Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-10-14 / 41. szám

Vasárnap 1983. október 16. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.55, nyugszik 16.45 Közép-Szlovákia: 6.03, nyugszik 16.53 Nyugat-Szlovákia: 6.11, nyugszik 17.01 órakor A HOLD kel - 15.20, nyug­szik -, órakor Névnapjukon szeretettel köszönjük GÁL és VLADIMÍRA nevű kedves olvasóinkat • 1708-ban született Alb­recht von HALLER svájci költó, természettudós, orvos és filozófus (t 1777) • 1873-ban szü­letett Lev Alekszandro- vics CSUGAJEV szovjet- orosz kémikus (+1922) • 1888-ban született Eu­gene Gladstone O’NEILL amerikai drámaíró (t 1953). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AHOL NINCS SELEJT Hajdú András riportja TÉGLÁRÓL TÉGLÁRA Zolczer János riportja „...MERT A VONATOKNAK MENNIÜK KELL“ Szaszák György riportja NEM CSAK A BÍRÓSÁGOK FELADATA Fekete Marian írása ÖREGSÉG Kopasz Csilla riportja PRÁGAI IMPRESSZIÓK Agócs Vilmos írása AZ ÖREG TAMÁS Kassay Miklós novellája Két újfajta gyógynövény-teát ho­zott a piacra zacskókban adagolva a malackyi Slovakofarma üzem. Egy-egy csomagban 20 zacskó tea található, naponta több mint 1700 csomagot készítenek. Ko­rábban már további 12 fajta termé­szetes teakeverék és 8 fajta zöld­ség csomagolását kezdték meg. A fenti képen: Ludmila Antaliková és Augustin Loncek gyógynövé­nyeket vásárol fel, középen Zdena Langerová ellenőrzést végez, lent Marta Barteková a csomagoló gépsort kezeli. (Blazej Palkovic felvétele ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A tudomány és a technika fejlesztése a szocializmus építésének feltételei között alapvető hatással van a társadalom szociális szerkezetére. Változik a munka jellege, nö­vekszik a magas fokú képesítést követelő munka hányada, méreteiben csökken a fá­radságos munka, új foglalkozások jönnek létre, folyamatosan megszűnnek a különbsé­gek a fizikai és a szellemi munka között. Mind szükségesebb, hogy szüntelenül új ismere­teket sajátítsunk el, növekednek a pontos­sággal, a megbízhatósággal, a munkafegye­lemmel és a minőséggel szembeni követel­mények. Ez megkívánja, hogy megfelelőkép­pen megbecsüljük a termelési-műszaki és a kutatási-fejlesztési bázist, emberi ponteci- álját, a tudományos és a mérnöki káderek értelmi képességét műszaki alkotókészsé­gét, valamint a munkások mesteri hozzáérté­sét, tudását és ügyességét. Társadalmunk szociális szerkezetében mind jelentősebb szerepe van a tudomá­nyos-műszaki értelmiségnek. Nagymérték­ben tőle függ a tudományos-technikai forra­dalom vívmányainak elsajátítása és alkalma­zása a szocialista építés javára. A szocializ­musban a tudományos-műszaki értelmiség társtulajdonosa a termelőeszközöknek, és részt vesz az új társadalom formálásában. Túlnyomó többsége szociális származásánál fogva a munkásosztályhoz kötődik, sok tu­dós és technikus közvetlenül a munkások és és a parasztok soraiból került ki. Mindenna­pos munkájukkal nagyméretekben és köz­vetlenül részt vesznek a vállalatok és az üzemek tevékenységében. Magának a tudo­mányos-műszaki értelmiségnek érdeke, hogy kezdeményezóen dolgozzon, a társa­dalom javára gyümölcsöztesse alkotóképes­ségét. A gazdasági fejlődés igényes feladatai tel­jesítésének egyik alapvető előfeltétele a mű­veltségi szint szüntelen emelkedése. Jelen­leg a népgazdaság szocialista szektorában ezer dolgozó közül 62-nek főiskolai végzett­sége van. Hozzávetőleg 20 000 tudományos dolgozója van a kutatási és a fejlesztési bázisnak. Az ipar, az építőipar, a mezőgazda­ság és a nem termelő szféra dolgozóinak több mint 26 százaléka elvégezte a középis­kolát, a népgazdaságban dolgozó munkások és a mezőgazdaságban dolgozók csaknem 86 százaléka tett szert képesítésre különféle tanulmányi szakágazatokban. Arra törek­szünk, hogy a munkahelyi besorolás jobban megfeleljen a képesítésnek. Noha hazánkban óriási számban vannak szakképzett káderek, ez nem jelenti azt, hogy tékozolhatjuk ezt az értékes tőkét, avagy korlátozhatjuk a főisko­lai hallgatók számát. Lépéseket kell tenni, hogy ne sikkadjanak el a főiskolákon, a szak- középiskolákban végzett munka eredményei és a nevelőmunkára fordított költségek. A vezető dolgozóknak erre kell törekedniük az irányítás minden szintjén. Annak érdekében, hogy a dolgozók - akár a tudományban, a kutatásban vagy a terme­lésben — sikeresen megbirkózzanak feladata­ikkal, szüntelenül tökéletesíteni kell szakmai felkészítésüket, hogy minden szakaszon mind jobban felkészüljenek hivatásuk gya­korlására. A CSKP KB 8. ülésén elhangzott beszá­molóból Szanyi István a rozsnyói (Roínava) járási szolgáltató vállalat építészeti és karban­tartási üzeme hetes számú részlegének vezetője. Százti­zenöt beosztottja van. Aki csak egy kicsit is ismeri a munka- szervezést és az irányítást, amitől részben a jó eredmény, a dolgozók jövedelme, követ­kezésképpen a családok élet- színvonala is függ, az méltá­nyolni tudja Szanyi István fele­lősségteljes munkáját. A rá há­ruló feladatokat meg tudja ol­dani, ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy rész­lege több mint tíz éve túlteljesí­ti a tervet. 1971-ben a párt megalaku­lásának ötvenedik évfordulója alkalmából kitüntették őket. Ő pedig 1977-ben, több éven keresztül elért jó eredményei­ért, ágazati kitüntetést kapott. Tizenhat éve dolgozik egy he­lyen, és nemes értelemben vett szolgálata eredményének tudható be, hogy a részlegen Nagy sokára árulja el, hogy a slavoáovcei papírgyár ahol immár tizenöt éve végeznek karbantartó munkát - még egyszer sem kifogásolta mun­kájuk minőségét. Köszönőle­veleket küldenek, de az is elő­fordult, hogy személyesen jöt­tek el a kifogástalanul elvég­zett munkát megköszönni. így volt akkor is, amikor a papír­gyár művelődési központja el­Nem idegen tőle az új minimálisra csökkent a munka­erővándorlás. Arca és szeme mély értel­met sugároznak, alkata, maga­tartása határozottságot tükröz. Azt mondják: keménykötésű legény. 1963-ban önerejéből szerzett szakérettségit, majd újabb két év alatt szakosítón képezte tovább magát. Minden sikeres és jó eredménye elle­nére túlságosan is szerény, amikor önmagáról beszél. készült, valamint az üzem nyolcas és kilences gépsorá­nak korszerűsítése után is. A lakosság részére végzett szolgáltatások tervét is túltelje­sítették, ami az apró munkákat és a gyakori helyváltoztatást tekintetbe véve, figyelemre méltó eredmény. Beszélgetésünk közben hallgatom az „építőmester“ nyugodtan fogalmazott, pontos mondatait, s úgy tűnik fel, nyo­ma sincs rajta a kor betegsé­gének: az idegességnek.- Az emberekben a tétova- ság, a bizonytalanság, az is­meretlen dolgoktól való félelem szüli a legtöbb feszültséget. Aki érti a dolgát, tudja, hogy mit akar és határozott, abban rit­kábban támad feszültség - fe­leli észrevételemre. Minden bi­zonnyal egyet lehet érteni ter­mészetéből fakadó bölcsessé­gével. Közéleti tevékenysége is számottevő. Lakóhelyén - Lúcskán (Luőka) - tíz éve a hnb képviselője. Vállalatánál a szakszervezet üzemi bizott­ságának alelnöke, ugyancsak itt alelnöke a pártszervezetnek. Féltucatnyi újságot járat és so­kat olvas. Szenvedélye a hazai tájak megismerése és a termé­szetjárás, s ez utóbbi egyéni­ségét is jellemzi. Olyan mint a természet: nyugodt, önma­gát, a környezetében élőket és munkatársait építő ember, aki­től nem idegen az új, a válto­zás. KOVÁCS JÓZSEF ÚJ szí 2 1983 X. 1‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom