Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-12-23 / 51. szám

E hangzatos elnevezés egy, a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezte nemes akciók fedőne­ve. A verseny célja a környezet védelme, alakítása, s 1980 óta hagyományosan decemberben szokás az évi munka eredményé­nek mérlegelése, a következő év feladatainak meghatározása. Diószegen (Sládkovicovo) az is a szokásoknál nagyobb hangsúlyt adott a mérlegelésnek, hogy a gazdag forradalmi hagyomá­nyokkal rendelkező, egykori prole­tárfalu városi rangot kapott az idén, január elsején. És mivel bor, a városi művelődési ház igaz­gatója, az 1-es számú polgári bi­zottság elnöke, Mária Cervenko- vá, a 2-es számú polgári bizottság elnöke, Molnár Károly történelem- tanár, a városi pártbizottság tagja is.-Azt előre tudtuk, hogy ez az akció nemcsak faültetés, többet kell tenni, főleg a környezetszeny- nyezés megszüntetése tekinteté­ben. Nehéz volt, de még sincs szégyenkeznivalónk. Sőt..! A hangsúlyos szócskát tények ismertetése követte. Egy hónap­pal ezelőtt megszüntették és fel­• A törzskar tanácskozása. Balról jobbra: Reisinger József, a vnb titkára, Molnár Károly, Ruman Ferenc, Krommer Éva, Milan Gábriz meghívást kaptam az akciót szer­vező és irányító törzskar értékelő megbeszélésére, el is mentem. Nem újkeletű hagyomány Dió­szegen a környezetrendezés, a faültetés. Emlékszem jól, hogy a kommunisták már évtizedekkel korábban figyelmeztették a lako­sokat: „Most már miénk a cukor­gyár, meg a báró parkja is, tehát necsak a gyárral, a parkkal is törődjünk.“ A figyelmeztetés nyo- matékaként pedig hozzáláttak a széles, nyáron poros, máskor sáros főutcán a parkosításhoz. Zsenge fenyőket ültettek, végig az országút mentén. Az ültetést a Csehszlovák Köztársaság meg­alakulásának évfordulóján kezd­ték. Ma is ,,A köztársaság fái“ elnevezéssel illetik Diószegen ezeket a fákat. Szóval, a meghívásnak már csak azért is eleget tettem, mert kíváncsi voltam, hogy az idős és idősödő kommunisták nyomdoká­ban haladó nemzedék, a szerve­zett ifjúság miként folytatja ezt a munkát. x Az értékelő tanácskozást Rei­singer József elvtárs, a város nemzeti bizottság titkára vezette.- Nálunk az is hagyomány - mondta hogy nem hagyjuk magukra a fiatalokat. Ez az ügy különben sem csak ifjúsági, min­denki ügye, az üzemek dolgozóié éppúgy, mint a lakosoké. Természetes tehát, hogy a ta­nácskozáson részt vett Drdos Ti­számolták a vasútállomás melletti szemétdombot, a terület fölött a SZISZ városi bizottsága vállalt védnökséget. A Major István Cu­korgyár a hő- és áramenergetikai központ létesítésével sokat tett a környezetszennyezés csökken­téséért, hamarosan (17 millió ko­rona beruházással) megkezdik a gyár műszaki átépítését, így fog­ják megszüntetni a Dudvág vizé­nek szennyezését. A fagyasztó üzem 25 millió koronás beruhá­zással szennyvíztisztító állomást épített, s a hozzátartozó csatorná­ban ma már halakat tenyésztenek. A kendergyárban keletkező por és egyéb hulladékok sem szennyezik már a levegőt, mert 4 millió koro­nás beruházással olyan eljárást alkálmaznak, mely nedvesítéssel leköti a szennyezést, s az így nyert anyag trágyázásra használ­ható. Rendezték az 5 millió koro­nás beruházással épített honvé­delmi nevelés háza környékét is, ahol a fiatalok társadalmi munká­val a nádas, lápos területen, a va­lamikori tó helyén löteret építettek. x Azután átvették a szót a fiata­lok. Krommer Éva, a SZISZ városi bizottságának titkára így kezdte:- Hat ifjúsági alapszervezet működik a városban. Vegyük hát sorra, hogy melyik, mit tett. És mivel ő a cukorgyári szerve­zethez tartozik, mindjárt el is mondta: a gyár területének na­gyobb részét már parkosították az idén, jövőre folytatják, a gyári la­kótelepen gyermekjátszóteret, ké­zilabdapályát létesítettek. A SZISZ városi bizottságának sportfelelőse, Ruman Ferenc, ifjú kommunista, a fagyasztó üzem gépésze, szervezési tapasztalatai­ra hivatkozva érvelt:- Helyes, mert a hat alapszer­vezetnek összesen kétszázötven tagja van, de a regisztrált tagok is bekapcsolódtak az akcióba, sokat dolgoztak. Azt kell számításba venni, hogy mit tett a város ifjú­sága.- Meg a pionírok - jegyezte meg Milan Gábriz, a másik fiatal kommunista, aki tervező és a pio­nírcsapatok tevékenységének irá­nyítója. - A legtöbb fát, rózsabok- rot talán éppen a pionírok ül­tették ... x Talán? Nos, nem találgattak, hanem gondosan, pontosan ellen­őrizték, majd összesítették a ki­mutatásokat, a jelentéseket. És ezt állapították meg: Az év elején a város lakói fel­ajánlották, hogy családonként 16 órát dolgoznak társadalmi munká­ban a környezetrendezési akciók­ban. Mindegyik család igazolványt kapott, melybe bejegyzik a teljesít­ményt. Átlagosan számítva a lako­sok 8,5 órával túlteljesítették fel­ajánlásukat. Élenjárók a régi ma­lom környékén lakók. Hivatalosan még nem döntötték el, hogy „Ma­lom" lakótelepnek fogják elnevez­ni a közel 280 házat számláló városrészt, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmé­ért vívott harcban hősi halált halt Dalos Jánosról, a város szülötté­ről, de az új, sokemeletes lakóhá­zak környékét már parkosították. Kétségtelen, hogy a fák és bok­rok ültetésében a fiatalok, de főleg a pionírok jeleskedtek. A városi nemzeti bizottság tavaszkor 11 500 korona értékben vásárolt facsemetéket, platánt, gesztenyét, luc- és ezüstfenyőt, bokrokat, tuját és rózsát. Mind kiültették. Aszá­lyos volt a nyár, de gondosan öntözték a facsemetéket és bokro­kat, zöldellt mind még őszkor is. • A régi parkba is ültettek facsemetéket (A szerző felvételei), Az örömszerzés örömével, „Az élet fája“ elnevezésű ifjúsági ak­ció új feladatainak vállalásával így adtak közös karácsonyi ajándékot városuknak a diószegi fiatalok. És mivel ebbe az akcióba az idén Szlovákiában közel négyezer ifjúsági szervezet, több mint húsz­ezer fiatal nevezett be, bízvást mondhatjuk: hozzájuk hasonlóan, máshol is, mások is, sokan. HAJDÚ ANDRÁS • Magasra nőttek „A köztársaság fái“ Ami a pionírok jeleskedését illeti: annyi fát, bokrot ültettek, ahány gyermek tanul a város iskoláiban és az óvodákban. Nem kerülte el a fiatalok „Ifjú­sági Fényszóró“ mozgalmában tevékenykedő őrjáratok figyelmét, hogy hol, mennyi, termékeny föld­terület hever parlagon. A városi nemzeti bizottság pedig intézke­dett: az „Építők“ lakótelepe köze­lében 2,5 hektár ilyen földterületet parcellákra osztva kiadott a ker- tészkedőknek. Végül elvégezték ezt a nagyon egyszerű, de sokatmondó számí­tást: a város parkjainak, ligeteinek területe 14 hektár, a lakosok szá­ma 5487, ami azt jelenti, hogy minden lakosra 25,5 négyzetmé­ternyi zöldterület jut. x Ezzel még nem ért véget a megbeszélés. Átvonultak a ta­nácsterembe, s ott az új művelő­dési ház nagyméretű tervrajza, makettje előtt a városi nemzeti bizottság titkára magyarázni kezdte:- Sok más, lényegesebben na­gyobb és gazdagabb városnál eredményesebben valósítottuk meg terveinket. Most a „Közép“ elnevezésű városrész parkosítása következik. Már épül a városrész­nek jelleget adó új művelődési ház. Körülötte park lesz... Z-akcióban, társadalmi munká­val 13 millió koronás beruházással építik a létesítményt. Kedvezett az építőknek az időjárás, a novembe­ri hétvégeken már az emeleti ré­szeken betonoztak.- Ahogy kitavaszodik - folytatta - még több dolgos, munkáskézre lesz szükség ezen az építkezé­sen, mert ahogy magasodik az épület, egyre nehezebb a munka. A parkosítás, a fák kiültetése sem késhet...- Értjük - mondták a fiatalok megszervezzük. Hozzá is láttak a feladatok meg­határozásához. Kiszámították: hány facsemetére, díszbokorra lesz szükség. Kijelölték: melyik részt, melyik ifjúsági csoport, me­lyik pionírcsapat fogja parkosítani. Tervfeladatok a pártgyűlések napirendjén A pártalapszervezetek sokrétű munkájában adott idő­ben egyik-másik feladat - a pártoktatás, a tagfelvétel, az ellenőrző tevékenység, a munkakezdeményezés stb. - előtérbe kerül. Az év utolsó heteiben például törvénysze­rűen megnő az alapszervezet gazdaságpolitikai munkájá­nak jelentősége, amikor szinte kivétel nélkül mindenütt értékelik az elmúlt év termelési eredményeit, és megvitat­ják a tapasztalatok hasznosításának módját. Talán említeni is felesleges, hogy a tanácskozások csak ott és akkor tesznek eleget küldetésüknek, ha kivétel nélkül a végrehajtási terv elfogadása előtt kerülnek sorra. A dolgozók e jelentős összejövetelei így nem a tudomásul vételt, a kész tények megszavazását, hanem a széles körű eszmecserét szolgálják. Olyan fórumok, amelyek nyomán kibontakozik a kollektívák és az egyének kezdeménye­zése, új, hatékony formákkal és elhatározásokkal gazda­godik a munkaverseny, szélesedik a szocialista és a komplex rációnálizációs brigádok mozgalma. Ismertek e gondolatok, a CSKP KB Elnökségének beszámolója a CSSZSZK szociális és gazdasági fejlődé­sének 1984. évi állami tervéről is részletezi valamennyit, hangsúlyozva, hogy a dolgozók kezdeményezése a sike­res tervteljesítés fontos tényezője. Tegyük hozzá, hogy csakis a lehető legszélesebb körű kezdeményezés, hiszen amint másutt olvasható, a kezdeményező tervezés nem­csak egyoldalúan üzemgazdasági feladat, hanem - sőt elsődlegesen - politikai jelentőségű munka. Nem a válla­lat, üzem néhány szakemberét érintő dolog, hanem az egész kollektíva, minden dolgozó ügye, feladata. Csak így, közös igyekezettel tárhatók fel a még kihasználatlan tarta­lékok, növelhető a munkatermelékenység, fokozható a hatékonyság, javítható a gyártmányok és termékek minősége. Közös akarat, elhatározás nélkül a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés sem lehet igazán eredményes. Alapigazságok ezek, mégsem felesleges róluk beszélni. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mi kell az elmondottak gyakorlati érvényesüléséhez, úgy mint tették azt a diószegi (Sládkovicovo) Magtermesztő Állami Gaz­daságban. Még valamikor, október közepén vaskos borítékot hozott a posta. A borítékban az említett gazdaság üzemi szakszervezete vezetőségének 1984-re szóló kez­deményező tervjavaslata volt. Közel húsz gépelt oldalon, pontokba tömörítve részletezte a tervjavaslat, hogy a Szlo­vák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása 40. évfor­dulójának tiszteletére milyen jellegű kezdeményezéseket várnak a dolgozóktól az egyes tervfeladatok teljesítésére és esetleges túlszárnyalására. Persze azt is hangsúlyoz­ták, hogy az csak tervjavaslat, hiszen az adott munkahe­lyen dolgozók ismerik legjobban a feltételeket, ők tudják, hogy a tervezett hozamokat mennyivel lehet még növelni, vagy a hizlalásnál lehet-e még csökkenteni a takarmány­keretet és hány liter üzemanyag takarítható meg stb. A javaslat lényegét boncolgatva a gazdaság párt- és szakszervezeti vezetői egyaránt hangsúlyozták: ahhoz, hogy a dolgozók vállalhassanak és kezdeményezhesse­nek, mindenképpen ismerniük kell a feladatokat. Mégpedig idejében, hogy azokat minden részlegen és munkahelyen, szakszervezeti és pártvonalon egyaránt megvitathassák, s a .vállalásokat még a végrehajtási terv elkészülte előtt összegezni lehessen. Mindez történjen a párt-, a szakszer­vezet és a gazdasági vezetés hatékony közreműködésé­vel, hogy az eszmecsere ne merüljön ki csak a nehézsé­gek és problémák felsorolásában, hanem keressék és találják is meg a feladatok teljekéséhez a legjobb mód­szereket. EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom