Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-10 / 8. szám, kedd
Tudósa, tanára a nyelvnek Kilencven éve született Bérezi Géza- ÚJ FILMEKFehérlófia (magyar) Amikor 1975-ben, nyolcvankét éves korában elhunyt Bárczi Géza. a magyar nyelvtudomány kiemelkedő alakja, Ruffy Péter, a jeles publicista ezekkel a szavakkal kezdte búcsúztató írását: ,,Pais Dezső után elment Bárczi Géza is. Ezek az évek megfosztottak legnagyobb nyelvészeinktől. Sajátos módon szegényedtünk, el. Úgy, hogy a távozásukkal ránk szakadt szegénységünkben is gazdagabbakká váltunk valamennyien. Mert mindannyian, akik ezen az anyanyelven írunk, beszélünk és álmodunk, tanultunk, néha akaratlanul is, tőlük". Tanultunk, valóban. E tájon is, a szó szoros értelmében is. Hogyan is kerülhettük volna meg őket, és külön őt, Bárczi Gézát annak idején például mi, magyar szakos pedagógusjelöltek?! Könyvei, egyetemi jegyzetei napokig, hetekig voltak előttünk, amikor készültünk vizsgáinkra a legnehezebb tantárgyból - anyanyelvűnkből. Többek között anyanyelvűnk történetéből, mely nem volt köny- nyű lecke, s számunkra diákok számára még csak vonzó sem akkor, abban a formában, ahogyan tanultuk. Talán ha több időnk jut rá. De már egy-másfél évtizeddel ezelőtt is rohanni kellett előre a tananyagban, nem volt módunk mélyebben foglalkozni még e nélkülözhetetlenül fontos tárggyal sem, s itt Bárczi Géza szófejtő szótárával például vagy legnagyobb művével, a magyar nyelv élettörténetével, eredetétől napjainkig. Pedig ez a nagyszabású Immár 150 esztendeje jelenik meg a Kvéty című színes, képes hetilap, amelyet több százezer család olvas hétről-hétre. Családi lap a szó szoros értelmében, hiszen a legfiatalabbaktól a legidősebbekig mindenki megtalálhatja benne az érdeklődési körének megfelelő cikkeket, olvasmányokat, riportokat. A politikától a keresztrejtvényig, az útirajzoktól a divatig, a kultúrától a humorig - van bőven válogatnivaló. A Kvéty egyike a legrégibb cseh, sőt európai lapoknak. Első száma 1834. január 2-án jelent meg. Kvéty české címmel. Első szerkesztője nem kisebb egyéniség, mint Josef Kajetán Tyl cseh író, újságíró, a cseh színház atyja. A felvilágosodás kiváló képviselője fiatalon lett szerkesztője a lapnak, s annak ellenére, hogy a korabeli cseh újságírás még gyermekcipőben járt, olyan fórumot teremtett, amely lehetőséget adott a föllépő forradalmi 48-as generációnak. S jóllehet maga Tyl 1846- ban elment a laptól, majd a Kvéty két évvel később egy időre meg is szűnt, jelentősége - amelyet tömören az alapok lerakásában, a cseh társadalmi élet megteremtésében jelölhetünk meg - aligha vonható kétségbe. Irodalmi és társadalmi élet, kulszintézise nem csak nyelvtörténet, hanem egyszersmind társadalom- történet is, minthogy a nyelv mint társadalmi termék, mindenkor szorosan összefügg a társadalmi- gazdasági-kulturális változásokkal, követi és tükrözi azokat. Bizonyára többünk számára lett volna élmény ilyen összefüggésekben tanulmányozni finnugor eredetű szavaink alaktani felépítettségét, a szótő-változásokat vagy éppen a szókészlet alakulását egy-egy korban. De hát elmaradt az élmény, melyet Bárczi Géza tudományos, ugyanakkor közérthető „történelemkönyve“ nyújthatott volna nekünk, így gyarapítva tudásunkat. Mondom ezt persze a mából visszatekintve, amikor az ugyancsak eszembe jut, hogy tulajdonképpen nem ismeitük őt. Láthattuk munkáiból, hogy a nyelvészetnek szinte minden területén - a stilisztikában, hangtanban, a leíró nyelvtanban, a finnugor népek és nyelvek történetének a vizsgálatában, az összehasonlító nyelvészetben stb. - jelen van és jelentősei alkot. De nem lett volna haszontalan tudni róla azt sem, hogy a mai, az élő nyelv kérdéseivel nyelvművelőként is foglalkozik, hogy tudományos tevékenysége a romanisztikával, a középkori vallon és francia nyelv vizsgálatával kezdődött, s hogy innen fordul majd később saját anyanyelve felé, s lesz annak hamarosan nemzetközileg is elismert profesz- szorává. És közelebb vihetett volna hozzá néhány életrajzi vonatkozású adat, például hogy a zomtúra és politika - a cseh történelemben elválaszthatatlan fogalmak. Ezt szemlélteti a Kvéty további sorsa is. 1865-től 1872-ig Jan Neruda és Vítézslav Hálek, majd 1879-től Svätopluk Čech irányítása alatt jelenik meg a lap. 1901-től a szociáldemokrata párt , orgánumaként F. V. Krejčí, később Josef Macek, a szociáldemokrata, majd kommunista költő szerkesztésében jelenik meg, Ru- dé kvéty néven. Ebben az időszakban is a kulturális élet kiválóságai kapnak helyet a lapban (Stanislav Kôstka Neumann, Frá- ňa Šrámek, Egon Erwin Kisch, Max Švabinský). A Kvéty új korszaka 1948 februárja után kezdődik. A Rudé právo kiadó gondozásában megjelenő Tempós világunkban már mindenki, akár gyalogosan, akár valamilyen járművön, résztvevője a közlekedésnek, illene hát ismernie a vonatkozó szabályokat. Bizony, még napjainkban is sokan vannak, akik nincsenek tisztában az alapvető előírásokkal, s még ennél is több a szabályokra fittyet hányó, s felelőtlen viselkedésükkel kellemetlenségeket, olykor tragédiákat okozó közlekedők száma. Természetes tehát, hogy ezekről a szabályokról már a legkisebbek, az óvodások és a kisiskolások is tanulnak, értelmi szintjüknek megfelelő formában. A közlekedési parkok, a népszerűsítő előadások, vetítések talán hozzájárulnak ahhoz, hogy az elkövetkező nemzedékek közlekedési morálja jobb legyen a miénknél. Ezt a nevelést hivatott elősegíteni az a tankönyv is, amely nemrég jelent meg a Szlovák Pedagógiai Kiadó gondozásában. A tankönyv középiskolások számára készült, akik nem kötelező tantárgyként tanulhatnak a közlekedés szabályairól. A kiadvány tartalmazza a legfontosabb közlekedési szabályokat és rendeleteket, magyarázza a közúti közlekedésben résztvevő járművezető bori születésű Bárczi Géza már tizenhét éves korában beszél a magyaron kívül németül és törökül, és oklevele van arról, hogy taníthatja az eszperantó nyelvet, mely élete végéig témája. Ezekben a napokban sokan emlékeznek rá szeretettel, tanítványai, munkatársai egyetemen és akadémiai bizottságokban, és mindazok akik különböző minőségben művelik, ápolják, oktatják, munkaeszközükként használják édes anyanyelvűnket. De illik rá emlékeznünk mindnyájunknak, hisz munkássága mindnyájunkért volt, életműve, melyért Kossuth- és Állami-díjat kapott, mindnyájunkhoz szól. S egyben, kimond- va-kimondatlanul, figyelmeztet anyanyelvűnkkel szembeni kötelességeinkre, melyekről hajlamosak vagyunk' megfeledkezni a mindennapok rohanásában. Nyelvtörténeti ismereteink színvonaláról már nem is szólva. „Nyelv- történet nélkül nincs igazi, mélyebb, tudatos nyelvismeret, legföljebb, a nyelv ösztönszerű használata, mely a gondolkodó embert, aki szeret a dolgok mélyére tekinteni, nem elégítheti ki. Fontos ez a tudatos megismerés azoknak, akik a nyelvvel mint művészi anyaggal foglalkoznak, íróknak, irodalomkutatóknak, mert egy életen át halmozódó nyelvismeretüket elmúlt korok nyelvi színeivel gazdagítja, és saját nyelvük finom érzékeléséhez és pontos értékeléséhez segíti őket: de különösen fontos a magyar nyelv és irodalom tanárának. “ BODNÁR GYULA lap szerkesztői új társadalmi feltételek között, a múlt haladó hagyományainak tudatos örököseiként tolmácsolják generációról generációra az értékeket. A lap tartalmilag is bővült, immár nemcsak a cseh líra virágait nyújtja olvasóinak - amint azt még Tyl idejében egy lelkes előfizető megjegyezte. A kultúra mellett mindenekelőtt a tudomány eredményeinek népszerűsítése emelkedik ki gazdag tevékenységéből. A feladatok is változtak, még ha könnyebbekké nem is váltak: a jubiláló hetilap a szocialista ember formálásának fontos és felelősségteljes feladatát látja el igen színvonalasan és népszerűén. GÁL JENŐ büntetőjogi felelősségét, szól a gépjármű biztosításáról, ismerteti továbbá a gépjárművek szerkezeti felépítését, működését és karbantartását. Érdekes és megszívlelendő tanácsokat közöl a gépjárművezetés technikájáról, valamint az elsősegélynyújtási teendőkről is. Az eredetileg szlovákul megjelent könyvet Kerekes István és Szemes Endre mérnök fordította magyarra - jó munkát végezve. Pontosan használják a szakkifejezéseket, mondataik gördülékenyek, érthetőek. Kár, hogy a mutatós, sok rajzzal illusztrált tankönyvbe értelemzavaró hibák is bekerültek. Kimaradt sorok (15. oldal), felcserélt bekezdések és sorok (22-23. és 300. oldal) megmosolyogtató sajtóhibák (73., 90. oldal), s ez nem kis bosszúságot, fejtörést okoz az olvasónak. A tankönyv e hibák ellenére is tartalmas és hasznos kiadvány. Érdemes kézbe venni, elolvasni, s ezzel együtt minél több középiskolában megszervezni a közlekedési nevelést, mert ezzel is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy nagyobb rend és fegyelem uralkodjék közútjainkon. , . (szilvassy) A magyar filmgyártás évek óta kitartóan törekszik a rajzjátékfilm meghonosítására, így a Pannó- nia-stúdióban időről időre napvilágot lát egy-egy egész estét betöltő rajzfilm, s értesüléseink szerint mostanában gyakrabban készítenek ilyen filmeket. Jankovics Marcell író-rendező a szkíta, a hun, az avar és a többi pusztai nép emlékének szentelte a Fehérlófiát. Nomád időkből származnak azok a monda- és mese- motívumok, amelyekből az alvilág sötét uraival megmérkőző, lóanyától származó, rettenthetetlen erejű hős, Fehérlófia története szövődött. Ezt a múltban gyökerező szellemi közösséget láttatja meg és fejezi ki Jankovics Marcell Vérnász Rendkívül izgalmas vállalkozás Carlos Saura Vérnásza, melyet a legutóbbi Karlovy Vary-i nemzetközi fesztivál zsűrije két külön- díjjal is jutalmazott. S nem alaptalanul, hiszen a film különleges művészi élményt nyújt. A spanyol rendező Federico Garda Lorca ismert drámájának balettváltozatát alkalmazta filmre Antonio Gades koreográfiájában, bemutatva a műhelymunkát, az előadás születését és a főpróbát a madridi balett táncosainak közreműködésével. Antonio Gades neve nem ismeretlen a tánc szerelmesei előtt. A spanyol népi folklórt és a klasz- szikus baletthagyományokat ötvöző koreográfiája világszerte mindenütt telt házakat vonz. „Azért kezdtem táncolni, mert mindig éhes voltam“ - mondja a film elején a világhírű táncos, amint egy interjú során arról beszél, hogyan került a pályára, milyen élmények formálták. Aztán a szavak elhalkulnak, egyre erőteljesebb lesz Emilio de Diego zenéje, amelynek hangjaira megelevenedik balettben Garcia Lorca híres drámája. Előbb a készülődést, a fáradságos próbákat látjuk, azúj filmjének stílusa, rajzainak több nép motívumkincsére épülő szín- és formavilága. Az alkotók az ősi eredetű népmesét, a fehér táltos világerős fiának történetét a maga tisztaságában igyekeztek megőrizni, nem éltek az átdolgozás lehetőségével. A tömör mesét képi megoldásokkal, tisztán animációs képsorokkal tágították nagyfilmmé. Képi ötleteik helyenként fantáziadúsak, rajzaik ízlésesek és egységes atmoszférájúak - A természettel szoros kapcsolatban álló ember harcának története a film, azé a harcé, amely a pusztulás, a halál, a rombolás démonai ellen folyik. Korántsem mesefilm, inkább általános emberi tulajdonságú, tiszta gondolatokat hordozó mű Jankovics Marcell filmje. tán a tüneményes produkciót. Arcok villannak fel előttünk, drámai helyzeteket szimbolizálnak a kecses mozdulatok, tanúi lehetünk a fékezhetetlen szenvedélyek új közegbe való átültetésének. Sodró erejű, hihetetlenül szug- gesztív alkotás Carlos Saura Vérnásza. A rendező az alakítás, az érlelés állomásainak legfontosabb mozzanatait rögzíti. A táncosok azonosulnak szerepükkel, érzékletesen fejezik ki a karaktereket. Ugyanakkor költői emelkedettség lengi át a történetet, melyben két férfi viaskodik a nő meghódításáért. A szegény férfi nem vehette feleségül szerelmesét, akit most vezetnek oltárhoz. A sűrű atmosz- férájú századelő közegében, az esküvő forgatagában már vészjóslóan érződik a tragédia. A beállításokat szinte az első pillanattól kezdve komor hangulat festi alá, hogy a fináléban beteljesedjék a végzet: az ifjú férj és az egykori szerelmes halála. A tánc, a mozgás, a ritmus, a zene, a filmképek harmonikus egységbe fonódva a kompozíciót plasztikussá és igazi remekművé avatják. -ymJubiláló hetilap Százötven éves a Kvéty Közlekedési nevelés - hibákkal Egy hasznos tankönyvről A magyar rajzjátékfilm egyik kockája (spanyol) Carlos Saura Vérnászának egyik szuggesztív jelenete ÚJ SZÚ 4 1984. I. 10.
