Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-23 / 51. szám

Prágában tartotta ülését a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. A résztvevők megvitatták a jelenlegi európai helyzettel kapcsolatos kérdéseket, valamint a háborús veszély elhárítását, a lázas fegyverkezés további fokozódásának megállítását és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének fejlesztését célzó intézkedéseket. Felvételünkön a tanácskozás résztvevőinek egy része.

Kádár János, az MSZMP KB első titkára november elején munkalátogatást tett Prágában. A prágai várban átadta Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnökünknek a Magyar Népköztársaság Gyémántokkal Ékesített Zászlórendjét

denütt talált megértésre. A szocialista országok 1983-ban tett békejavaslatai is süket fülekre találtak az Egyesült Államok és a többi NATO-ország kormányköreiben, vagy pedig „tanulmányozásra“ hivatkozva nem vettek róluk tudomást. A világméretű tiltakozás ellenére Nyugat- Európában - határainktól nem messze - megkezdődött a rakétatelepítés. Vasil Bil'ak elvtársnak, a CSKP KB 9. ülésén elhangzott szavaival élve, „régi tapasztalat, hogy ha a juhakol közelében farkasok tűnnek fel, akkor minden bölcs pásztor megerősíti az őrséget“. Saját és szövetségeseink védelme követelte meg, hogy a csehszlovák kormány - a szovjet kormánnyal megegyezve - megtegye a szükséges lépést: megkezdje hazánk területén a harcászati-hadműveleti rakétakomplexumok kiépítésének előkészületi munkáit. Szükséges és elengedhetetlen lépés volt ez, amit egész népünk megértett és támogatott.

A kétoldalú kapcsolatok, a szocialista közösség erősítésén kívül Európa nyugalmának fontos tényezői voltak Erich Honecker és Kádár János prágai, illetve Gustáv Husák varsói tárgyalásai. A látogatásról kiadott közös közlemények a kétoldalú kapcsolatok áttekintésén kívül érthető módon, nagy figyelmet fordítottak a nemzetközi helyzet áttekintésére. A három dokumentum közös gondolatát így fejezhetnénk ki: a proletár internacionalizmus elvein alapuló barátság és sokoldalú együttműködés mindkét ország népeinek javát szolgálja és erősíti a szocialista országok közösségét.

A testvéri szocialista országok ebben az évben a KGST XXXVII. ülésszakán, a Varsói Szerződés külügyminiszteri és honvédelmi miniszteri bizottságának üléKÜLPOLITIKÁNK

A BÉKE POLITIKÁJA

Napjainkban a korábbiaknál is időszerűbb az a megállapítás, hogy egy-egy ország külpolitikai aktivitása a nemzetközi helyzet függvénye. Más szóval: a szocializmus és az imperializmus, a béke és a háború erőinek világméretű küzdelme az országok nemzetközi tevékenységében csapódik le, természetesen úgy, hogy ez tükrözi az adott állam hovatartozását. Az 1983-as év csehszlovák külpolitikáját értékelve, az eseményeket áttekintve megállapíthatjuk, hogy a leköszönő évben a béke megszilárdítását célzó törekvéseké volt a főszerep. Nem csoda, hiszen a NATO rakétatelepítési terveinek döntő éve volt az idei. Lehetőségeinkhez mérten minden erőnkkel igyekeztünk és próbáltunk hozzájárulni közös kincsünk megőrzéséhez, s a háborús tervek meghiúsításához. A békére leselkedő veszélyek elszaporodására hazánk a szocialista országokhoz fűződő barátság megszilárdításával, kapcsolataink és együttműködésünk fejlesztésével, a szocialista közösség összeforrottságának erősítésével válaszolt, tudatosítva, hogy ezzel saját s egyben szövetségeseink biztonságát is védjük.

Soha annyiszor nem találkoztak egymással a szocialista országok vezetői, mint 1983-ban. A nemzetközi helyzet alakulása megkövetelte, hogy legfelsőbb szinten, de alacsonyabb szinten is személyesen vitassák meg az új helyzet új feladatait. Hazánk - a Varsói Szerződés és a KGST szilárd, megbízható tagjaként - társszerzője volt azoknak a békejavaslatoknak, amelyek a szocialista országok nagy jelentőségű dokumentumaiban láttak napvilágot. Magunkénak valljuk, további békés, építő munkánk egyik forrásának tekintjük azt a politikai nyilatkozatot, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai ülésén fogadtak el. Méltán keltett nagy érdeklődést és váltotta ki a békeszerető erők támogatását e nagy horderejű dokumentum, hiszen a benne rögzített javaslatok nemcsak a szocialista országok, hanem Európa, sőt az egész világ sorsát is érintik. A tagállamok együttműködést ajánlottak fel mindenkinek, aki hajlandó részt venni az atomkatasztrófa és a háború veszélyének elhárításában. Konkrétan azt javasolták, hogy a Varsói Szerződés és a NATO kössön szerződést, amelyben lemond a katonai erő alkalmazásáról és kötelezi magát a békés kapcsolatok fenntartására. Hasonló szellemben fogant a szocialista országok legfelsőbb vezetőinek június 28-i moszkvai nyilatkozata is.

Minden évben, így az idén is szót kért külügyminiszterünk az ENSZ Közgyűlésén. A programadó beszédnek is beillő felszólalás tartalmazta mindazt, amit fontosnak tartunk közölni a világgal nemzetközi tevékenységünkről. A világ békeszerető erőit megnyugvással tölthette el, hogy Csehszlovákia a jelenlegi bonyolult helyzet megoldását célzó egyetlen reális javaslatot sem utasít el. így van ez a leszerelési javaslatokkal is. „Nem utasítjuk

vissza a nulla-változatot sem, épp ellenkezőleg, teljes mértékben a valódi nullaváltozat mellett széliünk síkra, amelyben természetesen a nulla ténylegesen nullát jelent. Nullát a nukleáris közepes hatótávolságú fegyverek, nullát a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek, nullát a földi indíttatású rakéták, nullát a repülőgépeken elhelyezett nukleáris fegyverek, nullát a tengeri indíttatású nukleáris rakéták tekintetében, egyszóval, nullát minden olyan rendszereket illetően, amelyek nukleáris töltetek kilövésére alkalmasak“, mondotta Bohuslav Chnoupek az ENSZ Közgyűlésén.

Csehszlovákia - külpolitikai céljaival összhangban - nemzetközi tekintélyének elismeréseként kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy lássa vendégül a világ békemozgalmainak képviselőit. A különböző nemzetiségű, fajú és nézetű békeharcosok egy héten keresztül folytattak párbeszédet a békéről, cseréltek véleményt és tapasztalatot a békéért folytatott küzdelemről. A prágai béke-világtalálkozón elfogadott felhívás a világ minden részébe eljutott: „Felhívunk minden népet: ne engedjük meg, hogy 1983 a fegyverkezési verseny újabb és halálos veszélyt hordozó fordulójának kezdete, a szembenállás további fokozódásának az esztendeje legyen“. A béke hangja mindenhová eljutott, de sajnos, nem minsén, valamint a szocialista országok parlamentjeinek konzultatív találkozóján kívül más alkalmat is megragadtak arra, hogy egyeztessék tevékenységüket, elmélyítsék az együttműködést.

Eseményekben gazdag, mozgalmas évet zárunk. A békével kapcsolatos találkozók és akciók mellett jutott azért arra is idő, hogy fejlesszük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Ebben az évben járt hazánkban Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke, Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök, Maurice Bishop, az azóta brutálisan meggyilkolt grenadai miniszterelnök és Sam Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke. A velük folytatott tanácskozás során biztosítottuk őket arról, hogy Csehszlovákia a jövőben is támogatni fogja a népek igazságos harcát.

„Valamennyiünk közös óhaja, hogy ezt az évet békében, szocialista hazánk gyarapodásáért kifejtett gyümölcsöző munkával töltsük el“ - mondotta Gustáv Husák elvtárs újévi beszédében. Utólag elmondhatjuk, hogy - bár nemegyszer rendkívül kiéleződött a nemzetközi helyzet - mégis sikerült megőrizni a békét, sikerült folytatni“ azt a munkát, amelynek végső célja a CSKP XVI. kongresszusa programjának megvalósítása.

KOVÁCS ILONA

Június 21-én kezdődött és egy hétig tartott Prágában a béke-világtalálkozó. Felvételünk a színpompás megnyitón készült.

Gustáv Husák elvtárs vezetésével csehszlovák párt- és állami küldöttség tett hivatalos baráti látogatást Lengyel- országban. Felvételünkön Gustáv Husák és Wojciech Jaruzelski beszélget a varsói Ur- sus traktorgyár munkásaival.

(ÓSTKfelvételek)

Prágai példa

Fél év távlatából is nehéz az emlékeket megtisztítani a külsőségek kétségtelen hatásától az érzelmi motivációktól. Külsőségeknek tűnő képek villannak fel, amelyek azonban nagyon is a lényegre utalnak: baráti kézfogások a folyosókon, szenvedélyes kifakadá- sok az üléstermekben, reménykedő, vádoló szavak, majd jószándékú javaslatok. Prágában a földkerekség 132 országából több mint háromezren közös cél, érdekében találkoztak, barátkoztak, vitatkoztak - milliók és milliók képviseletében. Legfontosabb közös vonásuk a béke akarása volt, mert egyöntetűen a földrészek békemozgalmainak összefogását sürgették az atomháborús veszély elhárítása érdekében. Brit lord, szovjet űrhajós, volt NATO-tábornok, választott képviselők, orvosok, papok ültek egy asztalnál, s e sokszínűség ellenére a lényegben tökéletesen egyetértettek.

Könnyen megtalálták egymáshoz az utat, a közös nevezőt, mivel valamennyien a béke követeként jártak Prágában, s azóta ismét szétszéledve a nagyvilágban valamennyi égtáj irányába elvitték a prágai találkozó üzenetét: közös összefogással le kell fogni a nukleáris háború gondolatával kacérkodó amerikai és egyes nyugateurópai politikusok kezét, mindent meg kell tenni a lázas fegyverkezés leállítása érdekében. Prága üzenete azóta a világ tőlünk legtávolabb eső szegleteibe is eljutott. Beszélhetünk talán Prága szelleméről is - ahogy egy tudósító tette - aki Helsinki sokszor emlegetett szellemének mintájára próbálta ezzel is érzékeltetni a prágai béke-világtalálkozó nemzetközi jelentőségét.

A párhuzamvonás találó, hiszen Helsinkivel kelet-nyugati kormányszintű együttműködés indult útjára, Prágában viszont a világ békemozgalmai egyeztek meg közös fellépésben a közös cél: a béke megőrzése érdekében.

Prága tehát mérföldkő a békefórumok történetében. Prága a kötetlen, széles körű párbeszéd példája, követendő példa, különösen feszültségekkel terhes világunkban. Nem vitás, hogy a prágai béke-világtalálkozó új fejezetet nyitott a békemozgalom történetében, hiszen olyan időszakban mozgósította öt kontinens háborúellenes mozgalmait együttes fellépésre, akciókra, amikor a béke rendkívül törékeny, és a nemzetközi helyzet az imperialista körök politikája következtében a második világháború óta a legkiélezettebb.

Azóta többször felmerült a kérdés, milyen helyet foglal el a prágai fórum a mostani nemzetközi helyzetben. Hogy a közvélemény vajon képes-e pozitív értelemben befolyásolni az események alakulását? A tömegek mozgósító erejének mindig is lebe- csülhetetlen szerepe volt és van is. Gondoljunk csak arra, hogy Hollandia épp a tiltakozások nyomására eddig még nem mondott igent a rakétatelepítésre országa területén. Viszont itt az ellenpélda: a bonni kormány habozás nélkül beleegyezett a pershingek befogadására, figyelmen kívül hagyva a közvélemény háromnegyedének ellenvéleményét. Az amerikai rakéták telepítésének megkezdése nem azt jelenti, hogy gyengült volna a békeharc, épp ellenkezőleg, hanem azt, hogy Bonnban szóra sem méltatták a lakosság többségének álláspontját.

A békemozgalcmnak nincsenek birtokában hatalmi eszközök, nem dönt közvetve vagy közvetlenül leszerelési vagy fegyverkezési kérdésekben, mert a döntések joga és felelőssége a kormányoké. Viszont a békemozgalom olyan erő, melynek egyre nagyobb a tömegbázisa, s nem puszta ábránd az a remény, hogy hosszútávon mindenkit sikerül megnyerni a nemes ügynek, azokat is, akik nem képesek egyelőre felmérni a veszélyt. Bármilyen hosszú és nehéz is lesz ez a küzdelem, a háborúellenes mozgalmak egyre gyarapodó sorai világszerte feljogosítanak bennünket a derűlátásra, hogy ez a küzdelem a békeerők győzelmével zárul. Ezt sugallja Prága szelleme is. - pve -