Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-01 / 26. szám
T anácstalanul nézek körül, hogy hol lehetne egy csésze feketét elfogyasztani. Bár Feled (Jesens- ké) nem nagy település, az idegennek mégis nehéz eligazodnia. Mi mást is tehetek, az egyik járókelőhöz fordulok tanácsért:- Az eszpresszóba menjen, a környéken ott főzik a legjobb kávét, - hangzott az útbaigazítás. Nem volt nehéz megtalálni. A pult mögött hárman szolgálják ki a vevőket, illetve a vendégeket. Az egyikük kávét főz, a másik fagylaltot mér, a harmadik pedig éppen hentesárut vág fel. Amíg várok, hogy rám kerüljön a sor, körülnézek. „A szocialista munkabrigád címért versenyzőnk“, olvasom a falra kifüggesztett táblán. A többit Szabó Mártonnétól, az üzlet vezetőjétől tudom meg:- Az üzemegység 1976-ban nyílt meg. Először egyedül vezettem az üzletet, végül hatan lettünk, összeszoktunk, fél szóból is megértjük egymást. Ezért is határoztunk úgy három évvel ezelőtt, hogy mi is versenyre kelünk a büszke címért. Munkatársainak ez volt az első munkahelye, közben férjhez is mentek. Négyen szülési szabadságon is voltak, de visszajöttek, bár többen, mivel bejárók, lakóhelyük közelében is találnának munkát. Szeretik, becsülik egymást. Szükség esetében készségesen helyettesítik egymást. A jó közösségi szellem meglátszik a gazdasági eredményeken is. Míg 1977-ben 1 millió 131 ezer korona volt a kiskereskedelmi forgalom terve, addig tavaly már 1 millió 720 ezer korona, s ezt a kis kollektíva tizenhárom százalékkal túlteljesítette.- A pénztárt közösen kezeljük, de eddig még sohasem volt hiányunk, - büszkélkedik az üzletvezető. - Amióta együtt dolgozunk, bírságot sem fizettünk, a higiénikusok sem találtak semmi kivetnivalót, pedig magunk mossuk el a poharakat, s takarítunk munka után. Mit is lehet itt a kávén, - amelyből naponta több mint százhúsz adag fogy el, - a fagylalton kívül kapni? Hidegkonyhai készítményeket, hentesárut, cukrászsüteményt, szeszes italt, grillcsirkét, frissítőt. Ha valakinek sült sonkára van étvágya, gyorsan elkészítik. Esetenként kolbászt sütnek, virslit melegítenek, aszerint, mikor mit kapnak. Van itt keksz és rétestészta is. Igen büszkék arra, hogy a kiskereskedelmi forgalmuk negyvenöt százalékát a saját készítSzabó Mártonná: - Eddig még sohasem volt hiányunk ményeikból érik el, míg a szeszes italokból eredő bevétel csupán húsz százalékot tesz ki, a többi a frissítők értékesítéséből adódik.- A pincérszakmát tanultuk ki, - jegyzi meg a kávéfózögép mögül Csornai Lászlóné. - Nálunk nincs hivatalosan felszolgálás, de a legtöbb esetben asztalhoz visszük a vendégnek, amit megrendelt. Mi úgy látjuk jónak, noha ez több fáradsággal jár, de azt hiszem, szívesen jönnek hozzánk a vendégek, akiknek jól esik a figyelmesség. Tálcára rakja a frissítőt, a párolgó feketekávét, s eltűnik az egyik ajtó mögött. Kiderül, hogy még további két helyiségük van, az egyikben ötven a másikban harminc vendég fér el. Több üzem itt rendezi meg a nőnapot, sőt előfordul, hogy családi összejövetelekre magánemberek is igénybe veszik. Készségesen készítenek megrendelésre hidegtálat, Csornai Lászlóné: - Szívesen jönnek hozzánk a vendégek szendvicseket. Minden alkalmat megragadnak, hogy növeljék a kiskereskedelmi forgalmat, amely erre az évre már 1,9 millió korona.- A tervet teljesítjük, hiszen a forgalom után kapjuk a fizetésünket - állítja Szabóné Sőf, ha az áruellátással nem lesz baj, valószínűleg elérjük a kétmillió koronás forgalmat. Hogy így legyen, sokat kell dolgoznunk, mondhatom úgy is, hogy többet tenni, mint ami a kötelességünk. Deák Sándomé hol fagylaltot adagol, hol pedig a pultnál szolgál ki, de ha a másik oldalon van munka, oda siet. Két vendég kiszolgálása közben jegyzi meg.- Szabónét második anyámnak tekintem, de azt hiszem mások is így vannak ezzel. Ha valamelyikünknek nincs jó kedve, azon nyomban ott terem, hogy megtudakolja, mi a baj. Én Ajnácsköről járok be. Kislányom hároméves múlt, óvodába jár. SzíveDeák Sándorné: - A jó munkaközösség mindenért kárpótol (A szerző felvételei) sen dolgozom itt, az utazásért a jó kollektíva kárpótol. Előkerül a brigádkrónika, amelyet Ádám Klára üzletvezetöhelyettes vezet. Pontos képet ad a brigád életéről. Arról azonban, hogy a festés után ők takarítottak, hogy mielőbb kinyithassanak, nem tesz említést a krónika. Mikor ezt szóba hozom, ennyit mondanak: ez csak természetes, ez kötelességünk. Az üzletvezető közben a csirkeszállítmányt veszi át, s nyomban megrendeli a következő szállítmányt is. Megfontoltan vezeti az üzletet, nem bíz semmit a véletlenre. Megérdemelten kapta meg a Fogyasztási szövetkezet érdemes dolgozója, A szocialista munka úttörője jelvényt. Amikor végez, telefonon sürgeti a frissítőket, aztán grillezéshez készíti elő a csirkéket.- Odafigyelünk, hogy a hozzánk betérő vendégek milyen árut keresnek - mondja az üzletvezető. - Ennek alapján a jövőben húskonzervet is rendelünk. S mivel vasárnap is nyitva tartunk, talán a félkészáru eladásával is meg kellene próbálkoznunk. A Jednota feledi 68-664-es üzemegységének dolgozói mindig igyekeznek a vendégeket mosolygós arccal, készségesen kiszolgálni, hogy máskor is szívesen betérjenek hozzájuk. NÉMETH JÁNOS VÁRJÁK A VENDÉGEKET A minap jelent meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1982. évi Statisztikai Évkönyve. Ez a kiadvány nemcsak a gazdasági, a kulturális, a népművelési dolgozók és az egyéb szakemberek tevékenységét szolgálja, hanem számtalan adatával, tényével a széles nyilvánosság tájékoztatását is. Közérdeklődésre tarthat számot az a fejezete is, amely összefoglalja az 1980. november 1-i nép-, ház- és lakásszámlálás néhány végleges eredményét. Hányán is vagyunk Hazánknak a népszámlálás időpontjában 15 283 095 lakosa volt. Ebből 4 991 168 élt Szlovákiában. Visszalapozva a statisztika múltjába, megállapíthatjuk, hogy ezen a területen a lélekszám a száz évvel ezelőttihez képest kereken ötven százalékkal gyarapodott. Talán nem mindenki tudja, hogy a népszámlálást megelőző évtizedben az SZSZK-ban még egyszer olyan gyorsan növekedett a népesség, mint a CSSZK-ban. Nálunk is tapasztalható világjelenség, hogy a nőnél kevesebb a férfi - mégpedig 400 ezerrel. A népszámlálás időpontjában az ország területén 9 millió 79 ezer cseh, 4 millió 682 ezer szlovák, 580 ezer magyar, 68 ezer lengyel, 61 ezer német, 47 ezer ukrán, 7 ezer orosz nemzetiségű, illetve 53 ezer más nemzetiségű vagy a nemzetiségét fel nem tüntető személy élt. A lakosság legnagyobb hányada, pontosan 17,9 százaléka él a százezer lakos feletti hét nagyvárosban. Az urbani- zálódás következtében fokoték a nyugdíjjogosultság korhatárát. Ugyanakkor az ország területén valamivel több mint 3 millió 714 ezer tizennégy éven aluli személy él. A két adat egybevetve közvetve tanúskodik arról, hogy milyen nagy szerepe és fontossága van nálunk a szociálpolitikának, a társadalmi, a közösségi gondoskodásnak. Érdekes félmillió az alapiskolát végezte el. Magas fokú foglalkoztatottság A foglalkoztáiottak száma országosan 7 848 867 fő. Ennek keretében, más fejlett országokhoz viszonyítva is igen magas a nők száma A STATISZTIKAI ÉVKÖNYVBEN zatosan apad azoknak hányada, akik a kisebb községekben élnek. A helyzet az, hogy az egyik oldalon a kétezren aluli lélekszámú községek százalék- aránya meghaladja a 85,9-et, a másik oldalon azonban a népességnek csak bő egynegyede él itt. A nagyvárosokon kívül még igen sokan vertek gyökeret (13,2 százalék) a 2000 - 4999 lakosú községekben. Életkor és végzettség Az évkönyv adatai átfogó képet rajzolnak az életkor szerinti összetételről is. Egyebek között megállapíthatjuk belőlük azt, hogy az össznépességnek csaknem az egyötöde, több mint 2 millió 900 ezren túlléptényként említhetjük meg, hogy két és fél évvel ezelőtt hazánkban kereken nyolcvanegyezer férfi és 188 ezer nő érte meg a nyolcvan éven felüli életkort. Az évkönyv adatokat közöl a tizenötéven felüliek képesítéséről is. így például középiskolai végzettsége van csaknem kétmillió főnek, főiskolai képesítése pedig majdnem hatszázezernek. Az előbbi esetben többségben vannak a nők, az utóbbiban a férfiak. A főiskolai képesítésűek legnagyobb hányada a nőknél és a férfiaknál egyaránt a 25-29 évesek kategóriájában van. A szakmunkásképző iskolák padjaiból két és háromnegyedmillió személy került ki, míg gyönge öt és (3 664 386). Az iparban dolgozik a foglalkoztatottak dandárja. Számuk meghaladja a hárommilliót, míg az építőiparban megközelíti a háromnegyedmilliót és - folyamatosan csökkenő tendenciával - a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban az egymilliót. Csaknem háromnegyedmillió ember helyezkedett el a kereskedelemben, szűk félmillió a közlekedésben és a hírközlésben és bő egymillió hatszázezer az egyéb foglalkozási területeken. A szociális hovatartozást tekintve legtöbb a munkás, majd utánuk az alkalmazottak következnek. Egymillió 344 ezer az egységes földmü- vesszövetkezetek tagja, a magángazdálkodók száma pedig negyven nyolcezer. A háztartások felszereltsége Országszerte öt és negyed- millió a különféle nagyságú háztartás. A lakások száma meghaladja az öt és negyed- milliót. Nagyobbik hányadunk családi házakban él. Az egy lakásban élő személyek száma tehát átlag valamivel meghaladja a három főt. A lakóterület 1970 óta nagyjából tíz százalékkal növekedett, átlagosan 43,4 négyzetméter. Míg a családi házak lakásainak csupán 27 százalékát sorolták az első kategóriába, addig a lakóházak esetében ez az arány összehasonlíthatatlanul kedvezőbb - 66,7 százalék. A legtöbb lakás kétszobás, illetve - a második helyen - háromszobás. A lakások egyötöde egyszobás. Ellátottságuk, felszereltségük általában- nemzetközi viszonylatban is- magas fokú. A háztartások 87.8 százaléka rendelkezik hűtőszekrénnyel, 83,6 százaléka villamos mosógéppel (ebből 22.9 százalék automata mosógéppel), 88,6 százaléka tv-ké- szülékkel (a színes tv-készülé- kek aránya 5,2 százalék), 22,5 százaléka telefonnal, 8,6 százaléka hétvégi házzal, 38,3 százaléka (!) személygépko-, csival és 5,9 százaléka hétvégi házzal és személygépkocsival. Joggal feltételezhető, hogy ezek az arányszámok az elmúlt két és fél esztendőben növekedtek. (gály) N» I TALLÓZÁS
