Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-09-16 / 37. szám

AZ ÚJ FELTÉTELEKHEZ IGAZODVA Elősegítik a rugalmasabb tudományos-műszaki fejlesztést a termelésben Politikánkat értő embereket nevelni A tervfeladatok maradéktalan teljesítésében és a termelés hatékonyságának növelésében fontos küldetése van a dolgozók aktivitásának és kezde­ményezésének. Azokon a helyeken, ahol a szak- szervezetek üzemi bizottsága a pártszervezettel és az üzemvezetéssel karöltve felkarolja és irányítja a dolgozók munkakezdeményezését, az eredmé­nyek nem maradnak el. Vigh József elvtárssal, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Szak- szervezeti Tanács elnökével arról beszélgettünk, hogyan segítik elő a szakszervezetek a tervfelada­tok folyamatos teljesítését, s mire irányítják a szo­cialista versenymozgalmat, az újító- és racionalizá- ciós tevékenységet.-A Járási Szakszervezeti Tanács rendszeres módszertani segítséget nyújt az alapszervezetek­nek, melynek keretében a dolgozók munkakezde­ményezését a népgazdaságilag legfontosabb terü­letekre irányítja - kezdi a beszélgetést Vigh elvtárs. - Ebben az évben valamennyi alapszervezetben nyilvános felmérést végeztünk, hogy a szocialista kötelezettségvállalások, az újító- és racionalizá- ciós mozgalmak mennyiben járulnak hozzá a terv­feladatok teljesítéshez, a hatokonyság és a minő­ség fokozásához, örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy megnőtt a szakszervezetek szerepe a kollek­tív szerződésekben vállalt feladatok teljesítésében, az új, hatékony munkamódszerek és formák alkal­mazásának elterjesztésében és bevezetésében. Járásunk dolgozói a hetedik ötéves terv harmadik, döntő jelentőségű évi feladatainak teljesítése érde­kében közel negyven millió korona értékű munkafel­ajánlást tettek. A kötelezettségvállalások többsége az önköltségek csökkentésére, az anyag- és ener­giatakarékosságra, a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások javítására, az exportfeladatok folyamatos teljesítésére irányul.- Hogyan értékeli az üzemvezetés és a szak- szervezeti üzemi bizottságok együttműködését?- Meg kell mondani, hogy ezen a téren fokozatos javulás tapasztalható, bár még nem lehetünk telje­sen elégedettek. A gyümölcsöző együttműködés több üzemben meghozta a várt gazdasági eredmé­nyeket és hozzájárult a kitűzött feladatok teljesíté­séhez. Ily módon jó eredmények születtek a Járási Építőipari Vállalatnál, az Erdőgazdálkodási Üzem­ben és a Járási Szolgáltató Vállalatnál. Örömmel tölt el az a tudat, hogy az utóbbi időben a szocialista verseny és brigádmozgalom a mennyiségi mutató­kon kívül egyre jobban és hatokényabban segíti elő a takarékosságot, a gazdaságosságot, s a minőség javítását is. Szükségesnek tartom elmondani, hogy ma már több üzemben alkotóan érvényesítik azokat az új szempontokat, melyeket a szocialista mun­kabrigádok tevékenységében meghatározónak te­kintünk. Előfordulnak még hiányosságok is, amikor nem alkalmazkodnak az új feltételekhez, ragasz­kodnak a régi módszerekhez, s nem értékelik át eddigi tevékenységüket. Más szóval, szemléleti változásra van szükség, mert csakis így teljesíthetik küldetésüket ezek a mozgalmak. Tapasztalataink igazolják, hogy az új szemléletet jól érvényesítik a mezőgazdaságban az élelmiszeriparban dolgozó munkabrigádok. Vannak olyan üzemek is, ahol ez a mozgalom eléggé formális, nem fordítanak kellő figyelmet a versenyben levő kollektívák értékelésé­re, mint pl. a Zelenina dióspatonyi (Orechová Po- tön) üzemében, vagy a Műszaki Szolgáltatások dunaszerdahelyi üzemében. Egyes üzemekben, mint a Juhocokor, a Milex nagymegyeri (Őalovo) üzemében, a Prefa és Agrofrigor üzemeiben a szo­cialista brigádmozgalomnak gazdag hagyományai vannak. Szükséges azonban rugalmasabban érvé­nyesíteni az új szemléletet, mint pl. a „Minden nap teljesítjük a kollektíva termelési feladatait“ elneve­zésű mozgalmat, mely nélkülözhetetlen feltétele a szocialista munkabrigád cím elnyerésének. A já­rásban jelenleg 43 komplex racionalizációs mun­kabrigád dolgozik. Az eddigieknél nagyobb aktivi­tásra van szükség ezen a téren az építőiparban, a vasiparban és a mezőgazdaságban.- A CSKP KB plénuma megkülönböztetett figyel­met fordított a műszaki-tudományos fejlesztés eredményeinek rugalmas érvényesítésére, az újító- és feltaláló mozgalom kiszélesítésére. Mit tesznek a határozatok alkotó megvalósítása érdekében?-A CSKP KB határozatait minden alapszerve­zetben konkretizáltuk. A szakszervezeti üzemi bi­zottságok és szakbizalmik minden munkahelyen ösztönzik a dolgozókat az új, haladó munkamód­szerek alkalmazására, az újító- és feltalálómozga­lom kiszélesítésére. Az üzemvezetéssel a kollektív szerződésekben rögzítettük a tennivalókat, melye­ket munkaértekezleteken vitatunk meg a dolgozók­kal. A javulás jelei már mutatkoznak, bár még több megoldatlan probléma vár orvoslásra. Járásunkban 467 újítót tartunk nyilván, akik az elmúlt évben 535 újítási javaslatot terjesztettek elő, melyből 350 való­sult meg. Konkrét pozitív példákkal is szolgálhatok. Lukacsovics János és Csidey Ferenc újítók a Du­naszerdahelyi Nehézgépipari Üzemben több mint kétszázezer korona megtakarítást értek el, Lubo- mír llavsky mérnök újítása a Váhostav felbári (Horny Bar) részlegén kétszázezer korona megta­karításhoz juttatta a vállalatot. Szólni kell azokról a gondokról is, melyek gyakran nehezítik az újítá­sok rugalmas átültetését a termelésbe. Annak érde­kében, hogy segítséget nyújtsunk az újítások gaz­dasági-jogi jellegű kérdéseinek megoldásában, a járási szakszervezeti tanács mellett létrehoztunk egy tanácsadó szolgálatot. Sajnos, eddigi tapaszta­lataink azt igazolják, hogy az újítók és az üzemek nemigen veszik igénybe ezt a tanácsadást. Gyak­ran elkedvetleníti az újítókat az is, hogy amikor az illetékes szakbizottság az újításaikat letárgyalja, nem fi ívják meg őket erre a tanácskozásra, s több esetben adminsztratív jellegű problémák is nehezí­tik egy-egy újítás rugalmas és gyors realizálását a termelésben. Az illetékes szervezetek olykor későn teszik közzé a tematikus feladatokat. Minden nagyobb üzemben megalakultak a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság helyi alapszérve- zetei. Mind ez idáig azonban munkájukat nem sikerült olyan szintre emelni, hogy aktívan járulja­nak hozzá az újító- és feltalálómozgalom fellendü­léséhez. Tevékenységük többnyire az újítók aktívá­jának, tanulmányi kirándulásoknak a szervezése, kiállítások rendezése. A következő időszakban az újító- és feltalálómozgalmat koncepcionálisan kí­vánjuk fejleszteni. E célból a közeljövőben létrehoz­zuk a Csehszlovák Műszaki-Tudományos Társaság Járási Koordinációs Bizottságát, mely szakmai, módszertani és ügyintézési kérdésekben egyaránt nyújt majd segítséget az újítók és feltalálok egyre népesebb táborának. A szakszervezeti bizottságok nagy figyelmet for­dítanak a haladó szovjet munkamódszerek nép­szerűsítésére. Járásunkban egyre nagyobb mér­tékben alkalmazzák ezeket a munkamódszereket, melyek nyomán emelkedik a termelés gazdaságos­sága, növekszik a munkatermelékenység és javul a termékek minősége. A járás ipari és mezőgazdasági üzemei folya­matosan teljesítik évi tervfeladataikat. Ehhez nem kis mértékben járul hozzá az, hogy a dolgozók munkakezdeményezésében, a szocialista brigád­mozgalomban sikerült kiküszöbölni a formalizmust és egyre nagyobb teret hódít az új szemlélet, mely a rendszerességet és a folyamatosságot helyezi előtérbe. SVINGER ISTVÁN A PÁRTTAGSÁG FIATALÍTÁSA Szerénységéről közismert, fele­lős tisztségeket betöltő kommu­nista fiaként nevelkedett Anton Derencényi, az SZLKP Kassai (Kosice) Városi Bizottságának fia­tal titkára. A legutóbbi városi párt­konferencián választották tisztsé­gébe. Azelőtt több éven át a kelet­szlovákiai kerületi pártbizottság apparátusában dolgozott. Közben politikai főiskolai végzettséget is szerzett. Az osztályához hű, elkötelezett pártmunkát folytató fiatal nemze­dék egyik képviselője Derencényi elvtárs. Egyáltalán nem csodál­koztam azon, hogy első hivatalos beszélgetésünk témájaként éppen a fiatalok, az ifjú korosztály politi­kai nevelését érintő, mindig idő­szerű, a párt tagsági alapjának összetétele javításával összefüg­gő kérdést választotta. Ezt meg is indokolta.- Szívügyemnek, alapvető és igen fontos politikai, társadalmi feladatnak tekintem pártunk tag­ságának felfrissítését, összetéte­lének javítását, mert tudom, az ezzel együttjáró feladatok sikeres teljesítésével, politikánkat értő embereket nevelünk a rátermett ifjúság köréből, örömmel számol­hatok be arról, hogy ezt az alapve­tő feladatot sikeresen teljesítjük városunkban. Ezt legjobban az bi­zonyíthatja, hogy több mint ötszáz pártszervezetünk tagságának át­lagos életkora nem haladja meg a 39 évet, s a tagok csaknem 40 százaléka 35 éven aluli. Ez valóban elismerést érdemlő eredmény, s arra is utal, hogy a kassai városi pártbizottság és az irányítása alatt működő pártszer­vezetek nagy gondot fordítanak a tagság összetételére. Derenőé- nyi elvtárs ezzel kapcsolatban így vélekedett.- Pártunk XIV. kongresszusa óta városunk pártszervezeteiben a mindennapos munka elválaszt­hatatlan részét képezi a tagsági alap javítása. A XIV. és XV. párt- kongresszus között csaknem 5200, azt követően 1980-ig továb­bi 5800 új tagjelöltet vettek fel. A CSKP KB 3. ülésének szellemé­ben 1981 novemberében értékel­tük a tagsági alap javítása terén elért eredményeinket, s meghatá­roztuk a jövőbeni tennivalókat. Az akkor jóváhagyott dokumentumok alapján az 1981-85-ös években csakhem 4500 - tehát évente 900- új tagjelölt felvételével számo­lunk. A nők soraiból 1440 tagjelölt- 32 százalék - felvételét tervez­zük. Városunk területén több mint négyezer nő - a foglalkoztatottak csaknem 41 százaléka - dolgozik, viszont, politikai szervezettségük aránya nyolc százalék körüli. Ezen a szakaszon feltételenül előbbre kell lépnünk. Tavaly 985 új tagje­löltet vettünk fel, ezek 73,3 száza­léka munkás, csaknem 26 száza­lékuk nő. Ezek az eredmények a tagsági alap helyes összetételé­nek kialakítására irányuló folya­matos gondoskodást bizonyítják ugyan, de elégedettek nem lehe­tünk. Az eddiginél még tökélete­sebb munkát kell végeznünk; he­lyes munkamódszerekkel, bevált tapasztalatok általánosításával következetesebben, céltudato­sabban végzett politikai munkával.- Milyen konkrét feladatokra gondol?- Mindazokra, amelyeket a CSKP KB 3. ülésének dokumen­tumai tartalmaznak és melyek vá­rosi pártbizottságunk intézkedése­iből, határozataiból közismertek a pártszervezetek előtt. Az illeté­kes pártszervek és -szervezetek nagyon jól tudják, mit kell tenni a jelöltek, az ajánlók kiválasztásá­tól kezdve a fiatalok neveléséig annak érdekében, hogy a pártba alaposan felkészített, pártunk poli­tikáját jól ismerő, s a gyakorlati életben elkötelezetten megvalósí­tó fiatalok kerüljenek. Nagyon igé­nyes, felelősségteljes pártmunká­ról van szó, amelyet nem jelle­mezhetnek formaságok, admi­nisztratív intézkedések. Mi, a vá­rosi pártbizottság erre vonatkozó álláspontjával összhangban, ilyen szellemben irányítjuk pártszerve­zeteink munkáját. Világos, érthető útmutatást kaptak és kapnak. Raj­tunk is múlik, milyen eredménnyel váltják valóra ezeket városunk kommunistái. Ezért ellenőrző, ér­tékelő és elemző munkánkat a jö­vőben mi is hatékonyabbá tesszük ezen a területen. Ezt a kérdést legfontosabb feladataink egyiké­nek tartjuk. KULIK GELLERT IV/legyek a fiatalok után. Tréfálkoz- IVI nak, nevetgélnek, vidáman men­nek a diószegi (Sládkovicovo) kastély felé. Illő vagy se, beszélgetésükre figye­lek. - Ez igen, értették a módját - mondja az egyik - egymaga lakta ezt a kastélyt az egykori igazgató. Másikuk ezt mondja: - Most munkások szállása, klub, könyvtár van benne. A harmadik megkérdi: - Gyári vagy városi? Ezen megint nevetgélnek, mert többek véleménye szerint tréfás ilyet kérdezni ott, ahol a falu alig néhány hónapja kapott városi rangot. Vezetőjük közben bejelenti, hogy meg­érkeztek, s programjuk a forradalmi és munkásmozgalmi hagyományok két em­lékszobája gyűjteményének megtekinté­se. Az előszobában Molnár Károly törté­nelemtanár fogadja a fiatalokat, s kissé szokatlan módon, verses köszöntővel, Gábor Andor költő szavainak idézetével kezdi a gyűjtemény bemutatását:- ...mert minden, minden év többet beszél a múltról: a hősökről, akiknek sikerült, a vértanúkról, akikbe került, s a leckéről, a jobban megtanultról. Meglepetten néznek rá a fiatalok. A meglepetés elmúlik, amikor keresetlen szavakkal megmagyarázza:-Remélem, hasznos és tanulságos lecke lesz ez a látogatás múltbeli értéke­ink megismeréséhez, szocialista jele­nünk megbecsüléséhez, a jövő távlatai­nak megértéséhez. Kezdjük a hősök be­mutatásával ... Név szerint, meg az eddig tanultak, már látott fényképek alapján maguk a fia­talok is rátalálnak olyan országosan is­mert személyek arcképére, mint Major István, Lőrincz Gyula. Néhányuk számá­ra viszont új ismeret, hogy miként szer­vezte az előbbi a sztrájkokat, s hogy az utóbbi pedig Diószeg szülötte volt. Kétszáz arckép. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelméért a város nyolc szülötte harcolt Oroszországban. A kétszáz arckép, a kétszáz hős sorá­ban rátalálnak a fiatalok Harsányi József fényképére, aki a francia partizánokkal harcolt. És az egyik diószegi utca néva­dójának, Richter Mihálynak a szobrára, melyet Klokner Árpád készített, aki szin­tén a város szülötte. Az 1867-ben alapított cukorgyár építé­sének működésének, munkásai életé­nek történetét is gazdag gyűjtemény do­kumentálja. Nemcsak fényképek. Sok-sok újság, kiadvány, plakát, röp­cédula, s mind-mind korabeli, közülük több legalább ötven-hatvan évvel ezelőt­ti, eredeti példány. A legérdekesebb a Mego István nevére szóló bírósági idézés, melyet ,,A vallás szabad gyakor­lásának akadályozása“ címén azért ad­tak ki, mert meggyőződéses ateistaként nem járatta a fiát hittanórára.- Ákár a múzeumban... Ez a megjegyzés akkor hangzik el, amikor a fiatalok körülállják az üvegszek­rényt, melyben olyan tárgyi emlékeket helyeztek el, mint a 'pártigazolvány, a pártszervezet pecsétje és hasonlók. Jogos a megjegyzésből kicsengő elisme­rés, mert mind a két emlékszoba anyagát Molnár Károly történelemtanár és Ján Sokol, a Járási Honismereti Múzeum igazgatója gyűjtötte, rendezte. Távozni készülnék a fiatalok. Az első, aki bé akarja írni nevét az emlékkönyvbe, meglepetten mutatja:- Nézzétek, tegnap járt itt Jóskáék munkabrigádja, egy sem hiányzott közü­lük, mert huszonnyolc aláírás látható ..! Nem marad el a búcsúszó sem.- Vége a leckének. Még csak annyit, hogy ne feledjétek, múltunk haladó ha­gyományainak őrzése, ápolása a ma élő nemzedék megtisztelő kötelessége. Elvonulnak a fiatalok. Bizonyára folytat­ják vitájukat, hogy milyen a látott emlék­szoba jellege: gyári, falusi, városi? Ne­kem a gyűjteményt bemutató pedagógus így magyarázza:- Közel huszonöt évvel ezelőtt létesí­tettük, amikor Diószeg még falu volt. A gyűjtés azóta is folyamatos, így a gyűj­temény egyre gazdagabb. Gond, nagy gond az elhelyezés, mert raktárunk, ar­chívumunk még nincs. Át kellene rendez­ni az anyagot, bővíteni kellene a folyama­tos bemutatás lehetőségét, meg korsze­rűsíteni. Most, hogy az épületben néhány szoba megüresedett, itt az alkalom a cse­lekvésre. Elképzelésben, tervben nincs hiány, és azt a megvalósítás reményé­ben hamarosan a városi pártbizottság elé terjesztjük. HAJDÚ ANDRÁS . ' Kiíi . ... MEGTISZTELŐ KÖTELESSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom