Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-05-06 / 18. szám
TUDOMÁNY ÍIÍÍH55IÍ?!!H!I!ÍÍÍÍÍIHIIIII?IIHIIHÍ?HH:sks«:HHk:k:s:sHkH:HHí|^’^P: fcll TECHNIKA Érdekességek, újdonságok VAS-FÜRKÉSZŐ TAKARÉKOSABB CEMENTFELHASZNÁLÁS - MIKROSZÁMÍTÓGÉP SEGÍTSÉGÉVEL Jelenlegi elektronikánknak vannak még gyermekbetegségei. Ez egyrészt érthető is, de sok esetben indokolatlan. A legtöbb probléma a mikroelektronika gyakorlati alkalmazásához való viszonyulásban jelentkezik. Többnyire akkor keresik a lehetőséget a számítógép kihasználásához, amikor az már elkészült, habár az lenne a helyes és ésszerű, ha ez fordítva lenne. Bármilyen jelentős dolog a mikroelektronika, elsősorban eszközként szolgál a gazdasági problémák és feladatok elemzéséhez, s a megfelelő megoldás kiválasztásához. Sajnos, egyelőre még kevés vállalatban gondolkoznak így. Ezek egyike az Olomouci Útépítő Vállalat, amely tekintélyes feladatokat teljesít az autópályák építésén, a prágai közlekedési rendszer nagy építkezésein, s más területeken. Az Olomouci Útépítő Vállalatban évente 130 000 tonna cementet használnak fel, melynek gyártása az építkezési alapanyagok közül a legigényesebb. Ez azt jelenti, hogy minden tonna megtakarított cement több tonna egyezményes tüzelőanyag megtakarításának felel meg. Ezért a cementfogyasztást pontosan ellenőrzik, s ahol csak lehetséges, korlátozzák a felhasználását. A vállalat idei építési munkáinak a terjedelme például a megelőző évi szinten maradt, de ugyanakkor az előirányzatok szerint 10 százalékkal kell csökkenteniük a cementfogyasztást. Ez látszólag megoldhatatlan problémát jelent, különösen ha hozzászámítjuk azt a félszázalékos alapanyag-megtakarítást is, amelyet a vezérigazgatóság tűzött célul. Ezért kíváncsian tettük fel a kérdést Libor Zádník mérnöknek, a vállalat műszaki fejlesztési osztálya vezetőjének, hogy miként lehet mindezt elérni?- Nem lesz egyszerű feladat, de ha minden lehetséges tartalékot kihasználunk, képesek leszünk a teljesítésére. Az egyik legnagyobb tartalékunk például a cement túladagolásában rejlik. Rendszerint több cementet adunk a betonkeverékbe, mint amennyire valóban szükség lenne. Ez természetesen nem valamiféle hanyagság, vagy felületesség következménye, hanem így biztosítjuk, hogy a beton minden esetben megfelel a követelményeknek - válaszolja a fejlesztési osztály vezetője. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a betonkeverő telepek jelenlegi műszaki színvonala nem is teszi lehetővé a cement pontosabb adagolását. Ez elsősorban az automatizáció hiányának a következménye, a folyamatokat ugyanis a betonkeverő dolgozói irányítják. Ezért Ipgikus, hogy itt is utat tör magának a mikroelektroni= Az egyik clevelandi kórházban kifejlesztett mágneses berendeld zéssel' vértelen úton meghatározhatják a vasfeldúsulást vagy == a vashiányt az emberi szervezetben. A vasdetektor egy percnél rövidebb idő alatt meghatározza a májsejtek pontos vastartalmát, =: ezzel időben felfedezhetik és kezelni kezdhetik a vashiányos = vagy vastárolási betegségeket. A vastárolási betegség (hemokro— matózis) a negyedik-ötödik életévig tünetmentes, azután azon- ban a máj és a szív súlyos károsodásához vezethet. Eddig ezt a betegséget csak májpunkcióval, a máj megcsapolásával lehe— tett megállapítani. (d) = MEDDIG LÁTUNK EL A VILÁGEGYETEMBEN? A Világegyetem méreteiről alkotott eddigi elképzeléseinket néhány milliárd fényévvel ismét ki kell tolnunk. Ausztráliai és brit kutatók nemrég a Földtől 18 milliárd fényévnyi távolságban lévő kvazárt fedeztek föl. Az „új“, erős rádióhullámokat kibocsátó csillagot PKS 2000-330 megjelöléssel vették lajstromba. Sugárzási energiája 100 milliárdszorosa a mi Napunkénak. Ezzel megdőlt az 1972-ben fölfedezett, 16 milliárd fényévnyi távolságban levő kvazárral elért „távolsági rekord“. A kutatók szerint e kvazár roppant forró gázok tömörülése útján keletkezett - jóval Naprendszerünk kialakulása előtt. A PKS 2000-330-nak a Földtől való távolságát a vöröseltolódás révén a láthatatlan (infravörös) fény tartományában mérték meg. (Basler Zeitung) A betonkeverő működését vezérlő mikroszámítógép egy asztalon is elfér a képernyővel együtt ka, pontosabban a mikroszámító- gépes folyamatvezérlés. A betonkeverő új „mikroelektronika agyát“ a vállalati számítóközpont fejlesztési dolgozói hozták létre. Csaknem teljes mértékben hazai alkatrészekből, csupán a központi processzor származik az NDK-ból. A vezérlőberendezés árát még nem tudták pontosan megállapítani, mintegy 350 ezer koronára becsülik. A megtérülés gyorsasága a megtakarított cement mennyiségétől függ, s körülbelül egy évre tehető.- A mikroszámítógépeket ott kezdjük alkalmazni, ahol a legnagyobb hatást fejtik ki, vagyis a nagy tömegű betonkeverésnél- folytatja Libor 2ádník mérnök.- Ilyen feltételek vannak például az autópálya építésénél. A 12 méter szélességű autópálya 1 kilométeres szakaszának az építéséhez 5000 m3 kiváló minőségű betonkeveréket használunk fel, amihez 1600 tonna cementre van szükség. Tíz százalékos megtakarítással tehát kilométerenként 1600 tonna cement szabadulhat fel. Ez a lényegében egyszerű mérlegelés rendkívül fontos szempontot fejez ki. A mikroelektronika ugyanis csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha előre biztosítva van az alkalmazás hatékonysága. Az Olomouci Útépítő Vállalatban ezt idejében tudatosították. Már korábban is foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a betonkeverés autumatikus vezérlésével nagyon sok cementet lehetne megtakarítani, különösen az autópályák építésénél. Egy évvel ezelőtt határozták el, hogy a mikroelektronika segítségével oldják meg ezt a problémát. Innen már csak egy lépés volt a megfelelő mikroszámítógép megszerkesztése, s a szükséges program kidolgozása. Frantiáek Svobodník mérnök, vállalati igazgató szavai szerint elsősorban a tartalékokat, a takarékosabb termelés lehetőségeit kell ismerni, beleértve a megoldásokra vonatkozó elgondolásokat, nem pedig arra várni, hogy megszületik egy műszaki újdonság, amihez utólag kell keresni a felhasználás módjait. Ilyen esetben ugyanis nehezen lehet elérni az új technika, adott esetben a mikroszámítógép optimális és azonnali kihasználását. A betonkeverőt vezérlő mikroszámítógép egyébként úgy működik, hogy néhány másodpercenként begyűjti a technológiai folyamat műszaki adatait, ezeket a vállalat olomouci számítástechnikai központjába továbbítja, ahol az EC 1033ras szovjet gyártmányú számítógép elvégzi a szükséges számításokat. A visszajuttatott eredmények alapján a mikroszámítógép megfelelő intézkedésekkel szabályozza a betonkeverő működését. Ez az automatizálási rendszer nemcsak jelentős cementmegtakarítást eredményez, hanem a drága központi számítógép kihasználását is növeli, hiszen a vállalatnak számos betonkeverője működik, néha több száz kilométerre Olomouctól. MILAN ADÁMEK MÁGNESES BŐRÖND Az NSZK-ban csavarok nélküli autótetó-poggyásztartót hoztak forgalomba. Ehhez a reá helyezett bőrönd azért tapad hozzá, mert annak aljába egy mágneses lemezt építettek be. A bőröndöt úgy képezték ki, hogy benne síléceket, sőt kerékpárt is elhelyezhessenek. (Scala) NAPFÉNYKERT Európa legnagyobb napenergia-hasznosító berendezése épül a Német Szövetségi Köztársaságban, az északitengeri Pellworm szigetén. Két labdarúgópálya nagyságú területen közvetlenül ■ villamos energiává alakítják át a napfényt. 1983 nyarán ez az energiatelep veszi át 300 kilowattos teljesítményével az üdülőtelep áramellátását. Az összesen 15 840 darab félvezető naptelep állványai olyan magasak lesznek, hogy a juhok továbbra is zavartalanul legelészhetnek alattuk. A napenergiával előállított villamos áram kezdetben hatszor többe kerül, mint a hagyományos módszerekkel fejlesztett, de a szakértők várakozása szerint a napcellák nagy sorozatú gyártásával 1986-1988 között már versenyképes lesz a hagyományos erőmüvek áramával, (d) Az Olomouci Útépítő Vállalat számítóközpontjának fejlesztési dolgozói a központi processzor kivételével — amely az NDK-ból származik - Tesla-alkatrészekből készítették el a mikroszámítógép egész rendszerét (A szerző felvételei) A napenergiát a Szovjetunióban is a hőtermelés perspektivikus lehetőségei közé sorolják. A kozmoszból ajándékként érkező meleg sugarakat már jól hasznosítják az Orosz Föderáció déli részén, Moldavában, Ukrajnában, a Kaukázuson túli területeken, a középázsiai köztársaságokban és Kazahsztánban is, egyszóval mindenütt, ahol sok a napfényes órák száma. Napjainkban a Szovjetunióban 20 kísérleti naperőmű működik. Ezek melegvízzel látják el és fűtik a lakóházak és a különböző kommunális létesítmények helyiségeit, továbbá kondicionálják az épületek levegőjét. A jelenlegi ötéves tervben 40 napenergiát felhasználó objektum létesítését irányozták elő. A tervek szerint 1981 és 1985 között 12 millió négyzetméternyi beépített területet látnak el napsugárzásból származó hőszolgáltatással. A tapasztalatok szerint a napenergiával működő erőművek a legeredményesebben az éghajlati középzónákban alkalmazhatók. így például egy Moszkva környéki úttörőtáborban 1976 óta üzemel melegvizet szolgáltató napenergiaállomás. A berendezés terveit a Krzsizsanovsz- kij Tervezőintézetben készítették el. A naperőmű nyáron naponta 80 hektoliter melegvíz előállítására alkalmas. Az intézet tudósai egy - napenergiát és szilárd fűtőanyagot egyaránt hasznosítani tudó - kombinált hőerőmű terveit is kidolgozták. A konstrukció a Krímben, Szimferopol egyik szállodájában kapott helyet. A hőközpont gázfűtéses kazánból és 200 négyzetméter felületű napelemből áll. Az egység derült időben, naponta 150 hektoliter melegvizet szolgáltat. Nyáron a napelemeket, télen a kazánt használják. így egy év alatt mintegy 30 százaléknyi gázenergiát takaríthatnak meg a szállodában. A kutatóintézet legújabb napkollektor-rendszere 10 létesítmény egyidejű fűtésére és melegvízzel való ellátására alkalmas. A konstruktőrök elkészítették egy 500 ágyas szanatórium és egy Taskent melletti úttörőtábor naperömúvé- nek tervezését is. A tudósok, a tervezők és a konstruktőrök jelenleg a nagyobb hatásfokú, második generációs napkollektorok kifejlesztésén dolgoznak. A napsugarakat szelektív módon elnyelő felületekkel kísérleteznek, vákuumcsövek alkalmazását tervezik és gyújtópontos kollektorok is szerepelnek az elképzeléseikben. A Krzsizsanovszkij Intézet kutatógárdája a Krímben létesített kísérteti bázisán próbálja ki az új elemeket és a fűtő-hűtő berendezések teljes rendszerét. Ukrán szakemberek az Ogyessza-környéki Bolgarka községben építettek napenergiával működő berendezést, amely egy kétemeletes, 12 lakásos háznak szolgáltat napi 50 hektoliter melegvizet. Üzbegisztánban, a köztársaság Tudományos Akadémiájának fizikai kutatóintézetében készült el egy négyemeletes, 32 lakásos ház naperőmüvének terve. Számítások szerint a naperőművek építési költsége 7-10 év alatt térül meg. Amint azonban megkezdik sorozatgyártásukat, a gazdaságosság mutatói tovább javíthatók. Annyi máris biztos, hogy azokban a körzetekben, ahol a klimatikus viszonyok kedvezőek, a napelemek alkalmazása már most kifizetődőbb az alacsony hatásfokú kazánokénál.
