Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-30 / 39. szám

KI VÉDI MEG- Igen, ezt szeretnénk - válaszol de ez nem olyan könnyű, mert a szándék kevés, a munka jobb megszervezésével, a termelési agitációval, a kommunisták példamutatásával kell ezt általános ügy- gyé tenni. A VÉDJEGYET? F inom kacsapástétom. A dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) Baromfi- feldolgozó Üzem konzervrészlegének az innovációs programban készített leg­újabb terméke. Ahogyan asztalra rakjuk a dobozokat, s rendezgetjük, a mellettem állók lelkesen dicsérik a doboz külsejét: -Milyen helyes kiskacsa! Jól válasz­tották meg a színeket is. Ez a védjegy valóban tetszetős, könnyen felismerhető. Bizonyos, hogy újabb vásárláskor az ilyen védjegyű árut már keresni fogják. Mindez igaz, hiszen az önkiszolgáló boltok korszakában a védjeggyel ellátott csomagolásnak a szerepe fontos, mert a vásárló döntésére ösztönzőleg hat. Az áru minőségét persze csak akkor ismeri meg a fogyasztó, ha már kipróbálta, ha a finom kacsapástétomot már megkóstol­ta. Ismételten viszont csak akkor fogja keresni, ha az ismertté vált védjeggyel megbízható, állandóan azonos minőség párosul. Indokolt hát a kérdés:- Ki védi meg a védjegy jó hírét? Az üzemi pártbizottság elnöke, Bíró Ernő, nem hamarkodja el a választ.- Fogalmazzuk át ezt a kérdést úgy, hogy mit tesznek a kommunisták a minő­ségért. Helyeslem, tehát előbb sorra vesszük: négy pártcsoportba szervezve 81 tagja van az üzem pártalapszervezetének, az év első felében termelt 17 féle áru, a tel­jes választék 31,1 százaléka, első osztá­lyú volt, 68,2 százaléka másodosztályú, és csak 0,7 százaléka volt harmadosz­tályú.- Ebből kitűnik - magyarázza hogy miért foglalkozunk rendszeresen, havon­ta a minőség javításának, a választék bővítésének a problémájával. Elsősorban a pártcsoportok megbeszélésein, azután a kommunisták vezette tizenkét munka­brigád tanácskozásain. Annak ellenére, hogy a laboratóriumban naponta, műsza­konként, hivatalosan is ellenőrzik, értéke­lik a minőséget.- Hogyan függ össze a minőség javí­tása a választék bővítésével? Nem két különböző dolog ez?- Nem bizony - mondja -, mert előre tudnunk kell minden új termék gyártásá­nak megindításakor, hogy mennyire munkaigényes a gyártása, mik a minősé­gi követelmények. És ezt mindenkinek tudni kell, nemcsak a kommunistáknak.- Úgyhogy - mondom én -, mindegyik árú védjegye jó hírnevének védelme min­denki ügye. Naponta, műszakonként, hivatalosan a laboratóriumban ellenőrzik, értékelik a készítményeket. Simik Katalin, a labo­ratórium vezetője, üzemi népi ellenőr, munkájában következetes és szigorú, ami egyébként tájékoztatásából is kitűnik.- Csak a megállapított tények számí­tanak - kezdi. - Mindjárt meggyőződhet erről személyesen is, mert hamarosan behoznak tíz dobozt a műszak készítmé­nyei közül. Egyet kiválasztok, felbontok. Tányérra borítom a pástétomot, és kósto­lással megállapítjuk az ízét, illatát, színét, formáját, kenhetöségét. Mindent, amit szemmel, szaglással, ízléssel meg lehet állapítani. És nem egyedül, legalább né­gyen, öten. Ez az első. Utána laboratóriu­mi eszközökkel, vegyi elemzéssel ellen­őrzőm, minősítem a megadott szempon­tok szerint a pástétom összetételét. Már meg is érkezett Krizsán Ilona, a munkacsoport vezetője. Kezdődik a kóstolás. Stekler Borbála, a pártbizott­ság titkára is jelen volt. Tréfásan meg­jegyzi:- ízlik, meg persze a minőségre is kíváncsi vagyok.- Úgy általában? - kérdem. Gyorsan lenyeli a falatka kenyérre kent pástétomot.- Igen, úgy általában nagyon is ízlik - mondja. - A minősítésre azonban konkrétan kíváncsi vagyok, mert pártbi­Minőségel- lenőrzés a labo­ratóriumban. Balról jobbra: Simik Katalin laboráns és Stekler Borbála, az üzemi pártbi­zottság titkára (A szerző felvé­telei) zottságunk figyeli, nyomon követi az érté­kelés eredményét. Érdekeltek vagyunk. Az érdekeltségről már a pártbizottság irodájában beszélgetünk. Nyilvánvaló, hogy az üzem vezetőségével egyetem­ben a pártbizottság is érdekelt a minőség alakulásában, mert az üzem sok milliós értékű árut termel a hazai piacra havonta, és az év első felében 103,3 százalékra teljesítette a külföldi szállítások tervét. Tojást Ausztriába szállít, konzervkészít- ményeket Svájcba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba. Ami azt jelenti, hogy jelen van a világpiacon, ahol ám kíméletlen a verseny, csak akkor érvényesül védjegyes árujával, ha annak kiváló minősége állandó.- Mindenki érti ezt az üzemben - véli a pártelnök amit bizonyít, hogy tizenkét munkacsoportunk közül a szocialista munkaversenyben kilenc már elnyerte a megtisztelő szocialista munkabrigád címet. Stekler Borbála megjegyzi:- Csak az a probléma, hogy a jutalma­zási rendszerben még nem eléggé haté­konyan érvényesül a minőség szempont­jából a dolgozók egyéni anyagi érdekelt­sége. Erről vitatkoztunk legutóbb is a tag­sági gyűlésen. Ez nyitott kérdés maradt. Nyitott maradt, mert a pártbizottság olyan jutalmazási rendszert ajánlott elfo­gadásra, melyben egyénileg, minőség szerint is külön értékelve a teljesítményt, jutalmaznák a dolgozókat. Ám a vállalat vezetősége eddig még nem fogadta el ezt a javaslatot. A konzervrészleg karbantartási műhe­lyében, a pártelnök munkahelyén, Molnár László mérnök, a részleg fiatal, kommu­nista vezetője, az innovációs program felelőse előbb azt beszéli meg a pártel­nökkel, hogy miként kellene módosítani a daráló korongját, mert még nem eléggé finom az őrlemény, csak utána tájékoztat:- Tavaly három új készítmény, a finom kacsapástétom, a baromfi véres hurka, a baromfi pőre gyártását készítettük elő. Az idén tovább bővítjük a választékot. Pulykahúsból kétfélét, két új készítményt tervezünk. Darált baromfihúsból is egy újabb készítményt, valamint libapásté­tomot.- És a minőség?- A gyártás előkészítésével egyidejű­leg tervezzük - válaszol. — Mikor a do­bozra rákerül a címke, az már azt jelenti, hogy az áru becsületes, minőségi munka terméke. A pártelnök megjegyzi:- Úgy van az, hogy a védjegy jó hírét megszerezni nehéz. Csak elveszíteni könnyű, de visszaszerezni a legnehe­zebb. HAJDÚ ANDRÁS r E lénk vita, tárgyilagos bírálat és pártos légkör jelle­mezte a nyitrai Agrostav vállalatban az alapszerve­zeti pártbizottság legutóbbi ülését. A kilenctagú választott testület a jelenlevő kommunista tisztségviselők beszámo­lója alapján értékelte a vállalat gazdálkodását. A beszámolóból egyértelműen kiderült, hogy a mező- gazdasági üzemek közös vállalata megbízhatóan segíti a társszervezeteket beruházási feladataik megvalósításá­ban. Ján Foltín igazgató hiteles adatokkal bizonyította a munkáskollektívák igyekezetét.- A hetedik ötéves tervidőszak félidejéig 327, az idén 71 millió korona értékű munkát végeztek el a szövetkezetek, állami gazdaságok építkezésein. Ez 4,5 millió koronával haladja meg a tervelőirányzatot, s 31 szocialista munka­brigádunk 204 tagjának szorgalmát, kezdeményezését di­cséri.- Mi az oka annak, hogy a 600 fizikai dolgozónak alig 30 százaléka vesz részt a szocialista verseny- és brigádmoz­galomban? - tették fel többen a kérdést az igazgatónak.-Tagadhatatlan, dolgozóink javarészénél nem sikerült felkelteni a mozgalom iránti érdeklődést. Persze, hibásak ebben az építésvezető mesterek is, akik bár tisztában vannak a népszerű mozgalom jelentőségével, mégis ide­genkednek tőle, mert úgy vélik, hogy a gazdasági tartalé­kok feltárása a brigádtagok segítségével több veszödség- gel jár, mint egyéb módon. Másrészt nehezíti a politikai munkát és a brigádok szervezését az a körülmény is, hogy az építkezések száma meghaladja a hatvanat. Helyenként a szükségesnél is nagyobb a széttagoltság, s elég gyakori a munkahelyek változtatása és a szakmunkások átcsopor­tosítása. Ennek ellenére sem mondhatunk le azonban a szocialista brigádok számszerű gyarapításáról. Egyöntetű vélemény alakult ki abban is, hogy a szétta­goltságból, a nagy távolságokból eredően az építkezése­ken működő pártcsoportoknak nagyobb önállósággal, kez­deményezéssel kell dolgozniuk. A jogos igényt Pavol Mada, az alapszervezet elnöke az alábbiakban indokolta: - Egyre növekszik az olyan munkahelyek száma, ahol a társszervezetekkel - például a pogrányi Győzelmes Február és a nagycétényi Alsó-Nyitra Efsz-ben - közösen végezzük a szarvasmarha-telep építését. Hasznos és bevált, hogy a mezőgazdasági üzemekkel együttműködési szerződést kötöttünk. Ezáltal hatékonyabb lett a munka- szervezés, kölcsönösen növekedett a felelősség a határ­idők és a minőségi követelmények betartásáért. A munka­helyi pártcsoportoknak most arra kell törekedniük, hogy az itt dolgozó munkások, szocialista munkabrigádok kötele­zettségvállalásait igazítsák a szerződésben foglalt konkrét feladatokhoz. Nagy gondot kell fordítani a rendet, a fegyelmet és a szervezettséget segítő belső ellenőrzés fejlesztésére is. Ezzel kapcsolatosan Maőay Stefan fejtette ki a pártbizott­ság álláspontját.- Közös vállalatunk állóeszköz-állományának értéke meghaladja a 82 millió koronát. Ebből a gépek, jármüvek értéke 36 millió korona. Nem lehet tehát az ágazatvezetők Elvszerű hozzáállással számára és számunkra sem közömbös, hogyan használ­ják ki teljesítőképességüket.- Jóllehet, az elmarasztaló szavak vállalatunk legérzé­kenyebb területére estek - ismerte el Máőala Milan, az ellenőrző osztály vezetője - nem haragudhatunk a tárgyi­lagos bírálatért. A kialakult helyzetet magyarázni ugyan lehetne, de elfogadni nem. A problémákat jelzi: gyakran a külső szervek vizsgálatai tártak fel olyan mulasztásokat, visszaéléseket, amelyek megfelelő ellenőrzéssel meg­előzhetők lehettek volna. Mindenesetre az utóbbi időben A tizenkét tagú szocialista munkabrigád Dávit Imre lakatosmester vezetésével a vállalat büszkesége (Csicsátka Ferenc felvétele) számtalan intézkedést tettünk arra vonatkozólag, hogy gazdálkodásunk szerves részévé tegyük az ellenőrző munkát. Ezt a tevékenységet azonban nemcsak az erre hivatott személyeknek, hanem a művezetőknek, csoport- vezetőknek és munkásainknak is végezniük kell. A mezőgazdasági épitővállalat fontos gazdaságpolitikai feladata a termelés hatékonyságának erőteljes növelése. Ennek kifejezésre kell jutnia a holt- és élőmunka-felhasz­nálás hatékonyságában, a beruházási tevékenység szín­vonalának emelésében, a kivitelezési időtartamok csök­kentésében, a minőségi követelmények érvényesítésében.- Vállalatunk - állapította meg a pártbizottság - mind­jobban megfelel e követelményeknek. Szűk építőkapaci­tása ellenére megfelelően igyekszik kielégíteni a társszer­vezetek igényeit, s dicséretére legyen mondva, jelentős része van abban, hogy korszerű műszaki-technológiai megoldások felhasználásával a járás mezőgazdasági üze­meiben fejlett iparszerú és a fiatal nemzedék számára is vonzó állattenyésztő telepek létesültek. Az alapszervezeti pártbizottság az önálló jogi egység­ként működő és magasabb szervezettségű közös vállalat további fejlődésére is hasznos útmutatást adott. Ám szük­ségesnek tartja a gazdasági együttműködés előnyeinek rpt^d szélesebb körű felhasználását - főként a szerelő­építőipari alaptevékenység - bővítését. Az együttműködés fejlesztését a termelőeszközök rohamos fejlődése, a társ- szervezetek kialakult területnagysága, az ebből eredő szakosítás, a termelési adottságok hatékonyabb kiakná­zása egyaránt megköveteli. A mezőgazdasági épitővállalat feltételei sajátosak a gazdasági propagandában, az agitációban és a tömeg­politikai munka végzésében. Ezért a cél elérése nagy erőfeszítéseket kiván a pártcsoportok kommunistáitól is. Ám csak akkor kapcsolódhatnak jól a feladatokhoz, segít­hetik megoldásukat mozgalmi eszközökkel, ha tüzetesen ismerik a munkahelyek gondjait. Ez idő szerint a vállalat alapszervezetében 106 pártta­got tartanak nyilván. Ez a létszám nagy erőt képvisel. De a munka eredményessége igényli, hogy a gazdasági vezetésben, a tömegszervezetekben dolgozó párttagok konkrét megbízatásokat kapjanak, jó példával járjanak elöl a munkában. Nagy a fejlődés ezen a téren az bizonyos, de a kommunistáknak helyenként szükségük van az alap­szervezeti pártbizottság segítségére, ösztönzésére, hogy e tekintetben is keressék a legkedvezőbb feltételeket és módszereket. MICHAL HEGEDŰS, a járási pártbizottság munkatársa SZOMBATH AMBRUS, az ÚJ SZÓ szerkesztője

Next

/
Oldalképek
Tartalom