Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-01 / 26. szám
TUDOMÁNY üüiBSlü? TECHNIKA Uj irányzatok a fatermesztésben Modern korunk egyik jellemzője a fanyersanyag-szükséglet állandó növekedése. A szükségletek kielégítésének egyik módja a gyorsan növő fafajok termesztése, éppen ezért ezek a fafajok már régebben fontos helyet foglalnak el a világ erdőgazdaságában. Kezdetben a gyorsan növő fenyő- féléknek tulajdonítottak nagyobb jelentőséget, míg későbben a gyorsan növő lombos fafajok, elsősorban a nemes nyárak felé fordult az erdőgazdaság figyelme. Mivel azonban a nemes nyárak rendkívül igényesek a talajjal és az éghajlattal szemben, termesztésük a világ számos területén csak korlátozott mértékben lehetséges. Ez indokolja, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb figyelmet szentelnek egyéb gyorsan növő lombos fafajoknak, melyek közül elsősorban az eukaliptusz, az akác, az éger, a fekete dió, a vörös tölgy, a tulipánfa és más lombos fafajok jöhetnek számításba. Gyorsan növő fafajoknak a /múltban általában azokat tartották, amelyeknek évi átiagnövedé- ke hektáronként meghaladja a 10 köbmétert. Az utóbbi időben azon- ben célszerűbbnek Ítélik a szakemberek a növedéket súly szerint, szárazanyagban számolni. A mérsékelt és mediterrán éghajlati övben az említett 10 köbméteres növedéknek 4,3 tonna szárazanyag felel meg hektáronként. A gyorsan növő fafajoknak a jelentősége egyre növekszik mind a különböző faipari választékok, mind pedig az energiatermelés szempontjából. Ezen túlmenően jelentős szerepet játszanak a nehezen beerdósíthető, ún. határter- möhelyek erdősítésénél, valamint a tájformáló és környezetvédelmi erdők telepítésénél is. Egyes gyorsan növő lombos fafajok igen értékes melléktermékekkel is hozzájárulnak az erdők funkciójának növeléséhez. Az említett gyorsan növő lombos fafajok közül világviszonylatban első helyen az eukaliptusz ültetvények állanak, melyeknek összterülete eléri a 3 883 000 hektárt, s évente további mintegy 100 000-150 000 hektár új ültetvényt telepítenek. Az eukaliptuszok elsősorban a mediterrán, a szubtrópusi és a trópusi éghajlati övben terjedtek el. Meghonosításukkal foglalkoztak ugyan a mérsékelt éghajlati övben is, de rendszerint nem sok sikerrel. Távlatilag a gyorsan növő lombos fafajok közül legnagyobb jelentősége az akácnak van, amelyet 1601-ben hoztak be Észak- Amerikából Franciaországba, ahonnan később csaknem egész Európában elterjedt. Európán kívül jelentős területeket foglal még el Dél-Ameri kában, Afrikában, Ausztriában, valamint a kisázsiai országokban is. Az elfoglalt terület nagyságát tekintve az eukaliptuszok után ez a fafaj foglalja el világviszonylatban a gyorsan növő lombos fafajok közül a második helyet. Az európai államok közül a legtöbb akácerdővel Magyarország rendelkezik, ahol az akácosok területe 271 000 hektár. Ezen túlmenően nagy jelentősége van az akácnak a tájesztétikai, valamint a jóléti fásításokban is. Az akáctermesztés terén igazán figyelemre méltó eredményt értek el néhány Európán kívüli államban is, elsősorban Dél-Kóreában. Ebben a hegyvidéki országban a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas hegyoldalakon az eltelt húsz esztendő alatt 1 017 000 hektár akácerdőt telepítettek, melyeknek átlagos évi hektárnöve- déke 13 tonna tűzifát tesz ki, s így nem kevesebb, mint 3 millió falusi háztartás téli tüzelőjét képes biztosítani. Nagy területeket foglal el az akác Kínában is, ahol az elmúlt években nagyszabású új erdőtelepítéseket végeztek. Hazánkban, az SZSZK-ban az akácosok területe közel 35 000 hektárt tesz ki. Sajnos, az utóbbi időkben a kitermelt akácosok területét sok esetben más fafajokkal újították fel. 1976 óta azonban az akáctermesztés újabb lendületet kapott. Egyebek között több kiváló tulajdonságú akáctörzsfát jelöltünk ki, s megkezdődött az akác vegetatív úton történő szaporításának a kutatása is. Különösen nagy jelentősége lehet az akácnak azokon a területeken, ahol a talajvíz szintje a különböző vízrendészeti munkák következtében lecsökkent, így a Gabőíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel majdan érintett területeken is. Az akácnak ilyen nagymérvű elterjedését elsősorban gyors növekedése, magas mennyiségi és minőségi fahozama, aránylag szerény termőhelyi igénye, jó sarjad- zóképessége, s nem utolsósorban magas mézhozama tette lehetővé. Más fafajokkal összehasonlítva például az akác igen nagy szárazanyagot termel, ami hektáronként eléri az évi 6,39 tonnát is. A legújabb kutatások eredményei alapján nagy jövő vár az akácra a vegyi feldolgozás terén, főként a félcellulóz gyártásánál. Ugyanakkor a mechanikai feldolgozás legfontosabb előfeltétele az egyenes, jó minőségű törzsek nevelése, amit elsősorban nemesítés, és a törzsfák kiválasztása révén lehet elérni. Rendkívül kedvező tulajdonsága az akácnak a magas mézhozam is. Az 1 hektárnyi területen levő, jó méztermő akácos például egy év alatt 1500 kg mézet produkálhat, míg például az 1 hektáron álló hárs-, vagy juharerdő évi méztermelése 1000 kg körül mozog. Külön figyelmet érdemel az akác szerepe az erózió elleni harcban, valamint az a tulajdonsága, hogy a levegő szabad nitrogénjét képes megkötni. A szilfával kapcsolatban jelentős problémát jelent az utóbbi időben a szilfavész elterjedése, melynek következtében a világ számos országában a szilfa úgyszólván teljesen kipusztult. Ennek hatására igyekeznek szilfavész- ellenálló törzsfákat szelektálni és ezeket szaporítani. A nemesítés során eddig Hollandiában sikerült egy szilfavész-rezisztens hibridet előállítani. Ugyancsak ismeretes egy kínai, a szilfavésszel szemben ellenálló fajta is. A tulipánfának (liriodendron tulipifera) gyors növekedése mellett kiváló díszfaként is nagy a jelentősége. Igen szép, formás törzse, lombozata és csodálatos virága van. Az egyik kínai erdészeti kutatóintézetben egy kiváló hibridje található, amely dugványról is jól és könnyen szaporítható. Szlovákia természeti feltételei között a már említett gyorsan növő lombos fafajokon kívül elsősorban a fekete diónak és a vörös tölgynek van távlati jelentősége. Ezek a fafajok gyors növekedésük mellett igen jó minőségű, értékesebb választékok termelésére is alkalmas fát adnak. Ezen túlmenően kitűnnek még jó egészségi állapotukkal, valamint a különböző betegségekkel szemben tanúsított ellenálló képességükkel is. Ez a tény különösen a tölgyek esetében bír nagy jelentőséggel, mivel az utóbbi időben elterjedőben van a tölgyfavész, amely mind a kocsányos, mind pedig a kocsányta- lan tölgy esetében nehéz helyzet elé állította az erdőgazdaságot. Az említett két fafajnak további előnyös tulajdonsága, hogy aránylag jól tenyészthetők a szárazabb termőhelyeken is, melyeknek területe a már említett vízrendészeti munkák következtében Szlovákia síkságain jelentősen megnövekedett, s így a nedvességgel szemben igényesebb fafajok, mint például a nemes nyárak termesztésére alkalmatlanok. Ugyanakkor nem hallgatható el az a tény sem, hogy eredményes termesztésükhöz megfelelő, főként az intenzív termesztési eljárásokon alapuló erdőművelési technológiák alkalmazása nélkülözhetetlen. Az erdőtelepítéshez és erdöápoláshoz szükséges korszerű technológiák kísérletezésével az Erdőgazdasági Kutatóintézet munkatársai foglalkoznak. Az elmondottakból kitűnik, hogy a fatermelés növelése mind hazai, mind pedig világviszonylatban fontos feladat. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy e téren még jelentős tartalékok vannak. KOHÁN ISTVÁN ÚJ SZÚ 1983. VII. 1. A „fekete rózsa“ új színei A karakul juhot azért nevezik ,,a sivatag fekete rózsájá“-nak, mert a prémje többnyire fekete. E fekete színen kívül a karakul juhfaj tartásának ezeréves története során ismeretlen tenyésztők mindössze nyolc más színű fajtát hoztak létre. Szovjet tenyésztőknek ellenben csupán az elmúlt harminc évben sikerült tizenkét további színárnyalatú fajtát ki nemesíteniük. A fekete karakul juh után számszerűleg a második helyen a szürke áll. Ezt azért volt nehéz kitenyészteni, mert az újszülött szürke típusú bárányok számottevő hányada nem maradt életben. A nagy bárányveszteség akkor csökkent, amikor a szürke juhokat fekete juhokkal keresztezték, s eljárást dolgoztak ki a szürke bárányok életképességének korai megállapítására. Majd a szürke karakul juhokat vadon élő pamir juhokkal keresztezték. így sikerült a szürke karakul juhnak egy új típusát kitenyészteni. Ez egyesíti magában a szürke juh értékes tulajdonságait a vad juh erős szervezetével, s az életképtelen bárányok aránya a hetedére csökkent. Ezután a szürke fajtán belüli keresztezéssel több új szürke típust hoztak létre, egyebek között egy gyöngyszürke préműt is. A tenyésztés csúcspontja: az aranyos vagy ezüstös árnyalatú bundájú, Buhara típusú karakul juh. Ennek a típusnak a javítására fajtaátalakító keresztezéssel a fekete anyajuhokat több nemzedéken át a Buhara típusú kosokkal párosították, s az ivadékokat egymás között tovább tenyésztették. Nem kevésbé büszkék a tenyésztők a Szurhandarja típus már elismert bronz, platina és borostyánkő színváltozataira, míg az antracit és homokszínú változatokat még vizsgálják. Ugyanezek a tenyésztők bronzszínű és szürke karakul juhok keresztezésével a ,,briliáns“-nak elkeresztelt rózsaszínű változatot kapták. Mind szakmai, mind gyakorlati szempontból fontos, hogy ma már fehér szőrű karakul típus is van. A kutatók egy csoportja fekete karakul juhokat keresztezett fehér zsírfarkú juhokkal, míg egy másik kutatócsoport a platinaszínú karakult választotta kiindulási formául. Tizenöt év múlva célt értek. Most - eltérő genetikai alapon - két fehér karakul típus is létezik. A karakulgyapjú világpiaci árát az határozza meg, hogyan alakul az egyik vagy a másik színű gyapjú iránti kereslet. Nos, a fehér karakulgyapjút mindenkor a divatnak megfelelően festhetik. A Szovjetunióban most már mintegy kétmillió olyan karakul juh van, amelynek a színe nem fekete. (Szelszkaja Zsizny) Az idén harminc éve, hogy megalapították a Ubered Gép- és Textilipari Főiskolát. A három évtized alatt a főiskola 6377mérnököt képezett ki, és a pedagógiai testület érdeme, hogy ez iskola a progresszív nevelési módszerek alkalmazásának úttörője. E módszerek szerves részét képezi a gyakorlattal való együttműködés, melynek keretében szoros kapcsolatokat tartanak fenn a termelővállalatokkal, köztük a Libereci Gépkocsigyárral, a libereci Texti- lana vállalattal stb. A felvételen (balról) Vladimír Práéil professzor, kandidátus és Jaroslav Janda gyakorló technikus ellenőrzi a nem hagyományos szövőgépen a vetülék-legombolyító funkcióját A legombolyítók új generációját a chrastavai Elitex konszemválla- latban gyártják, s három olyan találmányt tartalmaz, melyeket Práéil professzor vezetésével fejlesztettek ki, s most újabb három találmányuk van. A legombolyító teljes mértékben kiállja a versenyt a hasonló, eddig külföldről importáltakkal. Gyártásával devizát takarítunk meg, s négyszer olcsóbb, mint a behozatal. (Felvétel: ÖTK - Jan Vrabec) GÉNÁTÜLTETÉS NÖVÉNYEKBE A géntechnológiában eddig a magasabb rendű növényi sejteknek jóval kisebb szerepük volt, mint a baktériumoknak vagy az állati sejteknek. A kutatók ugyanis kevesebb olyan szervezetet találtak, amellyel a gének a növényi sejtekbe belejuttathatók, s kevés sikerrel járt az az erőfeszítésük is, hogy az átültetett gén az új szervezetben működjön. Most mintha ebben is frontáttörés következett volna be. Egy Miamiban tartott szakmai tanácskozáson két kutatócsoport is bejelentette, hogy sikerült magasabb rendű növények sejtjeibe baktériumokból átültetniük azt a gént, amely a baktériumot a kanamicin nevű antibiotikum ellen védő enzimnek a termelődését irányítja. Előbb kimetszették a kanamidnnak ellenálló (rezisz- tens) baktériumok örökítő anyagából (DNS-éböl) a megfelelő gént, s azt olyan DNS-szakaszhoz kapcsolták, amelyet a növényi sejt felismer és befogad. Ezt a hibridet azután beépítették a növényi sejtfal tumoros burjánzását okozó Agrobacterium tumefaciens nevű baktérium kör alakú DNS-ébe, plazmájába. A petúnia, a napraforgó, a dohány és a sárgarépa sejtjeit megfertőző Agrobacterium azután bejuttatta a gént ezeknek a növényeknek az örökítő anyagába. Milyen változást észleltek a kutatók a génátültetés után? Az átültetett gén beépült a növényi sejtek DNS-ébe, s azok olyan- sok antibiotikumot magában foglaló - tápoldatban is életben maradtak, amelytől a rendes növényi sejtek elpusztulnak. Például a petúniasejtek nyolcszor ellenállóbbá váltak a kanamidnre, mint annak előtte, s ezt a tulajdonságukat tovább adták utód sejtjeinek is. Ezzel azonban a feladatnak csak egy részét oldották meg. Hiszen az Agrobacterium nemcsak a kívánt gént juttatja be a növényi sejtbe, hanem azt tumorossá is teszi. A belga J. Schell és munkatársai azt találták, hogy némely Agrobacteriumnak a plazmidja a dohánynövényben nem okoz tumoros sejtburjánzást, ám a vele átvitetett gén benne működik. Megvan tehát a remény arra, hogy az Agrobacteriummal megfertőzött dohány- növényse‘jtekböl kifejlődnek majd olyan növények, amelykben csak az átvitetett gén működik. Most már „csupán“ az van hátra, hogy az ekképpen gén technológiailag kezelt sejtekből kifejlett növényeket neveljenek, s hogy megbizonyosodjanak arról: a beléjük juttatott gén- a növényt természetes úton szaporítva - az utódnövényekben is megjelenik. A kísérletsorozat végső célja persze nem kevesebb, mint az, hogy a termesztett növényekbe olyan géneket juttassanak, amelyek őket felruházzák a termesztők kívánta tulajdonságokkal. (Science News) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Érzékeny rágcsálók és rovarok A tudósok megállapították, hogy a rágcsálók és rovarok nem tudnak elviselni bizonyos magas frekvenciájú ultrahangokat. Amerikai szakemberek előállítottak egy ultrahang-kibocsátó készüléket, amelynek segítségével gyorsan és sikeresen el lehet űzni az egereket, a patkányokat, a csótányokat és a rovarokat. A magas frekvenciájú ultrahangok áthatolnak a faajtókon és a falakon is. Vetőmag a mágneses térben A vetőmag mágneses kezelésével lényegesen nagyobb terméshozamot lehet elérni egyesített magfizikai intézet kutatói. Kukorica- és napraforgómagvakat kezelve, már néhány évvel ezelőtt 20 százalékkal nagyobb terméshozamot értek el, most ugyanez sikerült burgonyával is. A múlt évben 400 hektárnyi területen vetettek el mágneses térben kezelt burgonyavetómagot. összehasonlítás céljából ugyanekkora területen vetettek nem kezelt burgonyát. A talaj minőségétől függően a mágneses úton kezelt burgonya átlagosan 16-22 százalékkal nagyobb termést adott. A mágneses tér biológiai hatását még nem ismerik pontosan, a kutatásokat folytatják a mechanizmus pontos felderítésére. Ennek ellenére már most javasolják a mágneses vetömagkeze- ló berendezések mezőgazda- sági elterjesztését. S iciríKjzamui lenei eierni sági elterjeszteset. 8 ^ - állapították meg a dubnai W |
