Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-29 / 30. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1983. július 29. XVI. évfolyam 30. szám Ára 1 korona (Archív felvétel) \ /erőfényes nyári reggelen vidám V gyermekdalt kapott szárnyára a pajkos szél. A dal arról szólt, hogy a gyerekek örülnek az anyukájuknak, apukájuknak, a közös játéknak, a szeretetnek, a békének. Pedig ezeknek a gyerekeknek nem az édesanyjuk, készítette a bőröndöt, hogy a várva várt szünidő beköszöntével elinduljanak nyaralni, este sem az édesapjuk nyugtatta őket, szigort erőltetve a mosolygós arcra, hogy aludjanak el már végre, hiszen a holnapi nap, az utazás napja fárasztó lesz. És egyikük sem integetett, amikor az autóbusz, a vonat elindult ... Az idén immár huszadik alkalommal találkoztak az ország gyermekotthonainak ifjú turistái, hogy közösen töltsenek el néhány felejthetetlen nyári napot. 963 résztvevője volt ennek a találkozónak, 81 gyermekotthon képviselői, - a legjobbak közül a legjobbak - vették birtokba a Martin felett húzódó erdőket, hegyeket, élvezték a színes előadásokat, a vidám szórakoztató játékokat. A sikeres martini találkozót féléves kemény előkészítő munka előzte meg. A szervező bizottság elnökén, Ondrej Sopkon, a necpalyi gyermekotthon igazgatóján azonban nem látszik sem fáradtság, sem idegesség.- örömmel készítettük gyermekeinknek ezt a találkozót. A szervezési munkában részt vettek a kollégáim, a középszlovákiai kerület gyermekotthonainak megannyi dolgozója. Négyévenként Szlovákia látja vendégül az egész országból összesereglett gyermekeket, akiknek száma évről évre emelkedik. Ennyi gyerek és felnőtt kísérő szükségleteinek kielégítése komoly munkát igényel. De amint látjuk, munkánk nem volt hiábavaló. A gyerekek élvezik, hogy a városban és környékén lehetőség nyílik a természetjárásra, és a kulturális ismeretek bővítésére is - mondja elégedetten. Megtudtuk, hogy a gyerekek hat csoportjának programja különböző és igencsak zsúfolt. Hogy merre mennek, mit látnak? Ottjártunkkor például az egyik csoport a Szlovák Nemzeti Felkelés útvonalával ismerkedik, és eljut Szklabonyára (Sklabina), Necpalyba, a Gader-völgybe, Mosovcére, mások gyalogtúrán vesznek részt, a közeli Martinské hole dombjait járják, a következő csoportot a Nagy Fátra alá viszi az autóbusz, hogy onnan gyalog, igazi turisákhoz méltóan jussanak fel az egyik csúcsra. A gyerekek következő csoportja a város kulturális és forradalmi hagyományaival ismerkedik, a partizán-temetőben Frimel bácsi, a 86 éves erdész mesél nekik a partizánok életéről, majd élvezik a skanzen múltat idéző hangulatát. 150 gyereknek szabad napja van, ilyenkor jut idő a vrútkyi Kle- ment Gottwald Múzeum megtekintésére, de egy kis strandolása is. Amikor a túrákról, a kirándulásokról visszatérnek szálláshelyükre, az iskolába, az orvosi egyetem kollégiumába és az ipari iskola diákszállójára nem marad sok idejük a pihenésre, hiszen ilyenkor kezdődnek a sportvetélkedők, a versenyek és a vacsora után kulturális műsor van. A gútai (Kolárovo) gyermekotthon tizenhét gyerekét és kísérőiket saját autóbuszuk hozta Martinba. Steiner Tibor, a gyermekotthon igazgató-helyettese elégedetten figyelte „gyermekeit“, akik a többi szlovák és a cseh gyerekekkel vidáman hancúroztak az iskola udvarán. Rövid beszélgetésünk során megtudtuk, hogy a gútai gyermekotthonban 120 gyerek talált otthonra, és hogy nehéz volt kiválasztani azokat, akik Martinba mehettek. Jelentkező akadt bőven, de az érdemek, a jó tanulmányi előmenetel volt a döntő. Igaz, a többiek sem az otthon falai között töltik a szünidőt, hisz majdnem mindannyian táborba, nyaralni mennek.- Élvezzük a jó időt, a felejthetetlen kirándulásokat. A mai kiránduló nap szamócaevéssel telt volna el, ha nem siettet minket a hegyi szolgálat vezetője, de azért a gyerekek így is sok szamócát ettek és a kijelölt utat is megtettük - mondta Steiner Tibor, miközben kenyeret zsírozott és paprikát szeletelt.- Fent a hegyen nem voltunk éhesek, de most már azok vagyunk, és a vacsoraidő még messze van. Egy kis hazaival pótoljuk az itteni ízletes kosztot - magyarázta. A 13 éves Vítko Henriett harmadik alkalommal vesz részt az ilyen országos találkozón. - Voltam már Őeská Lípában, Prágában és örülök annak, hogy ide is eljöhettem. Szeretek kirándulni, sportolni és itt könnyebben szerzek barátokat, levelezőtársakat - mondta - majd elnézést kért és elment készülődni az esti diszkóra. A 15 éves Haris Ferenc már szakközépiskolás, de örült annak, hogy ő is jöhetett. Ottjártunkkor több mint ötszázan a Modusz együttes előadására készültek. - Te miért nem mész? - kérdeztük tőle. Mi tizenheten jöttünk Gútáról és az előadásra csak tizen mehettünk volna. Úgy döntöttünk egymás között, hogy ha nem mehetünk mindannyian, nem megyünk, nehogy az otthon maradt hétnek fájjon a szíve - mondta komolyan, majd összehívta társait, hogy a másnapi műsor próbájának időpontját egyeztesse.- Egy népi tánccal és egy diszkó tánccal készülünk a műsorra. Természetesen hoztunk magunkkal népviseletet és diszkóruhákat, és igyekszünk jól szerepelni majd - mondta búcsúzás közben Steiner Tibor. Szürkülni kezdett az ég alja, mire a gyerekek összegyűltek az esti diszkóra. A felcsendülő dallamra táncra perdültek úgy a tizenkétévesek, mint a legnagyobbak, a tizenhat évesek és hol együtt, hol külön-külön táncoltak a Marikák, Maren- kák, a Péterek és a Jirík, a Ferik, a Rísák, Jitkák és Erzsikék. ^ De a pattógó ritmusú zene sem tudta feledtetni velünk a kora reggeli kis gyermekdalt, amely az anyukákról, apukákról, a közös játékról, a szeretetról és a békéről szól. PÉTERFI SZONYA
