Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-23 / 51. szám
E hangzatos elnevezés egy, a Szocialista Ifjúsági Szövetség szervezte nemes akciók fedőneve. A verseny célja a környezet védelme, alakítása, s 1980 óta hagyományosan decemberben szokás az évi munka eredményének mérlegelése, a következő év feladatainak meghatározása. Diószegen (Sládkovicovo) az is a szokásoknál nagyobb hangsúlyt adott a mérlegelésnek, hogy a gazdag forradalmi hagyományokkal rendelkező, egykori proletárfalu városi rangot kapott az idén, január elsején. És mivel bor, a városi művelődési ház igazgatója, az 1-es számú polgári bizottság elnöke, Mária Cervenko- vá, a 2-es számú polgári bizottság elnöke, Molnár Károly történelem- tanár, a városi pártbizottság tagja is.-Azt előre tudtuk, hogy ez az akció nemcsak faültetés, többet kell tenni, főleg a környezetszeny- nyezés megszüntetése tekintetében. Nehéz volt, de még sincs szégyenkeznivalónk. Sőt..! A hangsúlyos szócskát tények ismertetése követte. Egy hónappal ezelőtt megszüntették és fel• A törzskar tanácskozása. Balról jobbra: Reisinger József, a vnb titkára, Molnár Károly, Ruman Ferenc, Krommer Éva, Milan Gábriz meghívást kaptam az akciót szervező és irányító törzskar értékelő megbeszélésére, el is mentem. Nem újkeletű hagyomány Diószegen a környezetrendezés, a faültetés. Emlékszem jól, hogy a kommunisták már évtizedekkel korábban figyelmeztették a lakosokat: „Most már miénk a cukorgyár, meg a báró parkja is, tehát necsak a gyárral, a parkkal is törődjünk.“ A figyelmeztetés nyo- matékaként pedig hozzáláttak a széles, nyáron poros, máskor sáros főutcán a parkosításhoz. Zsenge fenyőket ültettek, végig az országút mentén. Az ültetést a Csehszlovák Köztársaság megalakulásának évfordulóján kezdték. Ma is ,,A köztársaság fái“ elnevezéssel illetik Diószegen ezeket a fákat. Szóval, a meghívásnak már csak azért is eleget tettem, mert kíváncsi voltam, hogy az idős és idősödő kommunisták nyomdokában haladó nemzedék, a szervezett ifjúság miként folytatja ezt a munkát. x Az értékelő tanácskozást Reisinger József elvtárs, a város nemzeti bizottság titkára vezette.- Nálunk az is hagyomány - mondta hogy nem hagyjuk magukra a fiatalokat. Ez az ügy különben sem csak ifjúsági, mindenki ügye, az üzemek dolgozóié éppúgy, mint a lakosoké. Természetes tehát, hogy a tanácskozáson részt vett Drdos Tiszámolták a vasútállomás melletti szemétdombot, a terület fölött a SZISZ városi bizottsága vállalt védnökséget. A Major István Cukorgyár a hő- és áramenergetikai központ létesítésével sokat tett a környezetszennyezés csökkentéséért, hamarosan (17 millió korona beruházással) megkezdik a gyár műszaki átépítését, így fogják megszüntetni a Dudvág vizének szennyezését. A fagyasztó üzem 25 millió koronás beruházással szennyvíztisztító állomást épített, s a hozzátartozó csatornában ma már halakat tenyésztenek. A kendergyárban keletkező por és egyéb hulladékok sem szennyezik már a levegőt, mert 4 millió koronás beruházással olyan eljárást alkálmaznak, mely nedvesítéssel leköti a szennyezést, s az így nyert anyag trágyázásra használható. Rendezték az 5 millió koronás beruházással épített honvédelmi nevelés háza környékét is, ahol a fiatalok társadalmi munkával a nádas, lápos területen, a valamikori tó helyén löteret építettek. x Azután átvették a szót a fiatalok. Krommer Éva, a SZISZ városi bizottságának titkára így kezdte:- Hat ifjúsági alapszervezet működik a városban. Vegyük hát sorra, hogy melyik, mit tett. És mivel ő a cukorgyári szervezethez tartozik, mindjárt el is mondta: a gyár területének nagyobb részét már parkosították az idén, jövőre folytatják, a gyári lakótelepen gyermekjátszóteret, kézilabdapályát létesítettek. A SZISZ városi bizottságának sportfelelőse, Ruman Ferenc, ifjú kommunista, a fagyasztó üzem gépésze, szervezési tapasztalataira hivatkozva érvelt:- Helyes, mert a hat alapszervezetnek összesen kétszázötven tagja van, de a regisztrált tagok is bekapcsolódtak az akcióba, sokat dolgoztak. Azt kell számításba venni, hogy mit tett a város ifjúsága.- Meg a pionírok - jegyezte meg Milan Gábriz, a másik fiatal kommunista, aki tervező és a pionírcsapatok tevékenységének irányítója. - A legtöbb fát, rózsabok- rot talán éppen a pionírok ültették ... x Talán? Nos, nem találgattak, hanem gondosan, pontosan ellenőrizték, majd összesítették a kimutatásokat, a jelentéseket. És ezt állapították meg: Az év elején a város lakói felajánlották, hogy családonként 16 órát dolgoznak társadalmi munkában a környezetrendezési akciókban. Mindegyik család igazolványt kapott, melybe bejegyzik a teljesítményt. Átlagosan számítva a lakosok 8,5 órával túlteljesítették felajánlásukat. Élenjárók a régi malom környékén lakók. Hivatalosan még nem döntötték el, hogy „Malom" lakótelepnek fogják elnevezni a közel 280 házat számláló városrészt, vagy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért vívott harcban hősi halált halt Dalos Jánosról, a város szülöttéről, de az új, sokemeletes lakóházak környékét már parkosították. Kétségtelen, hogy a fák és bokrok ültetésében a fiatalok, de főleg a pionírok jeleskedtek. A városi nemzeti bizottság tavaszkor 11 500 korona értékben vásárolt facsemetéket, platánt, gesztenyét, luc- és ezüstfenyőt, bokrokat, tuját és rózsát. Mind kiültették. Aszályos volt a nyár, de gondosan öntözték a facsemetéket és bokrokat, zöldellt mind még őszkor is. • A régi parkba is ültettek facsemetéket (A szerző felvételei), Az örömszerzés örömével, „Az élet fája“ elnevezésű ifjúsági akció új feladatainak vállalásával így adtak közös karácsonyi ajándékot városuknak a diószegi fiatalok. És mivel ebbe az akcióba az idén Szlovákiában közel négyezer ifjúsági szervezet, több mint húszezer fiatal nevezett be, bízvást mondhatjuk: hozzájuk hasonlóan, máshol is, mások is, sokan. HAJDÚ ANDRÁS • Magasra nőttek „A köztársaság fái“ Ami a pionírok jeleskedését illeti: annyi fát, bokrot ültettek, ahány gyermek tanul a város iskoláiban és az óvodákban. Nem kerülte el a fiatalok „Ifjúsági Fényszóró“ mozgalmában tevékenykedő őrjáratok figyelmét, hogy hol, mennyi, termékeny földterület hever parlagon. A városi nemzeti bizottság pedig intézkedett: az „Építők“ lakótelepe közelében 2,5 hektár ilyen földterületet parcellákra osztva kiadott a ker- tészkedőknek. Végül elvégezték ezt a nagyon egyszerű, de sokatmondó számítást: a város parkjainak, ligeteinek területe 14 hektár, a lakosok száma 5487, ami azt jelenti, hogy minden lakosra 25,5 négyzetméternyi zöldterület jut. x Ezzel még nem ért véget a megbeszélés. Átvonultak a tanácsterembe, s ott az új művelődési ház nagyméretű tervrajza, makettje előtt a városi nemzeti bizottság titkára magyarázni kezdte:- Sok más, lényegesebben nagyobb és gazdagabb városnál eredményesebben valósítottuk meg terveinket. Most a „Közép“ elnevezésű városrész parkosítása következik. Már épül a városrésznek jelleget adó új művelődési ház. Körülötte park lesz... Z-akcióban, társadalmi munkával 13 millió koronás beruházással építik a létesítményt. Kedvezett az építőknek az időjárás, a novemberi hétvégeken már az emeleti részeken betonoztak.- Ahogy kitavaszodik - folytatta - még több dolgos, munkáskézre lesz szükség ezen az építkezésen, mert ahogy magasodik az épület, egyre nehezebb a munka. A parkosítás, a fák kiültetése sem késhet...- Értjük - mondták a fiatalok megszervezzük. Hozzá is láttak a feladatok meghatározásához. Kiszámították: hány facsemetére, díszbokorra lesz szükség. Kijelölték: melyik részt, melyik ifjúsági csoport, melyik pionírcsapat fogja parkosítani. Tervfeladatok a pártgyűlések napirendjén A pártalapszervezetek sokrétű munkájában adott időben egyik-másik feladat - a pártoktatás, a tagfelvétel, az ellenőrző tevékenység, a munkakezdeményezés stb. - előtérbe kerül. Az év utolsó heteiben például törvényszerűen megnő az alapszervezet gazdaságpolitikai munkájának jelentősége, amikor szinte kivétel nélkül mindenütt értékelik az elmúlt év termelési eredményeit, és megvitatják a tapasztalatok hasznosításának módját. Talán említeni is felesleges, hogy a tanácskozások csak ott és akkor tesznek eleget küldetésüknek, ha kivétel nélkül a végrehajtási terv elfogadása előtt kerülnek sorra. A dolgozók e jelentős összejövetelei így nem a tudomásul vételt, a kész tények megszavazását, hanem a széles körű eszmecserét szolgálják. Olyan fórumok, amelyek nyomán kibontakozik a kollektívák és az egyének kezdeményezése, új, hatékony formákkal és elhatározásokkal gazdagodik a munkaverseny, szélesedik a szocialista és a komplex rációnálizációs brigádok mozgalma. Ismertek e gondolatok, a CSKP KB Elnökségének beszámolója a CSSZSZK szociális és gazdasági fejlődésének 1984. évi állami tervéről is részletezi valamennyit, hangsúlyozva, hogy a dolgozók kezdeményezése a sikeres tervteljesítés fontos tényezője. Tegyük hozzá, hogy csakis a lehető legszélesebb körű kezdeményezés, hiszen amint másutt olvasható, a kezdeményező tervezés nemcsak egyoldalúan üzemgazdasági feladat, hanem - sőt elsődlegesen - politikai jelentőségű munka. Nem a vállalat, üzem néhány szakemberét érintő dolog, hanem az egész kollektíva, minden dolgozó ügye, feladata. Csak így, közös igyekezettel tárhatók fel a még kihasználatlan tartalékok, növelhető a munkatermelékenység, fokozható a hatékonyság, javítható a gyártmányok és termékek minősége. Közös akarat, elhatározás nélkül a tudományos-műszaki fejlesztés sem lehet igazán eredményes. Alapigazságok ezek, mégsem felesleges róluk beszélni. Főleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mi kell az elmondottak gyakorlati érvényesüléséhez, úgy mint tették azt a diószegi (Sládkovicovo) Magtermesztő Állami Gazdaságban. Még valamikor, október közepén vaskos borítékot hozott a posta. A borítékban az említett gazdaság üzemi szakszervezete vezetőségének 1984-re szóló kezdeményező tervjavaslata volt. Közel húsz gépelt oldalon, pontokba tömörítve részletezte a tervjavaslat, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása 40. évfordulójának tiszteletére milyen jellegű kezdeményezéseket várnak a dolgozóktól az egyes tervfeladatok teljesítésére és esetleges túlszárnyalására. Persze azt is hangsúlyozták, hogy az csak tervjavaslat, hiszen az adott munkahelyen dolgozók ismerik legjobban a feltételeket, ők tudják, hogy a tervezett hozamokat mennyivel lehet még növelni, vagy a hizlalásnál lehet-e még csökkenteni a takarmánykeretet és hány liter üzemanyag takarítható meg stb. A javaslat lényegét boncolgatva a gazdaság párt- és szakszervezeti vezetői egyaránt hangsúlyozták: ahhoz, hogy a dolgozók vállalhassanak és kezdeményezhessenek, mindenképpen ismerniük kell a feladatokat. Mégpedig idejében, hogy azokat minden részlegen és munkahelyen, szakszervezeti és pártvonalon egyaránt megvitathassák, s a .vállalásokat még a végrehajtási terv elkészülte előtt összegezni lehessen. Mindez történjen a párt-, a szakszervezet és a gazdasági vezetés hatékony közreműködésével, hogy az eszmecsere ne merüljön ki csak a nehézségek és problémák felsorolásában, hanem keressék és találják is meg a feladatok teljekéséhez a legjobb módszereket. EGRI FERENC
