Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-12-02 / 48. szám
4 JSZÚ 17 !3. XII. 2. TUDOMÁNY ifliiniuiiTnfiiiniiiniiiHinnHnnniHiüiiüiiinüHiiiiiiiiinnupWMii: ! 1! ! .. ..v‘. . TECHNIKA MŰSZAKI RITKASÁGOK ÉS KÜLÖNLEGESSÉGEK A moszkvai Politechnikai Múzeum prágai bemutatkozása A fúziós energetika irányában A Szovjetuniót közvetlenül nem fenyegeti energiaválság, s a hagyományos energiahordozók készleteit tekintve a világ élenjáró országai közé tartozik. A kőolaj, a földgáz és a szén készletei azonban nem végtelenek. Ezért a Szovjetunióban intenzív kutatásokat folytatnak az irányított termonukleáris energetika, vagyis' a fúziós energetika irányában, a hidrogénizotópok, a deutérium és a trícium atommagjainak egyesítésével. Az ehhez szükséges nyersanyag korlátlanul áll az emberiség rendelkezésére, ezért a szabályozott termonukleáris reakció megvalósítása végleges megoldást jelentene az energiaellátásban. A termonukleáris szintézis több tíz millió fokos hőmérsékleten valósul meg, melynek során a köny- nyü atommagok nagyobb tömeg- számúakká egyesülnek, miközben nagy mennyiségű energia szabadul fel. Az így keletkező energia egyrészt a szükséges magas hőmérséklet további fenntartására, másrészt pedig kimeríthetetlen energiaforrásként szolgálna. Az ilyen magas hőmérséklet eléréséhez és fenntartásához a reakciótér megfelelő körülhatárolására, hatékony hőszigetelésére van szükség. Az irányított termonukleáris szintézis területén folyó kutatások két irányban haladnak. Az egyikben a magas hőmérsékletű plazmát erős mágneses térrel szorítják keskeny nyalábba, vagyis mintegy mágneses csapdában tartják. Az ilyen mágneses csapda elvét alkalmazzák a közismert TOKAMAK berendezéseknél, ahol néhány tized másodpercig tartják a plazmát a reakciótérben. A másik irányzat az ellenőrzött intenzitású termonukleáris mikro- robbantások előidézése különlegesen erős lézersugarakkal vagy elektromosan töltött részecske- nyalábokkal. E feladat végrehajtására mintegy négymillió joule értékű energiát kell koncentrálni a másodperc tízmilliomod részének megfelelő időre a deutérium és a trícium keverékéből álló célpontra irányítva, amelyek itt eredeti halmazállapotukban vannak. A moszkvai I. V. Kurcsatov Atomenergiai Intézetben nagy áramerősségű elektronsugarakkal folytatnak mikrorobbantásos kísérleteket, amelyek sebessége megközelíti a fény sebességét. Az elektronsugarak gyorsítására egy- -két millió volt feszültségű s egymillió amper áramerősségű, nagyon rövid impulzusokra van szükség. Ilyen impulzusokat csak olyan generátor tud létrehozni, melynek összteljesítménye több százmillió megawattot ér el. Ilyen teljesítmény elérésére szolgál az An- gara-5 berendezés, melynek segítségétől a tudósok a termonukleáris mikrorobbantás megvalósítását remélik. A berendezés generátorát több modulból építik fel. Az Angara-5 részecskegyorsító első modulját 1979 őszén helyezték üzembe az I. V. Kurcsatov Atomenergiai Intézetben. Ennek teljesítménye szuperrövid impulzusokban eléri az egymillió megawattot. Ez a berendezés lehetővé teszi a fizikusok számára, hogy további jelentős lépéseket tegyenek a kísérleti termonukleáris reaktor kifejlesztése irányában. Az ismételt mikrorobbantások elvére épülő termonukleáris reaktor hőteljesítményét körülbelül 10 másodperces időközökben több ezer megawattra becsülik, ezért a reakciótér falát folyékony fémszigeteléssel (lítiummal vagy nátriummal) fogják védeni. Ez a réteg elnyeli a robbanások hő- és neutronsugárzását, s így csökkenteni fogja a reaktorkamra falában keletkező termomechanikai feszültségeket. (APN) Az Angara-5 termonukleáris berendezés első modulja a Szovjetunió Tudományos Akadémiája I. V. Kurcsatov Atomenergiai Intézetében. Az egész termonukleáris berendezést összesen 43 modulból építik fel. (A ŐSTK felvétele) Atomenergiával fűteni is lehet Az 500 MW teljesítményű atomfűtőmü működési elve: 1. a reaktor aktív zónája; 2. az első fokozatú hócserélő; 3. az első hőszállító kör túlfolyószelepes tisztítója; 4. a bóroldat bevezetési rendszere; 5. a második hószállító kör nyomáskiegyenlítője; 6. második fokozatú hőcserélő-berendezés; biztonsági hűtőrendszer; 8. hőfogyasztó Az atomerőművek mindeddig csak az áramtermelésben helyettesítették a hagyományos tüzelőanyagokat. A Szovjetunióban ezért már korábban is foglalkozni kezdtek azzal a gondolattal, hogy az atomenergiát városok és ipari üzemek hóellátására is felhasználják, ami még több tüzelőanyag megtakarítását eredményezhetné. Ehhez kedvező feltételek vannak a Szovjetunióban, mert a nagyobb városokban kiépültek már a távfűtési rendszerek, csupán ezeket kell ellátni atomenergiát hasznosító hőfejlesztö berendezésekkel. Ehhez gyakorlatilag három lehetőség kínálkozik, az egyik a már működő, illetve az épülő atomerőmüvek hulladékhőjének a hasznosítása, a másik a kettős hasznosítású, áram- és hótermelő atomerőmüvek építése, a harmadik pedig a kizárólagosan hőtermelésre szolgáló atomfűtómúvek alkalmazása. A jövőben mindhárom eljárást alkalmazni fogják. Ami az atomfü- tőművek alkalmazását illeti, a számítások szerint ilyeneket csak legalább 300-400 ezer lakosú városok ellátására gazdaságos építeni. Erre a célra két 500 MW-os blokkból álló, vagyis 1000 MW összteljesítményű reaktorral működő egységet fejlesztettek ki a Szovjetunióban. Ilyen atomfűtö- műveket először Gorkijban és Vo- ronyezsben építenek fel. Egy ilyen atomfütömúvel óránként mintegy 300-400 tonna pakurát lehet megtakarítani. A kettős hasznosítású áram- és hótermelő atomerőmüvek egyik típusát már 1974-ben üzembe helyezték a távol-keleti Csukcs felföldön fekvő Bilibinóban, amely az ottani helyi ipar és a település szükségleteit látja el. Habár a kis teljesítmény miatt - a reaktor hóteljesítménye 62 MW normális körülmények között - nem lenne gazdaságos egy ilyen atomerőmű építése és üzemeltetése, itt azonban kifizetődő, mert még mindig olcsóbb, mint egy hasonló teljesítményű hőerőmű üzemeltetése drágán és körülményesen ideszállított tüzelőanyagokkal. A Szovjetunió északi körzeteiben sok ilyen nehezen megközelíthető település van, ahol jól érvényesülhetnek az ilyen - egyébként nagyon költséges - kisebb teljesítményű, kettős hasznosítású atomerőmüvek. A jelenleg épülő, rendszeresített atomerőmüvek - például a szocialista országok nemzetközi együttműködésében épülő WER 440-es típusú atomerőmüvek - hulladékhőjének a hasznosítása csupán technikai és pénzügyi kérdés. Ilyen irányú tervek egyaránt vannak a Szovjetunióban és a többi KGST-országokban, így Csehszlovákiában is, s fokozatosan sor kerül majd ezek realizálására.(—ai) FEHÉRJE „FUTÓSZALAGON“ Angliában megkezdte munkáját az első nagyüzemi berendezés, amely fehérjét állít elő metanolból. Nyomás alatt, szakaszos fermentálóban, steril körülmények között baktériumokat tenyésztenek metanolt, ammóniát, levegőt és ásványi anyagokat tartalmazó oldatban. A mikroorganizmusok nagy tápértékú fehérjét hoznak létre, mérgező alkotószerek nélkül. Évente 50-70 ezer tonnányit állítanak elő a pruteennek nevezett anyagból. A nagyüzemi berendezés sterilizálásához - ez a sebezhető pontja ennek az eljárásnak - három hónapra van szükség. (d) ZSEBÓRÁBAN FALIÓRA KICSI ÉS NAGY CSODÁK A cím meghökkentőnek, sót valótlannak tűnik, pedig így igaz: zsebórában ketyeg a falióra. A szóban forgó tárggyal érdemes közelebbről is megismerkedni. Képzeljen el az olvasó egy egész közönséges lapos zsebórát, melynek számlapja mögött körülbelül 1 (egy!) négyzetcentiméteres falióra (méghozzá ingaóra!) van beépítve. Az alkotó művészetét főleg az dicséri, hogy ez a miniatűr falióra a pontos időt mutatja. A parányi tárgyat azon a kiállításon csodáltuk meg, amelyet a barátsági hónap keretében a prágai Nemzeti Műszaki Múzeum rendezett, a zsebóra pedig a moszkvai Politechnikai Múzeum tulajdona. EGY KIS TÖRTÉNELEM 1872. május 30-án a moszkvaiak hosszú sorokban igyekeztek a Kreml felé; az első összoroszországi műszaki kiállításra siettek. Az esemény fényét és jelentőségét emelte, hogy P. I. Csajkovszkij egyenesen erre a célra komponált kantátát. A kiállítás tárgyai képezték az új múzeum alapját, amely Politechnikai Múzeum néven még abban az esztendőben, december 12-én megnyílt. Fennállása első száz esztendejében harmincöt millióan tekintették meg, s jellemző, hogy ebből harmincmillió látogató már a szovjethatalom fél évszázadára esik. Ma több mint egymillióan tekintik meg évente a múzeumot. Az Októberi Forradalmat követő években az intézmény gyakran volt forradalmi nagygyűlések, konferenciák színhelye, s 1918-ban az előadói teremben Lenin is beszélt a bolsevikok programjáról, a szocializmus megvalósításáról. A múzeum 11 részlege átfogó képet ad a forradalom előtti technika fejlődéséről, a Szovjetunió műszaki haladásának irányzatairól, valamint a legújabb műszaki eredményekről. A világ huszonnégy múzeumával vették fel a kapcsolatot, közte a prágai Nemzeti Műszaki Múzeummal is. A sokezer kiállítási tárgy közül a moszkvai kollégák mintegy százötvenet választottak ki, s ezt a kollekciót mutatták be Prágában. Megjegyzendő, hogy ezek a ritkaságok először „utaztak“ külföldre, s nem véletlenül éppen Csehszlovákiába. Ugyanis mint Josef Kuba, a prágai Nemzeti Műszaki Múzeum igazgatója mondotta, éppen negyedszázada, hogy felvették a kapcsolatot a moszkvaiakkal, s együttműködésük rendkívül gyümölcsöző. Popov első rádiókészülékének másolata A tárgyak között jó néhány akad, amely előtt hitetlenkedve áll meg az ember, nem akar hinni a szemének. Pedig az a falióra a zsebórában valóban működik. Az ukrán Mihal Maszluka készítette ezt a mik- rominiatűr készüléket. De az óráknál maradva egyéb érdeA Bronnyikov fivérek fából faragott zsebórája (Fotó: Jirsa) kesség is akad: a Bronnyikov fivérek (híres órás dinasztia tagjai) a tizenkilencedik század végén elkészítették (helyesebben: kifaragták, mivelhogy a jókora zsebóra fából van) az aranynál is többet érő órájukat, amelynek egyetlen alkatrésze van csak acélból: a rugója. A fényképezési technikában elért fejlődésről az impozáns panoramatikus gép mellett a Leice típusú parányi fényképezőgép tanúskodik, amely kisebb, mint a társasjátékok dobókockája, mégis lehet vele felvételeket készíteni. Igaz, csak nagyító segítségével. Popov első rádiókészülékének másolata mellett a gyufás- doboz nagyságú zsebrádiót is megcsodálhattuk. Vannak azonban nagyobb tárgyak is. A világ legnagyobb bronzharangját, a kétszázöt tonnás, 6,14 méter magas, 6,6, méter átmérőjű Cár-harangot csak fényképen láthattuk, csengőket és csengettyűket azonban eredetiben. Az orosz harangöntő mesterek híre már a XIV. században nagy volt, eljutott távoli országokba. A harangok külön érdekessége, hogy három hangon szólnak egyszerre, s minden cári harangnak megvolt a maga jellemző dallama. Megemlítendő, hogy a jeruzsálemi betlehemi harang 1814- ben készült Moszkvában. Mikroszkópok, számológépek, acél tollhegyek óriási gyűjteményének töredékét mutatták be a prágai kiállításon, meg néhány féldrágakőből készült pecsétnyomót. S a látogató a régi orosz mértékeket szemlélve megtanulhatta, hogy az arsin a hosszmérték egysége, és egy arsin pontosan 711 milliméter. K. Cs. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
