt maradt. Az ésszerű és gazdasá­gos termelésnek köszönhetően a tiszta jövedelem mutatója elérte a 114 százalékot. Varsányi György, az efsz elnöke mégsem csak ebben látja az elmúlt év si­kerét.- Az eredmények önmagukért beszélnek és dolgozóink igyeke­zetét, helytállását fémjelzik, 1983 legnagyobb sikere mégis az, hogy szövetkezetünkben kiteljesedett a szarvasmarha-tenyésztő prog­ram. A múlt évben 7 millió koroná­ért vásároltunk gépeket, elsősor­ban a szénabetakarító gépsorok komplélizálására, és továbbbi 15 milliót fordítottunk a folyamatban lévő építkezések befejezésére. Átadtuk a 750 férőhelyes tehén­farmot és a borjú neveidét, így a korábban megépített ezres hízó­marhateleppel együtt korszerű épületekben folyik a tenyésztés. Mindez persze csak az érem egyik oldala. Mert hiába lennének az épületek, ha azokban nem len­ne biológiailag értékes állomány, és ha az állatokat nem tudnák megfelelően ellátni. Erre is gon­dolva a meleglevegós takarmány­szárító mellé pogácsázót is építet­tek, felkészültek a melléktermé­kek, például a kukoricaszár teljes betakarítására és a tömegtakar­mányok ésszerű tárolására. A tervbe vett két szénatárolóból egy, a hétezer köbméteres már felépült. Persze, mindez több mint egy évtized átgondolt és tervszerű fej­lesztésének az eredménye. Foko­zatosan építkeztünk, de mindig egy adott célt követve. Például arról sem feledkeztünk meg, hogy a korszerű termelési technólógiák fiatal szakembereket igényelnek, nekik pedig lakást is kell biztosíta­ni. Jelenleg 50 üzemi lakásunk van, s ott tartunk, hogy nem kell csalogatnunk az embereket, sót a jelentkezők közül sem veszünk fel mindenkit. A gazdasági- és a pártvezetés kölcsönhatása A tehenészet fejlesztése meg­felelő gazdasági és szakmai hoz­záértés eredménye, de az emberi háttér is jelentős szerepet játszott. Éhn Béla, pártelnök ez utóbbi lé­nyegét és fontosságát részletezte.- A pártbizottság az elmúlt években mindig szorosan együtt dolgozott a gazdasági vezetőkkel. Minden termelési feladatot, újat és szokatlant először pártvonalon vi­tattunk meg. A pártbizottság és a pártcsoportok ülésén majd a taggyűlésen is mindenki el­mondhatta a véleményét, azt is, ha valamivel nem értett egyet. Tü­relmesen meghallgattuk az embe­reket, egészen addig, amíg tagja­ink közül bárki kételkedett volna az elképzelés helyességében. Ugyanakkor azonban megkövetel­tük, hogy az elfogadott és meg­szavazott dolgokat mindenki egy­aránt támogassa, azok helyessé­gét pártonkívüli kollégáiknak is magyarázzák meg, a termelési ér­tekezleteken pedig következete­sen álljanak ki a bevezetésükért.- Persze ehhez tudni kell azt is - vette át a szót az efsz elnöke hogy mindig csak olyat kértünk, amihez előbb biztosítottuk a felté­teleket. Megköveteljük például, hogy a siló első osztályú legyen, de ehhez teljes egészében adott a lehetőség. A drága gépeket is megvesszük, karbantartjuk, de el­várjuk, hogy az érdekeltek meg­értsék, miszerint egy félmillióba kerülő traktort, tehergépkocsit stb. ki kell használni. Ha egy műszak­ban dolgoznának csak vele, akkor az fényűzés, sőt kimondottan zsebre menő pazarlás lenne. Még egy lényeges dologról be­szélt a két elnök. Egyaránt hang­súlyozták, hogy nemcsak a párt­munka segítheti a gazdasági fel­adatok teljesítését, hanem a gaz­dasági körülmények is hathatnak a pártéletre. Például mindaz az új, amiért a kommunisták kiálltak, most a tömegpolitikai munkát erő­síti. A fiatal dolgozók sorából több tagjelöltet nevelhetnek, és ha a je­lenlegi 86-os taglétszámot a ter­vezett százra sikerül bővíteni, ak­kor a gazdaságpolitikai pártmunka is hatékonyabb lesz. 1984: hadüzenet az anonimitásnak Az anyagi, műszaki és nem utolsósorban a jobb káderfeltéte- l^k lehetővé teszik, hogy a földmü­Kissé szokatlan a munkahelye a 31 éves Németh Zoltánnak. Hajnali négy órakor kezdi a mun­kát, reggel hétkor - fél nyolckor abbahagyja, majd délután három­kor újból elkezdi, s este hatkor végez. Ebből sokan kitalálhatták, hogy etető. Az Alistáli (Hroboňo- vo) Egységes Földmúvesszövet- kezetben dolgozik. Amikor beszél­getek vele, már lefürdött, megreg­gelizett.- Nekem megfelel ez a munka­idő. így napközben is beugorha- tok, ha valakit helyettesíteni kell- mondja. - Azt természetesen külön megfizetik. Azzal is keresek valamit, hogy fűtöm a szövetkezeti lakásokat, melyeknek egyikében mi is lakunk. Emellett a munkabe­osztás mellett erre is van lehető­ségem. A feleségem jelenleg nem dolgozik. Két fiunk van, az egyik első osztályos, a másik szeptem­berben megy iskolába. A pénz tehát mindig jól jön a házhoz. Munkabérének alapja, mivel teheneket etet, magától ér­tetődően attól is függ, milyen ered­ményeket érnek el a tejterme­lésben.-Tavaly 120 ezer literrel túltel­jesítettük a tejtermelés tervét- jegyzi meg elégedetten. - Most 10,2-10,3 liter körül van az egy tehénre eső átlag. Ez dunaszerda­helyi járási méretben is jó ered­mény... Hogy mitől függ a ho­zam? - ismétli meg kérdésem.- Több mindentől. Például a takar­mánytól, a tehénállománytól. Per­sze, az etetők munkájától is. Ha meghibásodik a gép, a tehenek késve kapják meg a takarmányt. Ketten vagyunk etetők a gépesí­tett istállóban, s 425 darab fejőste­henet etetünk. Én kétéves mező­gazdasági szákiskolát végeztem. Akiknek nincs szakiskolájuk, azok vesszövetkezetben a korábbiak­nál is igényesebb célokat tűzze­nek maguk elé. Ennek nagyon lényeges alapfeltétele az egyéni felelősség elmélyítése. Az efsz és a pártalapszervezet elnökének szavai is egyaránt bizonyítják, hogy a vezetőség messzemenően és teljes egészében magáévá tet­te azokat a gondolatokat, amiket Jozef Lenért elvtárs is hangsúlyo­zott a Pravda, az Új Szó és a Nové slovo főszerkesztőjével folytatott beszélgetésen: ,,... a fogyatékos­ságoknak konkrét megtestesítői vannak, és ezek nem maradhat­nak anonimitásban.“- Az ágazati irányítás kereté­ben például három részre osztot­tuk a határt, és mindegyik részért felel majd valaki - mondta az efsz elnöke. - Az illető vezető számon tartja, hogy ki, hol és mit dolgozott, és így természetesen tudni fogja azt is, hogy a vetéskor kimaradt fordulóért, a felületesen eldolgo­zott hantokért, a kelleténél széle­sebb árokszegélyért stb. ki a fele­lős. Ha pedig nem fogja tüdni, akkor az az ö mulasztása, és őt vonjuk majd felelősségre. Termé­szetesen más szakaszokon is így lesz. Tudjuk, hogy mindez a veze­tők számára is többletmunkát je­lent, de az egyéni felelősséget csak így lehet következetesen ér­vényesíteni, a mulasztást büntet­ni, a jót pedig jutalmazni.- Ez utóbbiakban pedig első­sorban ismételten a kommunisták­tól várunk megértést és támoga­tást - vette át újra a szót a pártel­nök. - Az emberekkel meg kell értetni és elfogadtatni az érdem szerinti jutalmazás előnyeit, még akkor is, ha ennek lesznek ellen­zői. Mert mindenütt akadnak olya­nok, akik szeretnek inkább kényel­mesebben dolgozni, és a bérezés­ben kiegyeznek az egyenlösdivel. Az idei, nagyon is igényes felada­tokat azonban így lehetetlen telje­síteni. Az elért színvonalról csak úgy tudunk tovább lépni, ha egyé­nileg mindenki a tőle telhető leg­többet nyújtja, s nekünk, erre ösz­tönözve, a teljesítmények szerint kell jutalmaznunk. EGRI FERENC tanfolyamon szerezték meg a szakismereteket. Etetőként 1977-től, vagyis a gé­pesített istálló üzembe helyezése óta dolgozik. Azelőtt takarmányo- zó volt, ami hasonló munkát jelent. Társával együtt tagja az állatte­nyésztők szocialista munkabri­gádjának, melynek Kozma György mérnök a vezetője. Ez a brigád 1982-ben alakult.- Brigádunkban többen vannak párttagok - mondja. - Etetőtársam is az. Én is elhatároztam, hogy kérem felvételem a pártba. Föl is vettek a tagjelöltek sorába.- Mit gondol, minek köszönheti ezt?- Elsősorban annak, hogy min­dig becsületesen végeztem a munkámat. Amikor tagjelölt let­tem, még külön feladatul is kap­tam, hogy pontosan végezzem a munkám, tartsam karban a rám bízott gépeket, takarékoskodjak az üzemanyaggal, s szigorúan tartsam be a higiéniai követelmé­nyeket. A múlt év novemberében részt vettem a tagjelöltek egyhe­tes iskoláján. Később szeretném magam politikailag tovább fejlesz­teni. Esti egyetemre is szívesen járnék majd. A politikai és a közéleti esemé­nyeket a sajtóban is figyelemmel kiséri. Járatja az Új Szót, a Párt­életet, a Csallóköz címú járási la­pot, a Szabad Földművest és a Tűzoltót. Nemcsak munkahelyén aktív. A tömegszervezetek közül a Vö­röskereszt és a tűzoltók helyi szer­vezetében dolgozik. Véradóként is kitűnik. Eddig kilencszer adott vért. így vélekedik magáról és mun­kájáról Németh Zoltán, a pártszer­vezet tagjelöltje, a szövetkezet egyik kitűnő dolgozója. FÜLOP IMRE A nők többsége nem könnyű szívvel mond le anyaságáról. Es mégis... Vannak olyan helyzetek, életkörülmények, amikor nincs más kiút, csak a terhesség művi megszakítása. Hazánkban 1982-ben össze­sen 113 528 (a CSSZK-ban 78 809, az SZSZK-ban 34 719) nö kérvényezte terhességének meg­szakítását, ami 7596 esettel több, mint 1980-ban. A beadott kérvé­nyek közül az egyes bizottságok 107 638 kérvényt hagytak jóvá, (94,8 százalék) s a kérelmezők 75,7 százaléka 23-35 év között volt Az egyes bizottságok a kér­vények 3,1-3,3 százalékát utasí­tották vissza. A nők 0,08-0,1 szá­zaléka a bizottság tagjaival folyta­tott beszélgetés után vonta vissza kérelmét. A statisztikai adatok egyértel­műek - a kérvényezők száma emelkedik. Az okokról, a művi ter­hességmegszakításról, a bizottsá­gok munkájáról beszélgettünk dr. Ján Stencl docenssel, a brati­slavai kramárei kórház Nőgyógyá­szati Klinikájának főorvosával, aki egyúttal a városi nőgyógyász hi­vatalát is betölti.- Merem állítani, nincs olyan orvos, aki szívesen végzene ter­hességmegszakítást. De inkább szakemberek végezzék, mint ahogy valaha, mások, beláthatat­lan következményekkel. Tulajdon­képpen ez volt az oka, hogy (1957-ben kiadott törvény alapján) indokolt esetekben engedélyezik a terhesség megszakítását. S mik azok az indokolt esetek, alapos okok? Erre hadd válaszoljon Zu­zana Lacová, városi szülésznő, aki állandó tagja a kerületi abor­tusz bizottságnak.- Az AB-bizottságok a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoz­nak. Tagjai között találhatók a nemzeti bizottság képviselői, a szociális osztály dolgozója, vala­mint az orvos, aki az egészség- ügyi szempontokat fontolja meg. A bizottság tagjai mindig nehéz feladat előtt állnak. Úgy kell dönte­niük, hogy ne szegjék meg a tör­vényt, de a kérvényező fél állás­pontját is figyelembe vegyék. Tény, hogy a bizottság előtt meg­jelenő nők idegesen reagálnak a feltett kérdésekre, s gyakran nem tudnak uralkodni ingerültsé­gükön. Ezért fajul el néha a be­szélgetés. Pedig a bizottság tagjai is többnyire megértik, átérzik a kérvényező kétségbeesését. A kérvény jóváhagyása után a nők a nőgyógyászati klinikákon jelentkeznek, ahol elvégzik a be­avatkozást. Általános nézet, hogy ott nem foglalkoznak veíük kelló tapintattal, lenézik, lekezelik őket. - Szerintem ez nincs így-vette át a szót dr. Stencl. - Nem mondom, hogy nem fordulhatnak elő ilyen esetek. De ha itt, nálunk tudomást szerzünk ilyenről, rendre utasítjuk a hibázó nővért. De... És a főor­vos elmondta, hogy azt már senki sem veszi figyelembe, hogy mind az orvosok, mind az egészségügyi nővérek napi programja zsúfolt, hogy nóvérhiány van, hogy annyi tennivalójuk akad, hogy egyszerű­en nem jut idejük a rövid ideig bentfekvőkkel behatóbban foglal­kozniuk, erejükre, energiájukra a súlvosabb betegeknek van szükségük.- Mi, az egészségügyben dol­gozók tudásunk legjavát adjuk minden egyes beavatkozásnál, le­gyen az műtét, szülés, vagy művi terhességmegszakitás. Tudjuk vi­szont azt is, hogy ä nők többsége megalázónak tartja, hogy a bizott­ság előtt meg kell jelennie. Vannak országok, ahol a nők önmaguk dönthetik el, megszülik-e a gyermeket vagy sem. Például a Szovjetunióban, az NDK-ban, Svédországban és sorolhatnám még, ismeretlenek ezek a bizott­ságok, de például Finnországban és Bulgáriában a terhességet csak akkor szakítják meg, ha az veszé­lyezteti a nő életét. Sok kollégám­mal együtt azt szeretnénk elérni, hogy megváltozzon az a korhatár, amely indokolttá teszi a terhes­ségmegszakítást, vagyis 40 évről 35-re csökkenjen. Folyamatban van az ún. miniin- terrupció bevezetése, ami az elő­ször szülő nőknél a terhesség 45. a már többször szülő nőnél a ter­hesség 56. napjáig végezhető el. (A terhesség idejét a legutóbbi menstruáció első napjától számít­ják. Lényege, hogy altatás nélkül kiszippantják a méh tartalmát, s a beavatkozás után néhány órá­val el lehet hagyni a kórházat. S a másik előny - jutott eszembe az előbbiek meghallgatása után - hogy kevesebb lesz a nővérek dolga is, hiszen ha csak azt vesz- szük, hogy például a kramárei kór­házban naponta tíz nőt vesznek fel, az annyit jelent, hogy naponta tíz ágyon kell ágyneműt váltani, a többiről nem is szólva.) Igaz, hogy ehhez a terhesség gyors felismerése szükséges, és nincs még elegendő olyan anyagunk, amellyel ezt megállapíthatnánk. De ez a beavatkozás ugyanúgy csak a bizottság jóváhagyása után végezhető el! A beszélgetés alatt dr. Stencl- nek többször el kellett távoznia, hol telefonhoz hívták, hol egy-egy beteghez, s amikor sürgősen a műtőbe kellett mennie, végleg elbúcsúztunk. Miközben Zuzana Lacová, vá­rosi szülésznő lekísért a földszint­re, hangsúlyozta:- Ha magasabb színvonalú len­ne a családi életre való nevelés, nemcsak az iskolában, hanem ott­hon is, kevesebb volna a művi terhesség megszakítás. Aláhúz­nám azon szülők felelősségét, akik keveset törődnek azzal, ki­vel, hol és mikor tölti gyermekük szabad idejét. S amikor a gyakran felelőtlen kapcsolat után megtör­ténik a baj, kétségbe vannak esve, kapkodnak, s marad vagy a kény­szerházasság, vagy megírják a kérvényt. Ugyancsak megoldatlan a fo­gamzásgátlás kérdése. Majdnem húszéves tapasztalat áll mögöt­tem, de ez alatt az idő alatt csak egyszer fordult elő, hogy egy anyuka eljött az egyetemista lá­nyával és tanácsot kért, milyen fogamzásgátlót ajánlhatnánk. Az is igaz, hogy ha bátrabban, nyíl­tabban beszélnénk ezekről a kér­désekről is, kevesebb lánynak, asszonynak kellene beadnia a kérvényt, s megkárosítania egészségét. PÉTERFISZONYA A KORÁNKELŐ MEGBECSÜLIK MUNKÁJÁT

Next

/
Oldalképek
Tartalom