Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-14 / 2. szám
/ PARTUNK LENINI NEMZETISÉGI POLITIKÁJÁNAK A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a nemzetiségi politika a CSKP és a szocialista állam politikájának fontos része. E politikát alapvetően a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának marxista-leninista értelmezése határozza meg, amely reális feltételeket teremt a magyar nemzetiségű polgárok számára is, hogy gyakorolják állampolgári jogaikat gazdasági és szociális téren, az államirányításban, s nem utolsósorban a művelődés és _ a kultúra területén. A proletár internacionalizmus elve teljes mértékben megnyilvánul kultúránk fejlődésében is. Szlovákiában a kultúra szakaszán elért eredményeink elsősorban a szlovák nemzet alkotó erejének, páratlan mértékű kibontakozásának a gyümölcsei, s egyúttal a szocialista társadalom töretlen előrehaladásának bizonyítékai. A cseh és a szlovák kultúra gazdag kulturális és művészeti értékeket hozott létre. Napjainkban már nemcsak e két kultúra közeledéséről van szó, hanem a célok és a feladatok egységéről, amelyek meghatározzák e két nemzeti kultúra további fejlődését. E folyamat azt a történelmi tényt tükrözi, hogy a cseheknek és a szlovákoknak közös szocialista hazájuk, közös marxista ideológiájuk és közös céljuk van, amely elsősorban Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájában testesül meg. A cseh és a szlovák kultúra saját haladó hagyományaira is támaszkodik s egyúttal alkotó, sokoldalú kapcsolatban áll hazánk nemzetiségeinek kultúrájával. E kultúrák kölcsönösen hatnak egymásra, s közösen alkotják Csehszlovákia egységes, szocialista kutúráját. L egfelsőbb párt- és állami szerveink rendszeresen értékelik azokat az eredményeket, amelyeket a nemzetiségi politika területén értünk el. A CSKP legutóbbi három kongresszusa, valamint az SZLKP kongresszusa megfelelő figyelmet szentelt a hazánkban élő nemzetiségek további fejlődésének is. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1980. november 12.-i ülésén behatóan foglalkozott pártunk nemzetiségi politikájának eredményeivel. A beszámolóban megállapították, hogy a fejlett szocialista társadalom építése során a magyar nemzetiségű állampolgárok életében is pozitív változások mentek végbe. Elsősorban 1970 óta átgondoltabban és céltudatosabban végeztük az iparfejlesztést, és hozzáláttunk a lakosság életfeltételeiben, valamint a szociális színvonalban még meglevő különbségek fokozatos megszüntetéséhez. Tovább emeltük a mezőgazdaság színvonalát és növeltük annak termelőképességét. A gazdasági szféra fejlődésével párhuzamosan a társadalom felépítményében is pozitív fejlődés tanúi lehetünk. Sokoldalúan és egyre intenzívebben valósítjjuk meg a CSKP lenini nemzetiségi politikájának elveit, egyre eredményesebben biztosítjuk a nemzetiségek jogainak gyakorlását az oktatás és a művelődés szakaszán, különösen pedig az anyanyelvűk használatát a hivatalokkal való érintkezésben. tani segítséget nyújt a Népművelési Intézet s fontos szerepük van a kerületi, a járási és a helyi népművelési központoknak. A könyvvel való munkában a Matica slo- venská, illetve a járási könyvtárak is hatékony segítséget nyújtanak. A nemzetiségek által lakott területeken számos művelődési otthon, szövetkezeti klub, könyvtár, mozi és múzeum tevékenykedik, ezek az intézmények a lakosság nemzetiségi arányszámának megfelelően hozzájárulnak a magyar nemzetiségű dolgozók kulturális életének fejlesztéséhez is. A magyar nemzetiségi kulturális életben sajátos feladatuk van a nemzetiségi kulturális intézményeknek: a Madách Könyv- és Lapkiadónak, a Magyar Területi Színháznak és kassai Thália Színpadának, az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttesnek, és a CSEMA- DOK-nak. A CSEMADOK kulturális népművelői tevékenységét két alapvető munkaszakaszra lehet osztani: 1. közművelődés és felnőttoktatás 2. az amatőr művészeti mozgalom. A csehszlovákiai magyar irodalom intézményes alapját a bratislavai Madách könyvkiadó jelenti, amely a szlovákiai magyar írók alkotásait adja ki, magyarul jelenteti meg a szlovák és a cseh írók alkotásait, s biztosítja a kortárs és a klasszikus magyar, valamint a világirodalom behozatalát. A szlovákiai írók magyar szekciójának jelenleg 32 tagja és 3 jelöltje van. A szekció jelentős mértékben hozzájárul az írók eszmei és politikai fejlődéséhez. A már említett Madách kiadón kívül számos más szlovákiai kiadó is jelentet meg magyar nyelvű szakkönyveket. Hazánkban a magyar könyveket három szakosodott könyvesbolt - Prágában, Bratislavában és Kassán - továbbá a Slo- venská kniha nemzeti vállalat 38 könyvesboltja árusítja. 1976 és 1980 között Szlovákiában magyar nyelven 812 címszót adtak ki, több mint 3 és fél millió példányban. Ezen kívül a Madách kiadó viszonylag nagy mennyiségű könyvet exportált a Magyar Népköztársaságba. 1980-ban a Madách 169 címszót hozott be a Magyar Népköztársaságból 252 ezer példányban. A behozatal szerkezetében meghatározó szerepe a szépirodalomnak van (155 címszó). Szlovákiában 1976 és 1981 között 119 eredeti, szlovákiai magyar szerzőtől származó könyv jelent meg. A magyar nemzetiségű fiatalok anyanyelven való művelődésének jogát a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Alkotmánya biztosítja, s ezeket az elveket rögzíti a csehszlovákiai oktatási rendszer további fejlődéséről szóló dokumentum. A magyar tanítási nyelvű óvodák hálózata állandósult. Az 1980/81 -es tanévben Szlovákiában 331 magyar tanítási nyelvű óvoda volt 620 osztállyal, ahová 15 ezer 690 gyermek járt. Az óvodába járó magyar nemzetiségű gyermekek száma 21 ezer 901. Ez a beiskolázott gyermekek 9,5 százaléka. Bizonyos sajátos problémák fordulnak elő a kisebb, a nemzetiségileg vegyesen lakott falvakban, ahol csak egyosztályos óvodákat nyithatnak, itt kétnyelvű oktatás folyik. A magyar nemzetiségű alapiskolák hálózatát teljes mértékben kiépítettük, a jelenlegi helyzet megfelel a szülők követelményeinek. Az 1980/81 -es tanévben Szlovákiában 295 magyar nemzetiségű alapiskola működött, 2114 osztállyal. Ezekbe az iskolákba 50 398 tanuló járt. A gimnáziumokba annyi magyar nemzetiségű fiatalt vettek fel, amennyi a magyar nemzetiségű lakosság arányszáma Szlovákiában. Jelenleg 11 magyar tanítási nyelvű gimnáziumunk van, és 9 szlovák tanítási nyelvű gimnáziumban magyar osztályok is léteznek, összesen 140 osztályban 4220 magyar nemzetiségű gimnazista tanul. 936 tanuló szlovák tanítási nyelvű gimnáziumokban tanul. A magyar nemzetiségű gimnazisták száma összesen 5156, ez a szlovákiai gimnáziumokban tanuló gimnazistáknak 9,6 százaléka. Az említett tanévben öt magyar tanítási nyelvű szakközépiskola tevékenykedett, és 18 szlovák tanítási nyelvű szakközépiskolában magyar osztályok léteztek. Ezekbe az iskolákba 7129 tanuló járt, ez az összlétszám 8,3 százaléka. Jelenleg 7 magyar tanítást nyelvű szakmunkásképző van Szlovákiában, 24 szlovák szakmunkásképzőben pedig magyar osztályokat nyitottak. Ide összesen 13 233 magyar nemzetiségű fiatal jár, ez 9,6 százalék. Az óvodákban körülbelül 1100 magyar nemzetiségű óvónő dolgozik, 89 százalékuknak van meg a szakképesítése. Ez 1,9 százalékkal magasabb az össz-szlovákiai átlagnál. Az óvónőket az ógyallai (Hurbanovo) és a losonci (Luéenec) pedagógiai iskolákban képezik. Az alapiskolákban jelenleg 3050 magyar nemzetiségű pedagógus dolgozik, 93,4 százalékuknak van kellő szakképesítése. A gimnáziumokban 296 tanár oktat, 82,2 százalékuk szakképzett. A szakközépiskolákban 315 magyar nemzetiségű tanár és oktató tevékenykedik, szakképzettségük aránya 85,2 százalék. A pedagógusokat hazánkban a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatán, valamint a bratislavai Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Karán képezik. Jelenleg hazánkban mintegy 3000 magyar nemzetiségű egyetemi hallgató tanul, közülük ötszázan a cseh főiskolákra és egyetemekre járnak. lovákiában jelenleg 28 lap és folyóirat jelenik meg magyar nyelven, ezek egyszeri példányszáma 456 442. Ezek közül 20 központi sajtótermék, 8 pedig járási lap. A Csehszlovák Rádió magyar adása jelenleg hetente 35 órát sugároz. Az irodalomkritika további fejlesztésében jelentős szerepe van az Irodalmi Szemlének, amelyet a Madách ad ki háromezres példányban. A Csehszlovák Televízió kellő mértékben foglalkozik a Dél-Szlovákiában élő magyar nemzetiségű dolgozók életével, munkásságával. A képernyőn megjelennek a legjobb magyar nemzetiségű munkások, mezőgazdasági dolgozók, tudósok és más szakemberek. Többször anyanyelvükön szólalnak meg, nyilatkozataikat szinkron tolmácsolják, így mondataik valamennyi tévénéző számára érthetőek. A televízió rendszeresen beszámol a magyar nemzetiségű dolgozók kulturális életének legfontosabb eseményeiről. A Csehszlovák Televízió évről évre számos magyar filmet sugároz. 1981-ben például 21 magyar játékfilmet, 49 dokumentumfilmet és számos rajzfilmet vetítettek. Az a figyelem, amelyet a CSKP fordít a nemzetiségi kultúra fejlődésére, része annak az internacionalista folyamatnak, amelynek eredményeképpen egymáshoz mind közelebb kerülnek a szocialista világközösség tagjainak kultúrái. Méghozzá úgy, hogy megőrzik nemzeti hagyományaikat és nemzeti sajátosságaikat. Ebben a folyamatban nemzeteink és nemzetiségeink kultúrája egy magasabb egységbe, a szocialista világkultúrába lép be. Stefan bolebruch, az szlkp kb kulturális osztályának munkatársa D él-Szlovákia sokoldalúan fejlődött, gyarapodott a dolgozók élete anyagi és szellemi vonatkozásban egyaránt. Az egykori elmaradott mezőgazdasággal rendelkező országrészben fejlett, szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket létesítettünk. Szocialista államunk sok milliárd koronát ruházott be az öntözési rendszerek építésébe, Dél-Szlovákia mezőgazdaságának szocialista átalakításába. E beruházások eredményeképpen számos olyan mezőgazdasági üzemünk van, amely a termelés intenzitásával, főleg a gabona és a kukorica hektárhozamaival kiemelkedő, világszínvonalat elérő eredményekkel büszkélkedhet. „Dél-Szlovákiában dinamikusan fejlődik az ipar. Olyan korszerű üzemeket építettünk, illetve építünk, mint a Szlovák Energetikai Gépgyár, amely részt vesz a csehszlovák gépipar atomenergetikai programjának teljesítésében, továbbá a vágsellyei (Sara) Duslo, a komáromi (Komámo) Steiner Gábor Hajógyár, a tornai (Túrna nad Bodvou) Cementgyár, a vajáni (Vojany) Hőerőmű, a párkányi (Stú- rovo) Dél-szlovákiai Papír és Cellulózgyár, a komáromi cipőgyár, valamint a rimaszombati (Rimavská Sobota), a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és az érsekújvári (Nővé Zámky) húskombinát. E helyeken nemcsak a munkásosztály fejlődik és acélosodik, hanem a technikusok és más szakemberek százai formálódnak magas fokúan képzett szakemberekké. A déli járások gazdasági és társadalmi fejlődését jelentős mértékben elősegíti a dunai vízi erőmű, amelyet a Magyar Népköztársasággal közösen építünk, továbbá a déli vasútvonal második vágányának lerakása Kassától (Koáice) hazánk nyugati országrészeibe“ - írja Jozef Lenárt elvtárs Válogatott írások és beszédek című könyvének második kötetében. A nemzetiségek sokoldalú életének fejlesztésében jelentős szerepük van a központi állami szerveknek, a nemzeti bizottságoknak, a kulturális intézményeknek és a nem- JSZÚ zetiségi kulturális szövetségeknek is. A nemzetiségi kulturális életet központi szinten az gr M P SZSZK Kulturális Minisztériuma irányítja. Munkáját e téren ■^■^1 is a pártszervek határozatainak szellemében végzi. A nemzetiségi kulturális életet alacsonyabb szinten 1983.1.14. a különböző fokú nemzeti bizottságok irányítják. MódszerAz idén huszadik alkalommal rendezik meg a Jókai-napokat. Felvételünk tavaly, a nagy író komáromi (Komámo) szobrának megkoszorúzásán készült, amely hagyományosan e kulturális rendezvény záróaktusa s (Gyökeres György felvétele) EREDMÉNYEI
