Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-21 / 3. szám

A z építők türelmesen meg­várták a helyi kertészet földjein a paradicsom és paprika­szüret végét, majd 1980 augusz­tusában hozzáláttak Rimaszom­bat (Rimavská Sobota) nyugati városrészében az első lakóház alapjainak lerakásához. Az évszá­zadok során gyakran rakoncátlan- kodó, ám századunk hatvanas éveiben megszelídített, bö meder­ben folydogáló Rima partján ezzel páratlanul nagy építkezés kezdő­dött. A jövő századba nyúló prog­ram keretében ugyanis több mint 6500 lakás épül ezen a területen, természetesen járulékos beruhá­zásokkal, a szükséges közlétesít­ményekkel együtt.- Két évvet az első kapavágást követően költöztek be az első la­kók, s azóta folyamatosan adjuk át a fejlesztési program kezdő sza­kaszában épített lakásokat - mon­dotta Ádám Elemér, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat ri­maszombati üzemének dolgozója, a lakótelep építésvezetője. -Jelen­leg már 478 lakás készült el, s né­hány fenntartott üzemi és állami lakás kivételével el is foglalták tu­lajdonosaik. A magunk részéről igyekeztünk minőségi munkát vé­gezni, ami nem volt könnyű, mert az építkezési terület eléggé nehéz talajú. Ezért a lakóépületeknél a cölöpös alapozást alkalmazzuk, ami amellett, hogy megnehezíti dolgunkat, költségesebb is a ha­gyományos módszernél. Felme­rülnek gondok a későbbi munkála­tok során is, mert egyes alapanya­dig legalábbis nincs tudomásunk arról, hogy panasz merült volna fel a lakások minőségét illetően. Per­sze erről a lakosok körében kelle­ne meggyőződni. Nem messze beszélgetésünk színhelyétől, az egyik ház bejárata előtt csinos fiatalasszonnyal talál­koztunk. Lubica Duríková mind­össze néhány napja költözött egy háromszobás lakásba. Férje gé­pészmérnök, az épülő rimaszom­bati gépgyárban kapott fontos be­osztást.- Sajnos, én még Tisovecen tanítok, ami naponta több mint három órás utazást jelent. így jó­formán a szomszédokat sem is­merem még, hiszen korán reggel távozom, s csak sötét este érke­zem haza. Remélhetőleg, rövide­sen áthelyeznek a feledi alapisko­J lába, s bár ez sem lesz helyben, azért jóval kevesebbet kell majd utaznom. Egyébként szép lakást kaptunk, elégedettek vagyunk az építők munkájával, annál kevésbé a közlekedéssel. Még szerencse, hogy van saját gépkocsink, s reg­Hasonló véleményen volt a né­hány bejárattal odébb lakó Bodolló Dezső is, apró csemetéivel sétál­gatott a lakóépület körül.- Bizony többször is szóvá tet­tük már a szemeteskukák hiányát, de semmi jele a megoldásnak. Pedig a jelenlegi helyzet tarthatat­lan, legutóbb már buldózerrel kel­lett eltolni ablakaink alól a szeme­tet. Az autóbuszközlekedést illető­en is csatlakozom a lakótárs pa­naszához, hiszen délután öt óra után már megszűnnek a járatok, ami különösen a kisgyermekes családokat és az időseket sújtja. Ami magát a lakást illeti, igazán nem panaszkodhatok, hiszen havi ötszáz korona lakbért fizetünk, vil­lany-, gáz- és melegvíz-fogyasz­tással együtt. De jöjjön, nézzen körül nálunk. Bodollóék lakása valóban ké­nyelmes, ízlésesen berendezett. Ildikó, a ház asszonya egészség- ügyi nővér, most azonban a kiseb­bik gyermekkel van otthon, gyer­mekgondozási szabadságon.- Huszonnégyezer koronát fi­zettünk be ezért a kétszobás szö­vetkezeti lakásért, s korábbi lak­helyünkhöz viszonyítva itt össze­hasonlíthatatlanul nagyobb a nyu­galom és a kényelem. Most már csak az lenne a fontos, hogy a környezetet is rendezzék, ennek érdekében persze mi, lakók, is te­hetünk egyet s mást, s épüljenek fel a tervzett létesítmények, a böl­csőde, az óvoda és az üzletek, ami viszont már az építők dolga.- Sajnos, egy kis lemaradásunk van a járulékos beruházások terén - közölte velünk a járdák betono­zását és a csatornahálózat építé­sét végző munkacsoportok veze­tője, Jozef Granitz építész. - Ha azonban az időjárás kedvező ma­rad, nyárig minden elkészül. Már leraktuk az új bevásárlóközpont alapjait. Sajnos, a közlekedés megoldatlansága bennünket is kellemetlenül érint. A munkaidő nálunk ugyanis reggel hétkor kez­dődik, s a városból az első járat 7 óra 03 perckor indul. Bizony nyolc óra körül jár már az idő, amikor munkához láthatunk. Ha­sonló a helyzet délután, amikor 16,20 perckor, sokszor még ké­sőbb indul az állomás felé a helyi járat, s miután dolgozóink néhány­szor lekésték a távolsági autó- buszjáratokat, most korábban ab­bahagyják a munkát és gyalog mennek az autóbusz-, illetve a va­sútállomásra. Kénytelenek va­gyunk e felett szemet hunyni, kü­lönben nem jutnának haza. Azt hiszem, mindenképpen megérné módosítani a közlekedést, esetleg sűríteni a járatokat. Ami az élelmi­szerüzletet illeti, nehézségeink el­lenére 1983 júliusára feltétlenül át akarjuk adni rendeltetésének, ad­dig viszont szükségmegoldásként egy lakóház alagsorában elhelye­zett élelmiszer-, illetve zöldséges üzletben vásárolhatják meg az alapvető élelmiszereket a telep lakói. Délután fél négy. A kis élelmi­szerüzlet megtelik emberekkel. A közös mosókonyhának szánt helyiségben Agonás Ágnes és Ja­kab Ágnes állnak a pult mögött.- Igyekszünk beszerezni a leg­szükségesebb élelmiszereket- mondja Jakab Ágnes, az üzlet vezetője. - Azt hiszem ezekből ki tudjuk elégíteni az igényeket, s van egy-két fajta üdítő italunk, sörünk is. Tartósabb húskészít­ményekből, szalámiból is rende­lünk. Csak a raktár hiánya okoz gondot. Sajnos a tej és kenyér későn, csak nyolc óra körül érke­zik, s ilyenkor már kevés vásárló akad a lakótepelen. Kovács Ferenc, az éppen soron levő vásárló azonban nem pa­naszkodik:- Annak ellenére, hogy valóban kicsi ez az üzlet, nagyon jó hogy van, mert én majdnem mindent meg tudok vásárolni, amire szük­ségünk van. Ma például felvágot­tat és sajtot viszek vacsorára, s nem zavar, hogy reggeli a ke­nyér. Nyáron persze rosszabb lesz a helyzet, hiszen reggeltől délutánig megsavanyodik a tej. De addigra csak felépül az új üzlet, s akkor az áruszállítás is folyama­tosabb és rendszeresebb lesz. Legalábbis reméljük.- Tudja, mi vagyunk itt az első fecskék - fejti ki véleményét az itteni állapotokról, egy teli szatyor­ral hazafelé igyekvő asszony. - Tulajdonképpen számolnunk kellett a kezdeti kényelmetlensé­gekkel, de azért elöbb-utóbb csak megoldódnak gondjaink. HACSI ATTILA • Az ideiglenes üzletben sok minden megvásárolható gok, főként pedig az előre gyártott ablakok és ajtók minősége nem megfelelő. A gyakran nyers fából készült keretek a beépítés után kezdenek csak ,,dolgozni“, s ezál­tal rések keletkeznek. Hasonló problémáink vannak a konyha- szekrények és a fürdőszobai kel­lékek beszerzésénél. Legutóbb például nyolcvan lakás közül 57- ben találtunk hajszálrepedéseket a WC kagylókon, s ezeket csak hosszas utánjárás, reklamációk után tudtuk kicserélni. A felmerülő nehézségek ellenére - gondolom - elégedettek az ittlakók, minded­gel és este a férjem visz az állo­másra, illetve szállít haza. A helyi autóbuszjáratok ugyanis nagyon ritkák, a távolságiak meg nem áll­nak meg, úgyhogy akik nem ren­delkeznek gépkocsival, bizony sok esetben gyalog kényszerülnek megtenni a 2-3 kilométeres távot. Ugyancsak gond, hogy a szolgálta­tó üzem nem lát el bennünket szemeteskukákkal, illetve el sem szállítja a szemetet, így azután le­sújtó a látvány, nagy a bűz a lakó­házak körül. Olyan problémák ezek, melyeken szerintem némi jóindulattal lehetne segíteni. • Az egyik legnagyobb gond - a sok szemét (A szerző felvételei) A vihaios, meg indulatosabb P tulajdonának nálat és a hazastarsak^ kozo g ^ vita megosztásáról Gy wálóoerek során tel­és vádaskodasmente is csak a közös va- halmozódott ,nd“j *°bb|nnak ki. A volt ha- gyon elosztasak utolsót akarnak ..ütni' zastársak meg' g másikat a lakástól, egymáson, meg emléktárgyaitól. Adaz kedvenc holmi,a.toi emlé 9^ tula)don­sts' niysfi — • házig Dr. Nemcsics János a Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- da) Járásbíróság elnöke a házastársak vagyonjogi követe­léseinek rendezésével kapcsolatban sokéves tapasztala­tokkal rendelkezik. Megkértük öt, ismertessen meg minket az osztatlan közös tulajdon megosztásának leglényege­sebb tudnivalóival, szabályaival.- Először talán azt mondanám el, mi is a házastársak osztatlan közös tulajdona, tehát mi az, amit a válás után meg kell osztani. A veszekedések amiatt kezdődnek el (olykor még a bontóítélet kimondása előtt), hogy valaminek a tulajdonjoga csak az egyik házastársat illeti-e meg, vagy pedig mindkettőjüket. Az osztatlan közös tulajdonba tarto­zik mindaz, amit a házastársak szereztek - akár együtt. PERLEKEDŐ EXHÁZASTÁRSAK akár külön — a házasságkötés időpontjától kezdve egé­szen a bontóítélet jogerőre emelkedésének pillapatáig. A házasság ideje alatt szerzett vagyontárgyukból csak az nem tartozik az osztatlan közös tulajdonba, amit valamelyik házastárs ajándékozás, vagy öröklés útján szerzett, valamint azok a vagyontárgyak sem, amelyek valamelyik házastárs személyes szükségleteit szolgálják (pl. ruhák) vagy hivatásának gyakorlását (pl. a mérnök rajzfelszerelése, a villanyszerelő saját műszerei). Az osz­tatlan közös tulajdon mellett tehát mindkét házastársnak különvagyona is lehet és rendszerint van is. A különvagyo­non a házasság megszűnése, felbontása után természete­sen nem kell megosztozni, de a közös tulajdon megosztá­sánál figyelembe vesszük, hogy gyarapodott-e, s ha igen, milyen mértékben a házastárs különvagyona. Ugyanúgy figyelembe vesszük azt is, hogy a különvagyonból történ­tek-e beruházások a közös tulajdonba. Ilyen beruházás például az, ha valamelyik házastárs gépkocsiját eladják és az árát felhasználják egy családi ház építésénél.- Említette, hogy az ajándék a megajándékozott házas­társ különvagyonába tartozik. De milyen a bírósági gyakor­lat a nászajándékok és az ún. menyasszonytánc-pénz megítélésében, amely jogi hagyományaink szerint a múlt­ban a fiatal házasok önállóságának megkönnyítését szol­gáló támogatásnak számított.- Ezek a juttatások, ajándékok gyakorlatunk szerint elvben nem tartoznak a közös vagyonba. Eleve az ajándé­kozónak vagy a menyasszonnyal táncolónak az ajándé­kozásnál tett nyilatkozata a döntő (vagyis az, hogy kinek szánja az ajándékot). Igaz, olykor az ajándék jellegéből is következtetni lehet arra, hogy az ajándékozó csupán az egyik házastársat kívánta megajándékozni. Ékszert pél­dául, általában a feleség kap, míg borotvakészletet, bar- kácsszerszámokat a férj. De ezt csak kisegítő elvként használjuk. A döntő mindig az ajándékozó nyilatkozata. Ezzel kapcsolatban még megjegyezném, tévhit az, hogy a házastársak egymásnak adott ajándékai mindig a meg­ajándékozott különvagyonába tartoznak. Különvagyonból különvagyonba történhet ajándékozás, de a közös vagyonból egyikük sem ajándékozhat a másik házastárs­nak semmit. A házastársak közötti ajándékozás tehát ha nincs is teljesen tiltva (jogi szempontból), jelentősen korlá­tozva van. Ha a férj a keresetéből, prérriiumából, év végi osztalékából, vagy akár sorsjegyen nyert pénzéből vesz feleségének egy értékes kristályvázát, ez nem lesz a fele­ség különvagyona. Más a helyzet, ha aranygyűrűt, nyak­láncot vagy karkötőt vesz, de ez nem azért kerül a feleség különvagyonába mert ajándék, hanem azért, mert szemé­lyes használatát szolgálja.- A közös vagyon és a különvagyon kategóriái a házas­újsa 8 • Jozef Granitz építőcsoportja nyárra ígéri az üzletközpont átadását

Next

/
Oldalképek
Tartalom