Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-11-11 / 45. szám

• Ahonnan automatikusan vezérlik a szivattyúk és szűrők működését. Balról jobbra: Mészáros Lajos és Takács László- Rendben van minden? Ezt Cicha Zoltán fógépésztől kérdi, aki előbb int, hogy várjunk, majd oda­lép Szalay Júlia gépkezelő mellé, és jó néhány percig nézi, figyeli a gép működését. Csak azután válaszol:- Rendben. Megyünk tovább az irányító köz­pont felé. Zümmög, zenél az áram az irányító központ szekrényeiben, így hallom. Különben olyanok a pléhfalú, zöldre festett szekrények mint az öltözőben, csak nagyobbak. Takács László ki­nyitja az egyiket. Látom, belülről mű­szerfal a szekrénynek mind a két oldala. Mészáros Lajos óvatos moz­dulattal kitámasztja az'oldalakat.- Kezdhetjük az ismétlést - mond­ja. - Figyelek. Figyelem én is Fodor Gyula tájé­koztatását.- Lacival egyszerre, tíz évvel ez­előtt kértük felvételünket a pártba. Egyik fontos pártfeladata, hogy ve­zesse munkabrigádunk krónikáját. A másik, amit éppen most csinál, mert hiszen őt küldtük Prágába tanfolyam­ra, a mikroelektronok alkalmazási le­hetőségeit megismerni, ő vette át a Prágából kapott új gépeket, neki kell megtanítani a többieket az irányitó rendszer üzemeltetésére. Negyedóra múlva nekem is ő is­merteti a munkabrigád most vizsgázó újításait. Amott, a nyitott szekrényben a szivattyúk és szűrők központi vezér­lésének új módját már láttam. A másik újítást Haás Imre és Baruch Ferenc dolgozta ki. Új, olcsóbb, gazdaságo­sabban működő vibrátorokat szer­kesztettek a mészkő porlasztására. Fodor Gyula újítása a cukorfinomítás­hoz szükséges, Ward-Leonard típusú motorok gerjesztésének egyszerűbb, áramtakarékos módja. A negyedik újí­tást ő, meg a brigádvezető közösen dolgozták ki. Ez a kisturbinák áramta­• A fiatal mester és ifjú tanítványa: Fodor Gyula és Nagy Attila A szerző felvételei karékos, diódás gerjesztésének újabb módja.- Különösnek, valami eget-földet rengető újdonságnak nem minősíthe­tő egyik újításunk sem, bár a műszaki fejlődést szolgálják, hasznuk, előnyük vitán felüli - fejezi be az ismertetést. - Egyszerű lépéstartást jelentenek a mai világban, amikor egyre több dologról, műszaki eljárásról kiderül, hogy ami még tegnap kiváló volt, mára elavult. Többet kell tenni. Még többet! Szusszan egyet.- Hangoskodok, ugye? Azután elmosolyodik.- Csak biztatom magam, ma­gunkat. .. Kilenc óra húsz percet mutat az órám. Megint itt vagyunk a villanysze­relők műhelyében. Fodor Gyula oda­áll az ablak melletti munkapadhoz, Nagy Attila mellé. Forgatja, vizsgál- gatja az összeszerelt kapcsolókat.- Magam se csináltam volna job­ban - mondja. - Gyerünk fiú regge­lizni. Beszól ám Katona Berta, a mun­kabrigádhoz beosztott segédmunkás, aki takarító is:- Nem ott! Ki látott már ilyet, mun­kapad mellett. Azért rendeztük be pihenőnek, étkezőnek ezt a szobát. Kitakarítottam. Tessék ide! HAJDÚ ANDRÁS • A cukorfinomító gépsor mellett Cicha Zoltán fögépész és Szalay Júlia FWffiEMML Az éjjel-nappal üzemelő, diószegi (Sládkovicovo) Major István Cukor­gyárban reggel hatkor kezdi, illetve veszi át a munkát az első műszak. A karbantartó villanyszerelők műhe­lyében az éjjeli műszakban öten dol­goztak, de most heten váltják az éjje­leseket, mert' a beosztás szerint a Vavrík Ottó vezette szocialista mun­kabrigádhoz tartozó két ipari tanuló, Nagy Attila és Burján Ede is, ebben a műszakban dolgozik. Fodor Gyula; a 29 esztendős szerelő a megbízott vezetője ennek a csoportnak. A gyár­kapuban, a portán nagyon egyszerű­en, így igazítottak útba: oda menjen, abba a műhelybe, Fodorékhoz! Hat óra tíz percet mutat az órám. Lekéstem a váltást, mert a műhelyben már csak három fiatal szerelőt találok a reggeli műszakra érkezettek közül. Táskájukból a szekrénykébe rakják a magukkal hozott ennivalót: papírba csomagolt kenyeret és szalonnát, kis lábasban főtt ételt.- Ilyenkor még nem ízlik - magya­rázza Fodor Gyula -, csak később reggelizünk. Legfeljebb egy-két köny- nyű falattal csapja be az ember ön­magát, hogy az első cigarettát ne szívja éhgyomorra. Különben pedig azért pakolunk ki csak most, mert előbb megbeszéltük a tennivalókat, a többi elment a munkájához, erre most jutott sor.- Sok a dolguk?- Nem is mondanám, a nyáron, amikor felkészültünk a kampányra, több volt. Most viszont vizsgázunk, mert éjjel-nappal üzemel a gyár, ha a hiányos felkészülés miatt csak egy órára leállna, azt jelentené, hogy megbuktunk.- Mégis, mi most a legfontosabb dolguk? Komorabb, mint az előbb.- Mindenhol ott kell lennünk, nem is a műhely, most az egész gyár a munkahelyünk. Közben az újításo­kat is vizsgáztatjuk. Az újítások vizsgáztatását szó sze­rint kell érteni, mert írásban, rajzokkal dokumentálva nemrégiben terjesztet­ték be, de valójában már alkalmazzák mind a négyet. Megyünk, megnézzük, hogy Vavrík Ottó és Haás Imre elkép­zelése szerint miként lehet elektroni­kus félvezetőkkel, diódákkal, tiriszte- rekkel üzembiztosán, gyorsan és könnyen, központilag vezérelni a szi­vattyúk és szűrök működését. Fodor Gyula közben a fiatalok neveléséről, képzéséről magyaráz:- Ha hozzánk kerül valaki, nem az számít, hogy ki, minek mondja vagy mutatja magát, hanem hogy mit bizo­nyít. És nem az játszik döntő szere­pet, hogy mit tud, mert ha kell a taní­tását akár a szerszámok kéz alá való adogatásánál kezdjük. Elég gond a kezdőnek megjegyezni, hogy minek mi a neve és hol a helye, hova kell nyúlnia érte. Döntő, hogy miként igyekszik, "miként igazodik. Úgy ér­tem, hogy a brigádunk munkaszoká­saihoz, meg elképzeléseihez. Elképzeléseket emleget, ami politi­kai célokat jelent, hiszen munkabri­gádjuk fiataljai közül minden évben legalább egyet tagjelöltként felvesz­nek a gyár 2-es számú üzemi párt- szervezetébe. Jelenleg Koller Tibor tagjelölt a munkabrigájukban. Az emeleten, a finomító gépsoránál megállunk. A SZOVJET KOMMUNISTÁK A JÖVŐBE TEKINTENEK Az SZKP módosított programjának fő vonásai Hogyan képzeli el az SZKP a jövő szovjet társadal­mát és történelmi perspektívában a nemzetközi élet alakulását? Ezekkel a kérdésekkel tüzetesen foglalko­zott a párt központi bizottságának idei júniusi ülése, a szovjet kommunisták programja szövegének kidolgo­zásával kapcsolatban. A párt jelenlegi programját az SZKP 1961-ben megtartott XXII. kongresszusán fogadták el. Alapvető téziseit az élet igazolta. Azóta azonban több mint húsz év telt el. A Szovjetunióban és világszerte fontos változások következtek be, amelyek megkívánják a sokoldalú elemzést. Az új program kidolgozását elsősorban az a körül­mény követeli meg, hogy a szovjet társadalom elérte a fejlődésnek azt a szakaszát, amelyben a korábbi, ösak általánosságban megfogalmazott számos problé­mát a következő évek gyakorlati feladataiként konkreti­zálják. ,,A Szovjetunió - hangsúlyozta ezen az ülésen J. V. Andropov, az SZKP KB főtitkára - napjainkban olyan társadalom, amelyben már teljes mértékben létrejött az a gazdasági alap, társadalmi szerkezet és fxrlitikai rendszer, amely megfelel a szocializmus alap­elveinek, amelyben - ahogy azt mondani szokás - a szocializmus a saját közösségi bázisán fejlődik.“ A kommunista pártnak és a szovjet népnek ezek a történelmi vívmányai lehetővé teszik, hogy új, maga­sabb szinten és szélesebb méretekben tervezzék a szovjet társadalom további előrehaladását a kommu­nizmus felé vezető úton. Elsőrendű feladat a kommunista változások egész komplexuma anyagi alapjának megszilárdítása, min­den népgazdasági ágazat átállása az intenzív fejlődés útjára, amely egybekapcsolja a szocialista rendszer előnyeit korunk tudományos-technikai forradalma leg­jelentősebb eredményeivel - az automatizálással, az energetikával, a biotechnológiával stb; A párt a múlthoz hasonlóan gazdaságpolitikáját ma is szervesen összeötvözi szociálpolitikájával. Nem te­kinti" öncélúnak a termelőerők magas fejlettségi foká­nak elérését, hanem ebben a szovjet emberek élet- színvonala emelésének szilárd alapját látja. Eközben szem előtt tartja nem csupán az anyagi mutatókat (ez természetes), hanem az élet minden területén az olyan fontos tényezőket is, amilyen a dolgozók öntudatossá­gának és műveltségének fokozása, a példás társadal­mi rend biztosítása, erkölcsi vonatkozásban a szabad idő értékes kihasználása és a szocialista civilizációt jellemző egyéb vonások. A kommunizmus felé vezető úton a szocialista társadalmi viszonyok további tökéletesítésének termé­szetes, nélkülözhetetlen velejárója a szovjet demokrá­cia fejlesztése a szó legszélesebb értelmében, beleért­ve a termelés irányításában a demokratikus elvek sokoldalú fejlesztését. E tekintetben sok minden törté­nik már manapság is. Nemrég, országos vitát követő­en, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyta a munkakollektivákról szóló törvényt, amely széleskö­rűen lehetővé teszi a dolgozó tömegek alkotókészsé­gének aktivizálását a társadalmi tevékenység döntő szférájában, az anyagi termelésben. A szovjet társadalom közeledik az áhított célhoz, az osztálynélküli társadalomhoz, amely határkő lesz az emberiség történelmi fejlődésében. Ez a további évek­ben ösztönzően hat a szovjet politikai rendszer fejlődé­sére, a szocialista államiság tökéletesítésére, a párt nemzetiségi politikája kibontakozására és minden de­mokratikus intézmény jogkörének bővítésére. A szovjet társadalom életében mindezek és a továb­bi nagy változások már ma prontosan meghatározzák a jövő útját. Az SZKP programja új szövegének megfo­galmazása során még sok mindent tisztázni kell, le kell küzdeni azokat a negatív jelenségeket, amelyek gátol­ják társadalmunk előrehaladását. Sok mindent fel kell tárni, meg kell szilárdítani, és fejleszteni kell. Egy azonban biztos, a szovjet társadalom jövőbe vezető útját pontosan és világosan kicövekeltük: a szovjet emberek életszínvonalának további emelése, a fizikai és az erkölcsi tökéletesítésükről való gondoskodás és a szovjet társadalom további fejlődése a tudomány és a technika vívmányai alapján, a béke és a biztonság feltételei között. Ezeket a kilátásokat, amelyek a való­ság sokoldalúan megfontolt elemzésére épülnek, a szovjet nép egyhangúlag elfogadja és lelkesen támo­gatja. Magvasan fogalmazva, ezeknek a változásoknak célja a békéért, az atomháború ellen viselt harc további aktivizálása s ennek jegyében a kommunista világmoz­galomnak, a szocialista világközösségnek, Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika országainak mozgósítása. Ezzel pártunk az egész világ előtt bizonyítja, hogy a bel- és a külpolitikában szilárdan és következetesen igazodik a békének, valamint a minden néppel és országgal való tárgyszerű együttműködésnek irányvonalához. V. KORTUNOV, az APN politikai hírmágyarázója

Next

/
Oldalképek
Tartalom