Új Szó, 1984. február (37. évfolyam, 27-51. szám)

1984-02-16 / 40. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1984. II. 16. Becsületes helytállás Év eleji taggyűlésükön sokrétű munkát értékeltek a zománcgyár termelési osztályának kommunistái A prievidzai Poľnoprodukta 08-as számú bussai (Bušince) üveg ház­gazdálkodási üzemében palántákat termesztenek a közép-szlovákiai kerület zöldségtermelői számára. A gazdaságban január végén indult meg a próbatermelés. Az üvegházakban - alapterületük összesen két hektár s a gáztávvezeték kompresszorállomásának hulladékhójét hasz­nosítják - már az idén 1 millió 400 ezer zöldségpalántát nevelnek. Még az idén tovább növelik az üvegházak alapterületét. A képen balról: Mária Nováková, Darina Oláhová és Ľubica Beránska munka közben. (Peter Lenhart felv. - ČSTK) KEDVEZŐ IRÁNYZATOK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS INTENZITÁSÁNAK FEJLESZTÉSÉBEN Összhangban a takarmányforrásokkal A FÜLEKI (Fiľakovo) KOVO- SMALT vállalatnál tavaly már 689 millió 400 ezer korona értékű áru­gyártást irányzott elő a terv. Bár évközben több nem várt komoly probléma nehezítette meg a ter­melést, a zománcgyári kollektíva tagjai a legutóbbi időszak gyakor­latát folytatva ismét határidő előtt eleget tettek feladatuknak, majd ezt követően még 5 367 000 koro­nás többletet kapott tőlük a nép­gazdaság. E nagyszerű eredményhez sok mindennel hozzájárult a vállalat termelési osztályának 11 dolgozó­ja is, akik között 26 kommunista és három tagjelölt fejt ki aktív tevé­kenységet. Az utóbbiak legfiata- labbjának, Eduard Jackuliak ener­getikusnak felvételéről a pártalap- szervezet minapi év eleji taggyűlé­se kezdetén hoztak egyhangú döntést. Ezzel és természetesen a fiatal tagjelölt sokrétű felkészíté­sére, nevelésére fordított munká­val teljesült egy nemrégi határozat első része, amely szerint a terme­lési osztály energetikai részlegén újabb kiváló dolgozók felvételével kell tovább erősíteni a termelési osztály pártalapszervezetének cselekvő képességét. A tavalyi munkát részletesen elemző beszámoló ezután követ­kezett. összeállítóik - Illés Zoltán elnök vezetésével - a jó eredmé­nyek inkább csak tömör nyugtázá­sára törekedtek, hogy így tágabb tér maradjon a fogyatékosságok és a tartalékok taglalására. Példá­ul a beszámoló első, pártéleti ese­ményeket értékelő részében mind­össze néhány soros megállapí­tásként szerepelt, hogy nincs baj a kommunisták fegyelmezettségé­vel, közvetlen munkájuk és azon túli aktív tevékenységük rendsze­rességével, a tagdíjfizetésekkel, valamint a különböző fokú pártok­tatások látogatottságával. Ez utóbbit illetően éppen a termelési osztályon mutatnak jó példát a zo­máncgyár többi pártalapszerveze­tének. Ezután ugyancsak kevés szóval, tényszerűen sorolta fel a beszámoló, hogy az alapszerve­zeti pártbizottság egész éven át pontosan ülésezett, és a jóváha­gyott tervek szerint dolgozott. Munkájához sokoldalú támogatást és értékes iránymutatásokat, ta­nácsokat kapott az SZLKP vállala­ti bizottságától, amelynek tagjai- köztük több ízben Darabos Jó­zsef elnök is - minden alkalommal részt ^vettek a tanácskozásokon. Minden hónapban nagy gondot fordítottak a taggyűlések megfele­lő előkészítésére is, és azokon megint jó - 96,5 százalékos - volt a tagok, valamint a tagjelöltek át­lagos részvételi aránya. A VITAFELSZÓLALÁSOK érté­kelésével kapcsolatban viszont már bővebb mondatokra és egyre inkább bíráló hangvételre váltott a beszámolót előterjesztő elnök. Tavaly összesen negyvenöten kértek szót a taggyűléseken. A 24 százalékos arány ugyan nem ala­csony, de a leggyakrabban mindig ugyanazok az elvtársak jelentkez­tek a vitába, akik régóta rendsze­resen kifejtik véleményüket a na­pirendi pontokba foglalt kérdések­ről. A többiek - őket névszerint elmarasztalta ezért a pártbizottság- csupán végighallgatták a tavalyi gyűléseket. A jövőben ötleteikkel, tapasztalataik közreadásával ne­kik is hozzá kell járulniuk az alap­szervezet hatékonyabb munká­jához. Tavaly 12, pontos határidőhöz kötött konkrét pártfeladattal bízták meg a termelési osztály kommu­nistáit. Ezekből tízet már végre­hajtottak, a tizenegyedik teljesíté­séről az idei első negyedév végén kell számot adni, az utolsót pedig időközben felmerült objektív nehéz­ségek miatt későbbre hallasztot- ták. Ugyancsak komoly fegyelme­zettséget tanúsít az a tény, hogy a múlt évben túlteljesítették a ta­karékos energiahasznosításra vo­natkozó feladatokat is. A gyárban elvégzett legutóbbi társadalmi ellenőrzés huszonhét olyan fogya­tékosságra hívta fel a figyelmet, amelyek mindegyikének kiküszö­bölése lényegesen elősegítette a pazarlások csökkentését. A ter­melési osztály energetikai részle­gének dolgozói és a pártalapszer- vezet tagjai szintén sokat tettek azért, hogy a gyárcsarnokokban lehetőleg senki se hagyja üresjá­ratban bekapcsolva a gépét. így 1983-ban már több mint 44 tera- joul energiát takarítottak meg a ter­vezett fogyasztáshoz képest. A BESZÁMOLÓ és az idei fő feladatok ismertetése után tartal­mas vitával folytatódott a termelési osztály kommunistáinak száz szá­zalékos résztvétellel megtartott év eleji taggyűlése. Csúz Károly elv­társsal, az SZLKP Losonci (Luče­nec) Járási Bizottságának titkárá­val együtt, aki szintén rendszere­sen visszatérő és nagyra becsült vendég a KOVOSMALT pártalap- szervezeteinek gyűlésein, össze­sen tízen szólaltak fel. Valameny- nyien egyszerű, keresetlen sza­vakkal, lényegbevágóan beszéltek a termelésszervezés, a gyártási folyamatok, a termékminőség, a nyersanyagellátás, a gyártmány­értékesítés, a munkaidőkihasz­nálás az újító- és brigádmozga­lom, valamint a tömegszervezetek tevékenységének időszerű prob­lémáiról, illetve feladatairól. A pártalapszervezet tevékenysé­gének egyetlen szakasza sem maradt ki a vélemény-nyilvánítá­sokból. A felszólalóknak az esetle­ges nyelvi nehézségek miatt egyáltalán nem kellett feszélyezni magukat. Többen szlovákul, má­sok magyarul mondták el értékes, gondolatébresztő javaslataikat. Elsőnek Karol Reiss mérnök, a vállalat kereskedelmi igazgató- helyettese kért szót, aki részlete­sen elmagyarázta a taggyűlésnek, miből eredtek a KOVOSMALT né­hány gyártmányának tavalyi érté­kesítési gondjai. Hőtárolós villany­kályhákból például évente 60 000 darab készül a gyárban, de csak 40 000-et lehetett hálózatra kap­csolni a villanyvezetékek leterhe­lése miatt, és ez a körülmény is közrejátszott abban, hogy a ház­tartási boltokat ellátó kereskedel­mi vállalat vonakodott átvenni a teljes mennyiséget. Ugyanakkor a vízmelegítő kazánokból a tény­leges keresletnél kevesebbet írt elő a szerződések alapján kidol­gozott terv, és csak évközben je­lentkeztek újabb igénylésekkel a megrendelők. A keresett árunak számító fürdőkádakból évi 270- 280 ezret könnyen el lehetne adni, viszont 230 ezernél többet nem tudnak gyártani. Szintén sok kí­vánni valót hagy maga után a für- dókádgyártáshoz használt leme­zek minősége, és gyakori leálláso­kat okoz az automatikus gépsor meghibásooása. A gyártmánymi- nóséget értékelve az igazgatóhe­lyettes konkrét példák alapján bi­zonyította, hogy többek között a fürdőkádakból nagyobb mennyi­séget is kedvező áron eladhatná­nak a tőkés piacokon, ha nem találnának hibát rajtuk a vásárlók. Bari László vízvezetékszereló, majd az ó szavait kiegészítve Pat- varos Attila, az egyik szocialista munkabrigád vezetője egyebek mellett a gondjaikra bízott beren­dezések karbantartásához, javítá­sához szükséges nyersanyagok és pótalkatrészek gyakori hiánya miatt bírálta a mulasztókat. Főleg a már kilenc éve használt szivaty- tyúkat nehéz üzemelésben tartani, pedig esetleges leállásuk komoly következményekkel járhat. Hiába sürgették azonban a különféle méretű vezetékcsöveket is. Pó- czos István, a termelési osztály SZISZ alapszervezetének elnöke elsősorban az újítási javaslatok elbírálásának lassúságát és kése­delmes gyakorlati hasznosításu­kat bírálta. Ez nemcsak az ó véle­ménye szerint van rossz hatással az újítómozgalomra, hiszen a taggyűlés beszámolója szintén rámutatott arra, hogy a tavalyi energia-megtakarítások akár húsz százalékkal is nagyobbak lettek volna, ha kihasználták volna a leg­utóbb feltárt tartalékokat is. Az idén újabb jelentős megtakarítá­sokat terveznek a gyárban. Ezek túlteljesítése érdekében, amint azt Eduard Jackuliak felszólalásában elmondta, az energetikai részleg dolgozói a Dubnica nad Váhom-i Nehézgépipari Művek felhívása nyomán most újabb felajánlást tet­tek, amelyben 4,4 terajouilal több energiát ígérnek megtakarítani az eredetileg kitűzöttnél. Az energeti­kai részleg legjobb dolgozói, Far­kas István, Patvaros Attila, Ján Pauk, Mag Géza, Balog Aladár és Fodor Zoltán munkatársaikkal együtt egy kazánberendezés ha­táridő előtti nagyjavítására is köte­lezettséget vállaltak. A GYŰLÉS vitájában szintén sok szó esett a környezetvédelem gondjairól. A gyár jelenlegi szennyvíztisztító és -derítő beren­dezéseinek teljesítőképessége ugyanis kisebb a kelleténél. Ezért a szennyvíz egy része közvetlenül a Belina patakba folyik. Erre kivé­teles engedélyt kapott a KOVO­SMALT a CSSZSZK kormányától, de ez év végén lejár az engedély érvénye, és addig megoldást kell találni, mert a 3. számú derítő- és tisztítóállomás építésére csak 1986-ban kerül sor. Az utolsónak felszólaló termelé­si igazgatóhelyettes, František Becher mérnök az elmúlt év tanul­ságos tapasztalatait összegezte, majd részletesen kitért a gyártást leginkább nehezítő régebbi keletű gondokra. Külön hangsúlyozta, hogy az idén 230 millió korona értékű terméket kell elkészíteni az omladozó öntödében, ahol na­gyon nehéz feltételek között folyik a munka. Viszont azt sem hallgat­ta el, hogy nemcsak a gépi beren­dezések műszaki állapotán múlik az 1984-es terv teljesítése. Min­denekelőtt a munkafegyelem megszilárdításában kell tovább folytatni a néhány évvel ezelőtti gyökeres fordulattal megkezdett utat. Az idén ugyanis 60 000 nor­maórával kevesebb idő alatt kell végrehajtani a tavalyinál igénye­sebb gyártási feladatokat, amihez szintén elengedhetetlenül fontos az ismert tartalékok mozgósítása. A KOVOSMALT termelési osz­tályának kommunistái év eleji taggyűlésükön konkrét feladatokat tartalmazó határozatot hoztak an­nak érdekében, hogy jövő ilyenkor ismét a becsületes helytállás tuda­tában, pironkodások nélkül kerül­hessen sor az idei munkájuk érté­kelésére. LALO KÁROLY A Slovenská Ľupča-i (Banská Bystrica-i járás) Biotika vállalat évi termelésének több mint 50 százalékát állatgyógyszerek ké­pezik. Egyebek között előállít 22 fajta injekciókészítményt, 17 biofaktor-kiegészitőt takar­mánykeverékekhez, .s 5 fajta gyógyító takarmánykészítményt az állatok tömeges immunizálá­sára és gyógyítására. Ebben az évben 35 000 csomag Capevet injekciót gyártanak, amelyet az állatok gyulladásos betegségei­nek gyógyítására és vérkeringé­sük serkentésére használnak. A képen: Renata Matuiová állat­gyógyszereket csomagol. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) A gazdasági és szociális fej­lesztés 1981 -1985. évi fő irányza­tai, amelyeket a CSKP XVI. kong­resszusa hagyott jóvá, feladatul adták, hogy az állattenyésztés szerkezetét a reális takarmányfor­rásokkal összhangban kell fejlesz­teni, s a termelés növekedését elsősorban a szarvasmarha-te­nyésztésben, az állatállomány ter­melőképességének a növelésével kell elérni. Az abraktakarmányok­ra igényes termelés fejlesztésé­ben a rendelkezésre álló saját for­rásokhoz kell igazodni, mert nincs lehetőségünk rendkívüli takar­mánybehozatal biztosítására. Az ötéves tervidőszak első felé­ben elért eredményeket ezért el­sősorban a fenti szempontok sze­rint kell értékelni. Jelenleg az SZSZK mezőgazdaságában 1 mil­lió 675 ezer szarvasmarhát tarta­nak, ebből mintegy 581 ezer a te­hén. A sertésállomány egy átme­neti létszámcsökkenés után ismét növekedni kezdett, s az elmúlt év közepén 2 millió 714 ezer darabot tartottak a mezőgazdasági üze­mekben. Az ötéves tervidőszak első felében a szarvasmarha-állo- mány 11,4 százalékkal nőtt, ezen belül azonban a tehénállomány mintegy fél százalékkal csökkent, annak következtében, hogy a ke­let-szlovákiai kerületben három­ezer tehenet kiselejteztek. A sertésállomány fejlesztésé­ben előirányzott célokat nem sike­rült teljes mértékben elérni. A je­lenlegi állomány 74 ezer darabbal kevesebb ugyan az 1981 januárjá­ban elért szintnél, de az 1982-es szinthez viszonyítva két és fél szá­zalékkal növekedett. A kocák lét­száma két és fél év alatt heted­résznyi arányban csökkent, ami részben a termelékenység javulá­sára vezethető vissza, de az az irányzat is érvényesült ebben, hogy a sertésállomány összhang­ba kerüljön a rendelkezésre álló abraktakarmány-forrásokkal. A vizsgált időszakban a juhállo­mány növekedett a legnagyobb mértékben, körülbelül 50 száza­lékkal, azonban az anyajuhok állo­mánya csak nyolcadrésznyi arányban lett nagyobb. A juhte­nyésztés fejlődésére kedvezően hatott a szerződéses hizlalás be­vezetése, főleg Szlovákia maga­sabban fekvő termelési körzete­iben. A szarvasmarha-állományban a tehenek részaránya a hetedik ötéves tervidőszak elején elért 38,9 százalékról 24,7 százalékra csökkent. Emellett a vemhes tehe­nek részaránya is kedvezőtlenül alakult, ez az 1981 -es 75,5 száza­lék helyett az elmúlt év közepére csak 69,8 százalékot ért el. Ha­bár ennek a mutatónak az alakulá­sát a fedeztetések és az el lések idényszerúsége is befolyásolja, mégis figyelmeztető körülmény­nek kell tartani, mert fontos minő­ségi szempontról van szó az állat- tenyésztés fejlődésében. Az vi­szont pozitív jelenség, hogy a te­nyészetekben 13,9 százalékra nőtt az 1-2 éves üszők részará­nya, s csökkent a 2 évnél idősebb üszők száma. A tenyésztési színvonal értéke­lésénél az is fontos szempont, hogy a mezőgazdasági üzemek­ben hány darab állatok tartanak 100 hektár mezőgazdasági terü­letre számítva. Szlovákiai átlag­ban erre a területre 63 szarvas- marha, ebből 23,7 tehét jut. Az ötéves tervidőszak első felében ez a mutató a szarvasmarháknál 14 százalékkal, ezen belül a tehenek­nél 2 százalékkal lett nagyobb. A közép- és a kelet-szlovákiai ke­rületben most érik el azt az állo- mánysürűséget, amely a nyugat­szlovákiai kerületben már a terv- . időszak kezdetén megvolt. Az említett területre számítva jelenleg átlagosan több mint 35 juhot tartanak Szlovákiában, ezen belül a közép-szlovákiai kerület­ben csaknem 56-ot, a keletiben pedig tizenhárommal kevesebbet. A juhtenyésztés intenzitása csak­nem 50 százalékkal növekedett, ami elsősorban a közép-szlovákiai kerület érdeme. A tervidőszak első felében a sertésállomány 100 hektár szán­tóföldre számított átlagos mennyi­sége egy darabbal csökkent, s je­lenleg 179-et tesz ki. Ez a mutató a kelet-szlovákiai kerületben lé­nyegében változatlan maradt, míg a nyugat-szlovákiai kerületben 3 százalékos volt a csökkenés. Az előbbiben 100 hektár szántóföldre számítva 138 sertést tartanak, az utóbbiban pedig 195-öt. A közép­szlovákiai kerületben ez a mutató 11 darabbal növekedve nem egé­szen 193-at ért el. Alapjában véve az állattenyész­tés intenzitása két és fél év alatt jelentős mértékben fokozódott, ami elsősorban abban nyilvánul meg, hogy jelenleg 100 hektár mezőgazdasági földterületre 88 nagy számosállat jut, ami kilenccel több, mint a tervidőszak kezdetén. Ebben különösen pozitív szerepet játszik az a körülmény, hogy a szarvasmarha részaránya ebi­ben a mennyiségben kétharmad részről 68,2 százalékra .nőtt. ŠTEFAN KOCIÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom