Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-23 / 38. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1983. szeptember 23. XVI. évfolyam 38. szám Ára 1 korona ,4 A kocsikat alaposan meg kell vizsgálni Megrakott szerelvények indulnak útnak (Gyökeres György felvételei) MUJIKíiÍíííííILl. Hétfő volt, igazi nyári hétfő, pedig a naptár már szeptember ötödikét mutatott. Aki csak tehette, árnyékba húzódott a párkányi (Stúrovo) pályaudvaron. Asztala mellett ült az állomásfőnök tágas, hűvös irodájában; friss vizre szomjazott a rakományellenörző szekrényekkel zsúfolt öltözőjében; kellemesebb napokról álmodozott a váltóőr tenyérnyi helyiségében. Egyébként semmi különös nem történt azon a napon. Nem késtek a vonatok, időben indultak útnak a teherszállítmányok, szóval minden úgy ment, mint a karikacsapás. Megszokott munkáját végezte a rakományellenőr, a kocsivizsgáló, a kocsifelíró, a reklamációs ügyintéző, a tolató és a pályamunkás, ugyanazokon a síneken csattogtak a szerelvények kerekei, mint tegnap és tegnapelőtt, nem voltam szemtanúja váratlan helyzetek-, nek, gyors megbeszéléseknek. 1. A rakományellenörző (Anyalai Imre) tikkadtan nézett maga elé.- Az utolsó szuszt is kiveszi áz emberekből ez a pokoli hőség. Tíz éve dolgozom itt, de a kánikulánál jobban semmitől sem félek. A felforrósodott szerelvények mellett ugyanis legalább 10 fokkal többet mutat a hőmérő, mint másutt. Képzelheti, mennyire várom, hogy vége legyen már a nyárnak.- A telet tán jobban szereti?- Az sem kellemes, mert a hó, meg az eső ráfagy a kövekre és a sínek mellett mi tapossuk ki az utat. De a hideg mégsem tör le annyira, mint a hőség. A munkánk mindig ugyanaz: ékelünk, drótozunk, ponyvákat kötözünk, ajtókat javítunk a teherkocsikon, közben naponta tíz kilométert is legyalogolunk a szerelvények mellett. Télen-nyáron a szabad ég alatt vagyunk; egyszer nappal, máskor éjjel dolgozunk. Cserélne velünk? 2. A kocsivizsgálóval (Mészáros Imre) a peronon futunk össze.-Látom, majd kicsattan az egészségtől. Mi tartja ilyen jó kondidéban?- A friss levegő meg a gyaloglás. Tudja, amíg az összes kocsit leellenőrzöm, nincs-e rajtuk műszaki hiba, nem lazultak-e meg a kerekek, működik-e a fékberendezés, én is lejárom a lábamat.- Sose fél a kerekek között?- Nem féltem én soha, kérem.- B tudja képzelni, hogy holnaptól más valahol dolgozzon?- Nem én! Ha húsz esztendőt kibírtam, akkor a többit is lehúzom már. Megtaláltam a számításomat, akkor meg miért mennék egy házzal tovább? Ráadásul meg is becsülik a munkámat... 3. A kocsifelíró (Környi Katalin) arca csupa derű. Nincs előtte semmi más, csak egy füzet és egy toll. (Folytatás a 2. oldalon)
