Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 4. szám
Dr. Kvetnansky és két kolléganője vérvétel közben eredek Tőle tudom meg, most egy centrifugában a vértől elválasztják a folyékony sejtközi állományt, vagyis a vérplazmát.- Itt már a plazmát elemezzük - mondja dr. Juraj Culman a következő laboratóriumban. - Engem elsősorban a benne föllelhető hormon mennyisége érdekel.- Készen vagyunk, rendelkezésére állok - szólal meg ekkor mögöttem dr. Richard Kvetnansky, s dolgozószobájába invitál.- Amit eddig láttam, az mind nagyon érdekes, mégis mindenekelőtt a Plazma 01 műszerről szeretnék hallani, ha lehet.- Ennek semmi akadálya, de mert a mostani kísérleteink szorosan összefüggenek az egy évvel ezelőttiekkel, vagy a még korábbiakkal, mindenképpen egy részletesebb áttekintést kell önnek nyújtanom. Először talán tisztázzuk azt, hogy mivel foglalkozunk intézetünkben. Fő feladatunk a stresszel kapcsolatos kérdések minél pontosabb megválaszolása. Tavaly ünnepeltük intézetünk fennállásának 30. Az emberiség SZOLGÁLATÁBAN Véletlen, hogy csupán napokkal látogatásom előtt jutottam hozzá dr. Selye János immár 1 lezárt életművének egyik kiemelkedő alkotásá- I hoz: Az álomtól a felfedezésig című kötetéhez. I I Rám ugyanúgy, mint világszerte több millió i | emberre, nagy hatással volt ez az olvasmány. i Akkor még nem sejtettem, hogy alig néhány nap múlva a gyakorlatban is találkozom dr. Selye ä János nevével és munkájának gyümölcsével. Mi több, olyan emberrel hoz össze a véletlen, aki személyesen is ismerte a neves professzort, sőt, tanítómesterének tekinti őt. Tavaly az év vége felé érdekes hírt közölt néhány hazai napilap. Arról tudósítottak, hogy Bratislavában járt Vladimír Remek, az első csehszlovák űrhajós. Hogyhogy csak így utólag értesül az eseményről az olvasóközönség, tettem föl magamnak a kérdést, de mint a rövid beszámolókból hamarosan kiderült, munkajellegü látogatásról volt szó. Igen ám, de nyilván még így is többen firtattuk, hogy mi lehet az, ami miatt egy világűrt járt, tapasztalt asztronauta Bratislavába látogat. A lakonikus tudósításokból ismét csak részletek derültek ki. Annyit mindenesetre megtudhattunk, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Endokrinológiai Intézetét kereste fel, s egy Plazma 01 nevű műszer iránt érdeklődött.- Dél körül fogadhatom - mondja dr. Richard Kvetnansky a telefonba. - Délelőtt elkezdünk egy kísérletet, tizenkettő körül az első felével valószínűleg készen leszünk. Befejezésénél jelen lehet ön is, aztán majd beszélgethetünk.- Még tart a vérvétel - mondja a megbeszélt időben az intézet portáján egy értem érkező kedves hölgy, s ezzel részben magyarázatot ad a fehér köpenyén lévő vérfoltokra is. A második emeleti folyosón csípős állatszag fogad, s ez nyilván arcomról is leolvasható, mert kísérőm azzal vigasztal, hogy mint az itt dolgozók, ezt rövid időn belül én is megszokom. Közben be-benézek a nyitott ajtókon. A laboratóriumok berendezését laikus szemmel szegényesnek találom, de nyomban eszembe jut dr. Selye János bölcs megállapítása is, miszerint nem a műszerekbe fektetett milliók döntik el a kísérletek sikeres kimenetelét, ennél sokkal inkább meghatározó a kutatók gondolkodásának minősége.- Mi még néhány percig dolgozunk - mondja dr. Kvetnansky - addig körülnézhet az osztályon. Először a fehér patkányokat veszem észre. Kifeszítve, meghatározott helyzetben várják sorsuk beteljesülését. Rendszeres időközökben kerülnek dr. Kvetnansky és két kolléganője keze alá, a sebükből kicsorduló vér kísérleti mintaként kerül 9 lombikba. A még meleg testeket a szomszééd helyiségben azonnal boncolják, s a kiválasztott szerveket külön mérik. Az egyik vérmintát szállító kutató nyomába évfordulóját, húsz év telt el azóta, hogy a stressz áll érdeklődésünk középpontjában. Már akkor jó kapcsolatban álltunk a Kanadában dolgozó világhírű dr. Selye Jánossal, így tőle kaptuk a kutatáshoz szükséges első ösztönzést is. A múló évek során több nemzetközi elismerésben is részünk volt. Ezek nyomán kérte föl 1975-ben az mterkozmosz vezetősége intézetünket, hogy járuljunk hozzá néhány olyan igényes feladat megoldásához, ami az űrhajózást szolgálná. A megtisztelést örömmel fogadtuk, s nagy lelkesedéssel kezdtünk munkához. Első, s máig is érvényes feladatként azt kapták az itteniek, hogy derítsék ki, milyen hatással van az emberi szervezetre a több hónapos, esetleg néhány éves tartózkodás az űrben, illetve, hogy miként hat az űrhajósokra a súlytalanság állapota. A megbízatás jelentőségét csak növelte, hogy az orvostudomány szempontjából döntő jelentőségű területről van szó, aminek mielőbbi feltérképezésétől az űrhajózás további fejlődése is függ.- Képzelje el, hogy egy vagy több embernek néhány köbméternyi úrtartalmú helyiségben kell hónapokon át együtt élnie. Maga ez a tény is olyan elváltozásokhoz vezethet az emberi szervezetben, ami akár végzetes is lehet az érintettek számára. Nyilván megfigyelte a mai kísérlet közben is, hogy a patkányokat a vérvétel előtt bizonyos ideig mozgásképtelen állapotban tartottuk. Nos, az űrhajósokkal kapcsolatos imént említett helyzetet így próbáljuk a földön utánozni, s a kísérleti állatok vérében kimutatni, milyen fokú a stresszhatás. Eredetileg csak az állatokon kísérleteztünk, de később elkerülhetetlenné vált, hogy munkánkba bevonjuk az űrhajósokat is. Azt, hogy milyen állapotban indulnak az űrutazásra és térnek vissza onnan, könnyen ellenőrizhetjük itt a Földön vérvétellel. A mai napig viszont nem volt módunk vért venni tőlük az űrben. Pedig az asztronauták utazás közbeni álletpota talán még jobban érdekel minket. Végül 1980-ban az Interkozmosz vezetőségétől azt a további feladatot kaptuk, hogy fejlesszünk ki olyan berendezést, melynek segítségével nemcsak, hogy vért vehetnénk az űrhajósoktól az űrben, hanem ezt a mintát hosszabb ideig károsodás nélkül tárolni is lehessen, majd kivizsgálás céljából lehozhassuk a Földre. Ez volt a Plazma 01 születésének kezdeti időszaka.- Ez kimondottan műszaki feladat, az önök intézete viszont kísérleti-elméleti intézmény, hogy lehet ezt összeegyeztetni?- Nézze, mi tudjuk legjobban, hogyan kell a vért kezelni ahhoz, hogy hosszabb ideig elváltozás nélkül tárolható legyen. így tehát jogosan lettünk a feladat irányítói. A műszaki kérdések megoldásához természetesen partnerekre volt szükségünk. Közvetlenül a vérvételhez fontos műszereket, mint például a speciális fecskendőt, s még egy-két apróságot a Stará Turá-i Chirana szakembereivel közösen fejlesztettük ki. A tároláshoz viszont elsősorban nagy teljesítményű, de minél kisebb méretű centrifugára volt szükség, aminek segítségével elválaszthatjuk a vérplazmát. Ennek tartósítására pedig mélyhűtő, s a plazma szállítására egy speciális tartály kellett. Tehát csupa olyan berendezés, ami helyet alig foglalna az űrhajóban, mégis nagy teljesítményt nyújtana. A szovjet szakemberek, figyelembe véve az űrhajók adottságait és méreteit, megszabták a maximális energiafogyasztást és a legmagasabb megengedett súlyt is. Amint azt a továbbiakban megtudom, nem egy vállalatban a bratislavai intézet által felkínált lehetőségeket kivitelezhetetlennek minősítették. Eltartott tehát egy ideig, míg a feladat másik felének megoldásához is megtalálták a megfelelő partnert. Ezen a téren a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai fejlesztési részlege mutatott hajlandóságot az együttműködésre. Közös igyekezetük gyümölcseként születtek meg a még hiányzó berendezések is.- Minden elvárásnak eleget tettünk. Eddig öt készletet gyártottak a prágai kollégák. Ezeket a legszigorúbb próbáknak vetettük alá. Itt a Földön a megterhelést sikeresen kiállták. Decemberben elküldtük a Szovjetunióba mind az öt garnitúrát. Ott még egyszer megvizsgálják őket, s azt a készletet, amelyik legjobban vizsgázik, a Szaljut-7 űrállomás állandó berendezéseként szerelik majd föl.- Hogyan képzelik önök az űrben történő vérvételt, és a plazma szállítását a Földre?- Az első lépés az űrhajósok megnyerése, vagyis, hogy ők hajlandóak legyenek alávetni magukat a vizsgálatnak. Tudja, ez lényeges dolog, ha figyelembe veszi, hogy a súlytalanság állapotában, ahol egyébként a folyadékok is elszállnak, még egy nehéz feladatot akarunk rájuk bízni. Ilyesmit csupán parancsra, aligha végez el valaki. Úgy gondolom, ezen a téren nem lesznek nehézségeink, hiszen kijártakor Vladimir Remek is nagy lelkesedéssel szemlélte a berendezéseket működés közben. Tehát, miután a fecskendőben lesz a vér, ebből a centrifúgában elválasztják a plazmát, majd a hűtőberendezésbe helyezik. Az utóbbiról még annyit szeretnék elmondani, hogy teljesítményének mutatói magasan fölülmúlják a háztartásainkban ismert hűtőberendezésekét. Gondoljon csak bele, hogy ez a kicsi berendezés mínusz 30 Celzius fokra képes befagyasztani a plazmát. Nos, az így befagyasztott plazma akár hónapokig is tárolható. Mi úgy képzeljük, hogy ezeket a plazma-mintákat földreérés után elemeznénk. De vegyük egy űrállomás esetét, amilyen a Szaljut-7 is. Az állandó személyzet vérplazmáját a rendszeresen föllátogató expedíciók legénysége hozná le a Földre, és mi a plazma pontos elemzésével megállapíthatnánk, hogy melyik űrhajós, hogyan bírja a megterhelő körülményeket. Ha olyan stresszhatásokat észlelnénk, melyek veszélyesek lehetnének az egészségre, az asztronautát egyszerűen a következő alkalommal visszahívnánk a Földre. A Plazma 01 tehát az űrutazások biztonságát hivatott fokozni. Adódhatnak helyzetek, amikor életet menthet meg, s ez felbecsülhetetlenné emeli értékét. Közben dr. Kvetnanskyval ismét a kísérleti laboratóriumokat járjuk, amint látom a következő kísérletre készülnek. Patkányok tucatjai kerülnek megint egy meghatározott helyzetbe.- Sok függ az állatok minőségétől - mutat kísérőm a sokkolt patkányok felé. - Az állományunk színvonaláról talán az is elárul valamit, hogy tőlünk származott az összes kísérleti patkány, amit eddig a Szovjetunióban űrkutatási célokra fölhasználtak. Mi tehát állatokat is szállítunk a szükségnek megfelelő mennyiségben.- Az egyik polcon dr. Selye János: Életünk és a stressz című világsikert aratott munkájának szlovák nyelvű kiadását veszem észre. - Kitűnő mű - mutatok a könyv felé.- Személyesen ismertük egymást a szerzővel - mondja dr. Kvetnansky. - Évekkel ezelőtt a mester meghívott, tartsak előadásokat arról, meddig jutottunk a stresszkuta- tásban. Örömmel mentem, mert tudtam, Kanadában nemcsak tapasztalatokat adok majd át, hanem értékes ismereteket is szerezhetek. Számomra ezért is volt különösen fájdalmas a hír, hogy Selye János meghalt. Ami viszont maradandóbb az életnél, az a professzor öröksége, vagyis a stresszkutatás. Ezt szeretnénk mi ezután is tehetségünkhöz mérten a lehető legjobban végezni az egész emberiség javára. KESZELI BÉLA- Engem a plazmában fellelhető hormonok érdekelnek - mondta Dr. Juraj Culman. Frantiáek Kovació a szerveket méri 1983. I. 28. Számos kísérletet végzünk évente - mondja Anna Zemanková laboráns (A szerző felvételei)
