Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-08 / 14. szám
Ezen a délutánon csendesebb volt a határ, mint pár nappaLazelött. A gazdaságban már megtörtént az első nagy erőpróba. Két nap alatt földbe került 110 hektáron a tavaszi árpa. Szervezetten, jól dolgozott a gépesítő csoport minden tagja. Jól kihasználták a munkaidőt, takarékoskodtak az üzemanyaggal, növelték a gépek teljesítőképességét. Fúró Ernő agrármérnök, az alsópéteri (Dolny Peter) Efsz növényvédő és tápanyagellátó munkákat irányító agronómu- sa határjátás közben magyarázza a szervezési módszereket, a tapasztalatok alapján kialakult talajművelést. Nagyon kell vigyázniuk, mert a könnyű homok ilyen csapadékszegény időjárásban gyorsan szárad. Olykor kombinálni kell az egyes talajmúvelési munkákat. A fogasolás után például azonnal indultak a vetögépek, hogy a földbe került mag minél hamarább csírát ereszthessen a még nedves földben. A cukorrépa alá készítették elő a talajt az egyes dűlőkben. Először a műtrágyát, majd a Burex Speciál és a Dual gyomirtószert dolgozták a talajba. Abból az alapelvből kiindulva, hogy a korán végzett munkával megelőzik a nedvesség nagyobb arányú elpárolgását, feloldódnak a gyomirtószerek és nagyobb lesz a hatás. A befektetés tehát megtérül. A poros határúton haladva érkezünk a Csücsürke-dúlöbe. Az agronómus elégedettem mondja, hogy a 2261 hektár szántóföldet már megsimítózták, már csak itt és az Erdő-dűlőben dolgozik két Ügyes kezű asszonyok metszik, kurtítják az almafákat (A szerző felvételei) traktor. Pár percet várunk a tábla szélén, amikor kerekes traktorával megérkezik Zsigó Péter. Izzadtan ugrik le a vezetőfülkéből. Porlepte arcát törölgeti.- Kutya meleg van benn - mondja. - De nem nyithatom ki az ablakot, mert nagyon sok por szállna a fülkébe. A munkára terelődik a szó. Elmondja, hogy eddig jól működött a gépe. Amikor kedvezett az időjárás, naponta 25 hektáron végezte el a talajegyengető munkát. Az agronómussal együtt ellenőrzik a fogasokat. Közben elmondják, hogy az idén nagyon tervszerűen és gazdaságosan dolgoznak. Amikor a Legelő-dűlőben került sor a tennivalókra, egy járművel odaszállították az üzemanyagot, hogy a traktorosoknak ne kelljen a központi üzemanyag-elosztóba menniük. Aki igényelte, ebédet is kapott a határba. Fúró Ernő (balról) és Zsigó Péter a Csücsürke-dúlőben ellenőrzi a talajlazító fogasok munkáját i A munkacsoport minden tagja tudta, hogy a nap melyik időszakában hol és mit dolgozzon. Amikor az idő engedte, este 8 óráig is vetettek. A későbbi órákban a nagyobb teljesítményű vontatók simí- tózták a talajt. Áthaladva a falun az Erdő-dűlőhöz érünk, ahol Krnács András, ugyancsak a talajt készítette elő, minden percet kihasználva a munka meggyorsítására. Amikor a tábla szélére ért, kísérőjével együtt valamit igazított a fogason és máris újra a tábla másik széle felé indult.- így megy nálunk a munka mindennap - ismételgette határjárás közben az agronómus. - Nem kell az embereket biztatni, tudják, hogy aki idejében vet, az gazdagon arat. Ha több lesz a termés, többet fizethetünk ki nekik bér- és prémium fejében. Egyes vállalatok azonban nem minden esetben éreztek felelősséget a mezőgazdasági termelésért. Késve kaptuk a zab- és napraforgó-vetőmagot. A gyomirtószerek beszerzése is komoly gondot okoz. Ideje lenne már ezen a helyzeten változtatni. A talajművelő gépektől a gyümölcsöskertbe megyünk, ahol gondos munka jelei látszanak mindenfelé. A körtefákat idejében permetezték Nitrozannal. Az almafákat ügyes kezű asszonyok nyesegetik Németh Ottó irányításával. Egyrészt azért, hogy a termés szedésekor jobban elférjenek a gyümölcsfasorok között a gépek, pótkocsik, másrészt azért, hogy nagyobb termésre kényszerítsék a fákat. A törzshöz, a vastag ágakhoz szorítják le a termőrügyeket. A tapasztalatok szerint az így metszett fák több és jobb minőségű gyümölcsöt teremnek, a termés súlya alatt pedig nem törnek le az ágak. Jól halad a munka. Már eltervelték, hogy a gyomirtószert a gyümölcsösben is idejében a földbe dolgozzák. Nehézség azért itt is akad. A Kertitox permetezőgépekbe nem tudnak szivattyúkat szerezni. A műhelyben barkácsolták össze a hiányzó alkatrészeket, de ezek csak ideig- óráig tartanak ki. Sokkal nagyobb lenne a permetezőgépek teljesítménye, ha beszerezhetnék a hiányzó alkatrészeket. Lassan alkonyodik. Elcsendesül a határ. Csak néhány elárvult gép kavar még porfelhőt egy-egy dűlőben. BÁLLÁ JÓZSEF TAVASZ ELEJÉN A feltaláló tabb karbantartótól is több órát elrabolt, most legfeljebb tíz-húsz percig tart, gyakran azonban mindössze öt percet vesz igénybe. A dolgozónak a vizsgált nyomtatott áramkör funkcióját sem kell ismernie, mi több, a kapcsolási vázlatot sem kell áttanulmányoznia. Az utóbbi előny különösen fontos, hiszen a kapcsolási vázlat nagyon bonyolult és nehezen áttekinthető. A vállalati elemzésekből kiderül, hogy az új módszer alkalmazásával egy gépen legalább 50 000 korona megtakarítás ér- IV. 8. hetö el évente. Csökken a veszteglési idő, rövidebb ideig kell foglalkozni a javítással, megbízhatóbbá válik a számítógép működése, hiszen a módszerrel már azok az alkatrészek is felismerhetők, amelyek még csak ,,készülnek“ az üzemzavar előidézésére. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban jelenleg mintegy 1700 nagy számítógép működik, akkor könnyen kiszámítható, hogy a Sedy- módszer alkalmazásával legalább 85 millió korona megtakarítás érhető el évente. Pedig még nem is vettük figyelembe, hogy feleslegessé vált a drága tesztelő berendezések vásárlása. Statisztikai módszerekkel már bebizonyították, hogy az új eljárással az előforduló üzemzavarok 90 százaléka behatárolható. Bizonyos értelemben hátránya az eljárásnak, hogy hihetetlenül egyszerű, és az eredmények hihetetlenül kimagaslóak, így számos helyen kételkedve fogadták. Ez a technika fejlődésének történetében már sokszor előfordult. Szerencsére Václav Sedy felettesei felismerték, miről van szó, így támogatják módszerének elterjedését, lehetővé tették számára, hogy szükség esetén az ország bármely pontján segítséget nyújtson. Ezt munkaidőben teheti. Az eredmény nem marad el, és az eleinte bizalmatlan kollégák végül is pozitívan értékelik az új számítógép-diagnosztikai módszert. Ilyen vállalat például a Tesla elektronikai alkatrészüzeme és az Irodagép-javító Vállalat, amely főleg számítógépek javításával és karbantartásával foglalkozik. A ÓKD Fél- vezetögyárában is eredményesen kipróbálták már az eljárást, amelynek lényegét elméletileg egyelőre nem tudják megmagyarázni. Fontos azonban, hogy helyességéről a gyakorlatban már sok száz esetben megbizonyosodhattak. Václav Sedy találmányának nyilvántartási száma PV 746/82 és PV 6722/82. A feltaláló a legutóbbi brnói Invex kiállításon is bemutatta berendezését, amely hallatlan sikert aratott. A Magasépítő Vállalatok kezdeményezése azonban ezzel nem ért véget. Továbbra is nagy figyelmet fordít a találmány széles körű megismertetésére. Jan Karel Turzó mérnök még hagyományos módszerekkel keresi a hibát Skuhra mérnök, a vállalat műszaki igazgatóhelyettese a techikai újdonság támogatásáról a következőket mondotta: - Nem volt időm arra, hogy saját kezűleg vizsgáljam az új diagnosztikai módszer lehetőségeit, így én annak idején se pro, se konta nem nyilatkoztam róla. Az a fontos, hogy vállalatunkban értékes műszert alkottak, és most már rajtunk is múlik, hogy ez miként terjed el a világban, összehívtuk az Elektrotechnikai-ipari Minisztérium és a többi érdekelt szerv, illetve szervezetek képviselőit, mindazokat, akiknek közük van a számítógépek gyártásához és karbantartásához. Václav Sedyre bíztuk, hogy miként tudja meggyőzni őket. Lehetővé tettük számára elgondolásának népszerűsítését olyan emberek körében is, akikkel egyébként, beosztásából eredően egyáltalán nem találkozhatott volna. A legfontosabb érdekelt szervezetekkel már tanácskozások folynak a módszer legszélesebb körű elterjesztéséről. A Magasépítő Vállalatok csak felhasználóként kapcsolódik a számítógépekhez. Ennek ellenére - Václav Sedynek köszönhetően - képes volt az elektronika gazdagítására. A vállalat felkarolta alkalmazottja kezdeményezését, pedig ehhez nem fűződött különösebb anyagi érdeke. A prágai vállalat e szempontból példát mutat más szervezeteknek is. Számos jó ötlet, pozitív elgondolás csak azért nem érvényesül, mert az érdektelenség falába ütközik. Václav Sedy példája azt mutatja, hogy érdemes felfigyelni az újítók műhelyeiben születő elképzelésekre. MILAN ADÁMEK
