Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-29 / 30. szám
TUDOMÁNYI t1553: TECHNIKA A SZLOVÁKIAI ERDÉSZETI KUTATÁS 85 ÉVE h A szlovákiai erdészeti kutatásnak, amely mintegy £5 éves múltra tekint vissza, igen gazdag hagyományai vannak. Az eltelt 85 esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy fennállása óta mindig jelentős szerepet játszott Szlovákia tudományos és gazdasági életében. Tekintettel hazánk aránylag magas erdősültségére, az erdők közjóléti hatásának állandó fokozására és az erdők termőképességének növelésére, szocialista társadalmunk nagy figyelmet szentel az erdészeti kutatás fejlesztésének, valamint az elért kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásának. Erről tanúskodik egyebek között az a tény is, hogy az 1983-ban megalakulásának 85. évfordulóját ünneplő Erdőgazdasági Kutatóintézet eredményes munkájának elismeréseként elnyerte a Munka Érdemrend kitüntetést. Az erdészeti kutatás intézményes megszervezését az a gyakorlati szükség hozta létre, amely az elmúlt század végén az ésszerű, tartós és tervszerű erdőgazdálkodást a fanyersanyag iránti kereslet erőteljes növekedése következtében állami érdekké tette. Ennek ismeretében, valamint a külföldi tapasztalatok birtokában a szakma legkiválóbb egyéniségei sürgették az erdészeti kutatás megszervezését. Törekvésüket rövidesen siker koronázta, amikor 1898-ban megalakult Banská Sti- avnicán a Központi Erdészeti Kísérteti állomás (a jelenlegi Erdőgazdasági Kutatóintézet jogelődje), amely nemcsak hazai, de európai viszonylatban is a legrégibb tudományos intézmények közé tartozik. Egyidejűleg 4 kísérleti állomást is létesítettek, amely közül az egyik székhelye Liptovsky Hrá- dokon volt. A Központi Kísérleti Állomás első igazgatójává Vadas Jenő egyetemi tanárt nevezték ki, aki igen nagy szakmai hozzáértéssel és szeretettel fogott hozzá az intézet megszervezéséhez. Az erdészeti kutatás központja a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után továbbra is Banská Stiavnica maradt, s bár az intézet elnevezése a gyakori újjászervezések következtében többször is megváltozott, küldetését mindig teljesítette, s nagy mértékben hozzájárult az erdőgazdaság színvonalának emeléséhez. Az intézet fejlődése szempontjából jelentős változást a felszabadulás hozott, s székhelye 1964. október 1 -tői Zvoten, amelyhez 7 kísérleti állomás is tartozik (Bratislava I., Bratislava II., Gabcíkovo, Liptovsky Hrádok, Kosice, Oravsky Podzámok, Banská Stiavnica). A mintegy 10 kísérleti objektum területén az intézet tudományos munkatársai hosszú távú kutatási témák megoldásával foglalkoznak. Az intézet jelenlegi legfontosabb feladata a szlovákiai erdő- gazdaság tudományos-kutatási feladatainak a megoldása, a tudományos-műszaki központ információs szerepének a betöltése, valamint új tudományos dolgozók képzésének a biztosítása. Ezen túlmenően biztosítja a KGST tagállamaival való tudományos-műszaki együttműködést, az elfogadott és jóváhagyott programtervek teljesítését, valamint a fejlődő országok részére a tudományos-tanácsadói szerep teendőit is. Ugyancsak együttműködik még más intézmények tervezői, pedagógiai, normaképző és egyéb feladatok megoldásában is. Munkásságának további fontos területe az elért kutatási eredményeknek a gyakorlatba való átültetése, valamint közvetlen tanácsadás a termelésben felmerülő problémák megoldásánál. Az említett célok elérése érdekében folyóiratokban, szakkönyvekben, ismeretterjesztő füzetekben és egyéb kiadványokban teszi közzé a kutatás legújabb eredményeit. Ezen túlmenően rendszeresen szervez és rendez tudományos konferenciákat, szemináriumokat és egyéb rendezvényeket, melyeken a résztvevők ismertetik az elért kutatási eredményeket. A nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés elsősorban a külföldi intézményekkel megkötött két- és többoldalú megállapodások keretén belül valósul meg. E téren nagy súlyt helyeznek a KGST-tagállamok kutatóintézeteivel történő együttműködésre, Kitűnik ez egyébként abból a tényből is, hogy a 6. ötéves tervidőszakban a szocialista államokkal megkötött kétoldalú egyezmények értelmében az intézet mintegy 24 kutatási téma megoldásában vett részt, míg a KGST-tagállamokkal megkötött többoldalú megállapodás értelmében további négy kutatási program megoldásába kapcsolódott be. E tekintetben jóval több feladat vár az intézet dolgozóira a 7. ötéves tervidőszakban, amikor mintegy ötven kutatási feladatot kell a szocialista államokkal közösen megoldani. A kapitalista országok erdőgazdasági kutatóintézeteivel történő együttműködés elsősorban az Erdészeti Kutatóintézetek Nemzetközi Szövetsége (IUFRO) által valósul meg, ennek maga az Erdőgazdasági Kutatóintézet is tagja. Az intézetnek mintegy 25 tudományos kutatója dolgozik az említett nemzetközi szervezet különböző munkacsoportjáÚJ SZÚ 583. VII. 29. NEONKÖRTE Gömb alakú fénycsőlámpát hozott forgalomba a japán Shiabura villamos társaság. Nemcsak formájában, hanem abban is különbözik a hagyományos fénycsövektől, hogy bekapcsolódás után azonnal áradni kezd belőle a fény. Ez egy újfajta oszcilláló transzformátornak köszönhető. A neon körte egyelőre négyszer annyiba kerül, mint egy hagyományos fényban A teljesség kedvéért szükségesnek tartjuk még megemlíteni, hogy az elmúlt öt esztendő folyamán négy intézeti munkatárs működött szakmai tanácsadóként a fejlődő országokban, nevezetesen Alzsirban, Angolában, valamint a Mozambiki Népköztársaságban. Az 1982. január 1-én életbe lépett újjászervezés következtében a tudományos-kutatómunka az intézet 7 főosztálya keretében történik, igy a biológiai és nemesi- tési, az erdőművelési, a műszaki, az erdészeti-építészeti, az erdőgazdasági- és irányítási, az erdő- rendezési és környezettani, valamint az erdővédelmi és vadgazdálkodási főosztály keretében. Az 1978-1982-es években, tehát az elmúlt öt esztendő folyamán az intézet tudományos munkatársai mintegy 253 zárójelentést dolgoztak ki az általuk megoldott kutatási témák alapján, melyeket eredményesen meg is védtek az illetékes bizottságok előtt. Az előző öt évhez képest a zárójelentések száma mintegy 67 százalékkal növekedett. Ugyanakkor figyelemre méltó tény, hogy ezt a számottevő növekedést a tudományos kutatók számának minimális növelésével sikerült elérni, ami az intézet munkatársainak nagyfokú igyekezetéről és szorgalmáról tanúskodik. Az említett zárójelentésekben kidolgozott kutatási eredmények alapján lehetővé vált számos gyakorlati erdőgazdasági kérdés, illetve feladat megoldása is. Ezek közé tartozik például a mintegy 105 hektár magtermelő plantázs létesítése, 1200 törzsfa kijelölése ne- mesítési célokra, az erdészeti magvak begyűjtésének, tárolásának, előkészítésének és vetésének progresszív módszerekkel történő megoldása, új nyárfafajták meghonosítása, valamint elkészült a Duna menti erdők rekonstrukciójának biológiai-műszaki terve is. Említést érdemel még a különböző fakitermelési, közelítési és szállítási gépek tökéletesítése, a fa komplex felhasználási módszereinek kidolgozása, az erdei utak építésének és karbantartásának az eddigieknél hatékonyabb gépekkel történő megoldása, valamint az erdőgazdaságok részére különböző gépek gyártása. A gyakorlati erdészet részére nagy jelentőséggel bír az erdővédelmi irányelvek kidolgozása a Szlovák Szocialista Köztársaság területére, valamint a kártevők előfordulásáról és azok előterjesztéséről szóló dokumentáció. Végül, de nem utolsósorban nagyban hozzájárul az erdőrendezési munkálatok ésszerűsítéséhez az 1981-1990-es évekre kidolgozott munkafolyamatok tökéletesítése, mig a környezetvédelem terén jelentős segítséget nyújtanak az SZSZK és a CSSZSZK területére kidolgozott és érvényes környezetvédelmi módszerek. A jubileumi évben az intézet tudományos munkatársai az egységes kutatási tervvel összhangban mintegy 111 részfeladat megoldásán fáradoznak, ami valóban komoly és elmélyült munkáról tanúskodik. A kutatási feladatoknak mintegy 27 százalékát állami, 64 százalékát reszort, 9 százalékát pedig alapvető részfeladatok képezik. Az egyes részfeladatok az erdőgazdaság időszerű problémáinak megoldásával foglalkoznak, különös tekintettel az 1 hektárra eső fahozam növelésére, valamint az erdei munkák gépesítésére. Az intézet székhelyén Zvolenban júniusban tudományos jubileumi konferenciát rendeztek. Az ott elhangzott előadásokból kitűnt, hogy erdészeti kutatásunk maradéktalanul teljesíti feladatát a jövőben is, s hozzájárul fejlett szocialista társadalmunk építéséhez. Hatékonyabb és gyorsabb a Kurimi Szerszámgépgyár konszernvállalatban az alkotó dolgozók munkája, ha a tervezésben és a gépszerkesztésben számítógépet alkalmaznak. Igy például a többfokozatú áthajtómú tervjavaslatának a kidolgozása a számítógép segítségével egy dolgozónak 3 óra hosszig tart, hagyományos módon egy konstrükrőr egy hétig dolgozik ezen a feladaton. A felvételen Miloslav Kőéi mérnök és Milan Sekanina mérnök, a számítógép két szakértője. (Felvétel: ÓTK - Vít Koréák) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK Élet a Jupiter holdjain? Lehetséges, hogy parányi élőlények bújnak meg a Jupiter egyik holdján, az Európát borító óriási jégáramok mélyén. Amerikai kutatók a Voyager-űrszondák felvételeit elemezve nem tartják kizártnak, hogy a földi élet bizonyos formái életben maradhatnának a Jupiter jeges holdján, az Európán. Az amerikai geofizikai unió legutóbbi konferenciáján különös képet festettek az Európa jeges óceánjairól. Óriás szakadékok láthatók rajtuk, amelyek az óceánok mélyére nyíló ablakok módjára, bebocsátják a mélybe a napfényt. Nincs bizonyíték rá, hogy az óriási hasadékok mélyén valóban élő parányok húzódnának meg, de a feltételek kedvezőek hozzá. A kutatók olyan parányi baktériumokra és egysejtű növényekre gondolnak, amilyenek az antarktiszi tavak örök jégpáncélja alatt is élnek. Az észlelési adatok és a számítások szerint a mélybe nyúló „ablakokon“ át elegendő napfényhez juthatnak a fotoszintézishez. A kutatók a befogott hőt elegendőnek tartják ahhoz is, hogy megolvassza a felszín alatti jég egy részét is, az óceán nagy mélységének nyomásán, így nemcsak az Európán, hanem a Jupiter, Ganimédesz és Callisto holdján is lehet folyékony víz. „Ereszt“ a dohányosok tüdeje Az angliai Harrow-ban orvoskutatók egy csoportja olyan eljárást dolgozott ki, amellyel közvetlenül, műszeren kimutathatók a dohányzás ártalmai. Az eljárás a következő: csekély adagban is jól kimutatható radioaktív nyomelemet aeroszolban porlasztva belélegeztetnek. Ha a légzőhólyagocskákat a hajszálerektől elválasztó vékony membrán ép, a nyomelem csak nagyon lassan jut át rajta, ellenben gyorsan, ha a membrán sérült. A tüdőben levő nyomelem csökkenését egyszerű radioaktivitás-mérő eszközzel követhetik nyomon. Az eredmény meglepő volt, a dohányosok tüdejében négyszer több nyomelem szivárgott el a vérbe, mint a nem dohányzókéból. Már egyetlen cigaretta nélküli nap is számottevő különbséget mutattak a műszerek, s hét nap múltán feleannyira „eresztett“ a tüdő, de csak több hónappal a dohányzás abbahagyása után lett olyan, mint a nem dohányzóké. Víz alatti dízelmotor Korlátlan vízmélységig használható víz alatti dízelmotort fejlesztettek ki Angliában. Ä tengerméiyi kőolajmezők víz alatti szivattyúinak hajtására, továbbá búvárok hő- és energiaellátására tervezik felhasználni. Eddig ólomakkumulátorokat használtak ilyen célokra. Az újfajta motor saját égésgázait hasznosítja. Átvezetve a káliumhidroxid-leválasztón, eltávolítják belőlük a szén-dioxidot, majd oxigénnel feldúsítva visszajuttatják a motor szívócsövébe. Tengervíz Moszkva alatt A szovjet főváros és környéke alatt egy őstenger vize húzódik a geológiai rétegekben a legújabb kutatások eredményei szerint. A 815 és 1340 méter közötti mélységben elhelyezkedő rétegek vize szokatlanul sok oldott ásványi sót tartalmaz. Már az 1930-as években végzett kőolajkutató fúrásokkal sós vizet tartalmazó geológiai rétegekre bukkantak a kutatók. Ezeket a rétegeket később tovább vizsgálták. A 335-520 méter közötti mélységben nagy mennyiségű gyógyvíz, ásványvíz van, a 70-270 méter közötti mélységben pedig kitűnő minőségű ivóvíz. A föld alatti őstengerből kitermelt sót a moszkvai iparvidéken hasznosítják, egyebek között a húskombinátokban. így feleslegessé válik a költséges sószállítás a távoli Urálból. Az egészségügy a szana- . tóriumokban hasznosíthatja az egykori óstenger vizét: kitűnő eredményeket érnek el vele a felső légutak betegségeiben szenvedő betegek kezelésében. (d) ^//////////////////////////////////////////////////////W///////////////////7//////////^ KOHÁN ISTVÁN
