Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)
1983-07-29 / 30. szám
I VAJKAI MIKLÓS MESE EGY SZEGÉNY JUHÁSZRÓL Vagy százötven évvel ezelőtt, amikor annyi volt a szegény, mint augustusi éjszakán a csillag, a Pállfyak birtokán éldegélt egy öregecske juhászember. Bizony eljárt fölötte az idő: lábát már inkább vonta maga után. Jobbára csak emlékei voltak, de az emlék számára: nesze semmi, fogd meg jól! Abból még senki sem kotyvasztott levest, s ruhát csizmát sem varrt még emlékekből ember fia! . Terelgette a birkáit, s hogy búját-unalmát elűzze: emlékezett. Fölidézte a legénysorsát, s azt mondta:- Az szép volt! De elillant. Hogy miért is volt szép, nem firtatta. Csak: szép volt, és kész. Évek teltek el így. A Pállfyak birtokán senki sem emlegette a juhászt. Mintha már rég meghalt volna. A nyájat, melyet valaha a számadó reá bízott, azt se látogatták gyakran. Egy napon aztán történt valami. A számadó juhász bekopogtatott az intéző úrhoz.- Jó napot! Emlékszik-e még a vén Seresre? Arra a vén juhászra? A Seres juhászra.- De, hiszen, hol van ő már?!- Hol volna? Itt terelgeti JELENA GRIGORJEVA a nyáját a közelben! Tán két órányi járásra.- Hát Seres Bálint még él?- Sőt, mostanában nagyon is virágos kedvében van. Ha kikocsikázom utána-, hallom, hogy danolászik. Közben a szépen faragott botjával a földet ütögeti. Téns’ uram, az az ember bort .iszik. Csak azt tudnám, hogy honnan kaparint rá pénzt. A hír, hogy az öreg italozásra adta a fejét, eljutott a Pállfyak fényes kastélyába is. Egy héttel később a kastély környékének ura kihajtatott az erdőszegélyre, az öreg juhászhoz.- 'Nincs mit eltitkolnom - mondta az aggastyán. - Itt a közelben legeltettem. Ezen a szép dombperemen álldogáltam, és dalolgattam. A botom szegecses végével meg a ritmust segítettem, de p föld beomlott az ütésektől. így leltem rá egy réges-régen elfeledett pincére! Oda-odajárogat- tam hát italozgatni. Vénember vagyok már, s a magamfajta nem lépi át a falu határát. A gróf meg díszesen öltözött udvaroncai nem törődtek az öreg juhásszal. A hordókat a fényes és előkelőén díszített kastély pincéibe szállították. S mint ahogyan mindig is történik: Seres juhászt, mintha soha nem létezett volna, elfelejtették. A NAGY ES A KICSI Találkozott egyszer a Nagy és a Kicsi.- Én vagyok a legnagyobb! - mondta a Nagy.- Én pedig a legkisebb vagyok! - mondta a Kicsi.- Én olyan nagy vagyok, hogy át tudok lépni egy házat!- Én pedig olyan kicsi vagyok, úgy el tudok bújni, a házban, hogy nem találsz rám!- Én olyan nagy vagyok, hogy ha kiállók az utca közepére, megállítom a forgalmat!- Én pedig olyan kicsi vagyok, hogy bebújok a vízcsapba és nem folyik a víz!- Én olyan nagy vagyok, ha leülök a moziban az első sorba. a hátam mögött senki sem lát!- Én pedig olyan kicsi vagyok, hogy bármelyik moziba beülhetek jegy nélkül, senki sem vesz észre!- Ha tudni akarod, én nem egyszerűen a legnagyobb vagyok, hanem iszonyúan nagy - mondta a Nagy, aztán legyintett, és elment. Magában pedig ezt gondolta: bizonyára pompás dolog lehet a legkisebbnek lenni!- Ha tudni akarod, én nem egyszerűen a legkisebb vagyok, hanem parányi! - kiáltotta utána a Kicsi, és ó is legyintett, s ezt gondolta: bár csak egy percre én lehetnék a legnagyobb! Átányi László fordítása KIS ALLATLEXIKON írta: Milena Lukesová és Bohumil Riha; fordította: Kulcsár Ferenc; rajz: Varga Lajos SZÁZLÁBÚ A mesékben a százlábúak mind cipőket húznak. Pontosan százat viselnek száz százlábú-lábukon. Ez a miénk nem akar cipőkről hallani, szívesen futkos mezítláb. És száz lábnak is megoldotta már a titkát. Amikor legutóbb számlálta a lábait, tizenötöt talált mindkét oldalon, s a korhadt fahasáb alatt elégedett volt teljesen BARNA SZÁZLÁBÚ Az erdőkben és a kertekben a kövek alá vagy a fák kérge mögé rejtőzik. Két- három centiméter hosszúra nő. Növekedése során néhányszor levedlik. Életkora öt év körül van. Harapása az emberre nem veszélyes. TÓTH LÁSZLÓ SZERELMI TÖRTÉNET, AVAGY HOGYAN LÉPETT FRIGYRE A SÁRGA A KÉKKEL Arra gondolt egy szép nap a sárga: „Meg kellene házasodnom már ma, elegem van a legényéletből!“ S fölhevülve egyszeriben ettől, tovább egy percet sem tétovázott, lány-keresni tüstént nekilátott. A kék akadt útjába elsőnek: ,,Ő az, csakis ő, ki jó lesz nőmnek“ sóhajtott, majd tüzét tovább szítva, a kéket szerelmesen szólítja: „Drága kékem, ó, arra kérem, ó, legyen menten a feleségem, ó“ így a sárga, s kacsintott kicsikét: „Ugye, nem ad kosarat, kicsi kék?!“ „Perszehogy nem, hisz remek az ötlet, igent mondok, jaj, igent" - szólt a kék, s még kékebb lett, mint fölöttünk az ég. Hát gyermekük? Lett az is, de zöld lett. GONDOLKODOM, TEHÁT... Logikai gyakorlat A felső sorban az ábrák bizonyos sorrendben következnek egymás után. Ennek alapján egészítsd ki a sort a második sorban szereplő számokkal jelölt ábrák egyikével! Nos, milyen ábra kerül a kérdőjel helyére? MEGFEJTÉS Azért át ne essünk a (pónf)ló másik oldalára... (Könözsi István felvétele) A július 15-i feladat megfejtése: a 3-as patakon. Nyertesek: Hinora Erika, Bátorkeszi (Vojnice); Schors Györgyi, Érsekújvár (Nővé Zámky); Koszorús Éva, Vök (Vlky); Fónad Henriett, Párkány (Őtúrovo); Lackó Róbert, Nagymálas (Málas). Mesélik, hogy... ...Charlie Chaplin, a világ legnagyobb nevettetője, már gyerekkorában is tele volt tréfás és jó ötletekkel. Játék közben egyszer betört egy kirakatüveget. Gyorsan elszaladt volna a tett színhelyéről, de a tulaj kirohant a boltból és nya- koncsípte:- Na megállj, te büdös kölyök! Ilyen kárt okozol és el akarsz szelei ni? Charlie rögtön kivágta magát:- Tudom, hogy meg kell fizetnem az üveg árát, de sajnos nincs nálam annyi pénz. Éppen most akartam hazaszaladni érte! ...Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk szerzője, egyszer egy óbudai kiskocsmában vacsorázott a barátaival. Amíg a megrendelt vacsorára vártak, egy kis csirke odaszemtelenkedett az asztaluk- ■ hoz és hegyes csőrével csipkedni kezdte az író cipőjének orrát. Molnár egy darabig tűrte a,, látogatót", de aztán megelégelte és leszólt az asztal alá:- Hess innen, mert különben téged is megrendellek! ...Vlagyimir Majakovszkij, a szovjet -orosz költő, sokfelé utazott, szerzői esteket tartott. Egy ilyen alkalommal vendéglátói olyan teát szolgáltak fel neki, amelyben hajszál úszott. Majakovszkij udvariasan így szólt:- Megkérhetném Önöket, hogy hozassanak nekem egy teljesen kopasz teát? ...Diogenésztöl megkérdezték egyszer:- Mit csinálsz majd, ha összetörik a hordó, amelyben laksz?- Ez nem aggaszt engem. A hely, amelyet elfoglalok majd, nem törhet össze. ... Szókratész tanítványai megkérdezték a mestert, nem tud-e valami jó receptet az első látásra fellobbanó szerelem ellen.- Tudok - felelte a bölcs. - Figyelmesen meg kell nézni az illetőt másodszor is. ... Newtonnak tudományos munkássága elismeréséül a lord címet adományozták. Huszonhat esztendőn át unatkozott a Lordok Házának ülésein. A nagytudós mindössze egyszer kért szót:- Uraim - fordult ünnepélyesen az ülés résztvevőihez -, ha nincs ellene kifogásuk, azt kérném, hogy csukják be az ablakot. Nagy a huzat, félek, hogy meg- náthásodom. ... Mengyelejevnek a könyvkötés és a bőröndkészítés volt a hobbija. Egy alkalommal éppen anyagot vásárolt, amikor valaki megkérdezte az eladótól:- Ki ez az ember?- Hát nem tudja? Pedig mindenki ismeri. Ez Mengyelejev, a híres bőröndkészítő-mester. ÚJ SZÚ 1 QQQ \/ll I
