Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)

1983-04-22 / 16. szám

Háromnegyed millió koronába került a támbakokat gyártó robot. Amióta beindították, Tóth Máriának csupán az ellenőrzés a dolga- önműködően prések alá adogat­ja a fémlemezdarabokat, kötszerre elvégzi a sajtolást, majd ládákba hul- lajtja a kész támbakokat. Mégpedig nem is keveset: percenként négyet, amennyi egy fürdőkád tartozéka. Ez­zel a korábbi kétszeresére gyorsult a gyártás, miközben az eddigi négy préskezelö helyett csak egy dolgozó­ra van szükség, aki a műszerfalat ellenőrzi. A robotnak ugyanakkor nem számit a zaj, nem fenyegeti a bal­esetveszély és pihenőt sem kell tarta­nia a monoton munka miatt.- Mennyi pénzébe került ez a gyárnak?- összesen háromnegyed millió koronát költöttünk el. Egyesek sokall­ják ezt az összeget, mert nem tudják, hogy gyorsan megtérülő beruházásról van szó. A most más beosztásban dolgozó préskezelök megtakarítható munkabére évi 150 000 korona. Ezen kívül a robot jóval kevesebb villany­áramot is fogyaszt, mint a négy prés­gép, pedig éppen a duplájára képes azok együttes teljesítményének. To­vábbi előny a támbakok kifogástalan minősége, valamint az egyenleteseb­bé vált tervteljesítés, hiszen már nincs annyi állásidő a fürdőkádtartozékok késése miatt. Mindezt egybevetve két és fél év alatt az utolsó fillérig megté­rül a háromnegyed milliós ráfordítás.- Mennyire működik megbízhatóan ez a robot?- A beindítás óta két alkalommal állt le a szakszerűtlen kezeléssel elő­idézett üzemzavar miatt. A presovi szakemberek azonban hamar kijaví­tották a hibát. Azóta elővigyázatosab­bak a kezelők. A gyárban már azt is kiszámították, hogy a növekvő feladatok megoldá­sához nem lesz elég csupán egyetlen ROBOTOKNAK Ismét előbbre léptek a fürdőkádgyártók A füleki (Filakovo) KOVOSMALT nemzeti vállalat fürdőkádké- szítö részlegén gombnyomásra mű­ködő korszerű gépi berendezések végzik a gyártás nagyobb és nehe­zebb részét. A nyugat-németországi Müller cégtől 54 millió devizakoroná­ért vásárolt óriásprések két munka- szakaszban az előírt méretűre és for­májúra sajtolják a fürdőkádak alap­anyagául szolgáló vastag acélleme­zeket. A következő művelet a szélek és a sarkak megmunkálása, amivel egyidejűleg a le- és túlfolyó nyílást is pontosan kivágja egy hidraulikus szerkezet. Ha jó a nyersanyag minő­sége és hibátlanul működnek a be­rendezések, a nagy méretű súlyos acéllemezek emberi kéz érintése nél­kül vándorolnak végig a gépsoron, miközben elnyerik végleges alakjukat. A prések mögötti szállítószalagról azonban még csak félkészáruként ke­rülnek le a kádak, hiszen típusuktól függően támbakokat, vagy konzolokat kell rájuk forrasztani a horganyozás, illetve zománcozás előtt.- A kezdettől fogva rendkívül sok gondot okozott számunkra a támba­kok és a konzolok gyártása - mondja Varga Alfréd, a vállalat műszaki-fej­lesztési részlegének dolgozója. - Négy régebbi présgépünk van erre. A pré3kezelök munkáját viszont a leg­jobb jóakarattal sem lehet irigylésre méltónak mondani. Állandó zajban, dübörgésben, szennyezett környezet­ben sok ezerszer kell megismételniük az egyforma mozdulatokat. A gyors ütemű monoton munka pedig hamar elfárasztja az embereket. Gyakran kell pihenőt tartani, hiszen a fokozott balesetveszély miatt a legkisebb fi­gyelemlanyhulásra, elvétett mozdu­latra máris bekövetkezhet a baj. A gyakori szünetek viszont a teljesít­mény rovására mennek, ami újabb gond, mert a növekvő kádgyártáshoz - az idén már 300 000 darabra szól a terv — egyre több tartóbakra és konzolra van szükség. A fürdőkádgyártó részleg beindítá­sa óta ez a probléma is sokat foglal­koztatta a műszaki szakembereket. A megoldást keresve kapcsolatot te­remtettek a presovi Fémipari Kutató- intézet dolgozóival, akiknek már jó tapasztalataik vannak az ipari robot­gépek fejlesztésében.- Együttműködésünk eredménye­ként ez év eleje óta már új módszer­rel, teljesen automatizálva folyik a támbakok gyártása - kalauzol tovább Varga Alfréd. - A kutatóinté­zetben egy MP—4-es típusjelzésű ipa­ri manipulátort szerkesztettek a szá­munkra, amelyhez két présgép kap­csolódik.- Mi mindent tud ez a robot? Az idén már 300 000 fürdőkádat gyártanak - részben exportra - a KOVOSMALT dolgozói robot teljesítménye. Ezért célul tűz­ték, hogy még az idén munkába állít­ják azt az NC-5-ös jelzésű továbbfej­lesztett típust, amely ugyancsak a presovi kutatókkal folyó együttmű­ködés eredményeként a konzolok ké­szítését fogja önműködően elvégezni a préskezelők helyett.- Vállalatunk műszaki fejlesztési osztályán már javában dolgozunk a robotizálás további tervein is - kör­vonalazza a fürdőkádgyártó részlegre vonatkozó elképzeléseket Varga Alf­réd. - Az NC-5-ös robot felszerelé­sén kívül ez év végéig a zománcozó- ban is ki akarjuk venni a legfárasztóbb munkát az emberek kezéből. Ezt kö­vetően fokozatosan egyre újabb olyan munkahelyeken bízzuk majd a kor­szerű technikára a gyártás nehezét, ahol az egészségkárosító agresszív környezet, a fokozott balesetveszély, a teljesítményeket csökkentő magas zajszint, vagy egyéb hátrányok miatt gyakran váltják egymást a dolgo­zók. LALO KAROLY Kalocsai László gombnyomással vezérli a kádak sarkait és peremét megmunkáló hidraulikus berendezést (Tibor Babjak felvételei) Nemcsak öntöznek... Az Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat eredményei és feladatai A Felsö-Csallóközben ki ne ismerné a Zlaté Klasyn immár 19 éve működő Agroprogres Közös Mezőgazdasági Vállalatot, amelynek egyik fő feladata a Bratislavától -Nagymegyerig (Calovo)-húzódó. a Kis-Duna és a Duna közötti területen közel 37 ezer hektáron kiépített öntöző- rendszer üzemeltetésének szervezése és irányítása. Ugyanakkor a járás határain túlra is eljut a hírnevük melléküzemáguk tevékenysége révén. Ennek keretében könnyűszerkezetes elemekből álló épületek, istállók gyár­tásával, a megrendelők igénye szerint kiegészítő belső technológiai berendezések szerelésével foglalkoznak. Érdemes szemügyre venni, hogy a mintegy 270 dolgozót foglalkoztató vállalat milyen eredményeket ért el tavaly, és mik az idei feladatai. Mészáros György mérnök, a közös mezőgazdasági vállalat igazgatója tömören foglalta össze mondanivalóját.- A tökéletesített irányítási rendszer céltudatos all ima­zásával lehetőség nyílt számunkra is, hogy az jgyes termelési egységek önálló elszámolási rendszer ,-n dol­gozzanak. így érdekeltté tettük a dolgozókat a , linőségi követelmények szem előtt tartásában, a kezdeményezés­ben, a takarékos anyag- és energiafelhasználásban, mely végül is ösztönzően hatott a termelésre, az eredményes gazdálkodásra. Ennek köszönhetően az utóbbi évek leg­jobb gazdasági eredményeit vallhatjuk magunkénak, hiszen tavaly a tervezett tiszta teljesítményeket 109 száza­lékra, a tiszta nyereség tervét 193 százalékra sikerült teljesíteni. Persze, pusztán a gazdasági szabályzókkal nem oldható meg minden termelési probléma, ha azok nem párosulnak a dolgozók szorgalmas munkájával. Az öntözési részleg erednTényeit boncolgatva elisme­réssel szólt a mintegy 60 fős kollektíváról, melynek tagjai bizony a múlt év aszályos tavaszán szinte éjt-nappallá téve igyekeztek maximálisan kihasználni az öntözőberen­dezéseket. Talán ennek is köszönhető, hogy főleg a kavi­csos talajon gazdálkodó felső-csallóközi mezőgazdasági üzemeket nem vetették vissza túlságosan a kritikus tavaszi hónapok. Az öntözőberendezéseket a legjobban haszno­sítók között az élen a légi (Lehnice) Csehszlovák Barátság Efsz-t említhetjük, de nyomában van a csenkei (Őenkovce) Béke Efsz, a somorjai (Őamorín) Kék Duna Efsz, a dióspa- tonyi (Orechová Potön) Efsz, a dunatőkési Állami Gazda­ság (Dunajsky Klatov) és még sorolhatnánk egynéhányat. Ezután vessünk egy pillantást az adatokra is. Elsőként a nagy hatósugarú öntözőrendszer teljesítményeit vegyük szemügyre. A tervezett 15 919 alaphektár helyett 18 629 alaphektárt, a tervezett 30 864 ismételt hektár helyett 46 752 ismételt hektárt és a tervezett 14 millió 209 ezer köbméter víz helyett 19 millió 514 ezer köbméter vizet adtak ki a szivattyúházak gépei a szomjas földekre. A középhatósugarú öntözőrendszernél pedig így alakult a helyzet: a tervezett 12 392 alaphektár helyett 13 687 alaphektárt, a tervezett 23 349 ismételt hektár helyett 32 014 ismételt hektárt, míg a tervezett 10 millió 753 ezer köbméter víz helyett 13 millió 331 ezer köbmétert adtak ki. A melléküzemág tevékenységéről a vállalat igazgatója lényeges haladásról adott tájékoztatást. Elmondotta, hogy jelentős anyagi eszközök ráfordításával javultak a dolgo­zók szociális és munkakörülményei, az itt dolgozók biztos megélhetést jelentő otthonuknak tekintik a vállaiatot, és ez munkájukban is megnyilvánul. A termékszerkezet-átalakí­tás folyamatos, jó mederben halad. Részt vállalnak az állattenyésztő telepek korszerűsítéséből, felújításából, s így a viszonylag leszűkült termékskála mellett egy-egy termékből nagyobb mennyiséget gyárthatnak, ami a mun­katermelékenység és a hatékonyság növekedésében nyil­vánul meg. Jól alakul a Sigma konszernnel való kooperá­ciós együttműködésük is: egyik jól felszerelt műhelyükben a mezőgazdasági célokat szolgáló szivattyúalkatrészeket gyártanak. Ugyancsak a mezőgazdaságot szolgálja az úgynevezett Agrofrigor típusú gyümölcsösládák sorozat- gyártása, tehát ebből is látható, hogy megalapozott terme­lési program kialakítására törekszenek. Az eredmények méltatása mellett szóba jöttek a problé­mák is, hiszen a legnagyobb gondot a megfelelő minőségű fűrészáru biztosítása okozta, de nehézségeik voltak szer­számok, megmunkáló eszközök, alkatrészek beszerzésé­nél is, míg jelenleg a megfelelő mennyiségű kohászati alapanyag beszerzése ütközik nagy akadályba. A beszélgetésbe bekapcsolódó Kuruc András, a 40- tagú üzemi pártszervezet elnöke elsősorban az eszmei és politikai nevelőmunka fontosságára hívta fel a figyelmet. Elmondotta, hogy a vállalat elmúlt évi gazdasági eredmé­nyeiben a pártszervezetben dolgozó kommunisták folya­matosan végzett politikai nevelő munkája is benne van.- Hurtony István, az üzemi szakszervezeti bizottság elnöke is a párt- és gazdasági vezetés jó együttműködését emelte ki, amikor a gazdasági eredmények tükrében vázolta a szakszervezeti munkában elért eredményeket. Kitért az üzemi bizottság által irányított 11 szocialista munkabrigád múlt évi munkájának értékelésére, valamint a szocialista munkaversenyben rejlő lehetőségek hatéko­nyabb kihasználására. Az idei feladatokról szólva elmondották, hogy nehezebb feltételek között is az emberek munkájának minőségére, a takarékos gazdálkodás növelésére, az anyagi ösztönzés színvonalának javítására fordítják a figyelmet, s ez szava­tolhatja a tervezett 16 millió 796 ezer korona saját terme­lési érték elérését. MERI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom