Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-22 / 16. szám
//////////////////////////////////////////////////^^^ Afr ika sokáig egyetlen független állama számos vonatkozásban példakép a kontinens többi, a felemelkedés útjára lépett országa számára. A gyarmatosítók által önkényesen meghúzott határvonalak között a legkülönbözőbb etnikumú népek élnek inkább ellenségkén, mint barátként a földrész több országában. Ezzel szemben Etiópiában többé-kevésbé kialakult egy egységes nemzet még annak ellenére is, hogy a több mint 1 millió négyzetkilométer kiterjedésű ország 30 milliónyi lakosságát négy nagy és 75 kisebb nép alkotja. Ezek a népek ugyanis - legalábbis a hagyomány szerint - már 3000 éve egy államban élnek - a múltban inkább csak rosszban, de ma már a jó felé haladva. A legenda úgy tudja, hogy Etiópia első királya, Menelik, a bibliai Salamon király és Sába királynőjének volt a fia. Ennek a dinasztiának volt a 255. uralkodója Hailé Szelasszié, akinek trónját 1974. szeptember 12- én elsöpörte a forradalom. Hanyag oroszlán Hailé Szelasszié - vagy ahogyan magát szívesen neveztette — Júda Oroszlánja - 1916-ban lett a trón örököse, 1928-ban négus (király), majd Zauditu császárné halála után 1930-ban koronázták császárrá, s vette fel a hangzatos címet: Etiópia Császára, Királyok Királya, Isten Választottja, Júda Törzsének Győzelmes Oroszlánja. Hailé Szelasszié ahhoz az államfőtípushoz tartozott (ma is van ilyen), amely rendkívül aktív a nemzetközi színtéren, de hazai dolgait elhanyagolja. A volt etióp császár e típuson belül is azok csoportjába sorolható, akiknek nemzetközi szereplése pozitív, honi tevékenysége pedig dicstelen. Abesszínia négusa nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki magának azzal, hogy - például - sikeres harcba vezette népét az olasz fasiszták ellen, az Afrikai Egységszervezet egyik alapítója és kezdeményezője volt, a gyarmatosítás elleni harc híve. Közben népe nyomorgott, Etiópiában volt a világon a legrosszabb orvosi ellátottság, az analfabetizmus meghaladta a 98 százalékot, s csak 1942-ben törölték el a rabszolgaságot. Délceg csikók A három évezredes monarchiát megdöntő fiatal tisztek ezt a súlyos örökséget kapták kézhez. Az addigi pozitívum - Etiópia nemzetközi súlya is hátránynak bizonyult; számos ország kétkedve, sót elutasítóan fogadta az új vezetést. Az ideiglenes katonai kormányzó tanácsnak a katasztrofális gazdasági helyzet és a szervezkedő ellenforradalom mellett Hailé Szelasszié nemzetközi tekintélyével is meg kellett küzdenie. Etiópia példája is bizonyítja, hogy könnyebb a csatát megnyerni, mint annak eredményeit megvédeni. Két és fél évvel a győztes forradalom után, 1977 tavaszán az ellenforradalom kísérletet tett a hatalom visszaszerzésére. A meghiúsított puccskísérlet után lett az ország első számú politikai és katonai vezetője az akkor mindössze 36 éves Mengisztu Hailé Mariam alezredes, s a kormányzó tanácsba is fiatal baloldali tisztek kerültek. Az új vezetés az elmúlt hat év alatt igazolta a népi bölcsesség állítását, hogy délceg csikóból tesz a jó paripa: ez alatt a hat esztendő alatt Etiópia többet fejlődött, mint az előző három évezredben. Etiópiában az ipar gyakorlatilag alig létezett, a mezőgazdaságban pedig kőkorszaki módszerekkel dolgoztak. A lakosság 98,9 százaléka volt írástudatlan. Minden ezer megszületett gyerek közül 200 egyéves kora előtt meghalt, egy orvosra 72 000 lakos jutott, egy kórházi ágyra két és fél ezer. Ez utóbbi adatok a kormány minden erőfeszítése ellenére még nem sokat változtak, mert ezen a téren még csak most fejeződik be a ..tűzoltás , az építésre csak ezután lehet vállalkozni. Az egészségügyi ellátás elsősorban vidéken volt katasztrofális, de már létrejöttek az egészségügyi állomások ezrei és ezernél több terhesgondozó. Megszülettek az első eredmények is: csökkent a gyermek- halandóság és a fertőző betegségek előfordulása. Az alfabetizációs kampány a vártnál sokkal jobban sikerült: néhány év alatt milliók tanultak meg írni és olvasni, ma már ezrek tanulnak a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben. Széles körű mozgalom indult a tömegszervezetek létrehozásáért a munkások, a parasztok, az ifjúság és a nők körében. E tömegszervezetekben kezdődött meg a marxista-leninista tanítás terjesztése, ez volt az első lépés a dolgozók marxista-leninista élcsapatpártja létrehozása felé. A párt megszervezésével megbízott bizottságot (COPWE) 1979 decemberében hozták létre, elnöke Mengisztu Hailé Mariam. Az eltelt három és fél év alatt a bizottság óriási szervező munkát végzett, ennek köszönhetően az élcsapatpárt megalakulása a küszöbön áll. A legszembetűnőbb változások a gazdasági életben valósultak meg annak ellenére, hogy 1977-1978-ban az ország többfrontos harcot vívott a külső és belső ellenséggel, és ezekben az években több dőlt romba, mint amennyi felépült. Etiópia - elsősorban Szomália részéről - ma sem érezheti magát biztonságban; az ország védelme sok pénzt és energiát köt le. A föld a remény • Etiópia ipara fejletleni csak a textil-, a bőr- és az élelmiszeripar számottevő. Az ipar a nemzeti jövedelemnek mindössze 10 százalékát adja, s exportja is elenyésző. A kitermelő iparban egyelőre csak az aranybányák jelentősek, pedig számottevő mennyiségű kálisó, réz, vasérc, ólom, mangán és wolfram tartalékai is vannak az országnak. Ogadenben kőolajat és földgázt is találtak, de az elmúlt évek háborús eseményei miatt a kutatást leállították. Pedig az országnak égetően nagy szüksége lenne ezekre az energiaforrásokra, hiszen exportbevételei 70 százalékát költi olajvásárlásra. Etiópia gazdasági életének fellendítéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak a szocialista országok, köztük hazánk is. A KGST végrehajtó bizottságának ulánbátori ülésén 1978-ban külön határozatot hoztak Etiópia és a szocialista országok gazdasági kapcsolatainak bővítéséről. A Szovjetunió a nyersanyaglelőhelyek kutatásában, a petrolkémiai ipar és a bányászat fejlesztésében, Csehszlovákiához, az NDK-hoz hasonlóan üzemek építéséhez nyújt segítséget. Magyarország és Bulgária elsősorban a mezőgazdaság fejlesztéséből veszi ki részét. Ezenkívül a szocialista közösség országai gépeket, berendezéseket, közszükségleti cikkeket szállítanak a kelet-afrikai országnak és segítenek a szakemberhiány súlyos gondjának enyhítésében. r Etiópia gazdasági felemelkedésének legfőbb záloga a termőföld. Ez talán ellentmondásnak látszik, hiszen az újságolvasó ember sajnálatosan gyakran értesülhet arról, hogy Etiópiában százezreket fenyeget az éhhalál a pusztító sáskajárások, aszályok következtében. A FAO szakértőinek egy nemrégiben elkészített felmérése szerint azonban Etiópia nemcsak önmagát, hanem egész Afrikát elláthatná gabonával, ha megművelnék az összes hasznosítható földet és elérnék az éghajlati adottságoknak megfelelő minimális termésátlagot. Ezért törvényszerű, hogy a jelenleg folyó tízéves népgazdasági terv középpontjában a mezőgazdaság fejlesztése áll. A forradalom előtt a megművelt földterületek 90 százaléka a császári ház, az egyház és a feudális nagybirtokosok tulajdona volt, tőlük bérelte a földeket a parasztok zöme. A forradalmi vezetés első radikális lépése éppen a földreform volt, amely a fejlődő világban végrehajtott egyik leghaladóbb és legszélesebb körű földreform. Ennek ellenére a városok élelmiszerellátása még mindig súlyos gond, de azt már sikerült elérni, hogy a falvak döntő többsége önellátó. A mezőgazdászok pedig felismerték, hogy gyökeres változást csak a szövetkezeti mozgalom elterjedése hozhat, csak a közös termelés ad lehetőséget a létfontosságú gépesítésre, az új termelési módszerek bevezetésére, a termelés növelésére. Ennek a gondolatnak mind több híve van az országban: már 835 mezőgazdasági termelési szövetkezet működik. A közös gazdálkodás mellett a legmeggyőzőbben a növekvő hozamok érvelnek, habár közép-európai mértékkel mérve ezek még mindig rendkívül alacsonyak: tettből - a köleshez hasonló gabonaféléből, a legfontosabb népélelmezési cikkből árpából, búzából hektáronként 10 mázsa körül takarítanak be. Ennek ellenére Etiópiában mégis a föld a remény, a jobb életbe vetett hit, a felemelkedés záloga. GÖRFÖL ZSUZSA ART BUCHWALD: Ahof milliárdokkal játszanak A legérdekesebb könyvnek, ami az idén Washingtonban megjelent, ez a címe: ,,Az Amerikai Egyesült Államok kormányának költségvetése az 1984-es pénzügyi évre“. Sajnálatos módon nem tudtam elolvasni ezt a művet, csak átfutottam, hátha megemlíti a nevemet. De mivel részletesebben meg akartam ismerkedni vele, az egyik barátomhoz fordultam, aki a The Washington Rostba szokott fantasztikus és kevésbé fantasztikus történeteket írni - mi a véleménye erről a könyvről?- Ez a legjobb könyv, amely az idén a kezembe került - mondta. - Véleményem szerint nagy bestseller lesz.- Ilyen jó?- Le sem tudtam tenni! Amikor az oldalakat lapoztam, mind nagyobb izgalom fogott el: vajon miből fog még lefaragni ez a kormányprogram? Hidd el, döbbenetesebb volt, mint egy rémregény.- Azt akarod mondani, ez a költségvetés valóságos krimi?- Még több. Legalábbis rémületesebb. Mindenről szó esik benne: pénzről és hatalomról, az életben maradásért vívott harcról, halálról, adóról és az emberi sorsról egy olyan világban, amelyet mi másképpen képzeltünk el.- No és szex is akad benne?- A katonai kiadásokról szóló részek roppantul szexisek, kiváltképp a szerelmi jelenetek az amerikai elnök és az új fegyver- rendszerek között, amelyeknek megvásárlására a Pentagon csábította.- Tehát úgy vélem, az elnök a hadiipari komplexumokkal flörtöl?- Csakis erről van szó. Egypár jelenet annyira pikáns, hogy néhány konzervatívabb vezetőségú városban betilthatják miattuk ezt a müvet.- És vajon az elnök felesége tud-e arról, hogy az elnök szemet vetett az új fegyverekre?- Ezt boldog-boldogtalan tudja. Az elnök azonban arra hivatkozik, hogy a nemzetbiztonság érdekei követelik ezt.- Ez volna a könyv fő mondanivalója?- Nem, ez csak a mellékes témák egyike. Az alaptörténet főhőse egy gazdag nagybácsi, aki már annyit veszített a vagyonából, hogy fokozatosan elszegényedett, és most már úszik az adósságban.- No és hogyan ment tönkre?- Utolérte a recesszió és nem tudta fizetni a kiadásait. Ettől aztán olyan súlyos beteg lett, hogy az elnök orvosai műtéttel tudták csak megmenteni. Csontig levagdostak róla mindent, és amit nem tudtak lenyisszantani, azt elfogyasztották.- No és még él?- A könyv szerint: igen. Az elnök orvosai azt állítják, hogy bár páciensükre súlyos szenvedés vár, ez az egyetlen mód arra, hogy valamiképp rendbe jöjjön. A Fehér Ház orvosai elismerik, hogy az a pirula, amelyet rendeltek neki, s amit le kell nyelnie - keserű, de szerintük nincs más kivezető út a jelenlegi helyzetből.- Ez elgondolkoztató körülmény.- Az egyetlen bökkenő az, hogy azok a demokrata párti orvosok, akik olvasták a müvet, megállapították: az elnök sebészei a nagybácsi életének megmentése végett kioperálták az öregember létfontosságú szerveit. Ezért a könyv tartalmát ebben az alakjában nem tartják túlságosan hihetőnek, és mielőtt megvennék — új kiadást követelnek.- Minden ember egy kicsit kritikus is. Milyen irodalmi müvet tudnál ehhez a műhöz hasonlítani?- Elsőnek a , .Gyökerek“ jut az eszembe, de az persze nincs ilyen jól megírva. Abból nem tűnik ki ennyire egyértelműen, hogy mindig a szegény, a beteg és az öreg húzza a rövidebbet.- Ez nagyon szomorúan hangzik. Nem hiszem, hogy el szeretném olvasni.- Pedig kénytelen vagy elolvasni, mert hamarosan mindenki erről beszél majd.- Még valamit mondj el. Ez a könyv legalább happy enddet végződik?- Minden költségvetés, amelyet az elnök előterjeszt, happy enddet végződik! Ez a mostani például azt jósolja, 1986-ra a nagybácsi teljesen egészséges és ismét a régi lesz, s attól kezdve mindenki boldogan él, amíg meg nem hal!- Úgy véled, meg is lehet filmesíteni?- Már mind a három televíziós állomás jogot kért rá. Csak azt nem tudják még, hogy mit írjanak belőle: tévéjátékot, dokumentumdrámát vagy vígjátékot? (INTERNATIONAL HERALD TRIBUNE) ♦ mim ßBimmnM Etiópia
