Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 2. szám
9 TUDOMÁNY iS TECHNIKA AZ U-VITAMIN ÉS JELENTŐSÉGE Mostanában sokat hallunk a vitaminok szerepéről és fontosságáról az emberi szervezet számára. Ismerjük a vitaminok sok fajtáját, tudjuk, hol, miben találhatók, sőt sokak számára még az sem titok, milyen mennyiségben. Legtöbbet talán a C- vitaminról hallani - és nem is véletlenül. De mit tudunk az U-vitamin- ról? Bizonyára vajmi keveset. Pedig szükséges lenne, hogy közelebbről megismerjük a fontos tulajdonságú anyagot. A kutatók már 1942-ben felfigyeltek arra, hogy bizonyos élelmiszerek, de elsősorban a zöldségfélék, képesek a gyomorfekély leküzdésében pozitív szerepet játszani. Megállapították, hogy a kísérletileg figyelt élelmiszerekben létezik egy addig még ismeretlen anyag, amely védelmet nyújthat a gyomorfekély ellen. Bebizonyosodott, hogy a káposzta és általában a káposztafélék tartalmazzák a legtöbb ilyen tulajdonságú anyagot. Ennek alapján kísérleteket folytattak sűrített káposztalével a betegség gyógyítására. A betegek többségénél néhány nap után jelentősen csökkent a fájdalom, majd teljesen megszűnt. Az ilyen ismeretek birtokában kialakult olyan feltéves, hogy a gyomor- és nyom- bélfekély egy ismeretlen tényező hiányában jöhet létre, amely hatását tekintve a vitaminok közé sorolható, mivel az emberi szervezet előállítani nem képes. Megnevezésül az U- vitamin nevet javasolták az ,,ulcus“ - fekély latin szó alapján. Természetesen senki sem tekinthette végleges megoldásnak a káposztalé alkalmazását a gyógyászatban. A további kutatás alapján sikerült elkülöníteni a gyógyulást' előidéző vegyü- letet, amelyet szaknyelven S-metil- metioninnak neveznek. Ennek ismeretében megkezdődhetett a vegyület mesterséges úton történő előállítása is, amelynek elsősorban a gyógyászatban van nagy szerepe. A Szovjetunióban például mint gyógyászati készítményt Vitamin U néven hozzák forgalomba. Noha az U-vitamint ma már mesterséges úton is előállítják, nem csökkent előfordulásának jelentősége a természetben megtalálható élelmiszerek és élelmiszer-alapanyagok esetében sem Mennyiségi meghatározásával a világ több országában foglalkoznak. Hazánkban az Ógyallai (Hurbanovo) Zöldségtermesztő- és Nemesítő Kutatóintézet dolgozói foglalkoznak az U-vitamin mennyiségi meghatározásával zöldségfélékben. Az U-vitamin gazdag természetes forrásai a zöldségfélék. Ma már tudjuk, hogy a káposztafélék tartalmazzák a legtöbb U-vitamint. A fejes káposzta és karalábé U-vitamin tartalma 100-120 milligramm is lehet kilogrammonként. Valamivel kevesebbet tartalmaz a zeller és a feketeretek, melyek U-vitamin tartalma 50-60 milligrammot tesz ki kilogrammonként. Jelentős a paradicsom U-vitamin tartalma is, amely fele a káposztáénak. Ezenkívül szinte az összes nálunk termeszthető zöldségfélékben sikerült a kutatóknak kimutatni U-vitamint. így például jelentős mennyiséget tartalmaz a retek, a cékla, a karfiol, a fejes saláta, a vöröshagyma és a paprika is, habár kisebb mennyiségben az előbb eml (tetteknél Természetesen előfordulásának mennyisége ugyanúgy, mintatöbbi jelenlevő vitaminé is, nagyban függ az egyes fajtáktól, termesztési helyétől és atermesztés körülményeitől is. Az U-vitamin tartalmának megőrzése szempontjából legértékesebbek azok a zöldségfélék, melyeket viszonylag nagy mennyiségben és frissen fogyasztunk. Ilyen például, a paradicsom is. Természetesen ez nemcsak az U-vitamin esetében van így, vonatkozik ez több más vitaminra is. Gyümölcsökben szintén található U-vitamin, bár lényegesen kisebb mennyiségben. Jelentősebb meny- nyiséget csak az eper, a málna, és a feketeribizli tartalmaz. A szilva, a cseresznye és szőlő U-vitamin tartalma elenyésző. Sok gyümölcs- fajtában egyáltalán nem sikerült kimutatni, vagy csak nagyon kis mennyiségben. Ezek közé tartozik az alma, körte, sárgabarack, őszibarack, meggy, citrom és narancs. Láthatjuk, hogy az U-vitamin legfőbb természetes forrásai a zöldségfélék. Tudnunk kell azonban, hogy tárolással, konzerválással vagy főzéssel mennyisége jelentősen csökken. A legkisebb veszteséget a fagyasztott árukban észlelték. A savanyú környezet is védi az U-vitamint a felbomlástól. Például a savanyított káposzta megőrzi - és még hosz- szabb tárolás után is - U-vitamint tartalmának magas százalékát. Ebből adódik, hogy savanyú környezetben történő főzés esetén a kész étel még mindig jelentős mennyiségű U-vitamint tartalmazhat, ha alapanyagként U-vitaminban gazdag zöldségfélét használtunk. Egyes adatok szerint hazánk összlakosságának mintegy tíz százaléka fekélyes megbetegedésben szenved. Az amúgy is erősen propagált fokozott zöldségfogyasztás talán szintén javíthatna ezen a cseppet sem kedvező mérlegen. HEGEDŰS ANDRÁS vegyészmérnök, az Ógyallai Zöldségtermesztő- és Nemesítő Kutatóintézet dolgozója U-VITAMIN A SERTÉSEK TAKARMÁNYÁBAN A sertések gyomorszáj tájéki gyomorfekélye az utóbbi tizenöthúsz évben - az iparszerü sertés- tartás térhódításával - egyre nagyobb károkat okoz. A közvetlen kár a betegség okozta kényszer- vágásokból és selejtezésekből adódik. Jóval nagyobb veszteség származik azonban abból, hogy a betegség korai szakaszában levő állatok számottevően több takarmányt fogyasztanak, mert szervezetük rosszabbul hasznosítja a tápanyagot. Napi súlygyarapodásuk nem éri el az egészséges állatokét, s emiatt meghosz- szabbodik a hizlalás ideje. A betegség megelőzésére és gyógyítására irányuló próbálkozások eddig nem vezettek eredményre. Ezért az állatorvosok olyan takarmánykiegészítő anyagot kerestek, amellyel a nagyüzemi sertéstelepeken - anélkül, hogy megváltoztatnák a szokványos tartási és takarmányozási eljárásokat - csökkenthető a betegség kártétele. A külföldi ember- gyógyászati tapasztalatok alapján a választás az U-vitaminra esett. A budapesti Állatorvostudományi Egyetem irányításával - mintegy 7000 állattal - hét nagyüzemi kísérletet végeztek. Az állatok takarmányába - tíz-tizenkét napos életkoruktól a vágóhídi értékesítés napjáig - 1-2 százaléknyi U-vitamint kevertek. Az első öt kísérletben importált, míg a további kettőben a Reanal finomvegyszergyár kidolgozta és szabadalmaztatta eljárással gyártott U-vitamint használtak fel. A hét kísérlet átlagában a betegség okozta elhullás több mint 4 százalékkal javult, az állatok átlagos napi súlygyarapodása több mint 8 százalékkal nőtt, s ekként a hizlalási idő tizenkét nappal rövidebb lett. (LA) ÚJ SZÚ 1983.1.14. A genetika talánya Az örökléstan alapvető talányát, a sejtek differenciálódását sikerült megfejtenie Barbara McClintock amerikai kutatónak. A 79 éves kutatónő egyfajta indián kukoricát használt fel úttörő kísérleteihez (egy csövét a kezében tartja). Mikroszkóppal tanulmányozta a kukorica kromoszómáit, megállapította, hogy a gének nemzedékről nemzedékre találomra változtatják a helyzetüket. Az „áthelyezhető elemek“ vándorlása ad magyarázatot rá, hogy az azonos felépítésű sejtek miért válnak annyira eltérő alakú, méretű és funkciójú sejtekké. Megmagyarázhatja az evolúció lassú folyamatát is, amely létrehozta a fajok sokaságát, változatosságát. Hűtés grafitporos levegővel A helyhez kötött dugattyús gépek - például a levegő- és a gázkompresszorok, az olajszivattyúk - nagy méretüknél fogva hatalmas hóterme- lök is. Ha ezt a hőt nem vezetnék el, a gép pillanatok alatt tönkremenne. A szokásos hűtési módok - a levegő- vagy vízhütés - közül a levegöhú- tés drága, egyrészt mert a hűtőfelületnek nagynak kell lennie, másrészt mert a levegőt hajtó ventillátorok rengeteg energiát fogyasztanak. A vízhűtés sokkal előnyösebb, de az északi hideg vidékeken az elfagyás állandó veszélye, a meleg déli övezetekben a vízhiány okoz nagy gondot. R. Bicskov, a krasznodari műszaki egyetem kutatója egy új és ötletes hűtőrendszerrel kívánja ezeket a nehézségeket leküzdeni. Hűtőközege a grafitpor vagy a szénpor: finom ezt sűrű aeroszolban (levegő és szilárd anyag keverékében) keringteti a hűtőrendszer csöveiben. A szénpor hőelvonó képessége a levegőének az ötvenszerese, a vízének mintegy a fele, jól áramlik, szinte folyik a csövekben, nem okoz dugulást, nem kopik, és nem mérgező. A keringő szén-levegő keverék (10-60 kg szénpor 1 kg levegőben) elvonja a hőt a gépről, majd egy elektrosztatikus és zsákszúrőből álló porleválasztó rendszerben különválasztják a szénport a levegőtől. A most már teljesen portalan meleg levegővel helyiségek, vízmelegítők, növénytermesztő melegházak fúthetők, a leválasztott szénport pedig - friss levegővel keverve - visszavezetik a hűtendő gép hűtőcsöveibe. (Izobretatyel i Racionalizator) ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A megállított futóhomok A Kizil-Kum sivatag déli részén, a Gazli és Dul-dul között kiépített autópálya mentén kialakult 30 kilométer hosszúságú vándordünét, a szél által felhalmozott futóhomokhalmot sikerült megállítani a taskenti vasúti kutatóintézetben kifejlesztett vékony védőhártyával. A homokszilárdító készítmény a zsír- és olajipar hulladékaiból készült, és 3,5 liter elegendő belőle egy hektárnyi futóhomok bepermetezéséhez. A néhány mikron vastagságú védőréteg megakadályozza a futóhomok további vándorlását - ennek az öntözésben is hasznát vehetik. A vizsgálatok szerint a védőhártyával kezelt homokdombokon két év alatt összefüggő zöld növényzet alakult ki - más körülmények között ehhez 25-30 év szükséges. Ismeretlen bolygók nyomában A Napnak még négy további bolygója vár felfedezésre - állítja Szavelij Gamburg, szovjet bolygókutató. Az egyik - egy kisbolygó - minden valószínűség szerint a Merkúrnál közelebb kering a Nap körül. A Plútón túl még legalább egy nagyon távoli bolygónak kell lennie, de lehet, hogy ezen kívül még kettőnek. A szimmetria törvényeire alapozott számításai szerint az óriásbolygóknak, a Jupiternek és a Saturnusnak jóval több holdjuk van, mint amennyit eddig felfedeztek. Valóban, az amerikai Voyager- űrszondák a Jupiter három eddig ismeretlen holdját fényképezték le, abban a térségben, ahol Gamburg véleménye szerint legalább négy sorozat óriási robbanás volt a Napon - ezek hozták létre a bolygókat és holdjaikat, megformálva az égitestek négy különböző típusát Naprendszerünkben. Papír - gyapotszárból író- és csomagolópapírt készít a gyapotcserje szárából a szibériai cellulózkombinát kísérleti üzeme. Az új eljárást a taskenti gyapotkutató intézetben dolgozták ki. A gyapotszár-papír egyenértékű a fából készülttel. Az intézet másik újdonsága a traktorra szerelhető szerkezet, amellyel a gyapot leszüretelése után összegyüjthetik a gyapotcserjék szárait. A gép óránként egy hektárnyi területről gyűjti össze a gyapotszárat - ebből a 4-5 tonnányi nyersanyagból két tonnányi papírt lehet készíteni. Eddig évente mintegy ötmillió tonna gyapotszár került a hulladékba. Papírrá feldolgozásával millió köbméternyi fát lehetne megtakarítani. Pehelykönnyű üveghíd A világ egyetlen, személy- és tehergépkocsikkal is járható üvegszálhídja kitűnően bevált a gyakorlatban. Egy Szófia környéki faluban állították fel. Az 1981-es évi plovdivi vásár nagydíjával kitüntetett üveghíd 12 méter hosszú, 7,2 méter széles és 15 tonna a súlya. Tizenkétszer könnyebb, mint egy hasonló acélszerkezetű híd. Eddig csak két üveggyalogoshíd volt a világon az egyik Tel Avivban, a másik Liverpoolban. Melegedő világ A Föld klímája minden valószínűség szerint melegebb lesz az 1990-es években. Az ok: az 1970-ben végbement földmágneses változások, amelyek úgy befolyásolják a légköri cirkulációt, hogy a légkör felmelegszik - ezt a meggyőződésüket hozták nyilvánosságra nemrégiben francia kutatók a Nature című tekintélyes angol tudományos szaklap hasábjain. Tanulmányukban kifejtik, hogy a Föld felszíni hőmérséklete és a Föld tengelyforgásának változásai között közvetlen összefüggés van. Ez önmagában nem meglep, - újszerű viszont a változásokkal kapcsolatos gyanú. A francia kutatók ugyanis a földmagot tartják a folyamatok kiváltójának. Ennek ugyanis a mágneses csatolás révén nagy hatása van a földköpenyre. Ez a hatás a Föld tengelyforgásában is jelentkezik, majd 15-25 éves késleltetéssel a légkörben is. Minthogy 1970-ben mérhető változásra került sor a Föld tengelyforgásában, az 1990-es években lehet számítani a felmelegedésre - állítják a francia kutatók. (d) llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
