Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1983-08-26 / 34. szám

NEMCSAK A GYÁRTÓK ÜGYE Amikor néhány hónappal ezelőtt a Tesla Lanskro- un konszernvállalat igazgatójával találkoztam, ahol passzív elektronikai alkatrészeket gyártanak, beszélgetés közben egy újabb meghívás is elhang­zott: „Jöjjön el egyszer megtekinteni a hibrid integ­rált áramköreinket is...“ Ez a meghívás úgy hang­zott, mintha azt is jelentené, hogy „éppen most kezdjük el a gyártásukat.“ A hibrid integrált áramkörök valamiféle átmenetet képeznek a napjainkban sokat emlegetett, s a kor­szerű elektronika egyik csodálatos vívmányának tartott integrált áramkörök, s az elektronikában már több éve alkalmazott önálló alkatrészek között. A hibrid integrált áramkör tulajdonképpen egy olyan tok, amelybe miniatűr önálló alkatrészek vannak összezsúfolva, s úgy összekötve, hogy képesek legyenek valamilyen funkció ellátására. Ebből az eljárásból óriási gazdasági előny szár­mazik. Amíg ugyanis a hagyományos integrált áram­köröknél a fejlesztés és a gyártás csak több tízezres példányszámú sorozat esetében fizetödik ki, a hibrid áramkörök gyártása már néhány száz esetében is gazdaságossá válik. A mi feltételeink között, amikor tömeges gyártásról csak néhány kivételes esetben lehet szó, a hibrid áramkörök gyártása és alkalma­zása olyan területek felé is megnyitja a kapukat, amelyek egyébként még sokáig zárva lennének előttünk. Számos olyan alkatrész van ugyanis, ame­lyeket csak integrált technológiával lehet elkészíteni, s csak korlátozott mennyiségben van rájuk szükség. További, nem kevésbé fontos előny az, hogy a hibrid integrált áramköröket pontosan a megren­delők specifikus igényeinek megfelelően lehet előál­lítani. Ebből tetemes gazdasági haszon származik. Felhasználásuk lehetőségeinek a felmérése az egyes népgazdasági ágazatokban kimutatta, hogy a hibrid integrált áramkörök bevezetésével csupán az eddig ismert alkalmazási lehetőségekben több száz munkaerő, 77 kg tiszta arany, több tonna réz, alumínium és más értékes színesfém, valamint nehezen beszerezhető vegyi alapanyag megtakarí­tását lehetne elérni, valamint több száz megawattóra villamos energiát is évente. Az első k E figyelemre méltó adatok alapján szükségszerű­en felmerül a kérdés, hogy miért csak most ismertük fel ennek a jelentőségét, miért nem kezdtük el a hibrid integrált áramkörök gyártását már korábban. A hibrid integrált áramkörök gyártásához a legkorsze­rűbb berendezésekre van szükség, a nagy teljesítmé­nyű mikroszkópokat is beleértve serkentette, mert a progresszív módon gondolkozó konstruktőrök tudták, hogy milyen irányzat bontako­zik ki a világban. A megrendelések özönével jöttek, a gyártás azonban nem győzte a kielégítésüket. Abból a 20 millió koronából, amelyet a Tesla Lanskroun vállalat a termelés korszerűsítésére és új berendezések létesítésére felhasználhatott, a hibrid integrált áram­körök gyártásának fejlesztésére annyi sem maradt, hogy legalább egy kicsit is előbbre lépjenek. A kíná­lat így messze elmaradt a kereslettől, s bekövetke­zett az, aminek nem lett volna szabad: a vállalatok visszatértek a régi, de hozzáférhető technológiához. A hetvenes évek második felében visszaesett az érdeklődés a hibrid integrált áramkörök iránt, miköz­ben külföldön rohamosan, évente több tizes nagy­ságrendű arányban növekedett a termelésük. A Tesla Lanőkroun vállalat állóeszköz-állományá­nak az értéke körülbelül 600 millió korona, ha tehát évente 20 millió koronát fordítanak a felújításra, az egész termelési alap teljes felújítása és korszerűsí­tése mintegy 30 évig tartana. Külföldön viszont az a helyzet, hogy az elektronikai cégeknek életké­pességük fenntartásához 5-10 évenként teljes mértékben fel kell újítaniuk a termelési alapjukat. Ez tehát a fő oka annak, amiért, a Tesla Lanskroun vállalat a hetvenes években stagnált, s egyre kevésbé tudta kielégíteni a népgazdaság szükségle­teit az alapvető elektronikai alkatrészekből. Az első kör ezzel bezárult. Céltudatos fejlesztési program is elég volt arra, hogy mintegy két év alatt kétszere­sére növelték e termékek választékát, s kialakítsák a megrendelésre való gyártás feltételeit* ahogy azt a bevezetőben említettük. Gyors ütemben nőtt a munkatermelékenység is, az elmúlt évben például 30 százalékkal, 1983-ra pedig 35 százalékos növe­kedést irányoztak elő. Ezt a legújabb, korszerű gépi berendezések teszik lehetővé, amelyek egy részét külföldről vásárolták, más részét pedig saját maguk állították elő. Mindez azonban kevés lenne a nép­gazdaság szükségleteinek teljes fedezéséhez a következő években. Ezért két új csarnokot is építenek, ezek közül az egyik kísérleti gyártásra fog szolgálni, s üzembe helyezésével két éven belül megoldják az alapvetően fontos szükségletek kielé­gítését. Három évvel később fejezik be az új terme­lési üzemrészleg építését, ahol már kialakulnak a feltételek ahhoz is, hogy a kínálat meghaladja a keresletet, ami kedvező hatást fog gyakorolni a hibrid integrált áramkörök kihasználására. Elégedetten állapíthatjuk meg tehát, hogy a het­venes évek „állóvize“ megmozdult. Ez a megállapí­tás azonban az adott esetben kevés. A hibrid integrált áramkörök gyártásának eddigi sorsán és a tapasztalatokon mélyebben is el kell gondolkozni. Amikor ugyanis a gyártó vállalat már 1976-ban képes volt csúcsszínvonalú termékeket előállítani, ha nem is kielégítő mennyiségben, a beruházási politika a pillanatnyi igényekből indult ki, s nem látta szükségesnek, hogy nagyobb összegeket fordítson erre a fejlesztési célra. A mi szerény méretű gazda­ságunkban valóban nem engedhető meg, hogy aránytalanul nagy túlkínálattal keltsük fel a megren­delők érdeklődését. Nálunk ezért elsősorban a ter­melők és a felhasználók koordinált együttműködé­sére kell törekedni. A termelőknek tudniuk kell, hogy mire képesek, a fogyasztóknak pedig azt, hogy mit akarnak, mit és milyen mennyiségben igényelnek a termelőtől. Csak ilyen helyzetben lehet szó meg­fontolt és hatékony beruházásról. A második nekifutás Hat évvel ezelőtt a hibrid integrált áramkörök még külföldön sem voltak olyan népszerűek, mint napja­inkban, s a mi felhasználóink nem tudtak annyira a jövőbe látni, hogy pontosan meghatározhassák szükségleteiket. Inkább csak arra vártak, hogy mit kínál fel a gyártó. A gyártó viszont a sikeres rajt után a szűk beruházási keret miatt „kifáradt" a kínálat folytatásában, s így az érdeklődés is alább hagyott. Az első kör tehát ezzel bezárult, s csak a hibrid integrált áramkörök külföldi gyártásának fellendü­így helyezik tokba az egyik integrált áramkört. A szerző felvételei A hibrid integrált áramkörök műszaki ellenőrzése ipari televízió segítségével történik Lanskrounban 1976-ban kezdték el az első hibrid áramkörök gyártását, ezek kiváló minőségű árame- rósítők voltak. Nemzetközi viszonylatban is verseny- képesek voltak, habár külföldön már régebben bein­dult a gyártásuk. A vállalat dolgozói az első kedvező tapasztalatok alapján gyors ütemben növelték a választékot. Ezt a hazai kereslet növekedése is De térjünk vissza az eredeti témához. A jelenlegi időszakban az Egyesült Államokban az integrált áramköröknek teljes egyötödét hibrid kivitelezésben gyártják. Japánban és Nyugat-Európában ez az arány körülbelül 10 százalékot ér el. Nálunk a jelen­legi szükséglet évi 2 millió darabra tehető, ami a feltételezések szerint 1985-ben 6 millióra növek­szik. A hibrid integrált áramkörök előnyeit az elektro­technikai ipar vállalatain kívül a szerszámgépek és a textilipari gépek gyártásában, s más területeken is felismerték. A végtermékekben való gyakorlati fel- használásukra összesen 146 vállalat jön számí­tásba. Ezek közé tartozik a Trineci Vasgyár is, amely látszatra elég távol áll az elektronikától. Ezek a válla­latok gyarapodó megrendeléseikkel állandó nyo­mást gyakorolnak a Tesla Lanskroun vállalatra. így olyan légkör alakult ki, amelyben már nem lehetett halogatni a probléma megoldását. Ebben döntő körülménynek számított az önálló Elektrotechnika-ipari Minisztérium létrehozása, ami a beruházási és a pénzügyi politikában is új helyze­tet teremtett. A lanékrouni vállalatnak évente 60 millió koronát biztosítottak a hibrid integrált áramkö­rök gyártásának fejlesztésére. Már ez az intézkedés lése adott újabb indítékot egy második kör elkezdé­séhez. Az utóbbi két év alatt lényeges mértékben javult a helyzet. Az elektronikai ipar megtalálta saját arcu­latát, s a többi ágazatban is megváltoztak az elektro­nikával kapcsolatos nézetek. De még így is elég sokan vannak, akik a maximumot követelik az elekt­ronikai termékek gyártóitól, beavatatlanul és kellő szakismeretek nélkül mondanak ki róluk elmarasz­taló ítéleteket, pedig gyakran még csak azt sem tudják, hogy miből áll egy mikroprocesszor. A jelen­legi helyzet ugyanis a mikroprocesszorok terén nagyon hasonlít ahhoz, amely hat évvel ezelőtt a hibrid integrált áramkörökkel kapcsolatban kiala­kult. Csakhogy azóta a körülmények is megváltoztak s az elektronikai ipar is sokat fejlődött. Ma már nem az elektronikai ipar fejletlensége fékezi a műszaki haladást, hanem inkább az, hogy még sok helyen nem fogják fel a jelentőségét. Ezért mindazoknak, akik a Tesla gyártmányjegyzékében ugyanolyan termékeket keresnek, amelyek a csúcsszínvonalú amerikai és japán cégek kínálatában szerepelnek, tudatosítaniuk kellene, hogy a kínálat nemcsak az elektronikai iparunk képességeitől függ, hanem ugyanolyan mértékben azoktól is, akik ezeket a ter­mékeket igénylik, akik ezeket az igényeket megfo­galmazzák. MILAN ADÁMEK llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll

Next

/
Oldalképek
Tartalom