Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-08-26 / 34. szám
NEMCSAK A GYÁRTÓK ÜGYE Amikor néhány hónappal ezelőtt a Tesla Lanskro- un konszernvállalat igazgatójával találkoztam, ahol passzív elektronikai alkatrészeket gyártanak, beszélgetés közben egy újabb meghívás is elhangzott: „Jöjjön el egyszer megtekinteni a hibrid integrált áramköreinket is...“ Ez a meghívás úgy hangzott, mintha azt is jelentené, hogy „éppen most kezdjük el a gyártásukat.“ A hibrid integrált áramkörök valamiféle átmenetet képeznek a napjainkban sokat emlegetett, s a korszerű elektronika egyik csodálatos vívmányának tartott integrált áramkörök, s az elektronikában már több éve alkalmazott önálló alkatrészek között. A hibrid integrált áramkör tulajdonképpen egy olyan tok, amelybe miniatűr önálló alkatrészek vannak összezsúfolva, s úgy összekötve, hogy képesek legyenek valamilyen funkció ellátására. Ebből az eljárásból óriási gazdasági előny származik. Amíg ugyanis a hagyományos integrált áramköröknél a fejlesztés és a gyártás csak több tízezres példányszámú sorozat esetében fizetödik ki, a hibrid áramkörök gyártása már néhány száz esetében is gazdaságossá válik. A mi feltételeink között, amikor tömeges gyártásról csak néhány kivételes esetben lehet szó, a hibrid áramkörök gyártása és alkalmazása olyan területek felé is megnyitja a kapukat, amelyek egyébként még sokáig zárva lennének előttünk. Számos olyan alkatrész van ugyanis, amelyeket csak integrált technológiával lehet elkészíteni, s csak korlátozott mennyiségben van rájuk szükség. További, nem kevésbé fontos előny az, hogy a hibrid integrált áramköröket pontosan a megrendelők specifikus igényeinek megfelelően lehet előállítani. Ebből tetemes gazdasági haszon származik. Felhasználásuk lehetőségeinek a felmérése az egyes népgazdasági ágazatokban kimutatta, hogy a hibrid integrált áramkörök bevezetésével csupán az eddig ismert alkalmazási lehetőségekben több száz munkaerő, 77 kg tiszta arany, több tonna réz, alumínium és más értékes színesfém, valamint nehezen beszerezhető vegyi alapanyag megtakarítását lehetne elérni, valamint több száz megawattóra villamos energiát is évente. Az első k E figyelemre méltó adatok alapján szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy miért csak most ismertük fel ennek a jelentőségét, miért nem kezdtük el a hibrid integrált áramkörök gyártását már korábban. A hibrid integrált áramkörök gyártásához a legkorszerűbb berendezésekre van szükség, a nagy teljesítményű mikroszkópokat is beleértve serkentette, mert a progresszív módon gondolkozó konstruktőrök tudták, hogy milyen irányzat bontakozik ki a világban. A megrendelések özönével jöttek, a gyártás azonban nem győzte a kielégítésüket. Abból a 20 millió koronából, amelyet a Tesla Lanskroun vállalat a termelés korszerűsítésére és új berendezések létesítésére felhasználhatott, a hibrid integrált áramkörök gyártásának fejlesztésére annyi sem maradt, hogy legalább egy kicsit is előbbre lépjenek. A kínálat így messze elmaradt a kereslettől, s bekövetkezett az, aminek nem lett volna szabad: a vállalatok visszatértek a régi, de hozzáférhető technológiához. A hetvenes évek második felében visszaesett az érdeklődés a hibrid integrált áramkörök iránt, miközben külföldön rohamosan, évente több tizes nagyságrendű arányban növekedett a termelésük. A Tesla Lanőkroun vállalat állóeszköz-állományának az értéke körülbelül 600 millió korona, ha tehát évente 20 millió koronát fordítanak a felújításra, az egész termelési alap teljes felújítása és korszerűsítése mintegy 30 évig tartana. Külföldön viszont az a helyzet, hogy az elektronikai cégeknek életképességük fenntartásához 5-10 évenként teljes mértékben fel kell újítaniuk a termelési alapjukat. Ez tehát a fő oka annak, amiért, a Tesla Lanskroun vállalat a hetvenes években stagnált, s egyre kevésbé tudta kielégíteni a népgazdaság szükségleteit az alapvető elektronikai alkatrészekből. Az első kör ezzel bezárult. Céltudatos fejlesztési program is elég volt arra, hogy mintegy két év alatt kétszeresére növelték e termékek választékát, s kialakítsák a megrendelésre való gyártás feltételeit* ahogy azt a bevezetőben említettük. Gyors ütemben nőtt a munkatermelékenység is, az elmúlt évben például 30 százalékkal, 1983-ra pedig 35 százalékos növekedést irányoztak elő. Ezt a legújabb, korszerű gépi berendezések teszik lehetővé, amelyek egy részét külföldről vásárolták, más részét pedig saját maguk állították elő. Mindez azonban kevés lenne a népgazdaság szükségleteinek teljes fedezéséhez a következő években. Ezért két új csarnokot is építenek, ezek közül az egyik kísérleti gyártásra fog szolgálni, s üzembe helyezésével két éven belül megoldják az alapvetően fontos szükségletek kielégítését. Három évvel később fejezik be az új termelési üzemrészleg építését, ahol már kialakulnak a feltételek ahhoz is, hogy a kínálat meghaladja a keresletet, ami kedvező hatást fog gyakorolni a hibrid integrált áramkörök kihasználására. Elégedetten állapíthatjuk meg tehát, hogy a hetvenes évek „állóvize“ megmozdult. Ez a megállapítás azonban az adott esetben kevés. A hibrid integrált áramkörök gyártásának eddigi sorsán és a tapasztalatokon mélyebben is el kell gondolkozni. Amikor ugyanis a gyártó vállalat már 1976-ban képes volt csúcsszínvonalú termékeket előállítani, ha nem is kielégítő mennyiségben, a beruházási politika a pillanatnyi igényekből indult ki, s nem látta szükségesnek, hogy nagyobb összegeket fordítson erre a fejlesztési célra. A mi szerény méretű gazdaságunkban valóban nem engedhető meg, hogy aránytalanul nagy túlkínálattal keltsük fel a megrendelők érdeklődését. Nálunk ezért elsősorban a termelők és a felhasználók koordinált együttműködésére kell törekedni. A termelőknek tudniuk kell, hogy mire képesek, a fogyasztóknak pedig azt, hogy mit akarnak, mit és milyen mennyiségben igényelnek a termelőtől. Csak ilyen helyzetben lehet szó megfontolt és hatékony beruházásról. A második nekifutás Hat évvel ezelőtt a hibrid integrált áramkörök még külföldön sem voltak olyan népszerűek, mint napjainkban, s a mi felhasználóink nem tudtak annyira a jövőbe látni, hogy pontosan meghatározhassák szükségleteiket. Inkább csak arra vártak, hogy mit kínál fel a gyártó. A gyártó viszont a sikeres rajt után a szűk beruházási keret miatt „kifáradt" a kínálat folytatásában, s így az érdeklődés is alább hagyott. Az első kör tehát ezzel bezárult, s csak a hibrid integrált áramkörök külföldi gyártásának fellendüígy helyezik tokba az egyik integrált áramkört. A szerző felvételei A hibrid integrált áramkörök műszaki ellenőrzése ipari televízió segítségével történik Lanskrounban 1976-ban kezdték el az első hibrid áramkörök gyártását, ezek kiváló minőségű árame- rósítők voltak. Nemzetközi viszonylatban is verseny- képesek voltak, habár külföldön már régebben beindult a gyártásuk. A vállalat dolgozói az első kedvező tapasztalatok alapján gyors ütemben növelték a választékot. Ezt a hazai kereslet növekedése is De térjünk vissza az eredeti témához. A jelenlegi időszakban az Egyesült Államokban az integrált áramköröknek teljes egyötödét hibrid kivitelezésben gyártják. Japánban és Nyugat-Európában ez az arány körülbelül 10 százalékot ér el. Nálunk a jelenlegi szükséglet évi 2 millió darabra tehető, ami a feltételezések szerint 1985-ben 6 millióra növekszik. A hibrid integrált áramkörök előnyeit az elektrotechnikai ipar vállalatain kívül a szerszámgépek és a textilipari gépek gyártásában, s más területeken is felismerték. A végtermékekben való gyakorlati fel- használásukra összesen 146 vállalat jön számításba. Ezek közé tartozik a Trineci Vasgyár is, amely látszatra elég távol áll az elektronikától. Ezek a vállalatok gyarapodó megrendeléseikkel állandó nyomást gyakorolnak a Tesla Lanskroun vállalatra. így olyan légkör alakult ki, amelyben már nem lehetett halogatni a probléma megoldását. Ebben döntő körülménynek számított az önálló Elektrotechnika-ipari Minisztérium létrehozása, ami a beruházási és a pénzügyi politikában is új helyzetet teremtett. A lanékrouni vállalatnak évente 60 millió koronát biztosítottak a hibrid integrált áramkörök gyártásának fejlesztésére. Már ez az intézkedés lése adott újabb indítékot egy második kör elkezdéséhez. Az utóbbi két év alatt lényeges mértékben javult a helyzet. Az elektronikai ipar megtalálta saját arculatát, s a többi ágazatban is megváltoztak az elektronikával kapcsolatos nézetek. De még így is elég sokan vannak, akik a maximumot követelik az elektronikai termékek gyártóitól, beavatatlanul és kellő szakismeretek nélkül mondanak ki róluk elmarasztaló ítéleteket, pedig gyakran még csak azt sem tudják, hogy miből áll egy mikroprocesszor. A jelenlegi helyzet ugyanis a mikroprocesszorok terén nagyon hasonlít ahhoz, amely hat évvel ezelőtt a hibrid integrált áramkörökkel kapcsolatban kialakult. Csakhogy azóta a körülmények is megváltoztak s az elektronikai ipar is sokat fejlődött. Ma már nem az elektronikai ipar fejletlensége fékezi a műszaki haladást, hanem inkább az, hogy még sok helyen nem fogják fel a jelentőségét. Ezért mindazoknak, akik a Tesla gyártmányjegyzékében ugyanolyan termékeket keresnek, amelyek a csúcsszínvonalú amerikai és japán cégek kínálatában szerepelnek, tudatosítaniuk kellene, hogy a kínálat nemcsak az elektronikai iparunk képességeitől függ, hanem ugyanolyan mértékben azoktól is, akik ezeket a termékeket igénylik, akik ezeket az igényeket megfogalmazzák. MILAN ADÁMEK llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
