Új Szó, 1984. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-04 / 3. szám, szerda

ÚJ szú 3 i ď84. I. 4. A DÉL-AFRIKAI AGRESSZIÓ MIATT Az angolai államfő a BT összehívását kérte A FAJÜLDÖZŐ REZSIM EGYSÉGEI IDEGGÁZT IS BEVETETTEK KÉT NAGYSZABÁSÚ PARTIZÁNAKCIÓ A salvadori felszabadító harc új szakasza (ČSTK) - Az angolai államfő kérte az ENSZ Biztonsági Taná­csának sürgős összehívását, hogy vitassa meg az Angola déli részén kialakult katonai helyzetet, és hala­déktalanul intézkedéseket hozzon az Angola-ellenes dél-afrikai ag­resszió megszüntetése érdeké­ben. A hírt a luandai rádió közölte. Az angolai államfő az ENSZ főtitkárához intézett levelében hangsúlyozta, hogy az Angola dé­li tartományai ellen végrehajtott újabb dél-afrikai agresszió veszé­lyezteti Afrika békéjét és biztonsá­gát. Angolai területen mintegy 200 km-es térségben jelenleg a légierő és helikopterek támogatásával há­rom dél-afrikai gépkocsizó lövész- dandár, négy tüzérségi alakulat és két ejtőernyős zászlóalj folytatja a támadásokat. Az angolai nemzetvédelmi mi­Iraki-iráni harcok (ČSTK) - Irak közölte, hogy a hétfői harcokban haditengerészete és légi­ereje a Perzsa-öböl északi részében megsemmisített ,,öt iráni tengeri cél­pontot“. Az iraki közlemény bejelenti, hogy az iráni hajókonvoj elleni táma­dás során találat ért négy hajót, majd később azt az ötödiket is, amely meg­próbált elmenekülni a harcok térségé­ből. Az iraki vadászgépek lelőttek egy iráni helikoptert is azok közül, amelyek a megtámadott konvoj segítségére szálltak fel. Az iráni repülőgépekkel folytatott harcok során irak két vadász­gépet veszített. nisztérium közleménye szerint már mintegy 10 ezer dél-afrikai katona vesz részt az Angola terü­letén folyó harcokban, sót, a Cu- nene, Huila és Cuando-Cubango tartományokban folyó hadművele­tekben a fajüldöző egységek rend­kívül mérgező ideggázt is beve­tettek. A portugál államfő élesen elítél­te az Angola elleni újabb fajüldöző agressziót. Dos Santos angolai elnökhöz intézett üzenetében Ea- nes az angolai szuverenitás és a nemzetközi jog durva megsérté­sének minősítette a fajüldözők legutóbbi akcióját.^ A Land og Folk ünnepe (ČSTK) - Koppenhágában ün­nepi nagygyűlésen emlékeztek meg a Dán Kommunista Párt saj­tószerve, a Land og Folk első szá­ma megjelenésének 50. évfordu­lójáról. Jörgen Jensen pártelnök az összejövetelen hangsúlyozta, hogy egyedül a dán kommunisták lapja képviseli a munkásosztály legalapvetőbb érdekeit. Külpoliti­kai vonatkozásban a lap legfonto­sabb feladatának azt minősítette, hogy szervezze és egyesítse a dán békemozgalmat és az or­szág demokratikus erőit a békéért és a reakció ellen vívott harcban. A belpolitikai helyzetről szólva az egyre éleződő szociális ellentéte­kért a népellenes politikát folytató kormányt tette felelőssé. (ČSTK) - A salvadori felszaba­dító harc új szakasza kezdetének minősíthető a hazafiak két sikeres támadása stratégiai fontosságú célpontok - El Paraiso laktanyája és Cuscatlanban egy híd ellen. Ezek az akciók bizonyítják a sal­vadori nép felszabadító szerveze­teit tömörítő Farabundo Marti Nemzeti Felszabad ítási Front (FMLN) fokozódó koordináltságát és erejének növekedését. Rodri­guez Dimas, az FMLN egyik ve­zetője Chalatenango tartomány­ban hangsúlyozta, hogy a felsza­badító erőknek ez a két jelentős akciója mindjárt az év elején meg­hiúsította a reakciós erők terveit katonai pozíciói megerősítésére és a nép harcának elnyomására. Az amerikai sajtó is figyelemmel kíséri a salvadori felszabadító erők aktivitásának fokozódását. A Washington Post napilap beis­merte, hogy a partizánok két leg­utóbbi két nagyszabású támadása nagy kudarcot jelent az USA által támogatott salvadori rezsim szá­mára. A salvadori hadügyminisztérium beismerte, hogy a cuscatlani híd Greenham Common Rendőri akciók (ČSTK) - A brit katonai rendőr­ség a Greenhan Common-i tá­maszpont mellett letartóztatta az ottani béketábor egyik vezetőjét, Helen Johnt. A brit békeaktivistát azzal vádolják, hogy „kárt oko­zott“ a bázist körülvevő drótkerí­tésben, és ma bíróság elé állítják. Letartóztatása ellen tiltakozott a strasbourgi Európa-parlament képviselője Ann Clwyd, aki arra figyelmeztetett, hogy a brit rendőr­ség egyre erőteljesebben lép fel az amerikai nukleáris fegyverek telepítése ellen tiltakozókkal szemben. Az említett brit támasz­ponton már bevetésre kész álla­potban van az első 16 amerikai szárnyas rakéta. ÜlWkmm K--Ä. '■ felrobbantása „jelentős károkat okoz az ország gazdaságának“. Becslések szerint a híd újjáépíté­se 3,7 millió dollárba fog kerülni. Fontos stratégiai tény, hogy a Lempa folyó feletti jelenlegi ide­iglenes híd lehetetlenné teszi a salvadori rezsim számára a ne­héz katonai technika átcsoportosí­tását, ami tovább gyengíti a kor­mánycsapatok operatív lehetősé­geit. A hazafias erők további akciói­nak megakadályozására a salva­dori rezsim különleges egysége­ket irányított a Lempa folyó térsé­gébe, San Marcos, de Lempa és San Nicolas városokhoz. Az egy­ségek feladata annak a vasúti híd­nak az őrzése, _amely most már az egyetlen összekötő kapocs az or­szág keleti és nyugati része kö­zött A rezsim folytatódó katonai ku­darcaival egyidőben tovább romlik csapatainak morálja is. A Radio Farabundo Marti partizánadó sze­rint Chalatenango tartományban elhagyta állásait a kormányhadse­reg egy egész zászlóalja. A kör­nyező falvakban is nagyon sok- katona dezertált a hadseregből. Nicaragua Ellenforradalmárok újabb támadását verték vissza a sandinista erők (ČSTK) - Az utóbbi öt napban A Hondurasból CIA-ügynökök ál­tal irányított fegyveres ellenforra­dalmi bandák több alkalommal in­téztek fegyveres támadást Nueva Segovia és Jinotega nicaraguai határ menti tartományok ellen. A nicaraguai erők a támadásokat visszaverték, és harcokban mint­egy 120 zsoldost megöltek. Bonni kampány a békemozgalom ellen A nyugatnémet békemozgalom folytatja akcióit a rakétatelepítés ellen. Máj na-Frankfurt Hausen negyedében egy katonai létesítmény előtt - ahol a Pershíngeket szerelik össze - így tüntettek a békehar­cosok. (T elefoto — ČSTK) (ČSTK) - Manfred Wörner nyu­gatnémet hadügyminiszter megtil­totta a Bundeswehr tagjainak, hogy nyilvános vitán együtt lépje­nek fel Alfred Mechtersheimerrel, az egykori tiszttel, akit a békemoz- galornban való aktív részvételéért kizártak Strauss bajorországi Kej resztényszociális Uniójából. A hadügyminiszter tilalma alapján nem engedélyezték a január 9-11 -re tervezett loccumi katona- politikai konferencia megtartását, A moszkvai Pravda cikke a leszerelési kérdésekről Washington nem akar visszatérni a telepítés előtti helyzethez (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában cikket közölt az Egyesült Államok és a NATO hozzáállásáról a leszerelési tárgyalá­sokhoz. A cikk leszögezi, hogy az Egyesült Államok és azon nyugat-európai országok képviselői, akik a NATO-tagállamokban megkezdték az új amerikai nukleáris rakéták telepítését, nem akarják tudomásul venni ennek a meggondolatlan lépésnek a kö­vetkezményeit. Az atlanti politikusok mostan­ság egészen másra gondolnak. Dicsérik a Pentagon nukleáris tú­szainak „atlanti szolidaritását“, akik többségére egyszerűen rá- kényszerítették az öngyilkos fegy­vert. Megpróbálnak hiábavaló illú­ziókat kelteni arról, hogy a Szov­jetuniót sikerült „visszavezetni“ a tárgyalóasztalhoz a NATO által kialakított feltételek mellett, hogy sikerül elnyomni a nukleáris raké­ták elleni mozgalmat, s ez a moz­galom tudomásul veszi a „pót­fegyverkezést“. A NATO vezetőit nem jellemzi a józanság vagy a bíráló, mégke- vésbé az önbíráló elemzés, ezzel szemben túlteng náluk a demagó­gia, az álnokság. Már arra gondol­nak, hogy a nukleáris rakéták után hogyan telepíthetnék Nyugat-Eu- rópába a neutronfegyvert és a leg­újabb vegyi fegyvereket, s hogyan szerezhetnék meg a katonai fö­lényt nemcsak a nukleáris, hanem a hagyományos fegyverek terén is. A Pravda a továbbiakban meg­állapítja, hogy miközben folyik az új amerikai nukleáris rakéták tele­pítése, a NATO vezetői igyekez­nek jelezni, hogy a Nyugat kész a párbeszédre és az együttműkö­désre. De hogyan beszélhetnek a békéről, a stabilitásról és a biz­tonságról azok, akik veszélyezte­tik az Európa számára legdrágább értékeket - teszi fel a kérdést a lap. Washington nem gondol arra, hogy visszatérjen a rakétatelepí­tés előtti helyzethez és nincs lelki- ismeretfurdalása amiatt sem, hogy tudatosan elfogadhatatlan javas­latokat terjesztett a Szovjetunió elé. Mindössze arról van szó, hogy az Egyesült Államok igyekszik utólag igazolni a genfi tárgyaláso­kon két éven át elfoglalt obstrukci- ós álláspontját és gyengíteni a közvélemény, sőt a NATO bizo­nyos köreinek ellenállását politiká­jával szemben. A békeszerető közvélemény hosszú listát terjesztett Washing­ton elé az elszalasztott lehetősé­gekről a lázas fegyverkezés korlá­tozására. Washington hiúsította meg a tárgyalásokat a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásá­ról, a vegyi fegyverek betiltásáról és felszámolásáról, a hagyomá­nyos fegyverek szállításának és eladásának korlátozásáról és az Indiai-óceán térségében a katonai tevékenység korlátozásáról. Wa­shingtoni képviselők nem akarnak megállapodni arról, hogy tiltsák be minden fegyver, így a műholdelle­nes fegyverek telepítését is a világűrben. Az USA és a NATO további tagállamainak kormányzó körei nem válaszolnak arra a javaslatra, hogy kössenek szerződést a Var­sói Szerződés és a NATO között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok megőrzéséről. Nem akarnak megállapodást arról sem, hogy a két tömb ne terjessze ki működési területét Ázsiára, Afriká­ra és Latin-Amerikára, hogy ne növeljék a katonai kiadásokat, ha­nem csökkentsék. Sem az Egyesült Államok sem más NATO-tagállamok nem akar­ják követni a Szovjetunió példáját, amely kötelezte magát, hogy nem használ elsőként nukleáris fegy­vert. Bojkottálják valamennyi nuk­leáris fegyver befagyasztásának amelyre „A biztonság és a béke jövője“ jelszó jegyében került vol­na sor. Az egykori katonatiszt elleni kampány része a nyugatnémet békemozgalom ellen folyó kor­mányszintű általános hadjáratnak. Mechtersheimer alá írta az ún. heil- bronni békefelhívást, amelyben a nyugatnémet írók és publicisták tiltakoznak az amerikai rakéták NSZK-beli telepítése ellen. és a világ különböző részein atomfegyvermentes övezetek lét­rehozásának gondolatát is. Washington akadályozza a megállapodás elérését a straté­giai fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folytatott genfi tár­gyalásokon. Az USA és partnerei már több tíz éve kitérnek az ész­szerű megállapodás elől a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalásokon. Az ENSZ-ben és a genfi leszerelési bizottságban Washington vagy időhúzáshoz folyamodik, vagy elutasítja más országok számos konstruktív javaslatát. Az európai népek elutasítják a Pentagon tervét, hogy a konti­nens nyugati részét hídfőállássá változtassák a „korlátozott“ nuk­leáris háborúhoz. A hatalmas há­borúellenes mozgalom nem ijedt meg és nem vonult vissza a Pen­tagon nukleáris rakétái elől. Ez a mozgalom ma a harc új szaka­szába lép, melynek célja a „pót­fegyverkezés“ leállítása és Euró­pa biztonságának megvédése. Stockholmban január 17-én kezdődik meg a konferencia a bi­zalomerősítő intézkedésekről, a biztonságról és leszerelésről Eu­rópában. Ez a tanácskozás meg­mutatja, hogy az USA és más NATO-tagállamok hajlandóak-e fi­gyelembe venni a népek akaratát saját országaikban is, és hajlan­dóak-e választ adni a Szovjetunió és szövetségesei konstruktív ja­vaslataira. A managuai nemzetvédelmi mi­nisztérium közleménye szerint csak a San Fernando mellett le­zajlott összecsapásban 40 bandita vesztette életét. A sandinista népi hadsereg nagy mennyiségű gya­logsági fegyvert és amerikai gyárt­mányú robbanóanyagot zsákmá­nyolt. Egy felségjel nélküli repülőgép hétfőn rakétatüzet zúdított a csen- des-óceáni partvidéken levő Puer­to Sandino fontos nicaraguai kikö­tőre. Itt található az ország egyik legjelentősebb üzemanyagraktá­ra, az agresszornak azónban nem sikerült nagyobb kárt okoznia. A nicaraguai hadsereg sikeres ellenakciói meghiúsítják a betola­kodóknak azt a szándékát, hogy az ország határ menti részén terű- leket foglaljanak el, és ott ideigle­nes kormányt hozzanak létre, amely ezt követően a szomszédos reakciós rezsimektől, esetleg az Egyesült Államoktól kérne közvet­len katonai segítséget. 20 ezer kilométer gázvezeték (ČSTK) - Az új évben meg­indult a szovjet földgáz szállí­tása Franciaországba az el­múlt év decemberében átadott transzszibériai gázvezetéken keresztül. Az export-gázveze­téket alig két év leforgása alatt építették meg az amerikai be­rendezések szállítására ki­mondott washingtoni embargó ellenére. A szibériai urengoji földgázlelőhelyről kiinduló ve­zeték a Szovjetunió európai területén együttvéve 5000 km hosszúságú. Ezen a szaka­szon a tervezett hat vezeték közül négy már üzemel, bele­értve a Nyugat-Európába föld­gázt szállító export-gázvezeté­ket is. Az 5. gázvezeték két­harmad részén már lefektették a nagy átmérőjű csöveket, és most kezdték meg a hatodik építését. Az említett vezetékek összhosszúsága megközelítő­leg 20 ezer km lesz, és megé­pítésük 25 milliárd rubeles be­fektetést igényel. A felrobbantott cuscatlani híd

Next

/
Oldalképek
Tartalom