Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-09-16 / 37. szám
Úgy is mondják, hogy 6 a híres-nevezetes Munchausen báró öccse. Az iskolában azonban csak Az obsitos-ként tanítják, a múlt században élt Garay János hőseként. Igazán népszerűvé Paulinyi Béla és Kodály Zoltán tették, amikor elkészítették a nagyotmondó obsitos kalandjairól szóló daljátékot, a Háry János-t. A sikeres daljáték azóta különböző formákban jelent meg a nézők előtt. Maga Kodály szvitet készített a daljáték legfőbb témáté, aki a most elkészült Háry- filmröl így beszél:- Ez az első egész estés rajzjátékfilmem. Úgy érzem az egész vállalkozás jó csillagzat alatt született. A Háry-történet és daljáték régi kedvencem, maga a cselekmény pedig annyira nemzetközi, hogy külföldön is jól követhető és érdekes lehet. A téma pedig, a nagyotmondó öreg huszár mfeséi - valósággal „kiáltanak“ az animáció lehetőségei iránt. Erre majd számos példa látható a filmben... A szerény szavak mögött óriási teljesítmény húzódik. Rychli Zsolt ugyanis az animáció eszközeivel még költöibbé, még művészibbé varázsolta a Háry-történetet. Csak néhány példa: az osztrák császár toborzói Háry esküvője napján verbuválják huszárrá a deli, bajszos legényt. így azután a nászruhás menyasszonyból gyászruhás asszony lesz, másodpercek alatt, s míg folyik Háry János színre lép • A vizuális ötletnek se szeri, se száma iból. A színpadokon kívül filmre vitték. Azután bábjátékként jelent meg a legifjabb nézők tömegei előtt. Most pedig egész estés rajzjátékfilmként kerül majd a nézők elé a televízióban. A Magyar Televízió gyermekosztályának megrendelésére ugyanis a Pannónia Filmstúdió animációs stúdiójában hetvenperces rajzfilmváltozata készült el. A Háry-rajzfilm az ismert mesén és a népszerű daljáték zenéjén, valamint a közkedvelt szviten alapszik. Forgatókny- vét Marschall László írta. A figurák tervezője és rendezője: Rychli Zsolt. Az animációs rendező: Jankovics Marcell. A háttéreket N. Csató Gizella rajzolta. Az operatőr: Bacsó Zoltán. A zene pedig a Feren- csik János vezényelte legjobb magyar Háry-felvétel részleteiből áll össze. A zenei összeállítás nehéz munkáját Horváth Tünde vállalta. Hogy mit jelent egy egész estés rajzfilm? A Háry János esetében több mint két esztendei munkát. 108 000 kockára rögzített 60 000 (!) rajzot. És közben persze rengeteg, roppant türelmet igénylő munkát. A legnagyobb felelősség a tervező-rendező Rychli Zsola jól ismert melódiájú toborzó jelenete, a parasztgatyák helyére huszárnadrág kerül, a szűr helyére mente, a pásztorkalap helyére huszárcsákó. És mire a táncnak vége, huszár századdá alakul a nász férfinépe, a sorozó őrmester meg vörös ruhás huszárból, feketeköpenyes halálfejjé. A vizuális ötletnek se szeri, se száma, és a film művészi megoldása igazi nagy nemzetközi érdeklődésre számíthat.- Bizonyos, hogy a Háry János még ebben az évben- nagyon valószínű, hogy karácsonykor - képernyőre kerül. Szóba került az is, hogy 1984- ben - a tv-premier után - mozifilmként is forgalmazni fogják. Éppen ezért mindenki által jól követhető, klasszikus felépítésű, dramaturgiájú filmet készítettem, melynek elemei a magyar és nemzetközi mesevilág motívumain alapulnak- mondja a rendező. - Szereplőim viszonylag keveset beszélnek, amit csak lehetett, a rajzfilm eszközeivel kívántam megmutatni. Őszintén remélem, hogy a közönség megszereti majd hősömet és munkámat, és a siker végül is nem marad el... FENYVES GYÖRGY A Szlovák Televízió a közeli hetekben tűzi műsorára Juraj Herz - a mozikban már nagy sikerrel vetített - filmvigjátékát, a Bulldogok és cseresznyéket. Képünkön az alkotás föszrereplóje. Rudolf Hrusinsky. (Karel Jeáátko felvétele) Műsorok - a nemzeti bizottságokról Beszélgetés dr. Stanislava Benickával, a csehszlovák Tv-Híradó belpolitikai rovatának szerkesztőjével • Az utóbbi időben szokatlanul sokat foglalkoznak, főként a híradóműsorokban, a nemzeti bizottságok munkájával. Vajon milyen elgondolás nyomán?- Meghatározó számunkra aCSKP KB6. ülése. ígymindenek- elött az érdekel bennünket, hogy miként érvényesülnek annak határozatai az életben. A nemzeti bizottságok, születésüknek pillanatától gondoskodnak az emberről. Ezért fontos, hogy akik ott találkoznak, ne „hivatalnokként“ szerepeljenek az egyik oldalon, és „felekként“ a másikon. Vagyis hogy szűnjék meg a formalizmus és bürokratizmus, mihamarabb csökkenjen e nemkívánatos jelenségek életképessége. Igaz, még csak az elején vagyunk a folyamatnak, mellyel lényeges minőségi változás kezdődött meg. Sokat kell még formálni a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak és képviselőinek a gondolkodásán és cselekvésén, de mindazokén is, akik hozzájuk fordulnak. • Széles kérdéskör ez. Hogyan lehet átfogni?- Mindenekelőtt olyan példákat kell fölfedezni, amelyek követésre méltók. Ebben nagy segítségünkre vannak a nézők levelei, de annak a kérdésnek a megválaszolásában is, hogy ma éppen miről szóljunk. Aztán természetesen ott vannak saját felfedezéseink. Végül is a szerkesztőnek érzékeny szeme van; figyelni kell, meglátni kell. Főként olyan mozzanatokat, melyek ösztönöznek. Amikor megnézünk egy, nemzeti bizottságokról szóló riportot, okkal tűnhet föl úgy, hogy a dolgokat kiragadjuk összefüggéseikből, hogy fölaprózzuk a nagy problémát, hogy a felszínt érintjük csupán. Igaz, olykor kicsinységekről beszélünk. De minden riportban igyekszünk megragadni a sajátosat. Az általánoshoz pedig riportok sorozatával jutunk el. • Ebben a munkában mi jelenti a legnagyobb örömet?- Leginkább, ha olyan példával találkozunk, amely alkotó gondolkodásra és cselekvésre vall; ha olyan funkcionáriussal, aki nemcsak az előírásoknak tesz eleget az utolsó betűig, hanem gondolkodik is, hogyan lehetne javítani a munkát, elégedetté tenni a lakosokat. A központi községekről szóló törvénymódosítás lehetőséget adott arra, hogy ezekben a községekben építésügyi osztály létesüljön a nemzeti bizottságon. A legtöbb helyütt éltek is e lehetőséggel. De olyan nemzeti bizottságra is akadtunk, amely fölismerte, hogy csak papírmunkával a ház még nem épül föl, ezért az osztállyal egyszerre kölcsönzőt is nyitottak, biztosítandó az építkezéshez szükséges szerszámokat, gépeket, szállítóeszközöket. Vagyis logikusan végigvitték azt a gondolatot, melynek kezdetét a törvénymódosítás jelentette. Perspektivikus gondolkodásról tanúskodó példával találkoztunk Nővé Meso nad Váhomban. A sikerek alapja itt tökéletes együttműködés a város mintegy hatvan vállalatával. A mi feladatunk nem az, hogy olyannak lássuk a valóságot, amilyennek az az első pillanatban tetszik, hanem hogy felhívjuk a figyelmet a rejtett, gyakran észre nem vett dolgokra. • E téma televíziós kifejezésének lehetőségei azonban bizonyára szerények...- A tévé nyelvén, nem ritkán, valóban összetett feladat szólni e témában. Néha persze kínálkozik alkalom „attraktív“ képi megjelenítésre. De többéves televíziós tevékenységem során tudatosítottam, hogy nem mindig és minden áron a tetszetős kép a fontos, hanem mindenekelőtt a gondolat. Ezért adok örömmel szót okos, töprengő, gondolkodó embereknek. • A Tv-híradó központi szerkesztőségének belpolitikai osztályát néhány hónappal ezelőtt a Csehszlovák Televízió dijával tüntették ki, éppen a nemzeti bizottságok tevékenységének hatékony és átgondolt propagálásáért. Ez bizonyára elégedettségre ad okot, de egyben ösztönző forrás is.- Több mint egy éve különös figyelemmel kísérjük főként a központi községek nemzeti bizottságait. De van egy olyan érzésem, hogy a képernyőre nem jutott el erőteljesebben az a gondolat, hogy a nemzeti bizottságokról szóló jelentős törvénymódosítás nemcsak a nagyvárosok nemzeti bizottságait érinti, hanem mindegyiket. A közeljövőben oda kell figyelnünk a kis falvak nemzeti bizottságaira is, nehogy olyan vélemény alakuljon ki a nézőben, miszerint jó nemzeti bizottsági funkcionáriusok és dolgozók csak a nagyárosokban, nagyközségekben élnek. (Televízia) „Nem ülök a babérjaimon“ Találkozás Zoránnal Szeretnél-e még, Ugye, nem zavar, Ne várd a májust, Mért lett másképp, Hozzám tartozol - néhány cím Zorán legutóbbi, negyedik nagylemezének anyagából. Presser Gábor és Sztevanovity Dusán lírai, meghitt hangulatot teremtő szerzeményeit szinte naponta halljuk a rádióban. De amint elhangzik az utolsó szó, véget ér az utolsó zenei motívum, s egyszerre csak úgy érezzük, kisebb lett a világ, megszűnt a távolság kéz és kéz között, századszor is feltesszük magunknak a megválaszolatlan kérdéseket: mit ér a ma és mennyit a holnap? Zorán ugyanis minden egyes dalával elgondokoztat bennünket. Zsilipeket húz fel a lelkűnkben.- Bizonyára tud róla: azt beszélik a háta mögött, hogy szűkszavú, befelé forduló ember, akit nem lehet könnyen megközelíteni. Nekem egészen más a véleményem, dehát mi évek óta ismerjük egymást.- Igen, tudom zárkózottnak tartanak, s ebben van is valami, mert valóban képtelen vagyok csak úgy, egyik percről a másikra kitárulkozni. Nehezen bartákozom és jól megnézem, ki az, akit közel engedek magamhoz.- A dalaiban viszont a legmélyebb titkait is elárulja.- Arra azért nagyon vigyázok, hogy át ne essek a ló túlsó oldalára. A határvonalat, hogy meddig mehetek el, mennyit adhatok magamból, mindig szem előtt tartom.- így is nagy bátorság kell ahhoz, hogy az érzelmeiről szóljon, hiszen manapság nem sok jóhoz vezet az őszinteség.- A mai világban sajnos az számít jó fejnek, aki érzelmek nékül, cinikusan vesz tudomást a dolgokról. Ak elpityergi magát, mert szerelmes valakibe, azt könnyen kinevetik. Ez az egyszerű példa a csírája annak is, hogy zárva tartjuk magánéletünk ajtaját, nehogy megtudjanak róluk egyet s mást, amit később, a legváratlanabb helyzetben felhasználhatnak ellenünk. Nézzen csak körül: mostanában nem nagyon járnak össze az emberek, nincsenek igazi közösségek, hajnalig tartó beszélgetések. Miért van ez így? Miért tartunk attól, hogy valaki elsózza a levesünket? Egyetlen célt állítottunk magunk elé Dusánnal, amikor nekifogtunk ezeknak a nagylemezeknek: közelebb hozni egymáshoz az embereket. Átszakítani a gátat, amely elválaszt • Közelebb hozni egymáshoz az embereket (Gyökeres György felvétele) bennünket egymástól. Nem bátorság kellett ehhez, hanem olyan szöveg, amely gyógyír lehet századunk betegségére. És Dusán a hétköznapi dolgokat is úgy fogalmazza meg, hogy a dalnak művészi értéket ad.- Mit gondol, maradt még elég titka az ötödik nagylemezére?- Sosem tudom előre, mi lesz a soron következő albumom témája. Lehet, arról szólok, mennyire dühítenek az örökös háborúzások. Engem ugyanis rettenetesen idegesít, hog tehetetlenül állunk, és szótlanul hagyjuk, amit velünk csinálnak. Miért nem mozdul meg végre az egész világ? És miért nem mondja egy emberként, hogy elég? Most, amikor igazán lehetőségünk volna élvezni, hogy a huszadik század gyerekei vagyunk, amikor az elektronika csodákat varázsol a környezetünkbe, közelebb kerülhetünk egymáshoz és betekinthetünk a természet rejtelmeibe, itt lóg fejünk fölött a háborús veszély. Szóval, lehet, hogy erről szólnak majd az új dalok. Dusán ezt a témakört is pieg tudja közelíteni úgy, hogy ne hasson erőltetettnek s magukénak érezzék az emberek.- A televízió a közeli hetekben mutatja be legújabb show-műsorát. Népszerűségének görbéje mind magasabbra ível.-Engem a siker sosem telít el. A múlt nem érdekelt, mert mindig csak előre nézek. Nem ülök a babérjaimon... Hogy jó nagylemezeket adtam ki, azt tudom; álszerénység, sőt nagyképűség lenne azt mondanom, hogy nem sikerült, amit akartam. De mind a négy elbumon piszkál valami, egy szó, egy taktus, amelyet már nem tudok megváltozotat- ni, ezért mindig azzal vigasztalom magam, hogy a következő majd jobb lesz. SZABÓ G. LÁSZLÓ