Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-29 / 17. szám

Időszerű gondolatok Vasárnap 1983. május 1. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 5.16, nyugszik 19.49 Közép-Szlovákia: 5.24, nyugszik 19.57 Nyugat-Szlovákia: 5.32, nyugszik 20.05 órakor A HOLD kel - 0.35, nyug­szik 7.58 órakor A MUNKA ÜNNEPE • 1753-ban született Josef BERHLER cseh festő- és éremmúvész (ti 829) • 1858-ban született RUD- NYÁNSZKY Gyula magyar költó, újságíró (f1913). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Florentína Pröcková tanulmánya „A TANK NEM KÖNNYŰ SZEMÉLY­GÉPKOCSI...’* Dr. Ladislav Takác cikke LÉPÉSELŐNY A TARTALÉKOK FELTÁRÁSÁBAN J. Mészáros Károly írása FELÍRHATTÁK A TRANSZ­PARENSRE Bállá József írása IDŐBEN ÉRKEZTEK Németh János riportja MAGUK-ÖNMAGUKNAK Péterfi Szonya riportja ELŐTTÜNK CSEHSZLOVÁKIA HATÁRA Részlet Ludvík Svoboda Az Uraitól Prágáig című könyvéből A presovi Dukla Ipari Automatizációs Müvekben a termelést elsősorban a robotok és manipulátorok gyártására szakosították. Jelenleg tíz PR-16-P típusú pneumatikus robot elkészítésén dolgoznak, amivel teljesen kielégítik a megrendelők igényeit. Emellett az idén tíz AM-5-ös manipulátor és öt AM-1-es manipulátor próbasorozatát is elkészítik. Ebben a vállalatban gyártják a csehszlovák robotok vezérlési rendszereit is. Az eddig alkalmazott RS-2-es vezérlési rendszert már ebben az évben a mikroprocesszorokkal működő RS-1-C rendszerrel cserélik fel. Ugyancsak mikroprocesszorokkal működik az RS-3-as vezérlési rendszer, amelyet a Detvai Nehézgépgyárban és a Horicei Gépgyárban készített PR-32-E típusú hegesztőrobotok számára gyártanak. A felső felvételen Pavol Gvuső és Vladimír Mihok robotszerelők a PR-16-P robotot ,,keltik életre“. Lent balról Vladimír Mihok a PR-16-P robotot szereli. Jobbról Marian Gajarovsky mester Anton Vasek elektromechanikussal az RS-3-as vezérlési rendszer számítástechnikai egységét szereli össze. (Svätopluk Písecky - ÓSTK felvételei) Feltétlenül le kellett küzdeni a szocializ­mus építéséről alkotott számos szubjektív és leegyszerűsített nézetet. Rendkívül veszé­lyesek voltak a szocialista építés könnyű voltáról táplált illúziók. Mi is megfizettünk azért a téves elképzelésért, hogy elegendő a politikai hatalmat átvenni, és a többi már simán megy, azért az igyekezetünkért, hogy meggyorsítsuk a fejlődést, tekintet nélkül az előfeltételekre és a reális lehetőségekre. Egyet azonban kijelenthetünk: mindig a dol­gozók létérdekeivel összhangban láttunk hozzá a problémák megoldásához, nem hárí­tottuk át őket a dolgozó ember vállára, amint azt a tőkés államokban teszik. Minden prob­léma és nehézség ellenére olyan sikereket értünk el a szocializmus építésében, ame­lyekre joggal lehetünk büszkék. Emlékezzünk rá, hogy a kapitalista Cseh­szlovákiát a szabadság és a demokrácia oázisaként tüntették fel. De milyen volt a va­lós helyzet? Osztály-, szociális és nemzeti­ségi elnyomás, tömeges kivándorlás, az al­kotóképes lakosság 10 százaléka munka nél­kül, sortüz a munkát és kenyeret követelő munkásokra és parasztokra, egész körzetek elmaradottsága és nyomora - ez jellemezte az akkori burzsoá köztársaságot. Mindez ma már a múlté. Eltűntek az akkori éles osztály-, szociális és nemzetiségi kü­lönbségek, dolgozóinknak biztosítva van a munkára, a pihenésre való joguk, biztosítva vannak betegség és öregség esetére, joguk van ingyenes művelődésre, dolgozóink szo­ciális biztonságban élnek. Nem egészen egy negyedszázad alatt megvalósítottuk a szocialista iparosítást, szövetkezetesítettük a mezőgazdasági kis­üzemi termelést, s ezáltal megszüntettük a vá­ros és a falu közötti óriási különbséget. Ma iparunk nem egészen egy hónap alatt termel annyi terméket, mint amennyit a tőkés Cseh­szlovákiában egy teljes év alatt termeltek. A szocializmus egyik legjelentősebb sike­rének a nemzetiségi kérdés megoldását tart­juk. Az államjogi, a gazdasági és a szociális fejlődésben levő különbségek leküzdésével kiküszöböltük az egykori viszályokat a nem­zetek között, s megteremtettük Csehszlová­kia nemzetei és nemzetiségei egységének szilárd alapját. Ma mindenki számára különbség nélkül hozzáférhető a művelődés és a kultúra. A műveltségi szintet tekintve országunk a vi­lág vezető államai közé tartozik. A szocialista állam sokoldalúan gondoskodik a dolgozó ember elégedett élete biztosításáról, és e cél­ra egyre több eszközt fordít. És ami a legfontosabb - a nép maga igazgatja államát, saját maga gazdája, min­denről ö dönt. (Részlet Vasil Biíak elvtársnak a berlini Marx-konferencián elhangzott beszé­déből.) Papp Lajosné már tősgyö­keres szádalmásinak (Jablo- nov nad Turfiou) érzi magát. 1961-től, tanulmányai befeje­zése óta tanit a helybeli ma­gyar tanítási nyelvű alapiskolá­ban. Szlovák és orosz nyelvre oktatja növendékeit, kitűnő eredménnyel.- Már gyerekkoromban az volt a vágyam, hogy pedagó­gus legyek - mondja. - Más hivatást ma sem tudnék elkép­zelni magamnak, összenőttem az iskolával, nem könnyű, de szép feladataival. A községet is megszerettem, megismer­tem. A falu gondja az én gon­dom is. Ezért igyekszem isko­lán kívül is mindent megtenni, hogy az élet szebb, kulturál­tabb legyen községünkben.-A nyelvoktatásban is be­vezetett új irányelvek - folytat­ja - több felkészülést követel­nek a pedagógusoktól, de he­lyes alkalmazásuk könnyebbé teszi az anyag elsajátítását és megértését a tanulók számára. Minden lehetőséget és mód­szert megragadunk, melyekkel a nyelv tökéletesebb elsajátítá­sát segíthetjük. Ezt a célt szol­gálják a tanításon kívüli szlo­vák társalgási órák, a nyelvi vetélkedők, melyeket a szintén szlovák szakos kolléganőm­mel, Pogány Istvánnéval közö­sen rendezünk. Kitűnő a kap­csolatunk a körzeti könyvtárral. Velük közösen irodalmi délutá­nokat, filmvetítést, könyvis­mertetést vagy emlékmúsoro- kat szervezünk neves írókról, költőkről. Ezek az összejövete­lek nagy segítséget nyújtanak, hiszen hozzájárulnak a gyere­kek beszédkultúrájának fejlő­déséhez, szókincsük gyarapo­dásához, éppúgy, mint a sajtó, mely érdekesebbé, vonzóbbá teszi az órákat. Az újságok nemcsak a nyelvtanulásban segítenek, hanem eredménye­sen alkalmazzuk őket a tanu­lók világnézeti nevelésében is. Mindennapi segédeszközünk­ké vált a magyar tanítási nyel­vű alapiskolák számára megje­hogy az eredmények még job­bak legyenek, tanítványaik könnyebben és eredménye­sebben érvényesülhessenek az életben. Bekapcsolódik- rajvezetőként - az iskolai pionírszervezet munkájába is. Ezenkívül az iskolában rendez is, többnyire mesejátékokat. A helyi nemzeti bizottság pol­gári ügyek testületének króni­kása s munkájának egyik fő szervezője. Nem véletlen, hogy 1979-ben megkapta a Példás pedagógus kitünte­tést.- Nem teszek sem többet, sem kevesebbet, mint hogy igyekszem teljesíteni feladatai­mat, amelyeket önként vállal­tam — mondja szerényen.- Számomra a legnagyobb elismerés, ha a felvételi vizsga után tanítványaim vagy egykori növendékeim azt mondják: Kö­szönjük, tanító néni. Ennél szebb és örömtelibb szavakat nem kaphat és nem is ismer a pedagógus. FECSÓ PÁL ÚJS 2 1983.1 Köszönjük, tanító néni

Next

/
Oldalképek
Tartalom