Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-10 / 23. szám

FELEJTHETETLEN ÓRÁK A tornaijai (Safárikovo) ruha­gyár szocialista munkabrigádjai nemcsak a termelő munkában, járnak az élen, hanem példásan kiveszik részüket a társadalmi munkából is. Az üzem 6225/1-es műhelyéből három munkabrigád már második éve patronálja az oldalfalai (Stránske) gyermekott­hon kis lakóit. Látogatásukra az elmúlt hetekben ismét sor került, melyre Csernok Gábor és János- deák Béla csoportvezető, valamint a brigád tagjai szeretettel készül­tek. A közös brigádpénzből 1000 korona értékű ajándékot vásárol­tak. A látogatáson persze minden tag nem vehetett részt, de Tóth Éva, Baranyi Júlia, Vaszulcsiak Emilia, Mázik Irén és Rohár Etelka felejthetetlen órákat tölthettek együtt a gyermekekkel. Zsóri Ildikó P rágát számos jelzővel il­lették: arany Prága, száztornyú város stb., de híd- jairól ritkán emlékeznek meg, pedig Csehszlovákia fővárosá­ban 350 híd és viadukt van, melyek hossza majdnem tíz kilométer. Az egyik legrégibb a Károly- híd. Az Óvárost a MaláStrana városnegyeddel összekötő hi­dat IV. Károly uralkodása ide­A főváros hidjai jén, a XIV. században kezdték építeni. A művészi szobrok­kal, világítótestekkel díszített alkotás a fölé tornyosuló várral együtt harmonikus egységet alkot és Prágának jellegzetes látképet nyújt. Leghosszabb az 1250 méter hosszú, köpillére- ken nyugvó vasúti híd, amely Holesovicét köti össze a város központi vasútállomásával. A húszas években még Euró­pa leghosszabb hídja volt. Legrövidebb a mindössze 160 méter hosszú Svátopluk Öechről elnevezett vashíd. Csodálatos szecessziós dí­szeivel európai hírű egyedi al­kotás. Építészeti ritkaság a Vysehrad alatti vasúti híd. Régi, egyszerű konstrukcióját 36 óra alatt cserélték ki a mai háromboltívesre. Már 1903-ban megszületett az a gondolat, hogy a Botice patak völgyét híddal kell átível­ni. A megvalósításra sokáig várakoztak a prágaiak. Csak a felszabadulás után készült el a Klement Gottwald-híd. (ŐTK) A SZORGALMAS MUNKA EREDMÉNYE A lévai (Levice) járás kisközségében Ényen (ina) alig háromszáz ember él. Sebestyén István hnb-elnök elmondta, hogy a lakosság igyekezetével nagyon elégedett. Társadalmi munkában már 1980-ban befejezték az utak és járdák portalanítását, majd egy új élelmiszerbolt (a képen) építéséhez kezdtek, melyre 834 ezer koronát fordítottak. Csak az idén 1900 órát dolgoztak az építkezésen, mert határidő előtt négy hónappal - június végén - szeretnék megnyitni az üzletet. Sebestyén István, az egykori kőműves sem az íróasztal mellől irányította az építkezést. Malteroskanállal kezében - a hnb többi dolgozójával és a falusi pártszervezet bizottságával együtt - vezette a munkálatokat. A nyugdíjasok is szorgalmasan dolgoztak, főleg Lakos János, Ján Opáleny és Bartal Vilmos. Ladislav Őelka, az építkezés megkezdésétől egyedül 900 órát dolgozott. A lakosság vállalta, hogy 1983-ban 3972 órát dolgoznak a temető és környéke rendezésén és rendben tartásán, valamint egyéb építkezések­nél. Császár Ernő Jó hírnevű klub A hetvenes évek elejétől Ipolyvar- bón (Vrbovka) rendkívül aktív te­vékenységet fejt ki a CSEMADOK helyi szervezete. Az utóbbi évek­ben pedig a Palóc közművelődési klub is felfigyeltető előadásokkal szerzett magának jó hírnevet a községben és a környező fal­vakban. A szervezet elnöke, Urbán Ala­dár pedagógus jó szervező képes­ségeit mindenki ismeri és becsüli a községben. Idén új oldaláról mu­tatkozott be. Színvonalas műsoros estet rendezett. Az új művelődési házban került bemutatásra a klub tagjainak kétrészes műsora. Az első részben Szabadság, szere­lem címmel felelevenítették Petőfi Sándor életútját ég költészetét. A második részben, A virágnak megtiltani nem lehet... című összeállításban Petőfi megzené­sített versei hangzottak el. A helyi népdalénekeseken kívül közremű­ködött az alapiskola Tavaszi Szel- lőcske lánykara, citerán Faggyas Sándor játszott. Bodzsár Gyula Valamennyi dolgozó lelkiismeretes, jó munkájának köszönhetően az Állami Erdőgazdaság topol’ciankyi üzeme már másodszor sze­rezte meg az SZSZK Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztéri­umának Vörös zászlaját. Az ünnepi összejövetelen ebből az alka­lomból az üzem 81 dolgozója részesült jutalomban. Köztük Farkas Imre a gímesi (Jelenec) erdészeti üzem dolgozója, akinek Ludovít Cakajda mérnök, a vállalat igazgatója mondott köszönetét sokéves jó munkájáért. Mikulás Gál felvétele JÓK A TERMÉSKILÁTÁSOK A tavaszi hónapokban ked­vezett az időjárás a növények­nek. Viszonylag elegendő csa­padék hullptt és a hőmérséklet is egyenletesebben alakult mint a korábbi években. Mind­ez lerövidítette a tavaszi veté­sek kelési idejét, meggyorsítot­ta a növényzet fejlődését, így a takarmányfélék első kaszálá­sából jóval több termést taka­ríthattak be a mezőgazdasági üzemek, mint tavaly. Leczkési István közgazdász és Iványi Sándor mérnök, a gútai (Kolá- rovo) földmüvesszövetkezet főagronómusa elmondta, hogy az idejében végzett munkákkal megteremtették a jó termés előfeltételeit, amelyhez az idő­járás is kedvezett. Persze, semmit sem bíznak a véletlen­re, helyes növényápolással, fejtrágyázással, gyomirtással és az öntözőberendezések üzemeltetésével kívánják telje­síteni a gazdasági tervüket. A szövetkezet szakemberei a májusi határszemlén elége­detten állapították meg, hogy a szakszerűen végzett munka eredménye egyaránt meglát­szik az őszi és a tavaszi veté­seknél. Valamennyi növény- kultúránál erőteljes fejlődés ta­pasztalható. Szépen, egyenle­tesen kelt ki a kukorica. Két­ezer hektáron 6,15 tonna hek­tárhozam mellett 12,3 ezer tonna termésre számítanak. Jók a terméskilátások borsó­ból, lencséből és repcéből. Négyszázharminc hektáron a cukorrépa is szépen fejlődik. Takarmányféléket 1110 hektá­ron termesztenek. Jól felké­szülve láttak hozzá a lucerna első kaszálásához, amit a ta­karmánykáposzta betakarítása előzött meg. A hektárhozamok mindkét esetben kiválóak. Ta­karmánykáposztából 60 tonnát takarítottak be hektáronként, ami máris 10,6 literre növelte tehenenként a napi fejési átla­got. Lucernából 183 hektárról szenázsolnak, és 473 hektárról zöldetetésre, granulált takar­mány és lucernaliszt készíté­sére hasznosítják a növényze­tet. Az utolsó kaszálásig 100 vagon lucernaliszt gyártását tervezik, további 180 hektár ré­ti kaszáló 9 tonnás hozammal jól megalapozhatja az állatállo­mány téli takarmányozását. Krascsenics Géza ELÉGEDETTEK A GÉP TELJESÍTMÉNYÉVEL A rozsnyói (Roznava) járásban elsőként a Jolsvai Állami Gazda­ság licei (Licince) részlegén hasz­nálták a nagy teljesítményű német gyártmányú Becker kukoricavető gépet, melyet a Bátkai Állami Gaz­daságtól kértek kölcsön. A Becker kukoricavetögép iránt nagy az ér­deklődés a járásban. A most érett­ségiző mezőgazdasági tanulók is munka közben tekinthették meg a gépet. Jarmila Pelegrinová, a gazdaság fiatal agronómusa előadást tartott a tanulóknak a ku- koricavetésról. A gép munkáját szakemberek ellenőrizték és mindnyájan elismerően szóltak a teljesítményéről és az elvégzett munka minőségéről. A géppel pár nap alatt végeztek a 100 hektár bevetésével. Halász Pál és Szlamka István gépkezelő trakto­rosok kényszerpihenő nélkül vé­gezhették munkájukat, mert gépük meghibásodás nélkül üzemelt. Bányász Ida Pieétányban a munkásmozgalom múzeumában - abban az épületben, amelyben 1921-ben megalakították a CSKP helyi alapszervezetét - kiállítást rendeztek. Az írásbeli dokumentu­mok, fényképek, grafikonok hűen illusztrálják az innen kiin­duló kommunisták harcát, a sztrájkolok, munkanélküliek és tüntetők akcióit. Bemutatják a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség - Pieétányban 1934-ben alakult meg, s a baloldali intelligenciát egyesítette - tevékenységét. A kiállítás látoga­tói elmélyülten tanulmányozzák a régi, megsárgult papírokat és a város kommunistáinak mai eredményeiről szóló doku­mentumokat. Zora Petrásová felvétele Az építőanyaggyártó üzemek megnövekedett gazdasági felada­tainak teljesítésében példamutató munkát végez a Losonci (Luce- nec) Ipolymenti Téglagyárak Vál­lalat kollektívája. Annak ellenére, hogy a dolgozók száma az utóbbi időben csökkent, a gazdasági mu­tatókat túlteljesítették. A tavaly- előttihez viszonyítva például az áru­termelés 104,6, a nyereség 130.4 százalékra növekedett. A vállalat a kiváló eredményekért megkapta az SZSZK Építőipari Minisztériu­ma és az Építőipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Szlo­vákiai Bizottsága vörös zászlaját és A losonci járás fejlesztéséért kitüntetést. A legjobb dolgozók is elismerő oklevelet kaptak. Kanizsa István ÉRDEKES ELŐADÁS Értékes és érdekes tudományos előadás hangzott el Nyitrán. Dr. Szőke Péter a város szülöttje, a Magyar Tudományos Akadémia dolgozója tartott előadást a Zene eredete és három világa címmel. A nyitrai főiskolások Juhász Gyula Ifjúsági Klubjának meghívására tartott előadás magyarul a cermanyi művelődési házban, majd szlovákul a pedagógiai fakultáson hangzott el. Az előadás érdekessége az volt, hogy magnetofonszalag segítségével mutatta be a madárcsicsergés zenei elemeit. Mindkét előadásnak nagy sikere volt. Mártonvölgyi László HÁROMÉVES BARÁTI KAPCSOLAT A Komáromi (Komárno) Járási Idegenforgalmi Vállalat dolgozói baráti kapcsolatot tartanak fenn a Dolny Kubín-i vállalattal. Három éve tart ez a kapcsolat és féléven­ként kölcsönösen meglátogatják egymást. Legutóbb a komáromiak fogadták vendégül a kubíniakat. A páti (Patince) üdülőközpontban kétnapos honvédelmi és sportver­senyt rendeztek. A nők 500 méte­res futásban és 50 méteres úszás­ban mérték össze erejüket, a férfi­ak pedig ezer méteres futásban és száz méteres úszásban verse­nyeztek. Azután gránátdobás, cél­lövészet (a felvételen) és zsákfu­tás következett. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a testvér­szervezet tagjai ügyesebbek vol­tak, valamennyi kategóriában el­nyerték az első díjat. Az elismerő okleveleken kívül sok ajándéktár­gyat is kaptak. Hostina Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom