Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1983. január-június (16. évfolyam, 1-25. szám)
1983-04-08 / 14. szám
O lyan a bolt, mint egy zsúfolt kiállítóterem. A falakon, szorosan egymás mellett, század eleji festmények. Csendéletek, tájképek, portrék. Kackiás baj- szú öregurak és vetkőző dámák, pipázó pásztorok és fürdőzö hölgyek, őszi sétányok, mezei virágok, érett szőlő- fürtök és piros almák. Ahány kép, annyiféle aranyozott ráma. A polcokon még több a látnivaló. Érmék, legyezők, zsebórák, kardok, bajonettek, gyertyatartók, rézmozsarak, márkás porcelánok, távol-keleti kancsók, sőt még csallóközi bögrék között is válogathat a vásárló. De van itt más is. Például bútor. Ebédlőasztal" székekkel. Biedermeier a javából. Meg szamovár. Igazi, fényes teafőző. De ha valami egészen másra fáj a vevő foga, persze szőnyegek és ötvöstárgyak között is választhat. Csak körül kell nézni.. *- Szerencsére van mit árulnunk - mondja szűkös irodájában Gustav Iker, a bratislavai Nálepka utcai régiségbolt vezetője. - Vegye csak alaposan szemügyre a polcokat... Azt hiszem a maga tetszését is megnyeri majd egy-két dolog.- Voltaképpen mivel kereskednek? Mi az, amit teketória nélkül megvesznek?- Képzőművészeti alkotásokat, ékszereket, használati tárgyakat, röviden mindent, ami szép és ép, hiszen a vevőt csak a mutatós áru érdekli. Ez persze nem azt jelenti, hogy naponta drágábbnál drágább tárgyakat tesznek elénk. Sokan ugyanis olyasmit kínálnak megvételre, ami valójában csak nekik értékes, mert hozzánött a szívükhöz. Mások meg olyan tárgyakon akarnak túladni, amelyek évek óta félre dobva hevertek a lakásukban és most régiségnek tartják.- Tisztázzuk hát, mi számit régiségnek itt, az üzletben. - Az, ami a századforduló első éveiben, vagy annál korábban készült. Bár, ha festményről van szó, megvesz- szük azt is, ami a két világháború között született, s az alkotója nem él már.- Ki határozza meg aztán a tárgyak értékét? Ki dönti el, hogy milyen árban kerülnek a vásárlók elé?- Minden kedden bizottsági ülést tartunk, amelyeken szakemberek szabják meg az árakat. Persze azok az alkotások, amelyeknek már muzeális értékük van, nem a boltban, hanem a Nemzeti Galériában kapnak helyet. Természetesen ugyanilyen előnyt élvez a Szlovák Nemzeti Múzeum is. Ha tehát a bizottság úgy dönt, hogy elfogadja az eladásra szánt tárgyat, felbecsüli az értékét és megszabja az árát. S ha az áru vevőre talál, az eladó az összeg 85 százalékát veheti át.- Ne haragudjon a megjegyzésért, de amint látom, a sok értékes tárgy között giccsből is van néhány. Csak körül kell nézni... % „Megtanultam kapcsolatot teremteni...“ dm» „ $mp- Ó, persze. Bár nem vagyok műgyűjtő, mindig akad egy-két tárgy, amelyet legszívesebben megtartanék. Legutóbb például egy idős férfi portréjában gyönyörködtem; itt volt kerek egy évig a falon, s ahányszor csak elmentem mellette, mindannyiszor megfordult a fejemben, hogy meg kellene vennem. Ugyanakkor olyasmit is árulok, ami nekem ingyen sem kellene. Például egy biedermeier fotel... A vevők többsége, látom, tátott szájjal járja körbe; engem teljesen hidegen hagy. Reggel nyolctól este hatig úgy elfáradok a pult mögött, hogy otthon már csak pihenésre vágyom. Márpedig egy régi bútordarab nem a kényelmet szogálja. Amint említettem, nem gyűjtöm a régiséget, kedvtelésem azonban így is összefügg a munkámmal. Engem ugyanis a tárgyak története, a régiségek sorsa érdekel. Az, hogy hogyan jutott el hozzánk a Ferenc József udvarából származó porcelán étkészlet. Sok esetben olyan értékes tárgyakat tesznek elém, hogy nem akarok hinni a szememnek. A múltkor például egy hatvanéves nénike egy marék 18. századi kínai csontgombbal állított be hozzám, és bizony nem is sejtette, hogy micsoda kincset takargatott.- És könnyű volt vele üzletet kötni?- Nézze, én már megtanultam kapcsolatot teremteni az emberekkel. Itt egyik percről a másikra kell a vevő közelébe férkőzni. Az üzletkötés csak ezután jöhet. Most mit mondjak? Vannak, akik majd kicsattannak a boldogságtól, amikor megtudják, milyen értékes dolgot hoztak eladásra. Mások meg, akik magasan túlbecsülték féltve őrzött „kincsük“ értékét, hangoskodva távoznak az üzletből, mert nem hisznek a fülüknek, hogy nem is olyan drága, amit ók felbecsülhetetlen értéknek véltek. Egy éve, amióta én vagyok a bolt vezetője, magam is tapasztalom, hogy nincs nehezebb, mint megértetni az emberekkel, hogy a tárgyhoz fűződő személyes kapcsolatuknak egyszerűen meg kell szűnnie, ha valamit eladásra kínálnak. És higgye el, ez nem könnyű feladat.- Nem zavarja, hogy egy utcával arrébb egy másik régiségkereskedőt is felkereshet, aki innen csalódottan távozik?- Egyáltalán. Az, hogy vetélytársam van, csak arra sarkall, hogy még pontosabban becsüljem fel a tárgyak értékét.- Tulajdonképpen mikor van jobb napja? Ha sok régiséget vett vagy ha sokat adott el?- Akkor, ha valami nagyon szépet sikerült vennem. Például egy 17. századi alkotást vagy egy anjik porcelánt. Nem is hinné, hogy nem egy helyen micsoda értéket őriznek. Aztán egy napon megunják, vagy nagyobb összegre van szükségük és lemondanak róla. SZABÓ G. LÁSZLÓ BESZÉLGETÉS EGY RÉGISÉGKERESKEDŐVEL- Igen. Van. Ennek ellenére én ki sem ejtem a számon azt a szót, hogy giccs. Nekem az a fontos, hogy az áru vevőre találjon. És ugye, ha a kalapunk egyforma is, az ízlésünk még különböző lehet. Ami nekem giccs, nem biztos, hogy másnak is az. S mert nemcsak kitömött pénztárcás vevők vásárolnak nálunk, hanem kisebb igényű emberek is, előbb-utóbb minden tárgy elkel.- Gondolom, az egyre erősebb nosztalgiahullám is közrejátszik ebben.- Lehet, hogy igaza van, bár a műgyűjtők öt-tíz évvel ezelőtt is ugyanolyan lázasan keresték a régi világ féltve őrzött ereklyéit, mint ma. Mostanában mégis azt tapasztalom, hogy eladás céljából többen keresik fel a boltot, mintsem azért, hogy vásároljanak. De nem baj, majd egykét hónap múlva ismét megüresednek a polcok. Közeledik az érettségi és a diplomaosztás ideje...- Megtörtént már, hogy a sok régiség közül annyira a szívéhez nőtt valami, hogy szinte sajnálta eladni? Nehéz választani (Gyökeres György felvételei) i ! ÚJÍTÓK MŰHELYÉBEN ' A jó orvos sok mindenre tud következtetni a szív- és tüdőzörejek alapján, hiszen a szervezet által kiadott jellegzetes hangok sokat elárulnak a páciens egészségi állapotáról. A meghallgatás a legősibb diagnosztikai módszerek közétartozik, és már akkor alkalmazták, amikor az orvosok eszköztárába még nem vonult be a röntgen, az EKG, meg a többi műszer. Ugyanakkor ezek alkalmazása sem szorította ki a hagyományos módszert, amelyet a belgyógyászok változatlanul alkalmaznak. Szinte hihetetlen, hogy a közelmúltban az elektronikai eszközök hibájának megállapításában is alkalmazni kezdték a „meghallgatás“ módszerét. Az elgondolást gyakorlati próbák, vizsgálatok, üzemi kísérletek követték, és az eredmény: ma már védett szabadalom a csehszlovák találmány, amely bizonyos vonatkozásokban forradalmasíthatja a számítógépek hibás részeinek megállapítását. A Prágai Magasépítő Vállalatok vezér- igazgatóságán már évek óta működik egy ESZ 1033-as számítógép. A szerződéses kapcsolatok nyilvántartásával „foglalkozik“, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy segítségével igyekeznek összhangot teremteni a beruházók igényei és a termelési-gazdasági egység lehetőségei között. E berendezés segítségével dolgozzák ki a termelési-gazdasági egység tervének végleges változatát, illetve az egyes vállalatok terveit. Feladatai közé tartozik még a tervteljesítés folyamatos ellenőrzése, egészen az objektumok átadásáig. A bérszámfejtés is a feladatkörébe tartozik, így nem túlzás azt állítani, hogy az ESZ 1033-as az egész nagyvállalat működését befolyásolja. A számítógép minden üzemzavara komoly következményekkel jár. A berendezés ugyan már leküzdötte gyermekbetegségeit, mindazonáltal eló-előfordul üzemzavar, hiszen több mint 100 ezer alkatrészből tevődik össze. Körülbelül 2000 szerelvénycsoportban helyezkednek el az elektronikai alkatrészek, és Jan Skuhra mérnök, műszaki igazgatóhelyettes, aki támogatja a találmány- nyá érlelt ötlet széles körű elterjesz- tését (A szerző felvételei) I e mennyiségből évente 50-70 szorul ja- y vitásra. Az eddig ismert hibakereső eszközök segítségével néha több órát is igénybe vesz az üzemzavar okának megállapítása. A jellegzetes üzemzavarok rutinos megállapítása is legalább egy órát vesz igénybe, így a számítógép évente legalább 50 órát kénytelen vesztegelni. Ez anyagilag is jelentős kárt jelent. Ha ehhez még hozzáadjuk a magas képzettségű szerelők munkabérét, illetve a számítások elmaradásából eredő veszteségeket, kiderül, hogy sok tízezer korona veszteségről van szó minden üzemzavar esetén. Václav Sedy műszerész már évek óta számítógép-javítással foglalkozik. Több ezer javítást végzett már el, miközben észrevette, hogy az integrált áramkör máshogy viselkedik akkor, ha „egészséges“, és egészen másképp akkor, ha meghibásodott. Megállapította azt is, hogy ezt a viselkedésbeli különbséget viszonylag könnyen ki lehet mutatni egy 8 elektronikai alkatrészből álló szonda segítségével, amely az integrált áramkör állapotát akusztikai jelzéssel képes kimutatni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szondával végig kell járni a nyomtatott áramkör egyes pontjait, hogy az ember a jellemző hangjelzésekből kiindulva megállapíthassa, hol történt üzemzavar. Félvezető-alkatrészek, kondenzátorok és más alkatrészek hibája egyaránt megállapítható ezzel a módszerrel. Szinte hihetetlen, hogy annak a hibának a megtalálása, amely régebben a legtapasztalÚJ 1983.
